Qulto workshop 2017 – Miskolc

Posted on: február 23rd, 2017 by qulto-admin

2017. március 1-jén Qulto workshopot és szakmai fórumot tartunk a közgyűjteményi-, oktatási- és turisztikai informatika korszerű technológiáiról az aktuális EFOP, GINOP és TOP pályázatok kapcsán, melyre szeretettel hívjuk és várjuk Észek-kelet Magyarországról az érdeklődőket.

A szakmai rendezvény célja a korszerű trendek körbejárása, megvitatása közgyűjteményi és turisztikai szereplők közreműködésével. A résztvevők egyúttal kipróbálhatnak olyan új eszközöket és technológiákat, melyek segítik a könyvtárakat, múzeumokat és levéltárakat a formális és nem formális oktatásban való részvételben, minél szélesebb közönség előtt való újszerű megjelenésben, illetve a felhalmozott kulturális tudás kezelésében, terjesztésében és újrahasznosításában, akár komplex és egységes szolgáltatás kiépítésében.

A workshop tervezett helyszíne: II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár (Miskolc, Görgey A. u. 11.)

Időpont: 2017. március 1. (de. 10-13 között)

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezését kérjük, a hbrada@monguz.hu címen jelezze 2017. február 27-e hétfőig.

Bobcatsss 2017 – Jubileumi konferencia Tamperében

Posted on: február 6th, 2017 by qulto-admin

2017. január 25-27. között került sor az államiságának száz éves fennállását ünneplő Finnországban, Tampere városában, az európai könyvtár és információtudományi felsőoktatás évenként megrendezésre kerülő konferenciasorozatának immáron 25. felvonására.

A BOBCATSSS konferencia az European Association for Library and Information Education and Research (EUCLID) égisze alatt évente rendezett rendezvény, amelynek neve az alapító városok (Budapest, Oslo, Barcelona, Koppenhága, Amsterdam, Tampere, Stuttgart, Szombathely, Sheffield) nevének kezdőbetűiből álló mozaikszó. Az utóbbi években más városok egyetemei is csatlakoztak a szervezőkhöz, mint például Ankara, Brno vagy Lyon. Idén a Tamperei Egyetem volt a helyszín, a rendezvény finn-norvég-holland közös szervezésben valósult meg. A társszervezők pedig az Oslo and Akershus University College of Applied Sciences, illetve a groningeni Hanze University of Applied Sciences voltak. A rendezvényen előadások hangzottak el, workshopokon lehetett részt venni, illetve poszterek kerültek bemutatásra.

A konferencia minden évben a könyvtár és információtudományhoz kötődő aktuális témakörökre, társadalmi kihívásokra összpontosít. Az idei fő témakörként a szervezők az egyéni és társadalmi életminőség növelését határozták meg az információs szolgáltatásokon keresztül. Ezen belül három altémakör vonatkozott az információra, könyvtárakra, illetve az interaktív médiára. Mindhárom nagy altémakört bevezető előadások járták körül az egyes napok bevezetéseként. Az első nap bevezető előadása, Carol Tenopir, a Tennessee Egyetem és a Helsinki Egyetem oktatója révén a könyvtárak relatív értelemben visszaszoruló de még mindig jelentős információszolgáltatási szerepét vizsgálta a mindennapi társadalmi információs igények és szükségletek szempontjából. A második nap nyitányaként Guus van den Brekel orvosi könyvtárosként a könyvtárak és az interaktív média oktatásban, kutatásban és a betegápolás területén betöltött információszolgáltatói szerepéről adott számot. A harmadik napon pedig Josie Billington, a Liverpooli Egyetem Olvasáskutató Központjának (Centre for Research into Reading, Literature and Society) igazgatóhelyettese  a „Get into Reading” című programot mutatta be. E program keretében az olvasóköröknek, a társas olvasásnak és a minőségi szépirodalom élményének a résztvevők (mentális) egészségére gyakorolt hatását kutatják, például pszichiátriai zavarokkal élők körében.

Különösen érdekesek voltak a főként groningeni hallgatók által szervezett workshopok, melyek például az intelligens városok információs szolgáltatásainak szervezését, a nyílt kapcsolt adatok kormányzati szakpolitikákat érintő felhasználását, illetve a közösségi médiában terjedő álhírek elleni védekezés lehetőségeit látják körül. Holland hallgatók külön startup céget is alapítottak, amelynek révén a Twitter szolgáltatásban terjedő álhírek kiszűrésére fejlesztenek algoritmusokat. A „Virtuális valóság a mentális zavarok kezelésében: lehetőségek és kihívások” című holland projekthez kapcsolódó workshop résztvevői egy speciális fej-és fülhallgató szett segítségével megtapasztalhatták, hogy mit él át egy skizofréniában szenvedő egyén a mindennapok során, így empatikusabbá válhattak a mentális zavarok megértése irányában..

