Archive for the ‘Uncategorized @hu’ Category

Pulszky Fiat múzeumi szakmai nap

Posted on: október 18th, 2016 by qulto-admin

68860.jpg
Különleges szakmai napra invitálta a múzeumi szakma képviselőit a Pulszky FIAT, a Pulszky Társaság Ifjúsági Tagozata 2016. október 17-én. A Petőfi Irodalmi Múzeum adott helyet egy mindenkit érintő, aktuális téma megvitatásának: Milyen hatásai vannak az országos múzeumi rendezvényeknek a mai múzeumi életünkre?

A szakmai nap programja a 3 nagy múzeumi rendezvény (Múzeumok Majálisa, Múzeumok Éjszakája, Múzeumok Őszi Fesztiválja) múltját, jelenét és jövőjét vizsgálta. Szakmai kereteit tekintve némileg meg fog újulni a Múzeumok Éjszakája. Az EMMI Közgyűjteményi Főosztálya megpróbálja áthidalni, amennyire lehet, a nagy és kis múzeumok közötti bevételi különbségekből adódó érdekellentéteket, így a múzeumok körében ez év végétől széleskörű egyeztetésre kerül sor. A Múzeumkert átalakításáról is az év végéig születnek meg a tervek, s ezzel párhuzamosan zajlik a Múzeumok Majálisa koncepcionális megújítása is. Megpróbálják elérni, hogy minden múzeumtípusnak tudjanak valami olyat nyújtani, hogy megérje a részvétel. A rendezvény résztvevőinek nagy része egyetértett abban, hogy a múzeumi szakma megújulásának szerves része kell, hogy legyen olyan további projektek tervezése és kivitelezése, ami a múzeumok és privát szakmai partnerek együttműködésén alapul. Új, nagyszabású együttműködési tervek alakulnak a múzeumi civil szervezetek és a turisztikai ipar meghatározó állami és privát képviselői között, ami hozzájárulhat a múzeumi rendezvények, kiállítások vonzerejének növeléséhez.  

A restaurálás informatikai támogatása

Posted on: október 12th, 2016 by qulto-admin

A berlini Institut für Museumsforschung alapvetően múzeumi informatikával foglalkozó éves őszi ülésén (Herbsttagung Fachgruppe Dokumentation Berlin) a Monguz Kft. munkatársai 2010 óta évről évre részt vesznek. A rendezvény fő témája idén a restaurálás informatikai támogatása volt.

Ez a kérdés most van napirenden Magyarországon is, ami azt jelzi, hogy a magyar közgyűjteményi informatika kezdi behozni lemaradását a nyugati társadalmak intézményeihez képest, ahol szintén felmerül a múzeumi szakemberek vonakodása bármilyen informatikai megoldás napi használatától. A papír alapú feldolgozással a kölni városi levéltárban – német területen is úttörőként – csak idén hagynak maradéktalanul fel.

A restaurálás informatikai támogatása tekintetében a konferencia fő módszertani irányelve az volt, hogy adatbázis rekordokba csak – a lehető legtöbb adatféleség esetében besorolási rekorddal támogatott – alapadatokat, illetve az állapotjelentést, és a restaurálásról szóló rövid feljegyzést szabad rögzíteni. A restaurálási dokumentációt csatolt állományokban kell tárolni, hasonlóan a minél gazdagabb, és a felületen minél több helyen megjelenített képanyaghoz. Jelenleg is nagy digitalizálási projektek zajlanak Németországban, ezeket tartományi szintű tanácsadó hatóságok segítik, koordinálják. A teljes tartalmak már minden esetben gépi katalógusban kerülnek azonosításra, és bemutatásukat korszerű, a média tartalmakat integráltan tároló és szolgáltató gyűjteménykezelő rendszerekkel végzik. A rendszerek műszaki logikája igen sokféle, bizonyos múzeumokban a korábban kialakított webes felület helyett most térnek vissza a nálunk elavultnak vélt kliens szerver üzemmódra. Egyes szoftverfejlesztők a folyamatvezérlés, mások a gyűjteménykezelés, illetve a szolgáltatás-centrikus logika felől közelítik meg és oldják meg a feladatot.

ICT Proposers” day

Posted on: október 3rd, 2016 by qulto-admin

Az ICT Proposers” Day 2016 szeptember 26-27-én került megrendezésre Pozsonyban az Incheba Konferenciaközpontban. A főszervező Európai Bizottság célja az volt, hogy összegyűjtse a Horizon 2020 keretprogram összes érintett területén a kutatás-fejlesztés és innováció kapcsán felmerülő potenciális partnereket.

A Bizottság munkatársai átfogó tájékoztatást adtak az egyes területek pályázati kiírásairól, illetve gyakorlati ötletekkel szolgáltak a pályázati technikák menedzselése, a pályázatok sikeres megalapozása kapcsán. A rendezvény kifejezett célja volt az érintett cégek és intézmények közti új partnerségi, együttműködési formák kialakításának erősítése is rövid bemutatkozó előadások és személyes kapcsolatfelvétel révén.  Az összes kiemelt pályázati terület önálló információs standdal is képviseltette magát az Európai Bizottság részéről a rendezvényen. Az volt a fő cél, hogy minél több innovatív ötlet kapcsán találjanak egymásra partnerszervezetek, és ennek eredményeként sikeres pályázatokat dolgozzanak ki, az egészségügy, a közlekedés, a közigazgatási szolgáltatások illetve a kulturális örökség védelmének területén. A programot szakmai fórumok színesítették, például a jövő internethálózatának felépítéséről, szolgáltatásaihoz kötődő fejlesztési programokról.

