Qulto Szakmai Napot tartottunk

Posted on: december 19th, 2016 by qulto-admin

2016. December 14-én rendeztük meg immáron hagyománnyá vált évzáró szakmai rendezvényünket közgyűjtemények munkatársai, szakmai partnereink, illetve minden kedves érdeklődő számára az Országos Széchényi Könyvtárban.

Czoboly Miklós bevezető szavai után áttekintést adott az idei projekt tevékenységekről. Sikerként lehet kiemelni az EGIS gyógyszergyárral kialakított partnerséget, melynek keretében sor került a Qulto-Huntéka rendszer gyarapítási moduljának alapos megújítására is.

 

Szabó Mihály a termékfejlesztő és terméktámogatási terület nézőpontjából értékelte az évet. A 2016-os fejlesztések közül kiemelte a Corvina rendszer fejlesztését és a különféle funkciók tesztelése kapcsán hangsúlyozta a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral történt eredményes együttműködést. Említésre került, hogy a HunTéka rendszert is sikerült számottevő mértékben továbbfejleszteni. 2016-ban kialakításra került az OPAC 3 felület, amely most már tesztelés alatt áll a partnerintézményekben. Ez lesz az első olyan OPAC, amely HunTéka és Corvina rendszerekhez kötődő funkciókat is egyesít.

Pancza János, nemzetközi igazgató a külföldi szakmai projektekről adott áttekintést. Eredményesen formálódott tovább a Qulto jelenléte a román és a lengyel piacokon. Saját szakmai napokat szerveztünk Törökországban, Romániában, Horvátországban és Lengyelországban is az ottani közgyűjteményi és üzleti partnereink számára. A fenti országok mellett Bulgáriában is sikerült új hídfőállást kialakítani, mely eredményes együttműködési lehetőségeket irányoz elő a jövő évre. Ígéretesen fejlődik tovább partneri viszonyunk az Europeanával, tesztelés alatt állnak olyan funkciók, amelyek közvetlen adatexportot tesznek lehetővé a Qulto rendszerek adatbázisai felől az Europeana aggregált rendszere felé, a jelenlegi nehézkes adatátvitel továbbfejlesztésével. A másik ígéretes jövőbe mutató lehetőség a most formálódó Folio integrált közgyűjteményi szoftverkörnyezet, mely az alapmodulokra épülve, alkalmazásbolt révén szabadon konfigurálható rendszer építését irányozza elő. 

Dr. Kokas Károly a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárának főigazgató-helyettese a könyvtárak jövőjéről elmélkedett. Előadásában számot adott számos paradigmatikus jelentőségű változásról, melyet a könyvtárak körül megújuló technikai-társadalmi környezet hozott magával. A digitalizált állomány könnyű hozzáférhetősége, több ezer éves kultúrkincs őrző tabukat döntöget meg. Kiemelte, hogy a könyvtáraknak kiemelt feladata van az információs műveltség terjesztésében. Ehhez szorosan kötődik, hogy mostanában minden intézménynek ki kell alakítania a saját maga információs portfolióját, mellyel segíti a felhasználók mindennapi munkavégzését, információs igényeinek hatékony kielégítését, és folyamatos segítséget ad a felkínált eszköztár hatékony használatához. Persze a tudományos könyvtárak és a közkönyvtárak eltérő profilja és felhasználói környezete, igényei ezen a ponton szembetűnőek.  Az irány és a kitűzött célok azonban nem kétségesek egyik könyvtártípus esetében sem. Az idő múlása a régi hagyományos értékekbe való kapaszkodással nem állítható meg. Folyamatos adaptációs kényszerben vagyunk.

Kármán László, cégcsoportunk ügyvezetője áttekintést adott a Qulto portfoliójának főbb eleméről, kapcsolódási pontjairól. Olyan termék és szolgáltatási palettát kínálunk, melynek révén megtalálhatják igényeikre a választ a könyvtárak, levéltárak és a múzeumok is. Emellett azonban kiemelt figyelmet kell fordítani a tágabb partnerségi formák megtalálására, a közgyűjtemények által őrzött kultúrkincs újrahasznosítására is a kulturális turisztikai projektekbe történő bekapcsolódással, illetve játék és attrakciófejlesztés révén. Hiszünk abban, hogy partnereink tudják a legjobban, hogy mire van szükségük, segíteni tudunk nekik abban, hogy céljaikat milyen technológiai elemekre támaszkodva érjék el. Nyitott, szabadon formálható intézményi szolgáltatási portfoliók felépítésében vagyunk partnerek, amelyek rugalmasan formálhatók. Itt utalt vissza az előadó a Folio rendszerben rejlő lehetőségekre, illetve Kokas Károly gondolataira, a könyvtárak információszolgáltatási-koordináló szerepének fontossága kapcsán.

A délelőtti program teret adott még három rövidebb gyakorlati jellegű előadásra is. Arató Balázs a Pécsi Tudományegyetem Tudásközpontjának munkatársa, az elsőként náluk bevezetett online fizetési rendszer előnyeiről adott áttekintést. Rámutatott arra, is, hogy a kiválasztott banki partnerrel való harmonikus együttműködés könnyen elháríthatóvá teszi az esetleges tranzakciós hibákat, téves elszámolásokat. Lehetővé válik az is, hogy az egyes tételekből befolyó könyvtári díjakat különféle módokon lehessen nyilvántartani, s könyvelésre bocsátani az egyetem gazdasági szervei felé.

Markó Tamás, aki szintén a pécsi intézményből érkezett, utalt rá, hogy a Corvina rendszer számos olyan statisztikai adatforrást szolgáltat, melynek bemutatása, felhasználása nem kellően megoldott a könyvtárak részéről. Egy nyílt forráskódú szoftver használatával a pécsi tudásközpont vezetősége részére ezért is alakították ki azt a szolgáltatást, mely a könyvtár használatára, szolgáltatásaira vonatkozó különféle adatokat jeleníti meg vizuálisan, diagramok segítségével.

Bánki Zsolt a Petőfi Irodalmi Múzeum és Simon András a Monguz Kft. munkatársa a múzeumban zajlott személynévtérfejlesztési munkáról adtak rövid áttekintést. A rengeteg különféle adatforrást egységes környezetbe kellett foglalni, s kiszűrni a párhuzamosságokat. Emellett lényeges cél volt egy olyan szemantikus webes adatstruktúrákhoz illeszkedő rendszer kialakítása, mely a most formálódó magyar nemzeti névtér egyik alapjául szolgálhat, illetve alapvető segítséget nyújt a személynév alapú besorolási adatok formálásához a magyarországi közgyűjteményekben, de akár adatgazdagítási céllal a határainkon túl is.

Turai István a törökbálinti Volf György Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény képviseletében, egyben korábbi polgármesterként is bemutatta településüket, illetve példákkal illusztrálta, hogy milyen nagy segítséget nyújtott nekik a Huntéka rendszer a helytörténeti adataik digitális feldolgozásában és közzétételében, szövegben, képben, hangban és videoanyagban egyaránt.

A szakmai nap délutánján workshopokat szerveztünk, melyek révén munkatársaink a széles Qulto termék portfolió különféle elemeit mutatták be.  Így terítékre kerültek az e-learning megoldások, a múzeumi informatika terén kínált eszközeink, a bevezetés előtt álló plágiumkereső szoftver bemutatása, a Qulto Education platform kínálatának áttekintése, a kulturális turizmushoz kapcsolódó attrakciófejlesztési irányok, illetve az RFID-alapú megoldásokban rejlő lehetőségek felvillantása.  A különféle pályázati lehetőségekről zajló információcserére is alkalom nyílt.

