Digitális könyvtári trendekről Milánóban

2016. március 29.

Milánóban a Convegno Stelline kolostorból átalakított rendezvényközpontban került sor az olasz könyvtárosok szakmai rendezvényére 2016. március 16-18 között. A rendezvény mottója a „Könyvtárosok a Google korában” volt.
Az első nap plenáris szekciójának kiemelt előadóia az Amerikai Könyvtárosegyesület (ALA) elnöke Sari Feldman, illetve az OCLC szenior elemzője Lynn Connaway voltak.

Előadásaik jól kiegészítették egymást, mivel Sari főleg közkönyvtári nézőpontból, míg Lynn a tudományos könyvtárak nézőpontjából adott áttekintést a könyvtárak illetve társadalmi környezetük egymásra hatásáról, a digitális könyvtári tér fejlődésének trendjeiről. Mindketten fontos üzenetként fogalmazták meg, hogy a könyvtárak nem csupán a tartalom tárolásában játszanak elsőrangú szerepept, hanem mint tartalom illetve nyers adat előállító szervezetek is elsőrangú fontossággal bírnak. A könyvtárak társadalmi missziója kapcsán Sari elsőrangú fontosságúnak nevezte a közkönyvtárak részéről a polgárok önkifejezésének támogatását. Ez szoros összefüggésben áll a könyvtárak tartalom előállító szerepének felértékelődésével. A másik sarokpontként pedig a közhasznú információellátást emelte ki. Lynn utalt arra, hogy a tudományos könyvtáraknak igen fontos új szerepköre a különféle kutatási tevékenységek során keletkező egyre hatalmasabb mennyiségű nyers adattömeg tárolásának és visszakereshetőségének biztosítása. Visszafordíthatatlanul beléptünk a Big Data korába, az intézményi adattárak, repozitóriumok menedzselése igen fontos központi tényezője a digitális könyvtári munkának.
A könyvtárak számos olyan hozzáadott érték alapú szolgáltatást tudnak nyújtani a virtuális térben, mely jóval túlmutat az egyszerű Google keresés hatókörén. Új készségek, kompetenciák elsajátítását segíthetik, a tanulás, informálódás kapcsán komoly közösségszervező erővel bírnak, a társadalmi kohézió biztosításának szempontjából központi szerep jut nekik. A nagy mennyiségű adat feldolgozására alapozódó szolgáltatások mindehhez pedig még új irányt, lendületet is adhatnak, különösen a tudományos könyvtári szektor kapcsán. 
Még egy kulcstényezőre utaltak mindketten: a könyvtárnak a felhasználók életének részévé kell válnia célközönségük életének. Az egyes országok digitális kultúrájának jövője nagyban a könyvtáraktól is függ, hogy az általuk kínált közhasznú információk illetve szolgáltatásaik teljessége miként találják meg az utat a felhasználók felé a virtuális illetve fizikai térben. Nem a könyvtárnak kell a felhasználókra várnia, hogy betérjen a könyvtár fizikai illetve virtuális terébe hanem proaktív módon saját magának kell olyan utakat felkínálnia, mely minél több embert szólít meg a saját mindennapi környezetében, s teszi a könyvtári szolgáltatások használatát magától értetődő szeletévé a mindennapi életvitelnek. Ennek kapcsán fokozott jelentőséggel bír, hogy miképpen szólítjuk meg a digitális bennszülöttek generációját,  hogyan kezeljük a személyes adatok védelmének kihívásait. Egyre inkább arról van szó, hogy a digitális bennszülötteket új, intenzív virtuális együttműködésen alapuló élményszerű tanulási formákkal lehet megszólítani. Az e-learning alapú pedagógiai funkcióknak a korábbiaknál jóval központibb jelentősége lehet a digitális könyvtári szolgáltatások világában. A Google által támasztott kihívásoktól tehát nem kell pánikba esni, hanem meg kell találni azokat a kitörési pontokat melyek a könyvtárak működésének garanciáit nyújtják a folyamatosan átalakuló digitális korszakban is.