Cégcsoportunk a Cultural Heritage című szekcióban mutatkozott be. Lehetőségünk volt számos érdeklődő cég képviselőivel találkozni, számos európai régióból. Őszintén reméljük, hogy a felvázolt együttműködési elképzelések a gyakorlatban EU pályázati projektek révén realizálódnak majd.

Digitálisan hajtogatták ki az Én-Gediben talált tekercstöredéket

Posted on: szeptember 21st, 2016 by qulto-admin

Az elektronikus képalkotó módszereket általánosan használják olvasható kéziratok megőrzésére és megosztására, azonban az ősi, sérült dokumentumok beolvasása teljesen más jellegű kihívást jelent. Egy szoftveres megoldás, amit „virtuális kicsomagolásnak” neveznek, lehetővé teszi a szöveges leletek teljes feltárását anélkül, hogy megérintenék őket.

A rendkívül törékeny En-Gedi tekercs (amely a legrégebbi, héber, Hol-tenger partján talált tekercs, mely a Pentateuchus, más néven a Mózesi könyveket, a Biblia ótestamentumi részének első öt könyvét tartalmazza) szisztematikus digitális elemzése feltárja az írást, amely érintés hatására könnyen darabjaira hullana. A módszer, amely a sérült leleteken lévő jelentős, tinta alapú írásokat olvasható oszlopokba tudja rendezni olyan jó minőségű szövegeket eredményez, amelyek nyomán komoly kritikai elemzésnek jelennek meg. Ez a munka így új utat mutat olyan szöveges dokumentumok jövőbeli feltárására, amelyek korábban a sérült anyagok fogságában érinthetetlenek voltak.

Science Advances  21 Sep 2016:
Vol. 2, no. 9, e1601247

Tudományos tartalmak felhasználásáról és előállításáról könyvtári környezetben

Posted on: szeptember 13th, 2016 by qulto-admin

Hogyan segíthetik a könyvtárak gyűjteményük használatát, és válhatnak ők maguk is tartalomszolgáltatókká? Többek között erre a kérdésre is választ kaphattunk a „The use and generation of scientific content – roles for libraries” című rendezvényen, amely az EISZ (Elektronikus Információszolgáltatás) Titkársága, valamint a Scientific Knowledge Services nevű cég közös szervezésében valósult meg szeptember 12-én.

A rendezvény a tudományos tartalmak előállítására, felhasználására, illetve a könyvtárak ezekben játszott szerepére koncentrált. Szó esett a könyvtárak mint open access kiadók lehetőségeiről, illetve a könyvtárak lehetséges szerepeiről az open access mozgalomban.
Az előadások prezentációi és videofelvételei a későbbiekben elérhetők lesznek a Videotóriumban illetve az MTAK EISZ honlapján. Az alábbiakban ezért a gazdag programból leszűrhető következtetésekről adunk számot.

Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy nem a nyílt hozzáférés létjogosultsága, hanem annak megvalósítási módjai számítanak most már a legfőbb tudománypolitikai és könyvtáros szakmai kihívásnak. Döntéshozói oldalról Európában szerencsére egyre inkább elkötelezik magukat európai uniós és tagállami szinten is a nyílt hozzáférésen alapuló publikációs formák mellett. Másrészt az összes jelentős kiadói konszern lehetővé teszi a publikációs díj megfizetése fejében a teljesen ingyenesen hozzáférhető cikkek közzétételét. S azért, hogy ne kelljen kétszer fizetni (egyszer a publikálásért, egyszer pedig a nyílt és zárt hozzáférésű cikkeket vegyesen tartalmazó folyóiratok előfizetéséért) a kiadók lehetővé teszik a nyílt hozzáféréshez kapcsolódó publikációs költségek leírását az előfizetési díjakból.  Emellett általános gyakorlattá vált, hogy a közzétett verzió bizonyos időszak elteltével intézményi adattárakban automatikusan elérhetővé válhat, az önarchiválásnak sincs többé akadálya így. Ez azonban különösen a gyorsan fejlődő tudományágak esetében még így is eléggé korlátozó tényező. Az azonnali ingyenes hozzáférést kínáló gold open access modell elterjedését sokkal kívánatosabbnak tartanák a könyvtári szakemberek. Persze ehhez olyan új finanszírozási modellek kellenek, melyek lehetővé teszik a publikálásra költött összegek hasznosulásának pontos nyomon követését. A tudományértékelésnek a korábban megszokott módszerei mellé is újaknak kell felzárkózniuk, hogy a publikáció rangjáról, egy adott tudományos célközönségen belüli elfogadottságának mértékéről minél teljesebb képet nyerjünk.