Reméljük, hogy partnereink átfogó képet kaptak a 2016-os munkánkról és a közösen elért eredményeinkről is, és a jövőbeni együttműködési irányok megvitatása révén inspiráló tervekkel, elképzelésekkel gazdagodtak.

MUTEC Nemzetközi Vásár

Posted on: december 12th, 2016 by qulto-admin

75975.jpg
A MUTEC, nemzetközi múzeum és kiállítástechnikai vásár Lipcsében került megrendezésre november közepén.

A kiállítás központi témáját a múzeumoknak szánt felszerelések, illetve az intézmények archiválási, tárolási és digitalizálási munkafolyamatait segítő technológiák adták. A széleskörű megoldások felvonultatásával a rendezvény hasznosnak bizonyult a múzeumok és gyűjtemények üzemeltetői, kiállítóhelyek, galériák, levéltárak és könyvtárak számára. A szakmai program elsősorban ennek a területnek az aktuális technológiáival és kihívásaival foglalkozott. 2010 óta ugyanazon a helyszínen került megrendezésre a MUTEC, 2016-ban viszont rendhagyó módon a Leipziger Messe adott otthont az eseménynek. 2014-ben 12 ország 55 kiállítója képviseltette magát, idén viszont 10 ország 80 vállalkozása mutatta be szolgáltatásait.

A kiállítás tapasztalata alapján a múzeumi informatikai fejlesztések jelenleg nagyrészt három fő területre koncentrálódnak: kiterjesztett valóság, 3D digitalizálás/nyomtatás, illetve „okos” tárlatvezetés. Mindhárom területet több kiállító képviselte, de a kiállítók jellemzően egy-egy területre szakosodtak a három közül. A kiállításon tapasztaltak alapján múzeumtechnológiai fejlesztésekkel foglalkozó cégek esetében a nagyon széles portfólió nem jellemző.

Néhány érdekes ötlet a kiállítottak közül:

– 3D nyomtatás domborzati viszonyokat bemutató 3D térkép készítéséhez, illetve domborzatra vetített kép, ahol a vetített képpel az adott földrajzi hely természeti és történelmi változásokat, azaz a növénytakaró ill. az épített környezet változásait lehet bemutatni

– az Interactive Scape által fejlesztett easire Bubbles Application. Látványos, sok területre adaptálható, a látogatók körében nagy sikert aratott megoldás. Fontos, hogy az ötlet nem a legkorszerűbb technológiák használatára épül (nem virtuális ill. kiterjesztett valóság, nem 3D nyomtatás stb.), az alapja egy kreatív ötlet, feltehetőleg nem informatikai, hanem kreatív ágazatban dolgozó csapat koncepciója.

A kiállításon látottak alapján azt tapasztaltuk, hogy az attrakciófejlesztésben az informatikai és kreatív ipar szoros együttműködése, szinergiája hozza létre a legsikeresebb termékeket és megoldásokat.

Beszéljünk a digitalizálásról!

Posted on: december 5th, 2016 by qulto-admin

A cégünket bemutató és a digitalizálás témakörével foglalkozó workshopunk 2016 november 24-én került megrendezésre a Krakkói Régészeti Múzeumban, összesen 11 intézményből érkező 21 szakember részvételével.

A workshop fő céljai a múzeumok számára hasznos megoldások és technikai újdonságok bemutatása, a meglévő tartalmakat kezelő és katalogizáló rendszer ismertetése, valamint az adatbázis fontosságának hangsúlyozása volt.

A résztvevőket Pancza János, cégünk külpiacért felelős igazgatója köszöntette, majd bemutatta a Qulto termékcsoportot, valamint, hogy kik is vagyunk mi és mivel foglalkozunk. Ezután Artúr Povodör, a lengyelországi irodánk vezetője foglalta össze a múzeumi területen jellemző trendeket, elsősorban a látogatók számára fontos és érdekes megoldásokra koncentrálva. Emellett kitért azokra a lehetőségekre is, melyek leginkább befolyásolhatják az emberek múzeumlátogatási szokásait – legyen az online vagy hagyományos.  
A bevezetőket követően előadóink ismertették a gyűjtemények kezelésére és katalogizálására alkalmas Qulto Múzeum menedzsment rendszert, valamint portál megoldásainkat, az OPAC-ot, aggregátorokat, és a különböző gyűjteményekre épülő játékfejlesztéseinket.
Egy rövid kávészünetet követően került sor a workshop második részére, melyben Pancza János beszélt az Europeanáról – a közösség történetéről, a hozzá kapcsolódó projektekről, és az együttműködésből származó jövőbeli tervekről. A technikai háttérrel kapcsolatban kiemelte, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően egyre hatékonyabb és könnyebb lesz az adatok Europeana felé juttatása.
A program utolsó előadását Simon András tartotta – milyen funkcionalitásai vannak a rendszernek, hogy is néz ki pontosan az adatmigráció, mik az általános szabványok és előírások Magyarországon erre vonatkozóan, illetve ezek miben különböznek a lengyel gyakorlattól. A résztvevők abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy a rendezvénynek a kiállítóterem melletti terem szolgált színhelyül, így az ebédszünetben lehetőségük nyílt a múzeumban kiállított egyiptomi gyűjtemény megtekintésére is. A szünetet követő kötetlen program során a meghívottak kipróbálhatták cégünk legutóbbi, múzeumi területhez kapcsolódó fejlesztéseit a gyakorlatban is. Örömmel mondhatjuk, hogy mindenki értékelte a bemutatott ötleteket és megvalósult projekteket, kicsit talán bizakodóbban tekintve innentől a múzeumok rendelkezésére álló lehetőségekre IT téren.
Végezetül egy borkóstoló keretein belül ismerkedhettek meg vendégeink egy magyar borválogatással a legjobbak közül, majd a Krakkói Régészeti Múzeum igazgatója vezette körbe őket a kiállításon. A workshop végeztével megelégedéssel töltött el bennünket, hogy a meghívottak lelkesen és aktívan vettek részt a játékok és informatikai fejlesztések kipróbálásában, érdeklődve hallgatták az új trendekről szóló beszámolókat. Emellett a rendezvény kitűnő alkalomnak bizonyult arra is, hogy a múzeumi terület szakértői megvitathassák ötleteiket, gondolataikat és folyamatban lévő projektjeiket egymással.

Muzeum@Digit 2016 konferencia

Posted on: november 28th, 2016 by qulto-admin

A Muzeum@Digit nemzetközi digitális múzeumi konferencia idén immár negyedik alkalommal került megrendezésre 2016. november 22-23. között a magyar Nemzeti Múzeumban.

A házigazda múzeum mellett immáron másodszor nagy szerepet vállalt a szervezésben az ICOM múzeumi világszervezet audiovizuális szekciója az AVICOM is.

