Informálni-Integrálni-Inspirálni

2016. április 20.

2016. április 19-én került sor az Informálni-Integrálni-Inspirálni- Közkönyvtárak a XXI. században címmel rendezett konferenciára. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül szemelgetünk a programkínálatból.
A házigazda intézmény kapcsán teljes képet kaphattunk a könyvtár előtt álló kihívásokról Kovácsné Koreny Ágnes és Dippold Péter segítségével. A könyvtár felhasználóinak mintegy fele az egyetemisták közül kerül ki, s nő a középiskolás beiratkozottak aránya is. Összességében a távhasználat aránya meredeken nő, a fizikai használat csökken, összességében nagyjából stagnálás tapasztalható. Az egyetemisták számára igyekeznek egyszerre vonzó közösségi tér lenni, illetve a gyarapítási politika formálásában is kiszolgálni a legnagyobb felhasználói csoport igényeit a kurzuslistákon jellemzően felbukkanó művek beszerzésével. A központi könyvtár voltaképpen jogszabály szerint közkönyvtári és szakkönyvtári feladatokat lát el, valójában az intézményi stratégia, illetve a gyarapítás alakítása során, illetve a teljesszövegű adatbázisok előfizetési politikájának formálása révén egyetemi könyvtári feladatok is előtérbe kerülnek. A médiatári olvasóterem helyén olyan közösségi teret hoztak létre, mely egyszerre szolgálja az elmélyült egyéni tanulás, kutatás illetve a csoportmunka kereteit is.
Lévai Tamás építész előadásának legfontosabb üzenete az volt, hogy egy új könyvtár, illetve könyvtárfelújítás tervezése kapcsán a gondos könyvtárszakmai előkészületek kulcsfontosságúak a sikeres közösségi tér megalkotásának, illetve újjáalakításának szempontjából. A kulturális szakemberek jelölik ki azokat a kereteket, melyekben aztán az építész szakember a tervezés kapcsán formai értelemben gondolkodni tud. Az új Helsinki Városi Könyvtár példájával érvelve aláhúzta, hogy a gondos előmunkálatok akár 3-4 évet is igénybe vehetnek. Ennek eredményeként már egy olyan minőségű tervpályázatot lehet kiírni, ahol az épületen belül minden közgyűjteményi  funkció letisztultan meghatározásra kerül. A szolgálati térségek kialakítása mellett olyan rugalmas közösségi tereket lehet átgondoltan létrehozni, melyek folyamatos újjáformálása révén akár 100-150 évig is működhet egy funkcionálisan jól megtervezett, megfelelő anyagokból és technológiával felépült épületben a könyvtár.
Tóth Máté előadásában a közkönyvtárak közösségépítő dimenziójára tért ki, romániai, horvátországi, norvég és itthoni példák alapján. A zágrábi tapasztalatok arra mutatnak, hogy sokat tehetnek a könyvtárak a hajléktalanok társadalmi reintegrációja terén, olyan rájuk szabott képzési programokkal, mely segít nekik állást és lakhelyet találni. Norvégiában Osloban nyelviskolával szövetkezett a torshovi fiókkönyvtár, s mindenféle a norvég társadalma könyvtári forrásokon keresztül bemutató foglalkozásokat integráltak bele a nyelvtanítási programba. Romániában egy a Duna-deltában lakó orosz gyökerekkel bíró kisebbségi csoport kulturális emlékeit kezdték segíteni külső alapítványi támogatással, könyvtári szervezésben, mely összehozta a fiatal és az idősebb generáció képviselőit egymással. Sikerült élővé tenni a régmúlt emlékeit a fiatalok számára, míg az idős korosztály is sokat tanult a fiatalok gondolkodásmódjáról. A magyar példa Nagykanizsáról a romák könyvtári ellátásához kapcsolódott, ahol Kardos Ferenc igazgatóhelyettest idézte az előadó. Ő arra hívta fel a figyelmet, hogy az alapvetően szóbeliségen alapuló roma kultúra kerül kapcsolatba az írásbeliségen alapuló többségi kultúrával. Az írásbeliségen alapuló műveltségi formák roma kultúrához történő adaptálásával sokféle konfliktusnak elejét lehet venni. Ennek útja például a rendezvények szervezése romák lakta területeken, illetve roma származású könyvtárosok alkalmazása.
A nagyvárosi könyvtárak világa mellett Oros Sándor a Csongrád megyei kistérségi könyvtári ellátórendszer örömeiről és gondjairól villantott fel egy csokorra valót. Egyre nagyobb az elvándorlás a kistelepülésekről az egyre kevesebb munkalehetőség miatt, egyre csökken a lakossági szolgáltatások száma is. Sok helyen ténylegesen a könyvtár marad az egyedüli közösségszervező erő, és közösségi tér, olyan elhivatott könyvtárosokkal, akik a közösség lelkét adják s részt vállalnak mindenfajta esemény, rendezvény szervezésében, lebonyolításában. Emellett persze nagy hangsúlya van a kulturális ellátásnak, a helyi igényekhez kötődő különféle képzések lebonyolításának is.
Fülöp Attiláné kisvárosi esettanulmánnyal szolgált a Gödöllői Városi Könyvtár igazgatójaként. Ez a könyvtár abban különleges, hogy nem csupán egy egyszerű közkönyvtárról van szó, hanem helyet ad a cserkészet központi történeti archívumának is, melynek révén tudományos kutatóhelyként is szerepel. A modern könyvtárépület belső szerkezetét a közösségi tér igényei szerint alakítják ki, egészen addig terjedően, hogy van például iruló-piruló polc a romantikus lelkületű olvasóknak. Intenzív az online közösségi média jelenlét, a könyvtár önálló mobilalkalmazással is bír. A Művészetek Házában illetve egy kávézóban külön könyvtári gyűjtemények működnek rendszeresen frissítve helyben olvasás céljából. illetve könyvtári tagok kölcsönözhetnek onnan is. A könyvtár épületében működik gyorskölcsönző ahol a kabátot nem levéve is el lehet érni az állomány egy folyamatosan frissített részét. Az információs pont és a folyóiratolvasó a büfével egy térben regisztráció nélkül is elérhető forgalmas városi találkozóhelyként funkcionálva. A folyóiratok egy része Ipad-en keresztül is elérhető már. Számos szakkör, klub működik az intézményben, melyeket könyvtárosok, illetve önkéntesek vezetnek. A könyvtár melletti külső tér számos kulturális rendezvény helyszíne, mint ahogy szerte a városban sokfajta programban vállal részt a könyvtár.
Általánosságban a konferencia konklúziójaként elmondhatjuk, hogy ahol van az adott helyi közösség szemében hiteles könyvtárvezető, illetve könyvtárosi gárda, akik képesek a fizikai térben, illetve az online szolgáltatások révén a helyi lakosok életének részévé váltani a könyvtári szolgáltatásokat, illetve becsábítani őket társadalmi életet élni a közösségi térbe, ott nincs gond az aggodalomra. Ez azonban rengeteg munkát és kitartást igényel, aminek a legtöbb esetben csupán az erkölcsi elismerése van meg, az anyagi honorálás igen korlátozottan jelentkezik. A financiális hiányosságokat viszont a lelkesedés a közösség szeretetéből érkező motiváció nagymértékben képes enyhíteni.