Olyan kiadói modellekről is hallottunk, ahol az adott egyetem tudományos publikációs bizottsága által közlésre érdemesnek tartott cikkeket az egyetemi kiadó saját nyílt hozzáférésű folyóiratban jelenteti meg (illetve önköltségi áron elő lehet fizetni papír alapú verzióra is). A University College of London (UCL) kiadója ráadásul olyan üzleti modellt dolgozott ki, bármely európai egyetemi partnere számára biztosítja a kiadáshoz szükséges technikai platformot, egyedi megjelenítési felületet kínálva számukra a felhasználók felé. A Stockholm University Press Kiadó már élt is ezzel a felelősséggel. Csupán annyi publikációs díjat kérnek a cikkek, illetve könyvek szerzőitől (akiknek munkái itt is előzetes tudományos minősítésen esnek át) ami a publikáció előállításához szükséges a UCL platformján keresztül. Az egyetem maga a saját kutatói számára semmiféle költséget nem számol fel.

A Directory of Open Access Journals (DOAJ) pedig minőségileg ellenőrzött listáját kínálja a nyílt hozzáféréssel foglalkozó kiadóknak és kiadványaiknak. A listára egy részletes adatlap kitöltése, s az abban foglaltak ellenőrzése alapján lehet bekerülni. A publikációk metaadatai pedig nyílt API felületen szabadon beilleszthetők bármilyen dokumentumszolgáltató rendszerbe.

Nagyon az út elején járunk még, de megállapíthattuk a konferencia tanulságaként, hogy az újfajta publikációs modellek egyre eredményesebben formálódnak.  A könyvtárak szerepe egyre jelentősebb lehet nem csupán tartalomszolgáltatóként, de tartalom előállítóként is. A tartalom tudományos lektorálása még közelebb fűzheti a kapcsolatokat a könyvtár illetve a tudományos felhasználói bázisa között.  Emellett az is világos azonban, hogy sok még a tennivaló a döntéshozók, az egyetemek, a kiadók és a könyvtárak részéről, hogy felálljon egy olyan tartalomszolgáltatási ökoszisztéma melyben átlátható módon elköltve a leghatékonyabb csatornákon kerülnek ingyenesen közzétételre a tudományos szakcikkek.

Fikció és valóság a körképekben

Posted on: szeptember 8th, 2016 by qulto-admin

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban tartja következő konferenciáját a Nemzetközi Panoráma Tanács (International Panorama Council) 2016. szeptember 8-án.

A 25. alkalommal megrendezett konferencia a „Fikció és valóság a körképekben” címet viseli, és a körkép formában megjelenő ábrázolásokban rejlő igazsággal és fikcióval kapcsolatos véleményeket összegzi majd. Ez a téma túlmutat az igazi vs. képzeletbeli kérdéskörön, olyan vizsgálatokra is kiterjed majd, amelyek arra keresik a választ, hogy mi az, ami jelen van a vásznon, és mi az, ami hiányzik róla, illetve ezek a képek hogyan tükrözik a múltat, a jelent, valamint a jövőt.

Sikeresen lebonyolítottuk az első tematikus informatikai tábort Szegeden!

Posted on: szeptember 8th, 2016 by qulto-admin

A szegedi IT szektor cégeinek összefogása eredményeként egy viszonylag rövid előkészületi fázissal életre hívtuk és sikeresen lebonyolítottuk az első tematikus informatikai tábort Szegeden (IT Camp Szeged 2016). 7 különböző profilú, de ugyanolyan lelkesedéssel bíró cég kollégái együttesen hozták közelebb a 10-14 éves gyermekekhez az informatika világát.

A szervező cégek: EPAM Systems Kft., Evosoft Hunagry Kft., GE Healthcare, Griffsoft, IT Services, NNG, Qulto (Monguz Kft.) voltak. Júniusban született meg az elhatározás arról, hogy elindítjuk ezt az együttműködést. A tábor adminisztratív és pedagógiai feladataival a Profi Gyerekangol nyelviskola tanárát, Volford Évát bíztuk meg, aki kellő profizmussal előkészítette a résztvevőknek a helyszínt és a szabadidős programokat.

A kezdeményezés szociális indíttatású, hiszen a gyermekek szüleinek csupán a tábor önköltségi árát kellett fizetni, a szakmai programokat, és a gyermekek ebéden kívüli étkeztetését a szervező cégek együttesen vállalták.

Tekintve a résztvevő cégek eltérő profilját, minden adott volt, hogy változatos és érdekes programcsomag álljon össze, így minden tábornapon mással ismerkedhettek meg a diákok. Volt Scratch programozás, Unity játékpályaépítés, Lego robotprogramozás, logikai akadálypálya, Oculus rift demo, kiterjesztett és virtuális valóság pilot játék, ipari automatizálás és robotika.

A Monguz Kft. kollégái (Kerekes Balázsné, Nagy István) a múzeumi informatika és gamification jövőbemutató lehetőségeiről tartottak előadást. A témakörök között említésre kerültek többek között az új generációs azonosítási és lokalizációs megoldások, de a gyerekek saját bőrükön tapasztalhatták meg a virtuális valóság meglepő realisztikusságát a helyszínen felállított Oculus Rift demó állomás segítségével. Azt is megtudhatták, hogy mit is jelent az augmented reality kifejezés és saját okostelefonjaikon ki is próbálhatták milyen az, amikor egy egyszerű fekete-fehér fotó életre kel a szemük láttára. Az egyes megoldások megismerésén túl a kollégák próbáltak egyszerű háttérismereteket is átadni, amelyek segítségével az egyes technológiák működési elve is közérhetőbbé vált.