A szakmai program mellett sor került az első alkalommal kizárólag online lebonyolított AVICOM F@IMP 2.0 nemzetközi múzeumi filmpályázat díjkiosztó ünnepségére is. Örömünkre szolgál, hogy a verseny megvalósításának hátteréül szolgáló portál a Monguz Kft. fejlesztésében készült el, illetve a technikai üzemeltetési feladatokat is biztosítjuk a Magyar Nemzeti Múzeum, illetve az AVICOM számára. A versenyben résztvevő 28 film, illetve 9 kategóriában 21-féle elismeréssel díjazott alkotás megtekinthető a http://faimpavicom.org/#/home címen. Az online filmfesztivál széleskörű nemzetközi jellegére hűen utal, hogy a fődíj idén Tajvanba került. A filmfesztivál történetéről és megújításáról, a portál felépítéséről a konferencián a díjátadást megelőzően előadások formájában is számot adott Tari János az AVICOM elnöke, illetve Fejes Ildikó a magyar múzeumi rendszer fejlesztését segítő MNM OMIKK vezetője, aki egyben az AVICOM kincstárnoki tisztségét is betölti. Nem szabad elfeledkezni a magyar ICOM bizottság elnökének, Varga Benedek MNM főigazgatónak a szerepéről sem, aki az online filmes fesztivál projekt pénzügyi hátterének biztosításában játszik főszerepet.

A konferencia szakmai programja is igen változatos témakörökre terjedt ki, az európai előadók mellett a rendezvényt ausztrál és mexikói előadás is színesítette. Az alábbiakban a teljességre való törekvés nélkül emelünk ki néhány előadást a konferencia változatos programjából.
Ineta Zelča Sīmansone, aki Rigából érkezett a múzeumi világ és a kreatív iparágak kapcsolatáról adott áttekintést. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a két terület meglehetősen távol áll egymástól, az előadás fő üzenete azonban az volt, hogy részletesen megvizsgálva a dolgot, ez már koránt sincs így! A múzeumok, mint a kreatív ágazatok egyik forrása jelennek meg, s egyre nagyobb igény van a sokszínű együttműködésre. A múzeumok az általuk őrzött kincsek, a fizikai tereik és virtuális installációik révén megtermékenyítő erővel hatnak a kreatív ipar különféle tevékenységeire. Az együttműködés kulcsszerepet játszhat a múzeumok kommunikációs modelljének megújításában is. Sokszínű, vibrálóan élő a múltra a jelen szempontjai szerint reflektáló, eleven múzeum képe rajzolódhat ki egy statikus, a múltat őrző összkép helyett. Az előadó egy 2012 óta működő független múzeumi agytröszt szervezet igazgatója, melynek egyik fő tevékenysége, hogy a kreatív iparágak inspiráló erejét bekapcsolva újítja meg a lett múzeumpedagógiát, múzeumi kommunikációt, innovatív szolgáltatásokat megalapozva új társadalmi célcsoportok számára nyit utat a múzeumok világa felé.

Tom Pursey a londoni Flying Object kreatív ügynökség társalapítója és kreatív igazgatója a Modern Tate Galleryben zajló „Tate Sensorium” nevű projektről beszélt. Ez egy multiszenzoros technikát használó, több díjat is elnyert kiállítás. A vizuális élmények mellett az illat, hang, szín, tapintás általi érzékelés útján kíván minden érzékre kiterjedő múzeumi élményt nyújtani e projekt, mely éles visszahangokat váltott ki a szélesebb közvéleményben is a kritikátlan rajongástól az éles elutasításig terjedően. Érdekes, hogy ez utóbbi állításokat épp a múzeumi kiállítás kritikával foglalkozó szakemberek fogalmazták meg. Az előadó meg van győződve róla, hogy ők a jövő ígéretes útját képviselik. Szakmai körökben viszont sokan állnak ki az eredeti műtárgyakat megmutató, szimplán vizuális fizikai élményt nyújtó kiállítások primátusa mellett, melyhez csupán kiegészítő tartalomként társulhatnak más érzékekre is ható interaktív elemek. A jövő titka, hogy milyen elgondolások fognak érvényesülni majd. Szó esett még röviden egyébként a Flying Object més projektjeiről is, mint a Youtube 10 éves fennállásának megünneplése, vagy a „Mix the Pay” című interaktív felület melynek révén egy színdarab rendezésében vehetünk részt digitális eszközök segítségével.

John Cheesman a Mosman Art Gallery (Sidney, Ausztrália) igazgatója. Egy igen érdekes összművészeti projektet mutatott be Bungaree’s farm néven, mely kortárs művészeti szemszögből tekint vissza egy, a tizenkilencedik században farmot alapított ausztrál bennszülött életére, akiről még Charles Dickens is megemlékezett annak idején. Audio és video megoldások, színház és különféle installációk révén idézték meg a kort, a történeti alakot és környezetét s egyben értelmezték is újra tevekénységét, a különféle kortárs művészeti ágak szempontjai szerint. A projekthez kapcsolódó filmrészletek megtekintése tette még átélhetőbbé az élményt, amit az ausztrál bennszülött kultúrába való betekintés jelentett.
Török András várostörténész angol nyelvű előadásában, elsősorban a konferencia nemzetközi résztvevői körét megcélozva, mutatta be a Fortepan projektet. Többszáz család, s jelentős közgyűjtemények bevonásával, olyan fotótörténeti értékeket tár fel a késő tizenkilencedik és huszadik századból e kezdeményezés, mely anyagok másképp elvesztek volna a célközönség számára. A gyarapítás egyetlen szempontja, hogy az adott családon, személyen kívül a széleskörű célközönség számára is érdekességet jelentsenek a begyűjtött fényképek. 2014. ót a Summa Artium művészeti ügynökség nyújtja a szervezeti hátteret ennek az értékes művészeti projektnek a számára. A legjelentősebb magyar hírportálok egyike használja fel napi jelleggel fényképeiket. Mára már az egész országban közismert és szeretett márkanévvé sikerült tenni a Fortepant. A projekt irányítói azonban a meglévő amerikai kapcsolataik mellett egyéb nemzetközi együttműködési lehetőségekre is nyitottak lennének.

Szatucsek Zoltán a Magyar Nemzeti Levéltár képviseletében az E-ARK nemzetközi projekt célkitűzéseit tekintette át. Ezt követően a lebonyolítás folyamatába adott betekintést, majd kitért az eredményekre is. A kiindulópont az elektronikus iratok kezelésének európai szintű harmonizációjára teendő lépések végiggondolása volt. Sikerült egy olyan komplex, újonnan fejlesztett szoftvereken és levéltári tartalomszolgáltatási eszközökön, módszertani elemeken nyugvó kínálatot létrehozni, melynek elemei beilleszthetők az egyes országok levéltári szakmai gyakorlatába, miközben használatuk egyfajta közös nevezőt jelent az elektronikus iratok levéltárikezelésében. Az MNL által a projektben kifejlesztett adattárház megoldás pedig hatékonyan szolgálhatja a levéltári dokumentumok hosszútávú digitális megőrzési alapfeltételeinek kialakítását, új dimenziókat nyitva e területen.

Aleš Kapsa a Csehországban huszadik éve megrendezett MUSAIONFILM múzeumi filmfesztivál történetéről, szakmai hatásmechanizmusáról adott számot. Itt a múzeumokban, vagy múzeumok segítségével forgatott cseh filmek kerülnek bemutatásra a legkülönfélébb témakörökben a múzeumpedagógiától kezdve a múzeumi népszerűsítésen át a történeti, művészeti témákig nyúlóan. Az előadó az Uhersky Brod városban található Comenius múzeum munkatársaként szervezi a fesztivált a program összeállításával és a díjkiosztás megszervezésével. Tevékenysége azonban ennél jóval szélesebb körű: gondoskodik a kreatív ötletek filmes formába öntéséről, profi trénereket kér fel a múzeumi filmesek tevékenységének támogatására, megszervezi a filmek archiválását és minél szélesebb körű bemutatását országszerte különféle múzeumi helyszíneken illetve online felületen. A fesztivál mára voltaképpen a prágai filmiskolával összefogva önmagában egyfajta filmes iskolát, a filmes művészi képességek terén folyamatos fejlődési lehetőség biztosítását jelenti a múzeumi filmesek számára.

