Digit\u00e1lis b\u00f6lcs\u00e9szetekr\u0151l r\u00e9gen \u00e9s most c\u00edmmel rendezett workshopot az SZTE B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kar \u00e9s az SZTE Egyetemi K\u00f6nyvt\u00e1r. Bevezet\u0151 el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban Kokas K\u00e1roly (SZTE EK informatikai f\u0151igazgat\u00f3-helyettes) r\u00f6viden sz\u00f3t ejtett mindazon ir\u00e1nyokr\u00f3l, m\u00f3dszerekr\u0151l \u00e9s eszk\u00f6z\u00f6kr\u0151l, melyek a digit\u00e1lis b\u00f6lcs\u00e9szetet meghat\u00e1rozz\u00e1k.<\/p>\n
Monok Istv\u00e1n (A Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s Inform\u00e1ci\u00f3s K\u00f6zpont f\u0151igazgat\u00f3ja) egy \u00faj filol\u00f3giai korszak kezdeteir\u0151l adott sz\u00e1mot, amikor a szerz\u0151s\u00e9gr\u0151l alkotott fogalmaink is \u00e1talakulnak. Alapvet\u0151 mentalit\u00e1sv\u00e1ltoz\u00e1st kell \u00e1t\u00e9ln\u00fcnk szerinte. Legal\u00e1bb annyi \u00edg\u00e9ret van ezen \u00faj korszakkal szemben, mint amit a k\u00f6nyvnyomtat\u00e1s jelentett a kort\u00e1rsaknak. Sz\u00e1mot kell vetni azonban az \u00e1talakul\u00e1si folyamat kih\u00edv\u00e1saival, \u00e1rnyoldalaival is.<\/p>\n
Vincze Veronika (MTA-SZTE Mesters\u00e9ges Intelligencia Kutat\u00f3csoport, Nyelvtechnol\u00f3giai Csoport) \u00e1ttekintette a kulcsszavaz\u00e1s jelenlegi helyzet\u00e9t, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel az eddig el\u00e9rt, magyar nyelvre vonatkoz\u00f3 eredm\u00e9nyekre \u00e9s magyar nyelv\u0171 adatb\u00e1zisokra. Ezek ut\u00e1n bemutatta a kulcsszavaz\u00e1s alkalmaz\u00e1si lehet\u0151s\u00e9geit m\u00e1s, eddig m\u00e9g nem vizsg\u00e1lt sz\u00f6veg\u00e1llom\u00e1nyokra, illetve t\u00e9mak\u00f6r\u00f6kre. V\u00e9g\u00fcl ismertette, mik\u00e9nt seg\u00edtheti a dokumentumok automatikus kulcsszavaz\u00e1sa m\u00e1s tudom\u00e1nyter\u00fcletek, p\u00e9ld\u00e1ul a b\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyok kutat\u00f3inak munk\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n
Berend G\u00e1bor (SZTE TTIK Informatikai Int\u00e9zet) el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban r\u00f6vid bemutat\u00e1sra ker\u00fcltek a sz\u00f6veges dokumentumokat kulcsszavakkal automatikusan ell\u00e1tni k\u00e9pes elj\u00e1r\u00e1sok f\u0151 t\u00edpusai, illetve az ezek elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 fontosabb angol, illetve magyar nyelv\u0171 sz\u00f6veges adatb\u00e1zisok. Az el\u0151ad\u00e1s sor\u00e1n az SZTE nyelvtechnol\u00f3giai csoportja \u00e1ltal fejlesztett, \u00fajszer\u0171 megold\u00e1sokat alkalmaz\u00f3 kulcssz\u00f3kinyer\u0151 rendszer is bemutat\u00e1sra ker\u00fclt, melyet az eddigiekben v\u00e1ltozatos forr\u00e1sb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 dokumentumokon (tudom\u00e1nyos publik\u00e1ci\u00f3k, h\u00edranyagok, valamint term\u00e9kv\u00e9lem\u00e9nyez\u00e9sek) alkalmaztak sikerrel.<\/p>\n
Hunyadi Zsolt (SZTE BTK K\u00f6z\u00e9pkori \u00e9s Kora \u00dajkori Magyar T\u00f6rt\u00e9neti Tansz\u00e9k) el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban \u00a0\u00e1ttekintette az elm\u00falt m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtized (hazai \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi) oklev\u00e9l-digitaliz\u00e1l\u00e1si v\u00e1llalkoz\u00e1sait (a teljess\u00e9g ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl) \u00e1ttekintve \u00e9s r\u00f6viden \u00e9rt\u00e9kelve tett k\u00eds\u00e9rletet az Anjou-kori oklev\u00e9lt\u00e1r online adatb\u00e1zis\u00e1nak kontextualiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. A k\u00f6zel 21 ezer magyar nyelv\u0171 regeszt\u00e1t tartalmaz\u00f3 XML-strukt\u00far\u00e1j\u00fa adatb\u00e1zis mindm\u00e1ig kiakn\u00e1zatlan lehet\u0151s\u00e9geket ny\u00fajt(hat) a k\u00f6z\u00e9pkor\u00e1szok \u00e9s m\u00e1s tudom\u00e1ny\u00e1gak kutat\u00f3i sz\u00e1m\u00e1ra. R\u00e1mutatott, hogy szemantikus web (RDF, OWL), valamint a t\u00e9r-informatika (geo-refer\u00e1l\u00e1s) k\u00edn\u00e1lta lehet\u0151s\u00e9gek fel\u00e9 elmozdulva hatv\u00e1nyozottan lehetne kiakn\u00e1zni az adatb\u00e1zisban rejl\u0151 lehet\u0151s\u00e9geket.<\/p>\n