A résztvevők nagyon élvezték a feladatot, és büszkén fogadták a jól megérdemelt ajándékokat.

A gyermekek az együttműködő cégek nagy örömére minden programmal nagyon elégedettek voltak, és már várják a következő nyarat!

A Disney olyan rendszert szabadalmaztat, amely a cipőjük alapján azonosítaná a Mágikus Királyság látogatóit

Posted on: augusztus 9th, 2016 by qulto-admin

A Disney 2005 áprilisi szabadalmi bejelentése egy olyan szenzorokkal és kamerákkal ellátott rendszert ír le, amely lehetővé teszi a látogatók személyes azonosítását; ezzel szeretnék biztosítani az egyedülálló vidámparki élményt.
A technológia a látogatók érkezésekor szkennelné a cipőjüket, majd követné őket a park területén, rögzítve a legnépszerűbb helyszíneket és útvonalakat. A lábfej szkenner olyan információkat is képes lenne tárolni, mint a név, a lakhely, valamint az érdeklődési kör.
A Disney Enterprise frissen megszerzett szabadalma szerint látogatók azonosítása, majd a vidámpark különböző helyszínein történő újraazonosítása olyan adatokat tud biztosítani a vidámpark tulajdonosainak, mint például a legnépszerűbb helyszínek, vagy a közös látogatói útvonalak.
A Disney arra is gondolt, hogy az emberek többsége nem szereti, ha megfigyelik őket, ezért a leírás szerint a szenzorokat és kamerákat a talaj közelében helyeznék el, hogy beleolvadjanak a környezetbe.
Úgy tűnik, hogy a vidámparkok, az üzletek és még az éttermek is új technológiákat keresnek a látogatói élmény javítására.

Bevezettük Qulto e-Publisher termékünket a török piacra

Posted on: augusztus 5th, 2016 by qulto-admin

Qulto e-Publisher rendszerünket választotta a Sayisal Grafik nevű cég, amely IT konzultációval és szoftvertámogatással segíti a török könyvtárak és múzeumok munkáját.

A Sayisal Grafik biztosítja a török kiadóktól összegyűjtött, török nyelvű, jogtiszta elektronikus tartalmakat, míg cégünk a tartalmak megjelenítéséhez digitális platformot fejleszt és tart fenn. A platformon a könyvtárak és látogatóik elektronikus példányok között kereshetnek, olvashatnak, illetve le is tölthetik a dokumentumokat DRM-mel ellátva, vagy anélkül. Az elektronikus dokumentumokat sztenderd, katalogizált formátumban (MARC, ONIX) tároljuk és szolgáltatjuk, így a rendszer könnyen integrálható a meglévő könyvtári rendszerbe. A könyvtárak bármely elektronikus tartalom MARC rekordját le tudják tölteni, és statisztikát kérdezhetnek le a dokumetumokról, vagy akár az egész platformról.

Az olvasók a rendszer használata során saját fiókjukba való belépést követően élvezhetik a személyes könyvespolc előnyeit: e-book-ot menthetnek el a polcon, megoszthatják az elektronikus könyvek linkjét, és különböző formátumokban tekinthetik meg a hivatkozásokat.
A platform felhasználói az elektronikus tartalmakat letölthetik, vagy online olvashatják. Okos online olvasónk lehetőséget ad szavak, vagy mondatok különböző színekkel történő kiemelésére, jegyzetelésre, valamint a teljes szövegben történő keresésre. Az olvasó a könyvespolcával kapcsolatos eseményeket a későbbiekben is megtekintheti.

Örömmel mutatjuk be e-Publisher termékünket minden érdeklődőnek. Lépjen velünk kapcsolatba!

55 éve követett el öngyilkosságot Ernest Hemingway

Posted on: július 25th, 2016 by qulto-admin

1961. július 2-án követett el öngyilkosságot Ernest Hemingway Nobel-díjas író, a 20. századi amerikai próza egyik legnagyobb alakja. Hemingway nevét pályája során olyan művek tették világhírűvé, mint Az öreg halász és a tenger, az Akiért a harang szól, vagy a Búcsú a fegyverektől.

Ernest Hemingway 1899-ben született, egy tehetős polgárcsalád gyermekeként. A fiatalember apjához hasonlóan igazi kalandor természet volt. 17 esztendősen otthagyta iskoláit, és újságíróként próbált meg elhelyezkedni, majd 1918-ban önkéntesként csatlakozott az első világháborúban harcoló amerikai alakulatokhoz. Mivel az orvosi vizsgálatok során felfedezték rövidlátását, végül a Vöröskereszt Mentőszolgálatának munkájában vett részt.

Hemingway a világháborút követően riporterként tevékenykedett, első feleségével, Elizabeth Hadley Richardsonnal Párizsban élt, és a görög–török konfliktusról küldött tudósításokat egy torontói lap számára.

Írói karrierjét 1925-ös műve, A mi időnkben című novelláskötet nyitotta meg, a két évvel későbbi Férfiak nők nélkül című alkotás pedig már hírnevet hozott számára az Atlanti-óceán mindkét partján. Közben Hemingway elvált első feleségétől, és a katolikus Pauline Pfeffert vette el, miközben ő maga is áttért protestáns hitéről. A házaspár 1928-tól a floridai Key Westben élt, az író alkotásainak nagy része ezen az idilli tengerparton született meg. Hemingway már itt kapott hírt apja, Clarence öngyilkosságáról is, ami mélyen megviselte, és később az Akiért a harang szól című mű megírására ösztönözte.