A második nap nyitányát három egymással szervesen összefüggő előadás jelentette. Horváth Ádám az MNM könyvtárának vezetője felvázolta, hogy milyen lépések szerint tehetjük nyílt formában közkinccsé adatainkat. Szavaiból kiderült, hogy az alapos szakmai munka előfeltétele az adott múzeumban a vezetői támogatás megszerzése, ami legalább akkora kihívás lehet, mint a munkafolyamat egyes lépéseinek megtervezése. A nyílt adatokat minél többféle szabványos formában, sokféle adatátviteli csatornán keresztül kell szolgáltatni. A jogi hátteret a Creative Commons licenszformák előírásai szolgáltatják. Ádám kitért arra is, hogy a Qulto cégcsoportunk tagja a Monguz Kft. a múzeumi rendszeren keresztül hatékony támogatást biztosít a közkincsnek szánt adatok előállítása és szabványos publikálása terén is. Végeredményben minimális anyagi befektetéssel le lehet jutni eddig a pontig. Plusz anyagi források bevonása akkor merül fel, amennyiben adatainkat szemantikus formában is meg szeretnénk osztani felhőalapú módon a nemzetközi felhasználói közönség javára is.

Szakadát István a BME munkatársa, az Országos Széchényi Könyvtár felkérésére a magyar nemzeti névtér néhány prototípusát mutatta be könyvtári környezetben. Előadásában kitért arra, hogy a közgyűjteményi adatok névterekben foglalt szemantikus webes publikációinak előfeltételeit először a lokális névterek létrehozásával kell intézményi szinten megteremteni, majd ezek a lokális névtér adatforrások foghatók össze az intézményi és tematikai határokon felülemelkedve, egységes szolgáltatási felületen a magyar nemzeti névtér keretei között. Ekkor válik lehetővé például, hogy egy adott földrajzi tulajdonnév megadásával információkat kérjünk le az OSZK állományából, a KSH-ból, a Wikipediaból, a geotauruszból s számtalan egyéb adatforrásból egységes felületen megjelenítve. Ehhez természetesen meg kell teremteni a szabványos adatkapcsolatot a lokális szintű adatbázisok és a nemzeti névtér hátterében álló rendszer között. Ennek kapcsán még rengeteg a nyitott kérdés, amire számos hozzászóló is utalt. Az ördög pedig a részletekben rejlik. Annak a rendszernek pedig, ami egy adott fogalom (mű, földrajzi név, tulajdonnév stb.) különféle kapcsolódó adatait, lenyomatait, különféle manifesztációjú megjelenési formáit szabványos adatkapcsolatokkal feltárja, még csak most kezdenek az alapjai formálódni.

Ungváry Rudolf az OSZK nyugdíjas főmunkatársa a magyar földrajzi névtér formálódását tekintette át. Előadásának fő üzenete az volt, hogy rengeteg értékes adatforrással rendelkezünk, ezek összekapcsolásának technikai előfeltételei is adottak. Ami egyelőre hiányzik, az a megfelelő szellemi és pénzügyi erőforrások biztosítása, hogy az egységes magyar földrajzi névtér megalkotható legyen. Ez feltárná a magyarok által egykor és napjainkban lakott terület történetét a helynévanyag alakulásának tükrében, a földrajzi, jogi közigazgatási környezet változásaival szerves összefüggésben. A magyar földrajzi névtér előállítása és folyamatos gondozása számtalan területen bírna praktikus haszonnal a jogi és közigazgatási intézményrendszer naprakész, hiteles adatokkal való ellátásától, a régészeti beruházások segítésén át a történeti, irodalmi kutatások új dimenziójú megközelítéseiig bezárólag. S nem lehet megfeledkezni arról sem, hogy az egyetemes tudáskincset is milyen mérhetetlen adat és tudáskincscsel gazdagítaná e vállalkozás.

Pavel Kats az Europeana képviseletében az európai digitális aggregációs tevékenység új alapokra helyezésének szükségét fejtegette előadásában. A jelenleg is még érvényes aggregációs szemléletmód az intézmény létrehozatalának korai szakaszában került kialakításra. Korábban jól alkalmazható volt a kezdeti tartalmak begyűjtéséhez, s az intézmény létjogosultságának láthatóvá táteléhez. Mára már megváltoztak a keretek és a célok is. Az Europeana az Európában fellelhető kulturális tartalmak digitális szolgáltató infrastruktúrája kíván lenni, ez pedig megköveteli az aggregációhoz való viszony s az aggregációs tevékenység alapvető újragondolását. Egyelőre egy kísérleti munka indult el annak az irányában, hogy miként alakuljon az Europeana jövőbeni aggregációs tevékenysége. Ennek keretében nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a meglévő rendszerekből, infrastrukturális elemekből minél gördülékenyebben kerülhessenek át az adatok az Europeana felé. Egyrészt arra törekednek a technikai fejlesztő partnerekkel együtt, hogy egy mozdulattal elküldhető legyen az Europeana felé akár egy feldolgozott rekord, vagy teljes gyűjtemény, gyűjteményrész. Másfelől pedig az Europeana felületén olyan segédeszközök álljanak rendelkezésre, melyek révéna kulturális tartalmak könnyedén hozzáadhatóak legyenek szabványos formában az Europeana rendszeréhez. Ez a kétféle adatbetöltő tevékenység adná a jövőbeni aggregációs infrastruktúra alapját. Jobban számítva a már meglévő adatforrásokra, rendszerekre s azok minél gördülékenyebb összekapcsolására az Europeanán keresztül. Az aggregációs tevékenység jó része tehát intézményi szintről alapvetően a rendszerfejlesztők, fenntartók felelősségi körébe kerülne át. Cégcsoportunk, a Qulto Companies rendszereiben nagy hangsúlyt helyez az Europeana felé történő élő, közvetlen egyszerű és gyors adatkapcsolat biztosítására, melyre az előadás konkrét példákkal is szolgált.
Marcin Kłos a Gdanski Történeti Múzeum digitalizálási főosztályának vezetője 2008 óta vesz részt a kulturális örökség digitalizálásában Lengyelországban. Előadása első részében áttekintést adott az e területen kezdeményezett lokális, regionális és nemzeti szintű sikeres és sikertelen törekvésekről az elmúlt két évtized tükrében. Előadásának második részében a jelenlegi jó gyakorlatokra, az aggregációs törekvésekre, digitális felhasználói felületek bemutatására összpontosított. Előadásából kiderült például, hogy a Krakkó központú Małopolska régió áll élen a digitális múzeumi innovációban s itt a legkedvezőbbek a pénzügyi feltételek is e területen. Ám a tengermellék és a főváros Varsó is igyekszik felzárkózni. Nemzeti szinten pedig Lengyelország legnagyobb múzeumi kezdeményezése az E-museum projekt keretében igyekeznek előmozdítani a digitális múzeumok ügyét. Egységes felületű megjelenésre, az adatok megosztására, a külföldi múzeumi rendszerek, szoftverkomponensek, szabványok, jó gyakorlatok lengyelországi megvalósítására kell elsősorban az erőforrásokat mozgósítani. Nem feledve el azt sem, hogy a szakmai erőfeszítések végsősoron mind a múzeumlátogatók felé való minél teljesebb élmény közvetítését szolgálják. Nagy hangsúlyt helyeznek tehát olyan helyi és regionális projektekre, amelyek a lengyel kulturális örökség egyes elemeit minél sokszínűbben mutatják be.

