Net! Mindenekfelett?

2016. május 26.

Az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi Szakkönyvtátában került sor május 23-án a Net! Mindenekfelett? című, információs műveltségről szóló kötet bemutatójára, illetve ennek kapcsán egy műhelybeszélgetésre.

A rendezvényt Koltay Tibor (Szent István egyetem, Jászberény) vezette. A kötet szerzőin a Pécsi Tudományegyetem oktatóin (Egervári Dóra, Varga Katalin, Sipos Anna Magdolna) kívül a beszélgetés felkért résztvevője volt még Tószegi Zsuzsanna (ELTE), Csík Tibor (Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum) és Kerekes Pál (ELTE). Az e-könyv formájában megjelent kötet a felsőoktatásban tanuló hallgatók információs műveltségéről igyekszik összképet adni. A felmérés alapjául szolgáló kérdőívben igyekeztek lefedni az információs műveltséghez kapcsolódó minden fontosabb részterületet.
A szerzők utaltak arra, hogy szélesebb körű vizsgálatokra is szükség lenne, amelyek az európai uniós célkitűzésekkel is összhangban lennének. Magyarország azonban eddig nem csatlakozott a témakörben kezdeményezett nemzetközi felmérésekhez. Miután rendkívül dinamikusan változik az információs környezet, ami körülvesz minket, s ezzel együtt természetesen az ehhez kötődő kompetenciák tartalma is, ezért 2-3 évente érdemes lenne megismételni a most kezdeményezett felmérést. Sajnos azonban ennek anyagi háttere nem igazán látszik biztosítottnak.
Többen válaszoltak nők, mint férfiak a kérdőívben feltett kérdésekre. Az egyetemista korosztály összetételével is korrelál ez az adat. A megállapítások nem szívderítők. Persze az információs műveltséghez kötődő kompetenciák alapjainak elsajátítása elsősorban a közoktatás feladata lenne. Az általános és középiskolában sem jut erre elegendő óraszám. A nemzeti alaptantervben több tantárgy, műveltségi terület keretei között megjelenik ez a témakör, de mégsem nevezhető annak oktatása hatékonynak. Az is érdekes jelenség, hogy még azok a hallgatók, sem tudnak számot adni ilyen irányú korábbi tanulmányaikról, akik esetében jó alappal feltételezhető annak megléte.
Nagyon fontos kiemelni, hogy itt elsősorban nem a kormányzati anyagokban megjelent digitális írástudás fogalommal jellemzett technikai jellegű kompetenciák elsajátításáról és alkalmazásáról van szó. Sokkal fontosabb, szélesebb kontextusban felmérni azt, hogy miképpen boldogulnak az őket körülvevő információs környezet kihívásai közepette a hallgatók.  Minimális ismereteik vannak például a plágium fogalmáról, egyáltalán a szellemi tulajdonhoz kötődő ismeretekről. a tartalom előállítás terén a legtöbben leragadnak az internetes  kommentek gyártásánál. Az ennél jóval komolyabb felkészültséget igényló szakmai blogok, Wikipédia oldalak szerkesztése elhanyagolható mennyiségben jellemző rájuk. Sokszor elhangzott már, hogy a túlhangsúlyozott lexikális tudás helyett az információ visszakeresésére s annak reprezentálási módjaira sokkal nagyobb súlyt kellene az oktatás minden szintjén fektetni…
Az információhasználat kapcsán megállapítható hogy élesen elkülönül a köznapi gyors tényszerű információk keresése a tanulmányokhoz, munkához szükséges információkereséstől. Utóbbi területen felértékelődnek a hagyományos könyvtári dokumentumfajták, azok digitális változataival együtt. A fiatal egyetemista korosztályra azonban egyre inkább jellemző a blogok, közösségi média felületek használata is. A tartalom hitelességének kérdésében jól szerepel a könyvtári tartalomkínálat. Az egyetemi könyvtárak kedvelt tanulási helyszínek. A különféle könyvtártípusoknak persze eltérő céljaik vannak. A színes rendezvényekkel tarkított közösségi tér funkció sokkal inkább jellemző a közkönyvtári, mint az egyetemi szférára. Utóbbiak inkább a tanulás és a kutatás helyszínei. Abban egyetértés látszott kialakulni a résztvevők között, hogy a könyvtári funkciókon túlterjeszkedő bármiféle pluszfeladat csak az előbbi kínálat maradéktalan biztosítása esetén lehetne számításba vehető. Sajnos itthon egyre több intézményben vetődik fel a saját bevétel hajszolása közepette az alapfunkciók kiszolgálásának háttérbe szorulása.
Összegzésül megállapíthatjuk, hogy széleskörű összefogásra lenne szükség az információs műveltség minél széleskörűbb terjesztésére. S mindenkinek a saját helyi környezetében is fokozott felelőssége van a témakörhöz kapcsolódó kihívásoknak történő megfelelésre.

A rendezvényről készült videofelvétel megtekinthető ezen a linken.

A kötet a Magyar Elektronikus Könyvtárban érhető el.

Koltay Tibor részletes recenziója pedig hamarosan a Könyvtári Figyelő folyóiratban lesz olvasható.