Közben a kalandor író bejárta az egész világot, tudósított Kínából, vadászott Afrikában, majd részt vett a spanyol polgárháborúban is, ahol a Francóval szemben álló köztársaságiak pártján ragadott fegyvert. Spanyolországban töltött évei alatt írta meg egyetlen színművét, mely az Ötödik hadoszlop címet viselte. A háborús szerepvállalás később hozzájárult Hemingway második házasságának megromlásához, ugyanis a katolikus Pauline ebben a küzdelemben inkább a jobboldali erőkkel szimpatizált. Az író 1940-ben vált el második feleségétől, majd néhány hét után ismét megházasodott, ezúttal egykori spanyolországi riportertársát, Martha Gellhornt vezette az oltár elé – vele négy évet élt együtt.

Időközben kirobbant a második világháború. Az Egyesült Államok 1941. decemberi hadba lépése idején Hemingway Kubában tartózkodott, és a haditengerészetet segítette a német tengeralattjárók felkutatásában. Hamarosan nyughatatlan lelke Angliába vitte az írót, hogy a front közvetlen közeléből tudósítson a hadi eseményekről, melyeknek ismét aktív részese lett: részt vett a normandiai partraszállásban, és az elsők között vonult be alakulatával az 1944 augusztusában felszabadított Párizsba.

A többszörös háborús hős a harcok után Kubába tért vissza, ahol életét ismét egy háborús riporternővel, Mary Wells Monksszal kötötte össze. Hemingway a Finca Vingia nevet viselő birtokon írta meg leghíresebb regényét, Az öreg halász és a tengert, mellyel 1953-ban Pulitzer-díjat, a következő évben pedig irodalmi Nobel-díjat szerzett – életmódját híven mutatja be, hogy utóbbi elismerést afrikai repülőgép-balesete miatt nem tudta személyesen átvenni. Hemingway most is csupán szerencséjének köszönhette, hogy túlélte a balesetet. Következő éveit már Kubában – viszonylagos – nyugalomban töltötte, és a szigeten maradt Castro hatalomátvétele után is, akivel állítólag szívélyes viszonyt ápolt.

A kubai évek alatt egyre súlyosabbá váltak Hemingway alkoholproblémái, ráadásul depresszióban is szenvedett, ezért 1959 novemberében az idahói Ketchum városába költözött, hogy elektrosokk-terápiákon találjon gyógyulást. Az író betegsége nagyban hasonlított apja, Clarence állapotára, és a két férfi végül ugyanabban a tragikus sorsban osztozott: Ernest Hemingway 1961. július 2-án főbe lőtte magát ketchumi otthonában. Halálát a temetés előtt balesetnek állították be, Mary csak évekkel később vallotta be, hogy férje önkezével vetett véget életének.

Ernest Hemingway Nobel-díjjal koronázott pályája nem csak az amerikai, de a világirodalom szempontjából is kiemelkedő jelentőségű volt, amellett, hogy az utókor a valaha élt legjobb tudósítók között is nyilvántartja a nagyszerű író nevét. Hemingway fellépése lendületet adott az amerikai prózának, mely a 19. századi visszafogott kezdet és a rövid életű Jack London munkássága után meglehetősen szegényes volt az irodalom más területeihez képest.

 

Forrás: http://www.rubicon.hu/

 

 

Kiderült, kihez került Van Gogh füle

Posted on: július 25th, 2016 by qulto-admin

Gabrielle Berlatier egy farmer lánya volt, aki a művésszel történt traumatikus találkozását mindvégig titokban tartotta.
A The Art Newspaper fedte fel elsőként, hogy Gabrielle Berlatier volt az a hölgy, akinek Van Gogh átadta levágott bal fülét.
A közel 130 éves rejtélyt Bernadette Murphy oldotta meg a Van Gogh”s Ear: The True Story című könyvében, amely a múlt héten jelent meg. A hölgy nevét azonban az írónő a Gabrielle leszármazottjainak tett ígéretét betartva nem említette meg.

A The Art Newspaper utánajárt a Murphy könyvében szereplő adatoknak, és a párizsi Pasteur Intézet feljegyzései alapján megtalálta Gabrielle Berlatier-t, akit veszettség elleni vakcinával kezeltek, miután bal karját megharapta egy kutya. A veszettség elleni vakcina, amit a párizsi intézetben kapott, megmentette Gabrielle életét, viszont a kezeléssel kapcsolatos kiadások adósságba sodorták a családját, ezért a Van Gogh barátai által üzemeltetett Café de la Gare nevű bordélyban vállalt munkát. Murphy azt írja könyvében, hogy Gabrielle túl fiatal volt ahhoz, hogy prostituáltként regisztrálják, ezért szobalányként alkalmazták. A művész 1888 májusától szeptemberéig saját szobát bérelt az épületben, ezért valószínűleg rendszeresen találkozott Gabrielle-lel. 
A végtelen spekulációt okozó incidens, 1888 december 23-án éjjel történt a Rue du Bout d”Arles 1. alatt található bordélyban. A korabeli újságcikkek szerint Van Gogh egy Rachel nevű hölgynek adta át levágott fülét; a Rachel valószínűleg Gabrielle beceneve volt.
Egészen mostanáig azt feltételezték, hogy a fül a művész egyik alkalmi ismerőséhez, vagyis egy prostituálthoz, vagy a bordélyház madamjához került, azonban a tény, hogy Gabrielle Berlatier ismerte a Café de la Gare tulajdonosait azt az érdekes lehetőséget veti fel, hogy a fülét Van Gogh olyasvalakinek adta, akivel rendszeresen találkozott.