Lada Dražin-Trbuljak a horvát Múzeumi Dokumentációs Központ (MDC) tanácsadója, a horvát digitális múzeumi világ fejlődéséről és jelenlegi helyzetéről adott számot. Az MDC közös kereteket ad a horvát múzeumok digitális megjelenésének. Tájékozódni lehet a múzeumok elérhetőségéről (térképes formában is), gyűjteményeikről. Tematikus kiállításokat alakítanak ki a világhálón, melyek a horvát múzeumi gyűjtemények egyes elemeit virtuálisan kapcsolják össze. Nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy minél teljesebb formában be tudják mutatni a horvát múzeumi digitális örökséget a virtuális látogatók felé. Online eseménynaptár segíti a múzeumok fizikai tereinek népszerűsítését is. Másrészt sokrétű és nagyszabású szakmai, módszertani tevékenységet fejtenek ki. Segítik múzeumi rendszerek implementálását horvát könyvtárakban, segítséget nyújtanak a muzeológusok tapasztalatainak kölcsönös megosztásában. Az információátadás és kommunikáció terén is számottevő fejlődés volt tapasztalható a koordinált munkánk köszönhetően. További céljuk, hogy minél teljesebben fel tudják térképezni a horvát múzeumi örökséget digitális formában s ezt bemutathatóvá tegyék mind lokális múzeumi kontextusban, mind egységes felületen mely sikeres márkanévként szolgálhat az egész múzeumi rendszer számára.

A brit Martha Henson tartotta talán a legkülönlegesebb előadást. Szabadúszó múzeumi szakemberként sok időt tölt a játékokról való elmélkedéssel, s hogy a játékokat, a játékos szemléletet hogyan lehet bevonni múzeumi környezetbe. Az előadás első felében a múzeumi játékok készítésének módszertani hátterébe adott betekintést. Majd interaktív módon elkezdett játszani a közönséggel. Ezzel akart rámutatni arra, hogy bármilyen intézmény képes játékokat megalkotni, bármiféle célközönség számára. A játékszabályok is bizonyos keretek között rugalmasan alakíthatók. Sokat számít az egyéniintuíció, rátermettség, kreativitás. Az előadó ezért is tart rengeteg gyakorlati workshopot, bemutatót hogy rávezesse a résztvevőket arra, hogy milyen típusú játékokban gondolkodjanak, hogy mozgassák meg a közönséget, miként lehet a játékokat különféle múzeumpedagógiai célokhoz, keretekhez illeszteni a fiatal korosztályok vonatkozásában.

Dr. Michael Faber Németországban a Rajnai Szabadtéri Múzeum igazgatóhelyettese és a Kommunikációs Osztály vezetője. Előadásában a múzeumi kommunikáció speciális igényű felhasználókat kiszolgáló szeletére összpontosított. Rámutatott arra, hogy a munka e téren nem ér véget az akadálymentes honlapok fejlesztésénél (amelyre külön ajánláscsomag is vonatkozik a W3C konzorcium gondozásában). Bemutatta konkrét példákon keresztül, hogy jeltolmácsok alkalmazásával a múzeumi kiállításokat, szolgáltatásokat bemutató filmeknél, drámaian megnövelhető az üzenet célba juttatásának hatékonysága néhány speciális igényű csoport felé. Sőt hallássérült emberek jelnyelven néhány múzeumban már a saját véleményüket is formába öntik rendezvények, kiállítások kapcsán s ezt is filmre veszik majd terjesztik a látogatók felé. A feliratozás, a narráció mind alakítható úgy, hogy az ő igényeiket is igénybe vegyék. A mentálisan sérültekhez szóló leegyszerűsített szöveg nagy segítséget adhat akár a fizikai térben zajló, akár a virtuális kiállítások látogatásának megtervezéséhez. Az előadásból azt vonhatjuk le végkövetkeztetésként, hogy minden egyes intézménynek minimális költséggel járó rengeteg hasznos eszköz, ötlet, eljárás áll rendelkezésre, hogy megtervezhesse azt a szolgáltatási portfoliót, amely az esélyegyenlőséget szem előtt tartva igyekszik a lehető legteljesebb élményhez juttatni a speciális igényű múzeumlátogatókat, akár a fizikai akár a virtuális múzeumi térben.

Karina R. Durand Velasco a mexikói ICOM és a nemzetközi AVICOM vezetőségi tagja egész Latin- Amerikát behálózó tapasztalatokkal bír a különféle (főleg virtuális, e-learning formában zajló) múzeumi képzési, továbbképzési programok formálásának területén. Az általa tanácsadóként segített Múzeumok Latin-Amerikai Intézetének programjai több fő területre koncentrálnak: a digitális múzeumi szolgáltatások fejlesztésére és működtetésére interdiszciplináris szemléletmóddal, a tudásmenedzsment alkalmazására múzeumi területen, a digitális múzeumi marketing erősítésére, a kulturális turizmus és a múzeumi világ kapcsolatainak erősítésére, hatékony formálására. A fő célcsoportot a Latin-Amerikában élő múzeumi szakemberek, a közgyűjteményi rokon szférák képviselői, illetve a kultúrát érintő területeken működő egyéb szakemberek jelentik. A fő jellemzők a kreativitás előmozdítása, a nemzetközi kulturális együttműködéshez kapcsolódó kompetenciák bővítése, ugyanakkor a lokális kulturális térben is jól alkalmazható kompetenciák átadása. A távoktatási rendszer a nyílt forráskódú Moodle keretrendszeren alapszik. Tizenkét év alatt sikerült megalapozni egy olyan interdiszciplináris, szakmai partnerségi hálót, amely átfogja egész Latin-Amerikát. Az elsajátított szakmai attitűdök és kompetencia elemek együttese egyfajta közös nevezőt formál a különféle intézményi szférák, illetve iparágak együttműködésének kiterjesztésében, a kulturális örökségi területek belsõ szakmai arculatának formálásában. A programok sikerességét jelzi, hogy néhány esetben a térségen kívülről is lehetőségük volt hallgatókat fogadni. Együttműködő partnereik közt szerepelt a különféle nemzeti szakmai civil szervezetek és kulturális hatóságok mellett az UNESCO is.

fotók: MNM OMMIK

Storytelling, oral history, living history?

Posted on: november 8th, 2016 by qulto-admin

A 2016. november 3-4. között megrendezett VIII. Országos Múzeumpedagógiai Konferencián Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a látogatók egyfajta kumulatív tudással érkeznek a kiállításokra, és a múzeum(pedagógia) dolga ezen tudás elmélyítése, illetve a ráébresztés. De mik lehetnek ennek eszközei?