Latzkovits Mikl\u00f3s (SZTE BTK Magyar Irodalom Tansz\u00e9k) az interneten 2003 \u00f3ta el\u00e9rhet\u0151, s az\u00f3ta folyamatosan b\u0151v\u00fcl\u0151 Inscriptiones Alborum Amicorum c\u00edm\u0171 adatb\u00e1zist mutatta be. Az IAA 16-18. sz\u00e1zadi hungarika jelleg\u0171 eml\u00e9kk\u00f6nyvi bejegyz\u00e9sek adatait tartalmazza, jelenleg 12.000 autogr\u00e1f adatot. Ezek sz\u00f6vege (\u00e9s t\u00f6bbnyire digitaliz\u00e1lt fot\u00f3m\u00e1solata) eredeti nyelven \u00e1t\u00edrva is el\u00e9rhet\u0151 az IAA-ban. Az el\u0151ad\u00e1sban r\u00f6viden bemutatta mag\u00e1t az eml\u00e9kk\u00f6nyv m\u0171faj\u00e1t, illetve sz\u00f3t ejtett az adatfelv\u00e9teli strukt\u00fara kialak\u00edt\u00e1s\u00e1nak probl\u00e9m\u00e1ir\u00f3l is.<\/p>\n
P\u00e9ter R\u00f3bert (SZTE Angol Tansz\u00e9k) 2010-ben N\u00e9meth L. Zolt\u00e1n \u00e9s T\u00f3th Tam\u00e1s (programoz\u00f3) matematikusokkal egy olyan digit\u00e1lis m\u00f3dszer fejleszt\u00e9s\u00e9be kezdett, amely t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9pes nagy mennyis\u00e9g\u0171 sajt\u00f3cikk bibliogr\u00e1fiai- \u00e9s metaadatainak grafikus megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9re, eloszl\u00e1s\u00e1nak \u00e9s gyakoris\u00e1g\u00e1nak vizsg\u00e1lat\u00e1ra. Az el\u0151bbi seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt – eleddig ismeretlen – t\u00f6rt\u00e9neti trendeket \u00e9s folyamatokat jelen\u00edthet\u00fcnk meg, valamint tesztelhet\u00fcnk r\u00e9gi hipot\u00e9ziseket. Az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben most van el\u0151sz\u00f6r lehet\u0151s\u00e9g ilyen elemz\u00e9sek elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9re, mivel a 21. sz\u00e1zad el\u0151tt nem \u00e1lltak rendelkez\u00e9s\u00fcnkre ilyen volumen\u0171 digit\u00e1lis arch\u00edvumok. A digit\u00e1lis m\u00f3dszer el\u0151nyeit \u00e9s korl\u00e1tait az el\u0151ad\u00f3 t\u00f6bb esettanulm\u00e1ny seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e1br\u00e1zolta.<\/p>\n
Moln\u00e1r S\u00e1ndor (SZTE Klebelsberg K\u00f6nyvt\u00e1r) el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban f\u0151k\u00e9nt a szegedi Klebelsberg K\u00f6nyvt\u00e1rban fejlesztett \u00e9s szolg\u00e1ltatott D\u00e9lmagyArch\u00edv (a D\u00e9lmagyarorsz\u00e1g c\u00edm\u0171 napilap online arch\u00edvuma) alapj\u00e1n mutatta be, hogy az informatikai lehet\u0151s\u00e9gek r\u00e9v\u00e9n milyen k\u00e9rd\u00e9sekre kaphatunk gyors v\u00e1laszokat, \u00e9s milyen \u00faj irodalomkutat\u00e1si lehet\u0151s\u00e9geket ad a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes indexelts\u00e9g. Utalt arra is, hogy milyen tov\u00e1bbi fejleszt\u00e9si lehet\u0151s\u00e9geket m\u00e9rlegelnek az inform\u00e1ci\u00f3 visszakeres\u00e9s hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1nak jav\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A t\u00f6bb „b\u00f6lcs\u00e9sz” t\u00edpus\u00fa adatb\u00e1zist p\u00e1rhuzamosan kezel\u0151 \u00e9s a K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e1ltal az egyetemnek el\u0151fizetett ADT+ arch\u00edvum lehet\u0151s\u00e9gei is eml\u00edt\u00e9sre ker\u00fclnek. Ennek kapcs\u00e1n r\u00e1mutatott, hogy az ADT+ metaadatokkal val\u00f3 ell\u00e1totts\u00e1ga jelenleg igen szeg\u00e9nyes. A teljessz\u00f6veg\u0171 keres\u00e9s kapcs\u00e1n t\u00f6bbf\u00e9le keres\u00e9si strat\u00e9gia kialak\u00edt\u00e1s\u00e1val \u00e9rhet\u00fcnk (legal\u00e1bb r\u00e9szlegesen) c\u00e9lt.<\/p>\n