Mozaikok a göteborgi könyvvásárról

Posted on: július 22nd, 2016 by qulto-admin

Európa egyik legnagyobb könyvszakmai eseményére évente szeptemberben kerül sor a svédországi Göteborgban. A rendezvény hivatalos elnevezése Bok och Bibliotek (Könyv és Könyvtár): egyszerre állítja középpontba az irodalom és a könyvpiac szereplőit, illetve a közgyűjtemények világát.

A 2015. évben a rendezvény díszvendége Magyarország volt, de a magyar vonatkozású programokon kívül is rengeteg könyvtári vonatkozású érdekes előadásra került sor. Lehetőség volt külső rendezvényeken is részt venni, ahol ízelítőt kaphattunk például arról, hogy mi a véleményük a Svédországban élő magyar gyerekeknek multikulturális környezetükről.

A digitális témákkal foglalkozó színpad svéd és angol nyelvű előadásainak videofelvételei naponkénti bontásban a Youtube-on is elérhetőek (csütörtök; péntek; szombat)

A nagyváradi származású, Göteborgban élő, aktív kultúra és közösségszervező Sall László szubjektív filmes összeállítását ezen a linken tekinthetik meg.

A rendezvényről részletes beszámoló jelent meg a Könyvtári Figyelő hasábjain. A cikk elérhető itt.

A 2016-os konferencia szeptember 22-25 kerül megrendezésre. Kiemelt témája a szólásszabadság lesz. A talán legjelentősebb díszvendég Herta Müller Nobel-díjas írónő lesz.  Sok egyéb témakör mellett át fogják tekinteni a svéd könyvtárosképzés történetét és jövőbe mutató fejlődési tendenciáit. Rangos nemzetközi kerekasztalbeszélgetésre is sor kerül majd a hosszútávú digitális archiválást célzó európai uniós projektek kapcsán. 100 éves születésnapját fogja ünnepelni a Svéd Könyvtárosegyesület Biblioteksbladet címmel megjelenő folyóirata. A teljes program ezen a linken érhető el. 

Kép forrása: http://events.nationalgeographic.com/locations/center/svenska-massan/

Magyar közgyűjtemények a szemantikus weben

Posted on: július 22nd, 2016 by qulto-admin

Az ITLIB könyvtári folyóiratban készítettünk egy áttekintést mindazon megvalósult projektekről és fejlesztési irányokról melyek a szemantikus web magyarországi közgyűjteményi megjelenését jellemzik. Az európai projektekben való magyar részvételi formák is megtárgyalásra kerülnek.
Nagy öröm számunkra, hogy a példák között említhetünk olyan projekteket is melyek a Qulto cégcsoport tagjaként működő Monguz Kft együttműködésével valósultak meg. A részletek angol nyelven elérhetők ezen a linken.

Új személynév adatbázis építése intelligens algoritmusok használatával

Posted on: július 20th, 2016 by qulto-admin

A Petőfi Irodalmi Múzeum és a Qulto cégcsoport tagjaként működő Monguz Kft. részvételével lezajlott új, szemantikus alapú, személynév besorolási állományt feltáró adatbázisfejlesztési projekt eredményeiről adtunk számot a Code 4Lib Journal hasábjain.

A különböző forrásokból származó adatelemek kezelése a Petőfi Irodalmi Múzeumban számos kihívást rejtett magában. Nem csupán a különböző forrásokból származó személynév rekordok egyszerű  összevonásáról volt szó egy új adatbázis keretei között. Meg kellett tisztítani és egységesíteni kellett azokat a besorolási rekordokat melyek eltérő adattartalommal bírnak ugyan, de ugyanazon személyhez kapcsolódnak. Fontos szempont volt emellett az adatvesztés kiküszöbölése is. Első lépésként 2013-ban mintegy 80000 rekord személynév adatait kellett összevonni. A második lépésben egy sokkal összetettebb algoritmus segítségével zajlott tovább az adatok tisztítása, a rekordok és a mögöttük álló személyek megfeleltetése. A második körben mintegy 36 ezer rekord lett érintett az adatok összevonásában. A besorolási adatok automatikus meghatározására szolgáló algoritmus az emberi intelligencia mintájára működik. Az adatbázis parancssorok mintegy 20 féle különböző adatelemet vizsgáltak meg és normalizáltak. Ezek az adatelemek dátumokhoz, földrajzi helyekhez, foglalkozásokhoz és személynév változatokhoz kapcsolódnak. Az adatbázis besorolási rekordjaiból párokat képezve azonosították be a lehetségesen redundáns elemeket. Ezekből az elemekből fel lehetett építeni egy gráfot, illetve egy faszerkezetű struktúrát a múzeum kurátorainak segítségével. Ezen a lépéseknek a megtételével értünk az automatizálható műveletek határához. A további adattisztításhoz már a számítógépes algoritmusok által segített szakemberi beavatkozásra van szükség. Az automatizált műveletek és a muzeológusok munkájának eredményeként létrejött egy olyan nyílt kapcsolt adatokat tartalmazó, a szemantikus weben publikálható adatbázis mely 620 ezer személynév alapú besorolási rekordot tartalmaz. Ez az adatbázis az egyik alapja lehet egy később kialakítandó egységes nemzeti besorolási állományegyüttesnek (névtérnek). A cikk azt a folyamatot mutatja be, hogy miképp sikerült a személynév adatokat összevonni s az adattömeg redundanciáját kiküszöbölni.