Az idei konferencia a sorsfordulatok korszerű múzeumpedagógiai interpretációs lehetőségeit hivatott körbejárni, jó gyakorlatokkal bemutatni működő példákat. A címben említett, a konferencián is gyakran így angolul emlegetett kulcsszavakban egy közös van: a történet. Ez itt a két nap alatt bemutatott példák során is erősen kirajzolódott, azaz hogy egy személyes sorson keresztül, (valós vagy fiktív) egyéni élettörténetbe helyezve a kiállítás témáját erősebbé válik a bevonódás, könnyebbé a megértés, hangsúlyosabbá a szembesítés. Egy adott ember történetén keresztül nézve a korszakot, az akkori életet, élethelyzetet és teret, kontextusba helyeződik minden korábban megtanult tény és adat, összefüggések logikus hálójába kerül a történet és annak tényezői. Erre világított rá a székelyudvarhelyi „Anna-sorsot” bemutató, azóta már utazó kiállítás példája, ahol nem használtak feliratokat, sem tárolókat, hogy ne idegenítsék el a tárgyakat a látogatóktól, ezzel is hangsúlyozva, hogy „ezek között éltek az akkoriak”. A történet utóéleteként pedig képzőművészeti pályázatot hirdettek a bemutatott asszonysors egyéni feldolgozására. A személyes emlékekre épít a Kiscelli Múzeum gondozásában létrejött #moszkvater projekt, illetve a Skanzen is az emlékekre támaszkodó, „Málenkij-robot” miatti vidéki tragikus sorsok bemutatásában. Amiben ráadásul a tükör visszatérő elemként emlékezteti a látogatót, hogy az ő őseivel is megtörténhetett, vagy vele is megtörténhet hasonló – egy ilyen erős szembesítés kétségtelenül segít a beleélésben, egy döntéshelyzet vagy szerep átélésében. Amint az a konferencián is elhangzott, érdemes már a kiállítás tervezésekor a fenti szempontokat figyelembe venni, mint ahogyan ebben a fázisban érdemes azt is végiggondolni, milyen foglalkozásokat tudnak majd kötni a múzeumpedagógusok az új, korszerű tárlathoz.
A bemutatás és üzenet átadás ilyen módú megközelítéséhez illeszkedik a Qulto-csapat szemlélete is: a kulturális tartalom a lényeg, azaz a történet és a tudás közvetítése, melyhez az eszköz a kiállítás maga, az installálás módjaival és a benne sorakozó tárgyakkal vagy digitális eszközökkel együtt. Reméljük, sok jó történetet mesélünk még a jövő látogatóinak.

Illusztráció: a Haáz Rezső Múzeum fotója

Szavazzon jelöltjeinkre, hogy bekerüljenek az Europeana Egyesület Tagi Tanácsába!

Posted on: november 4th, 2016 by qulto-admin

Qulto csapatunk 2008 óta vesz részt Europeana projektekben, technikai partnerként segítve a kulturális intézmények gyűjteményeinek Europeana-val való megosztását. Büszkén jelentjük be, hogy ebben az évben 3 kollégánk (János Pancza, Diana Ghiorghies és Artúr Povodör) iratkozott fel az Europeana Egyesület Tagi Tanácsának jelölti listájára.

Támogatjuk a nyílt hozzáférésű digitális örökséget, és célunk, hogy az Europeana Egyesület minden kulturális, és kreatív területen működő intézmény számára hasznos legyen. A főként Közép-Kelet-Európában több mint 400 könyvtárral, múzeummal, egyéb kulturális intézménnyel és kiadóval közös 20 éves munkánk, valamint a fenntartható kulturális szolgáltatások innovatív üzleti modelljei területén szerzett tapasztalataink alapján hiszünk benne, hogy képviselni tudjuk ezen intézmények érdekeit és céljait. Szeretnénk még aktívabb szerepet vállalni az Egyesület munkájában, ezért nagyon számítunk az Önök szavazataira is!

A 2016-os szavazás november 8-án kezdődött és november 14-éig tart. Ezalatt a 7 nap alatt minden egyesületi tag maximum 3 jelöltre tud szavazni.

Engedjék meg, hogy az alábbi linkeken bemutassuk jelöltjeinket:

Néhány részlet az Europeana projektek tagjaként szerzett tapasztalatainkról:

Europeana Local – Magyar Aggregátor Portál
2008-ban az Europeana Local projekt keretében a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár mellett technikai megvalósítók voltunk a regionális helyismereti anyagok összegyűjtését és Magyar Aggregátor Portálon való megjelenítését célzó projektben. Aggregációs projektünk eredményeként kialakult egy helyismereti pont, amely mára szerves részért képezi az Europeana-nak.

Europeana Inside – Easy Connection Kit
2012-ben csatlakoztunk az Europeana Inside projekthez, melynek keretében létrehoztunk egy Easy Connection Kit nevű nyílt eszközkészletet, mely segíti a különböző rendszerek aggregátor infrastruktúrába való integrációját (a szabványoknak megfelelő módon), és képessé teszi a helyi gyűjteményeket és a Qulto CMS-hez hasonló gyűjteménykezelő rendszereket az Europeana-ba és hasonló online platformokba történő, részben automatizált adatátvitelre.

Europeana Athena – Magyar Aggregátor Szoftver
Technikai partnerként biztosítottuk Magyar Aggregátor Szoftverünk használatát az Europeana Athena projektben. Főként az OAI-PMH (Open Archives Initiative Protocol for Metadata Harvesting) protokoll felhasználásával biztosítottunk teljeskörű támogatási segítséget a csatlakozó kultuális intézményeknek tartalmaik Europeana-ba történő betöltéséhez.

Europeana Direct
2016-ban cégünk csatlakozott az Europeana Foundation Europeana Direct nevű kutatás-fejlesztési projektjéhez, (melyet Operation Direct néven is ismerhetnek), melynek során Qulto integrált közgyűjteményi rendszerünkhöz elkészítettük a kísérleti API (programozói alkalmazás interfész) illesztését. Az API segítségével a rendszer összegyűjtötte az Europeana interfésze alapján meghatározott tesztadatokat és el is küldte azokat az Europeana rendszerébe.

Múzeumi workshopot tartottunk Horvátországban

Posted on: október 27th, 2016 by qulto-admin

Az első horvátországi workshopunk Qulto museums – Collect, digitize, attract címmel 2016. október 19-én került megrendezésre Zágrábban.
Az esemény megszervezésében és lebonyolításában nagy segítségünkre volt a helyszínt biztosító Muzejski dokumentacijski centar (MDC), akinek ezúton is szeretnénk megköszönni a közreműködést.

A workshop központi témáját az adta, hogy bemutassuk a múzeumi területen dolgozó szakemberek számára a kulturális tartalmak felhasználásának és bemutatásának különböző izgalmas és interaktív lehetőségeit. Munkatársaink hangsúlyozták: ahhoz, hogy ezeket a játékokat, applikációkat elérhetővé tegyük a látogatók számára, egy rendezett, karbantartott adatbázis alapkövetelmény, aminek megvalósításában a cégünk által fejlesztett Qulto-M (Qulto for museums) egy valós opció számos beépített és testreszabható funkciójának köszönhetően. A rendezvényen résztvevők bepillantást nyerhettek a szoftver működésébe néhány rövid videó segítségével. Emellett egy kötetlen beszélgetés keretein belül megoszthatták tapasztalataikat, véleményüket a jelenleg használt rendszerekről.

Egy rövid kávészünetet követően a meglévő tartalmak digitalizálásának fontossága volt a beszélgetés témája, illetve bemutattuk a Qulto kapcsolódó referenciáit: a portál megoldásokat, múzeumi aggregátor oldalakat, melyeket mind helyi, illetve nemzetközi piacra fejlesztettünk a kulturális tartalmak megőrzése és népszerűsítése céljából.
A workshop harmadik felében a résztvevők megismerkedhettek a különböző számítástechnikai eszközökre fejlesztett Qulto alkalmazásokkal, melyek napjainkban elengedhetetlenek a kulturális területen jellemző ún. gamification, ’játékosítási’ trendek szempontjából. Ezek között megtalálhatók mobilra készített idegenvezető applikációk és játékok, érintőképernyős terminálokon játszható játékok, illetve 3D technológiákat és mozgásérzékelőket alkalmazó eszközök.

