MoodleMoot 2016

Posted on: július 12th, 2016 by qulto-admin

A Moodle a világ egyik legnépszerűbb LMS rendszere, amelyhez kötődően minden évben összegyűlnek a fejlesztők és a felhasználók, a kezdők és a profik, hogy tapasztalatot cseréljenek. Magyarországon is igen népes tábort alkot ez a közösség, akik idén 2016. június 23-24-én találkoztak az Óbudai Egyetemen.

Az idei MoodleMoot konferencia témakörei között most is találhattunk újdonságokat. A legizgalmasabbak között voltak a kiterjesztett valósághoz és az interaktív szimulációkhoz kapcsolódó előadások. Tovább nőtt azoknak a prezentációknak a száma is, amely egy-egy területet, problémakört elemzett. Ilyen témák voltak: a tömeges tesztkérdések feltöltése, a gamifikációs lehetőségek, az adaptív módszertan alkalmazása vagy éppen a viselkedés alapú távoktatás fejlesztési kérdései.

A résztvevők között idén, talán a szokásostól eltérően, kevesebben képviselték a felsőoktatást, míg jóval több vállalati és közoktatásbeli látogatót üdvözölhettünk. 

A konferencia másik különlegessége volt, hogy több workshopot rendeztek a szervezők, ahol gyakorlati problémák bemutatását élénk diskurzusok kísérték. 

A Monguz Kft. munkatársa a cég oktatási programjairól és a kapcsolódó fejlesztésekről tartott előadást, valamint két gyakorlati kurzust is tartott az érdeklődőknek: a Moode adaptív eszközrendszeréről, valamint az
értékelés lehetőségeiről, személyre szabhatóságáról. 

A világhírű MIT minden tudományos tananyagát ingyen elérhetővé tette

Posted on: június 28th, 2016 by qulto-admin

A világ egyik leghíresebb mérnöki és technológiai egyeteme, a Massachusetts Institute of Technology több mint 2400 kurzusának tananyagát töltötte fel online, ezzel is biztosítva a tudomány és a tanulás szabadságát.
Az egyetem elsősorban technológiai kutatásairól híres, de a feltöltött tananyagok listájára felfért a programozás és a kvantummechanika mellett az antropológia és más humán kurzusok is.

A tudományos publikálás szép újvilága- különféle nézőpontokból

Posted on: április 7th, 2016 by qulto-admin

2016 április hatodikán került sor az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának aulájában Hajnal Ward Judit két előadására. Judit a Rutgers Egyetem (New Jersey, USA) Alkoholtudományi Intézet Információs Osztályának vezetője illetve Információ- és Kommunikációtudományi Karának oktatója.
Első előadásában a tudományos publikációs terület változásait, s az abban rejlő kihívásokat vette számba. Egyre nagyobb teret nyernek a nyílt hozzáférésű publikációs modellek, illetve az ahhoz kapcsolódó, a korábbinál humánusabb, nem anonimizált, a személyközi kommunikációra jobban építő lektorálási eljárásmód. Ingyenebéd azonban nincs, a publikálás költségét intézményi, illetve egyéni kutatói forrásokból kell biztosítani.
A nyílt hozzáférésű folyóiratok terjedésére sajnos azonban különös veszélyt jelent az ún. parazita folyóiratok (predator journal) jelenléte s gyorsütemű terjedése. A tudományos világba beszivárgó szélhámosok nem riadnak vissza kutatók identitásának ellopásától sem (képek másolása nyilvános közösségi média profil oldalakról) tudtukon kívül folyóirat szerkesztőnek tüntetve fel őket. A félrevezetett kutatóktól besöprik a pénzt a publikációért, ami nem jelenik meg jó eséllyel sehol. A szélhámosság jellegzetes összetevői amikor Google által előállított impakt faktorral reklámoznak folyóiratot (az impakt faktor publikációs mérőszámának előállításához a cégnek semmi köze sincs), vagy amikor egy jól ismert folyóirat címén csak egy-két betűt módosítanak a becsapás kedvéért. Szerkesztőségi címnek olyan épületeket tüntetnek fel az USA-ban illetve Nyugat-Európában, ahol raktárak, magánlakások találhatók. A visszaélések ellen a könyvtáros és tudományos publikációs világ összefogásával próbálnak védekezni. Világméretű regiszterek összeállítása kezdődött meg a parazita folyóiratok címeiről, a kiadóként feltüntetett szervezetek adatairól. A küzdelmet jelentősen nehezíti, hogy a szélhámoskodás most már kiterjed egyre inkább a könyv alapú publikálás és a konferencia szervezés területére is. A regiszterek kiterjesztendők tehát az ál- konferenciaszervezők és ál-nyílt forráskódú kiadók adataival is. Szerencsére kellő odafigyeléssel, a könyvtáros-tudományos kutató közötti kapcsolatokra építve meg lehet akadályozni az anyagi és erkölcsi károkozás bekövetkeztét.
A második előadás is a tudományos publikálás világához kapcsolódott. Azt járta körül, hogy miként tudjuk menedzselni tudományos kutatási eredményeinket különféle hivatkozás kezelő, illetve tudományos eredményeket bemutató, a kutatókat hálózatba szervező online alkalmazásokon keresztül. Az USA-ban az utóbbi években a kutatói lét szerves tartozéka lett az előadó által „tudományos szelfinek” nevezett tevékenység. rendkívül időrabló tud lenni egyfelől a különféle publikációk, ,konferencia előadások, kutatási adattömegek feltöltése a különféle szolgáltatói felületekre. A különféle szolgáltatások között vannak olyanok, amelyek hivatkozásokat kezelnek és közösségépítésre is alkalmasak (pl. Mendeley), mások inkább az önmenedzselésben, a tudományos kapcsolatépítésben hasznosak (pl. Academia.edu, Research Gate). Egyes alkalmazások pedig a publikációk nyilvántartása, visszakereshetőségének biztosítása szempontjából hasznosak (pl. Google Tudós), önmagunk sikeres menedzseléséhez az egyetemi repozitóriumok mellett egyre inkább nélkülözhetetlenné válnak. Arról nem is beszélve, hogy társszerzős publikációk esetén, ha az egyik szerző nincs benne az adott rendszerben (pl. Mendeley, Academia.edu, ResearchGate) akkor a társszerzőt is kár érheti a hiányos adatok miatt. Ezeket a szolgáltatásokat már milliók használják, s exponenciálisan terjed a felhasználói kör. Persze a publikációk összetételének nem kevés szerzői jogi kihívásai is lehetnek (melyik cikkváltozat, hová, milyen formában tölthető fel legálisan). A könyvtárosoknak egyre inkább fontos feladatává válik a tudományos kutatós segítése is önmaguk menedzselésében e területen. Amennyiben az egyetemi repozitóriumok és digitális könyvtári katalógusok irányából szabványos adat ki és bemeneteket tudunk biztosítani a fentebb tárgyalt szolgáltatások felé, akkor nagyban meg tudjuk segíteni felhasználóink dolgát, el tudjuk kerülni az ismételt kézi adatbevitel időrabló szükségét.
Az előadásokról videofelvétel készült, illetve a prezentációk diái is az ígéretek szerint hamarosan publikálásra kerülnek az ELTE PPK könyvtárának honlapján.