A részletek angol nyelven itt érhetők el.

Könyvtárak az együttműködés hálójában

Posted on: július 14th, 2016 by qulto-admin

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) idén Veszprémben tartotta az immár 48. Vándorgyűlését Kapcsolat – Könyvtár – Együttműködés: felelősséggel a sikeres közösségekért címmel július 7-9. között. A Monguz Kft. támogatóként, kiállítóként, és előadások megtartásával csatlakozott a rendezvényhez.

A Hangvilla multifunkcionális kulturális tér méltó helyszíne volt a plenáris eseményeknek. A szekcióülések is ebben az épületben, a Pannon Egyetemen, az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban, illetve a Laczkó Dezső Múzeumban zajlottak le.

Az egyesület a Vándorgyűlés témájául a kapcsolatok építését, az együttműködés fejlesztését jelölte meg, kiemelve a könyvtári tevékenység közösségszervező erejét; ezzel csatlakozik az EMMI szakpolitikai céljaihoz, az Európai Unió és az IFLA (Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége) erre az évre meghirdetett célkitűzéseihez.

A nyitó plenáris ülés teljes hosszában megtekinthető ezen a linken.

A Vándorgyűlés díszvendége dr. Navracsics Tibor, az Európai Bizottság Kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa volt. Rámutatott arra, hogy a tagállamok közötti közvetítési feladatok, a jövőbe mutató projektek gondozása tudja igazán elmélyíteni az európai összetartozás érzését. Együtt sikeresebben tudunk válaszolni a felmerülő kihívásokra. A kultúra a társadalmi, gazdasági és szociális fejlődés katalizátoraként jelenik meg. A könyvtárak, mint fizikai és virtuális alapú találkozóhelyek, társadalmi fórumok stratégiai jelentőséggel bírnak a társadalom jólétének fejlesztésének irányában.

Munkatársaink számos előadással gazdagították a Vándorgyűlés programját. Czoboly Miklós áttekintette a tartalom és információszolgáltatás területén érzékelhető aktuális trendeket és felvázolta a Qulto portfolió fejlesztési irányait. Igyekszünk kiszolgálni a teljes közgyűjteményi és tudományos szférát, válaszokat találni azokra a kihívásokra melyek az információszolgáltatás, menedzselés kapcsán a leginkább foglalkoztatják őket a plágiumkereséstől az e-tanulási formákon át a hatékony információtárolás és visszakeresés biztosításáig. Portfolióink fejlesztésekor elsődleges jelentőséget tulajdonítunk közgyűjteményi partnereink visszajelzéseinek.

Szepesi Judit az SZTE BTK Könyvtár és Információtudományi Tanszékének oktatója és Sinka Róbert cégünk e-learning szakértője olyan új e-learning megoldásokat mutatott be, melyek a Qulto portfolióhoz kapcsolódó egyes rendszerek, alkalmazások hatékony elsajátítását, és a megszerzett tudás hatékony, interaktív ellenőrzését teszi lehetővé az egyetemei könyvtárosképzésben, nyílt forráskódú Moodle alapú tartalomkezelő rendszer segítségével.  A diákok önállóan is elsajátíthatják a tananyagot szövegben, képben és hangban. Ugyanakkor arra is ösztönöz a rendszer, hogy vitassák meg a különféle témaköröket egymással, valamint a kurzusfelelős oktatóval is. Az egyéni és a csoportos tanulási tevékenységek rugalmas egyensúlya, a számonkérési formák változatossága döntő tényező az ismeretek hatékony elsajátításának és alkalmazásának irányában.

Dr. Sallay Gergely a HM HIM Hadtörténeti Múzeum munkatársa, a Monguz Kft. Qulto termékcsoportját képviselő Brada Hedviggel közösen az első világháború történetét sok szemszögből feltáró múzeumi digitális kiállítási installáció, illetve az online tartalomszolgáltatás kialakításának lépéseit tekintették át.

Deák Gábor pedig a – Legyél te is Beatlestag-attrakciófejlesztés programozás nélkül – című előadásában a múzeumi kiállítási informatika egy új fejlesztési irányára hívta fel a figyelmet, és rámutatott arra is, hogy az elragadó végeredményhez a digitális művészeti készségek sokkal inkább hozzájárulnak, mint a magas szintű programozói tudás megléte.

A Vándorgyűlés gazdag programkínálatához hozzájárult a nyitó plenáris ülést követően a Mendelssohn kamarazenekar koncertje, a pécsi székhelyű Csorba Győző Megyei Könyvtár könyvtárbuszának bemutatója.