Miután összefoglaltuk, hogy milyen kapcsolat van a digitális adatbázis menedzsment, szemantikus hálózatok, egyéb rendszerekhez történő csatlakozás, valamint a publikus megjelenés között, és bemutattuk az adatbázis elemek játékokban való újrahasznosításának előnyeit, vendégeink ki is próbálhatták az említett hardvereket. Az érdeklődők VR/AR játékokkal játszhattak tableten, történelmi kiállítások elemeit tekinthették meg QR kódok beolvasásával, és kipróbálhatták érintőképernyős I. világháborús játékunkat, valamint Kinect-es kirakós játékunkat is. Kollégáink külön bemutatót tartottak azon érdeklődők számára, akik részletesebben is szerették volna megismerni Qulto-M szoftverünket.

Örülük, hogy ilyen aktív és érdeklődő közönségünk volt, és a múzeumi területen dolgozó horvát szakértőknek is bemutathattuk Qulto platformunkat.

Pulszky Fiat múzeumi szakmai nap

Posted on: október 18th, 2016 by qulto-admin

68860.jpg
Különleges szakmai napra invitálta a múzeumi szakma képviselőit a Pulszky FIAT, a Pulszky Társaság Ifjúsági Tagozata 2016. október 17-én. A Petőfi Irodalmi Múzeum adott helyet egy mindenkit érintő, aktuális téma megvitatásának: Milyen hatásai vannak az országos múzeumi rendezvényeknek a mai múzeumi életünkre?

A szakmai nap programja a 3 nagy múzeumi rendezvény (Múzeumok Majálisa, Múzeumok Éjszakája, Múzeumok Őszi Fesztiválja) múltját, jelenét és jövőjét vizsgálta. Szakmai kereteit tekintve némileg meg fog újulni a Múzeumok Éjszakája. Az EMMI Közgyűjteményi Főosztálya megpróbálja áthidalni, amennyire lehet, a nagy és kis múzeumok közötti bevételi különbségekből adódó érdekellentéteket, így a múzeumok körében ez év végétől széleskörű egyeztetésre kerül sor. A Múzeumkert átalakításáról is az év végéig születnek meg a tervek, s ezzel párhuzamosan zajlik a Múzeumok Majálisa koncepcionális megújítása is. Megpróbálják elérni, hogy minden múzeumtípusnak tudjanak valami olyat nyújtani, hogy megérje a részvétel. A rendezvény résztvevőinek nagy része egyetértett abban, hogy a múzeumi szakma megújulásának szerves része kell, hogy legyen olyan további projektek tervezése és kivitelezése, ami a múzeumok és privát szakmai partnerek együttműködésén alapul. Új, nagyszabású együttműködési tervek alakulnak a múzeumi civil szervezetek és a turisztikai ipar meghatározó állami és privát képviselői között, ami hozzájárulhat a múzeumi rendezvények, kiállítások vonzerejének növeléséhez.  

3D virtuális kiállítás és játék

Posted on: szeptember 23rd, 2016 by akovacstapai
Lodzi_zeneakademia_5_800x500
Lodzi_zeneakademia_9
Lodzi_zeneakademia_12
lodz3
lodz4
lodz6
lodz7
Lodzi_zeneakademia_1_800x500
Lodzi_zeneakademia_3_800x500
previous arrow
next arrow

A játék megalkotásának elsődleges célja a Łódź-i zenekadémia tulajdonában lévő, felújított Charles Poznański Palota belső tereinek bemutatása volt. A játék napjaink egyik vezető játékmotorjával készült, mely kiaknázza a jelenlegi grafikus hardverek teljesítményét, azonban lehetőséget biztosít a régebbi hardveren való futtatáshoz is, a lehető legszélesebb közönséget megcélozva. Ezt szem előtt tartva a játék több asztali platformra, köztük MacOS X-re is elérhető angol, lengyel és norvég nyelven.

A korszerű 3D-s technológia alkalmazásával születtek meg a fejlesztés során felhasznált képek. A projekt kivitelezésében cégünk együttműködött a lengyel ArchiTube-bal, akik a játék helyszínélül szolgáló épület és fontosabb termek szkenneléséért voltak felelősek. A kiemelkedő játékélmény biztosítása érdekében a képek kiváló minőségben, nagy felbontásban készültek el.

A játékos küldetése Grażyna Bacewicz eltűnt zenei kottájának felkutatása a palotában. Játék közben lehetőség van a szabad mozgásra, a restaurált palota belső tereinek megcsodálására, felfedezésére, mialatt történelmi részletekkel, érdekességekkel gazdagodunk a helyről. Ez utóbbiak kvízek és kirakók formájában kerültek beépítésre az alkalmazásba. A kaland során minden szobában egy hangjegy várja a játékost egy megválaszolandó kérdést rejtve. A helyes válasz után tovább folytatódhat a kihívás, ami során egyre közelebb kerülünk az elveszett kottához. A játék kalandot is rejt magában – jó szellem figyelmeztet a rosszra, akivel a játék utolsó lépéseként kvíz harcot kell vívni az eltűnt kottához vezető ajtó kulcsáért.

F@IMP 2.0

Posted on: július 23rd, 2016 by akovacstapai

avicom2
avicom1-1
avicom3
avicom4
previous arrow
next arrow

 

Az AVICOM (Új Audiovizuális, Kép- és Hangtechnológiákkal foglalkozó Nemzetközi Bizottság) rendszeres időközönként szervezi meg fesztiváljait, melyeken az egyes nevező ICOM (Múzeumok Nemzetközi Tanácsa) tagok bemutathatják és versenyeztetik pályaműveiket. A fesztiválok nevezési rendszerének egyszerűsítését és a versenyeztetési folyamatok optimalizálását és gyorsítását egy új informatikai rendszer bevezetésével oldották meg.

A rendszer képes kiszolgálni a fesztivál nevezések kezelését és a pályaművek feltöltését, valamint megtekinthetőségének worldwide támogatását, a nevezésekhez kapcsolódó fizetési kötelezettségek kezelésének egyszerű megoldását, a nevezett pályaművek elbírálási folyamatának elektronikus útra terelését, valamint pályaművek közönség általi értékelésének online segítését.

Az AVICOM fesztiválokon bemutatott díjnyertes és internet kompatibilissé tehető pályamunkák, kiegészülve az újabb és újabb fesztiválok díjnyertes pályamunkáival egyaránt helyet kapnak az archívumban és publikusan (a szerzői jogi feltételek betartása mellett) elérhetőek a nagyközönség számára.

Pizsamaparti a múzeumokban

Posted on: július 13th, 2016 by qulto-admin

Egy viszonylag új múzeumi program válik egyre népszerűbbé az általános iskolás korú (7-12 éves) gyerekek körében.
A  Da Vinci Learning ismeretterjesztő pizsamaparti sorozatának öt helyszín ad otthont, így minden hétvégén felváltva lehet ellátogatni az iskolás korú gyerekkel a Tropicáriumba, a Skanzenba (ide csak a nyári időszakban), a Korda Filmparkba, a Természettudományi Múzeumba és a Nemzeti Múzeumba. A sorozat 2015 őszén indított program elsősorban az élményen alapuló tanításra-tanulásra épít, és célja, hogy a gyerekek a tanulást a szórakozás, kísérletezés élményén keresztül éljék át.

Több mint kétezer programmal vár a Múzeumok Éjszakája

Posted on: június 16th, 2016 by qulto-admin

A június 25-ei Múzeumok Éjszakáján 400 intézmény 2200 programjából válogathatnak az érdeklődők országszerte.