Vink\u00f3 Tam\u00e1s (SZTE TTIK Sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes Optimaliz\u00e1l\u00e1s Tansz\u00e9k) utalt arra, hogy gr\u00e1fok a matematikai modellez\u00e9s egy igen hasznos eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1t k\u00e9pezik. A klasszikus gr\u00e1felm\u00e9let mellett az ut\u00f3bbi id\u0151ben a kutat\u00e1sokban jelent\u0151s szerepet kapott a h\u00e1l\u00f3zatok vizsg\u00e1lata is. A h\u00e1l\u00f3zatok is gr\u00e1fok (pontok \u00e9s azokat \u00f6sszek\u00f6t\u0151 \u00e9lek halmaza), azonban a h\u00e1l\u00f3zatok mindig valamilyen, a val\u00f3s\u00e1gban el\u0151fordul\u00f3 jelens\u00e9get k\u00e9pviselnek. Amennyiben rendelkez\u00e9s\u00fcnkre \u00e1ll egy h\u00e1l\u00f3zat, annak sz\u00e1mos, nagyon \u00e9rdekes tulajdons\u00e1g\u00e1t vizsg\u00e1lhatjuk, majd abb\u00f3l visszak\u00f6vetkeztethet\u00fcnk olyan \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekre a h\u00e1l\u00f3zat \u00e1ltal modellezett jelens\u00e9gben, amelyre gyakran m\u00e1s eszk\u00f6zzel nincs m\u00f3dunk. Az el\u0151ad\u00e1sban szeml\u00e9letes p\u00e9ld\u00e1kon kereszt\u00fcl mutatott be n\u00e9h\u00e1ny \u00e9rdekesnek tartott h\u00e1l\u00f3zattudom\u00e1nyi eszk\u00f6zt. Ezek egy r\u00e9sze vizualiz\u00e1lhat\u00f3 is, melynek kapcs\u00e1n megismerhett\u00fcnk n\u00e9h\u00e1ny erre alkalmas sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes k\u00f6rnyezeteket is.<\/p>\n
Az el\u0151ad\u00e1sokat k\u00f6vet\u0151 kerekasztal besz\u00e9lget\u00e9s r\u00e9sztvev\u0151i Keveh\u00e1zi Katalin (SZTE EK f\u0151igazgat\u00f3), Moln\u00e1r Gy\u00f6ngyv\u00e9r (SZTE Nevel\u00e9studom\u00e1nyi int\u00e9zet), Farkas Rich\u00e1rd (SZTE TTIK Sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes Optimaliz\u00e1l\u00e1s Tansz\u00e9k), Lab\u00e1di Gergely (SZTE Magyar Irodalom Tansz\u00e9k) voltak. A k\u00f6nyvt\u00e1rosok, b\u00f6lcs\u00e9szek \u00e9s informatikusok egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si lehet\u0151s\u00e9geinek es\u00e9lyeit, kih\u00edv\u00e1sait j\u00e1rt\u00e1k k\u00f6r\u00fcl. Kiemelt\u00e9k, hogy a b\u00f6lcs\u00e9szeknek meg kell tanulniuk, hogy az informatikai jelen fejletts\u00e9gi szintj\u00e9n milyen m\u00f3don tudja seg\u00edteni munk\u00e1jukat. Ez a folyamat ak\u00e1r t\u00f6bb \u00e9vet is ig\u00e9nybe vehet, ut\u00e1na viszont relev\u00e1ns k\u00e9rd\u00e9seket tudnak feltenni az informatikusoknak, annak tekintet\u00e9ben, hogy mik\u00e9pp tudj\u00e1k a fejleszt\u00e9seik a b\u00f6lcs\u00e9szek munk\u00e1j\u00e1t seg\u00edteni.<\/p>\n
A rendezv\u00e9nyr\u0151l videofelv\u00e9tel k\u00e9sz\u00fclt, mely v\u00e1rhat\u00f3an a Videotorium fel\u00fclet\u00e9n lesz megtekinthet\u0151 a k\u00e9s\u0151bbiekben.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Digit\u00e1lis b\u00f6lcs\u00e9szetekr\u0151l r\u00e9gen \u00e9s most c\u00edmmel rendezett workshopot az SZTE B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kar […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":1092,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[],"field_type":[5],"news_category":[20],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/qulto.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/992"}],"collection":[{"href":"https:\/\/qulto.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/qulto.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/qulto.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/qulto.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=992"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/qulto.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/992\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3009,"href":"https:\/\/qulto.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/992\/revisions\/3009"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/qulto.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1092"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/qulto.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=992"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/qulto.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=992"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/qulto.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=992"},{"taxonomy":"field_type","embeddable":true,"href":"https:\/\/qulto.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/field_type?post=992"},{"taxonomy":"news_category","embeddable":true,"href":"https:\/\/qulto.eu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/news_category?post=992"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}