A szekciók gazdag szakmai programjai közül cikkünkben csupán szemelgetni van mód. A Tudományos Könyvtári Szekcióban Holl András ízelítőt adott abból, hogy milyen nehéz a különféle felhasználói és tudománypolitikai döntéshozói igények között megtalálni a közös nevezőt a Magyar Tudományos Művek Tára fejlesztésének kapcsán. A végeredmény egy bonyolult rendszer, mely összetettség nem vált ki üdvrivalgást senkiből, viszont ezt feláldozni csak a jogos igények egy részének figyelmen kívül hagyásával lenne csupán lehetséges.

Bilicsi Erika ezt követő előadása kicsit tágabb perspektívában vette számba azt, hogy a könyvtárak milyen szolgáltatásokkal tudják biztosítani a tudományos publikációk adatainak tárolását, visszakereshetőségét. Az MTA Központi Könyvtára igyekszik költséghatékony módon lehetővé tenni a különféle publikációs azonosítók (pl. DOI) használatát a tudományos könyvtári szféra számára.

Hubay Miklós a győri Széchenyi István Egyetem könyvtárának képviseletében a kapcsolat, nyílt adatok kezeléséről, a szemantikus web könyvtári relevanciájáról adott áttekintést. Az előadás második felében az intenzív fejlesztési szakaszban lévő BIBFRAME szabvány kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a könyvtári dokumentumfeldolgozásban paradigmaváltás előtt állunk.  A már több évtizede használt MARC adatcsere szabványt fogja felváltani a BIBFRAME ami sokkal inkább illeszkedik a jelenkor információtechnológiai környezetéhez. A könyvtári adatok összekapcsolhatóságának biztosítása más adattárakkal pedig kitágítja azok használati körét. Leomlanak az intézményi, nyelvi és országhatárok, minden eddiginél egységesebb keretek között nyílik majd lehetőség a kulturális örökséghez történő hozzáféréshez. Az útnak viszont még nagyon az elején tartunk, égető szükség lenne a BIBFRAME szabvány hazai szakmai környezethez történő implementációjáról is minél hamarabb gondoskodni.

A Bibliográfiai Szekcióban némiképp ehhez az előadáshoz kapcsolódott Vass Johanna és Szűcs Etele, akik az MMA-MANDA intézményi páros könyvtárait képviselték. Ők a digitális adatkezelésnek számos jogi buktatójára hívták fel a figyelmet. A levéltárakban a személyes adatok védelme a fő akadály, a könyvtárakban, illetve kisebb mértékben a múzeumokban pedig a szellemi tulajdon, a szerzői jogok kezelése jelentkezik lényeges kihívásként.

A Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesületének szekciója is számos érdekes előadásnak adott helyet. Czupi Gyula a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár igazgatója nagyon jó példákkal szolgált arra, hogy miként kell egyensúlyozni azon a keskeny mezsgyén, ami a fenntartó önkormányzat elvárásai, illetve a felhasználói igények között feszül. A legitimáció mindkét irányba a könyvtár sikerességének döntő tényezője. A szervezeti, kultúra és szakmai attitűdök kapcsolatát elemezte Mikulás Gábor. Az előadás tanulsága szerint felhasználóközpontúnak kell lenni, az intézményi, könyvtárosi kényelmességet időnként háttérbe szorítva is. A könyvtárnak attraktív, vonzó helynek kell lennie a virtuális és a fizikai térben is. A belső szervezeti kultúra legyen minél kevésbé hierarchikus, és legyen eredményesebb a munkatársak közötti információcsere. A konferenciákon szerzett külföldi tapasztalatokat pedig publikációk formájában s a napi szakmai gyakorlatban is az eddigieknél hatékonyabban kellene hasznosítani.

Somorjai Noémi a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa a könyvtárosok és a stressz kezelésének viszonyát boncolgatta.  Sokszor igen nagy kihívást jelent a felfokozott idegállapotban könyvtárban megjelenő olvasókkal történő kommunikáció, a különféle kulturális kódokat használó személyek közötti eredménytelen kommunikáció is okozhat stresszt, de a munkatársak közötti feszültségeket is meg kell tanulni feloldani. Számos technika áll rendelkezésünkre a stressz kezelésére, azonban ezeket meg kell tanulni tudatosan alkalmazni a mindennapokban. A könyvtári szervezeti kultúrának, a partnerséget szem előtt tartó kommunikációnak tehát a stresszkezelés is alapvető eleme kell, hogy legyen.

A konferencián átadásra került a Fitz József könyvdíj, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete-emlékérem, az Év fiatal könyvtárosa-díj, valamint a Kovács Máté-díj is.

Pizsamaparti a múzeumokban

Posted on: július 13th, 2016 by qulto-admin

Egy viszonylag új múzeumi program válik egyre népszerűbbé az általános iskolás korú (7-12 éves) gyerekek körében.
A  Da Vinci Learning ismeretterjesztő pizsamaparti sorozatának öt helyszín ad otthont, így minden hétvégén felváltva lehet ellátogatni az iskolás korú gyerekkel a Tropicáriumba, a Skanzenba (ide csak a nyári időszakban), a Korda Filmparkba, a Természettudományi Múzeumba és a Nemzeti Múzeumba. A sorozat 2015 őszén indított program elsősorban az élményen alapuló tanításra-tanulásra épít, és célja, hogy a gyerekek a tanulást a szórakozás, kísérletezés élményén keresztül éljék át.