A 2016-os év kiemelt tematikája: Hősök, újítók, felfedezők; az országos rendezvénysorozat idei kiemelkedő helyszíne pedig a Múzeumok Éjszakája korábbi éveinek leglátogatottabb vidéki városa, Kecskemét lesz.

Az EMMI tizenötödik alkalommal szervezi meg a rendezvényt, melynek részletes országos programja a www.muzej.hu weboldalon és mobil alkalmazáson érhető el.

Múzeumban unatkozni?!

Posted on: június 15th, 2016 by qulto-admin

A new york-i Metropolitan, a londoni Tate, a holland Van Gogh Museum és a Rijskmuseum is arról beszélt 1-1 projektjük bemutatása révén, hogy fontos a látogatóközönségnek élményeket nyújtani; akár gyerekeket, akár felnőtteket szólítanak meg, először a bevonódást kell elérni.
2016. június 6-8. között rendezték az ez évi We Are Museums nemzetközi konferenciát, ezúttal Bukarestben, számos híres múzeum részvételével. Az előadások közös vonala az a trend volt, hogy a múzeumok az emberek szabadidejéért küzdenek, ezért fel kell kelteni a látogatók érdeklődését már az elején, vagy már a látogatás előtt az online felületeken, hogy érdeklődővé váljanak és így kíváncsivá is a további tartalmakra, információkra, programokra. Hogy ezt milyen eszközökkel és praktikákkal lehet elérni? A fent említett múzeumok képviselői saját sikeres projektjeikről meséltek. A Tate-ben azon koncepció mentén installálták a kiállítást, hogy az első benyomás valamiféle érzékelés révén születik, mely aztán elindítja a gondolatokat, így az egyes műtárgyaknál illat-, vagy hanghatások érik a látogatót, egy Francis Bacon-festménynél pedig étcsokit kapnak, ezzel is kimozdítják a látogatókat a szokványos sémákból, motiválva őket, hogy beszélgessenek bátran az alkotások közt sétálva. A Van Gogh Museum pedig úgy szervez „találkozót” a holland művésszel, hogy a látogatók beléphetnek abba a világba, ahol a festő élt és alkotott, leülhetnek arra a székre, kipróbálhatják, megérinthetik, szagolhatják, ezzel is elősegítve Van Gogh világának megértését – és kielégítve a látogató örök igényét: megfogni a tárgyat. A Rijksmuseum vezetője szerint nagyon hasznos részletes digitális stratégiát építeni és minden típusú digitális eszközön megjelenni, mivel különböző igényű látogatók vannak, amit érdemes figyelembe venni. (Hamarosan elkészül a múzeum saját mobilapplikációja!). A Metropolitan Museumban (Metkids) egy külön csapat dolgozik a gyerekek megszólításán, nem kis sikerrel. A nagy munka már azzal elkezdődik, hogy a tervezésbe, szervezésbe és a tartalom-előállításba is bevonják a fiatalokat, így azoknak személyes kötődésük és sztorijuk lesz a múzeumhoz és egy-egy műtárgyhoz kapcsolódóan. A szórakoztató oktatást (edutainment) a frankfurti Städel Museum is zászlajára tűzte, ám ez nemcsak a gyerekeknek szóló játékos applikációt jelenti, hanem izgalmas online kurzust a felnőtteknek.

Rajta, merüljünk el a művészetekben!

Múzeum, kultúra, oktatás – Mi mozog a vitrinben?

Posted on: május 31st, 2016 by qulto-admin

A múzeumok világát gyakran úgy képzeljük el, mint ahogyan gyermekkorunkban vagy a filmekben láthatjuk. Hatalmas termekben kiállított tárgyak sokasága, ahol vagy csak néhány műértő, vagy látogatók tömege hömpölyög, hogy egy-egy pillantást vethessen valamilyen különlegességre. A hangulata pont olyan ódon, mint maguk a tárgyak.

Az Egerben, 2016. május 25-én rendezett V. Országos Múzeumandragógiai Konferencia, azok résztvevői és a megvitatott témák ennek tökéletes ellentétei voltak. Rendkívül nyüzsgő, eleven, nyitott közösséggel lehetett találkozni a rendezvény során. 
Jelen konferenciát az Eszterházy Károly Főiskola Kulturális Örökség és Művelődéstörténeti Tanszék és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület, Múzeumok és Látogatók Alapítvány közösen szervezte.
A konferencia fő témájaként az Új kihívások a felnőttkori múzeum-használatban címet adták. A téma különösen aktuális, a társadalom jelentős részét adó felnőttek, és az azon belül is növekvő arányban jelenlévő idősek és a múzeumok kapcsolatát, lehetőségeit kutatta. 
A köszöntők és a plenáris előadások között több előadó is felidézte az elmúlt időszakot és hangsúlyozta a múzeumok oktatási szerepét, és az abban rejlő lehetőségeket. 
A múzeum, a kultúra és az oktatás hármasa megjelent a felsőoktatás, a felnőttoktatással foglalkozó szekciókban épp úgy, mint a jó gyakorlatokat bemutató prezentációkban. A hagyományos kiállításokra épülő megoldások sokaságával lehetett találkozni, amelyek között a leglényegesebbek voltak: a tevékenykedtető foglalkozások és programok, a digitális technológiák alkalmazása, valamint a „látogatók bevonása” az élő múzeumba, például múzeumszínházak által. Ennek kiváló példáit láthattuk hazai és nemzetközi példákon keresztül. 

Hedvig Brada kolléganőnk Kulturális tartalmak közvetítése digitális eszközökkel című előadásában cégünk múzeumok részére szállított informatikai megoldásokkal kapcsolatos tapasztalataiból szemezgetett.

A konferencia teljes anyaga várhatóan az év végén jelenhet meg könyv formájában.

Magyarország a Nagy Háborúban – a Hadtörténeti Múzeum új kiállítása

Posted on: május 23rd, 2016 by qulto-admin

Megnyílt a Hadtörténeti Múzeum új állandó kiállítása Magyarország a Nagy Háborúban, 1914–1918 címmel, melynek digitális tartalmát a cégcsoportunk egyik tagja, a Monguz Kft. készítette.
A kiállítást színesítő játékok (térképes és egyenruhás kirakók, kvíz világháborús fotóállományhoz, életutas szerepjáték), valamint a hadtestek térképes megjelenítése, leírása, animációk, kronológia és egy nagyon gazdag képgaléria terminálokon érhető el a múzeumban.
Az interaktív tárlat a háború különböző olvasatait járja körbe: a hadjáratok mellett nyomon követi a katonák és a hátországban maradottak sorsát, valamint a társadalmi változásokat is.

Hipszterek kőből

Posted on: május 6th, 2016 by qulto-admin

Léo Caillard fotós divatosan öltözött párizsi fiatalokról készített képeket, majd a Louvre klasszicista szobrait bújtatta a lefotózott ruhákba.

Caillard, akinek portfólióját digitális portrék alkotják, két havonta ellátogat a Louvre-ba. Egy látogatása alkalmával támadt az az ötlete, hogy hipszter külsőt kölcsönöz a klasszicista szobroknak. “Néztem a görög szobrokat, és arra gondoltam, hogy szórakoztató és érdekes lenne felöltöztetni őket” – nyilatkozta a CO.Design-nak.

A szobrokat a múzeumban, a tipikus hipszter ruhákba öltözött hús-vér fotómodelleket pedig a stúdiójában fotózta le Calliard, majd digitális utómunkával áthelyezte a szobrokra a modern ruhákat, hozzáigazítva a fényeket és árnyékokat.