Nyelvújításkori szövegek a Debreceni Egyetem új portálján!

Posted on: február 23rd, 2016 by qulto-admin

Február 15-én indult el a Debreceni Egyetem új portálja, amelyen egyedülálló nyelvújításkori szövegeket olvashatunk.
A portálon 597 darab, elsősorban 1810 és 1830 között keletkezett írás (korabeli beszédek, elméleti írások, oktatási segédanyagok, pályázati anyagok) találhatók. A kiadás az MTA–DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport programjának keretében jött létre. A kiadvány szerkesztője Debreczeni Attila volt, a szövegeket válogatását, az adatok feldolgozását, illetve azok digitalizálást Czifra Mariann végezte.

MOME Designportál

Posted on: szeptember 7th, 2013 by akovacstapai

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Könyvtárában hosszas előkészítés után 2013-ban indult el az intézményi repozitórium DesignPortál néven, mely megvalósítja az Egyetemen létrejött digitális tartalmak összegyűjtését és publikálását, tartalmi és tematikai feldolgozását, valamint hosszú távú megőrzését. A projekt újszerű megoldásokat követelt meg a fejlesztőktől, hiszen az Egyetemen létrejövő tartalmak a legkülönfélébb alkotásokat foglalják magukba: a kerámiatervezéstől kezdve az okostelefonokra készülő applikációkon át az animációs filmekig terjedhet a feltölthető dokumentumok köre.

Az első fázisban a diplomamunkák, doktori művek, valamint az animációs filmek feltöltése kezdődött meg, egy évvel később pedig az oktatók alkotói és publikációs adatbázisa, valamint a közös kereső készült el. Egyúttal a repozitóriumhoz szorosan nem kapcsolódó funkciók kidolgozása is megtörtént: a munkában szerepet kapnak a könyvtárosokon kívül a hallgatók, a konzulensek, az opponensek, a diplomabizottsági tagok és az oktatási titkárok is.

Miskolci Digitális Raktár és Adattár

Posted on: február 12th, 2011 by akovacstapai
MIDRA1
MIDRA2
MIDRA3
MIDRA4
MIDRA5
previous arrow
next arrow

A Miskolci Digitális Raktár és Adattár (MIDRA) nyílt hozzáférésű intézményi repozitórium, melynek létrejöttét az Open Access Initiative (Nyílt Hozzáférés Kezdeményezés) alapozta meg, melynek célja, hogy a tudományos dokumentumok, tudományos kutatások eredményei, valamint a tudományos publikációk az internet segítségével bárki számára hozzáférhetőek legyenek 2 formában: nyílt hozzáférésű folyamatokon keresztül, vagy repozitóriumokban (dokumentumtárakban, archívumokban).
A MIDRA gyűjti, tárolja és nyílt hozzáféréssel terjeszti az Miskolci Egyetem digitális tudásvagyonát, ezzel növelve a feltöltött dokumentumokra való hivatkozások számát is. A MIDRA így biztosítja az egyetemi kutatási eredmények hosszú távú elérhetőségét, hazai és nemzetközi láthatóságát, valamint a tudományos területen belüli és azok közötti kommunikáció fejlesztését. A rendszerben a tudományos munkák és doktori értekezések mellett a hallgatók munkái (TDK-dolgozatok, szakdolgozatok) is teret kapnak. Az adattár ezen kívül belső használatra szánt tananyagokat, és a nyilvánosság számára elérhető egyetemtörténeti érdekességeket, videókat, valamint bányászat- és kohászattörtétneti képtárat is tartalmaz.