A konferencián számottevő magyar részvételt is regisztrálhattunk. Az első napon Arany Zsuzsanna, a Pécsi Tudományegyetem elsőéves mesterszakos informatikus könyvtáros hallgatója Tiltva? Tűrve? Támogatva? Az infokommunikációs eszközök megjelenése a közoktatásban címmel a magyar közoktatásban részt vevő tanárok és diákok IKT eszközökhöz való hozzáállását és igényeit taglalta.
A nap második felében Nagy Andor, a Pécsi Tudományegyetem másodéves mesterszakos informatikus könyvtáros hallgatója az általa fejlesztett szoftver segítségével ismertette meg a közönséget az automatizált tartalomelemzés folyamatával, fontosságával.  A második nap poszter szekciója is számottevő magyar részvétellel zajlott. Dr. Béres Judit, a Pécsi Tudományegyetem oktatója biblioterapeuta hallgatójával, Tóth Viktóriával közös posztere egy biblioterápiás adatbázis fejlesztését mutatta be. Farkas Csenge az ELTE BTK KITI másodéves mesterszakos hallgatója Baranya megye könyvtárbuszainak létjogosultságát és sikerességét állította a középpontba. Bálint Dániel, aki szintén az ELTE másodéves mesterszakos hallgatója, poszterével a hazai közkönyvtárakban szerzett munkatapasztalatairól adott számot. A harmadik napon két magyar érdekeltségű előadás hangzott el. Kállai Anita, az ELTE másodéves mesterszakos hallgatója előadásának témájául a magyar Minősített Könyvtár projektet választotta, melyet a vállalati társadalmi felelősségvállalással hasonlított össze. Németh Márton, a Debreceni Egyetem Informatikai Doktori Iskolájának hallgatója, a Qulto platformhoz kapcsolódó Monguz Kft. munkatársa a szemantikus webes könyvtári szolgáltatások használatának felhasználói, kognitív dimenziójára helyezte a hangsúlyt. A téma a Qulto platform szolgáltatásainak szempontjából is igen aktuális. A felhasználók számára hozzáadott értéket jelentő szemantikus webes fejlesztések megvalósítása céljaink között szerepel.

A záróünnepségen örömmel értesülhettünk arról, hogy a jövő évi rendezvény az ELTE hallgatóinak szerepvállalásával, részben magyar szervezésben valósul meg, Lettország fővárosában Rigában. A szervezőknek előre is sok sikert kívánunk!

Végeredményben elmondhatjuk, hogy a konferencia idén is sikerrel teljesítette alapvető célját. Bemutatkozási lehetőséget adott a jövő fiatal kutatóinak, s érdekes betekintést engedett azokba a témakörökbe, melyek időszerűen foglalkoztatják őket. Másrészt az egyetemi oktatók révén képet kaphattunk az európai könyvtár és információtudományi felsőoktatás főbb kutatási irányairól is.

Kollégánk, Németh Márton prezentációja elérhető itt.

Köszönjük a magyar résztvevőknek a beszámoló elkészítésében nyújtott segítségét!

Qulto platform az Ágazati Értéktárban

Posted on: január 31st, 2017 by qulto-admin

Örömmel tudatjuk, hogy a cégünk által fejlesztett Qulto platform méltónak bizonyult a nemzeti értékként történő nyilvántartásra, így felvételre került a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Ágazati Értéktárába.

Ipari és műszaki megoldások szakterületi kategóriában nyújtottunk be javaslatot a Qulto platform felvételére a minisztréiumhoz, mivel úgy gondoljuk, hogy a Qulto platform olyan szellemi termékek összessége, melyek kizárólag magyar alkotótevékenység eredményeként jöttek létre. Hisszük, hogy jelentősen öregbítheti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, mivel egyre többen használják határainkon túl is. A platform, a segítségével kezelt és közzétett kulturális és tudományos tartalmak segítségével nagyban hozzájárul az új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez. Reméljük, hogy partnereinkkel és ügyfeleinkkel közösen a jövőben továbbra is hozzájárulhatunk  kulturális örökségünk megőrzéséhez! Köszönjük a bizalmat!

Nemzeti értékekről és a hungarikumokról

A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény célja, hogy  számba vegye nemzeti értékeinket, gondoskodjon megismerhetőségükről, és hogy minél szélesebb körben megismertesse azokat belföldön és külföldön egyaránt. A Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségéről és annak tevékenységéről itt olvashat bővebben.

Könyvtári elismerések a Magyar Kultúra Napján

Posted on: január 23rd, 2017 by qulto-admin

Immáron hagyománnyá vált, hogy a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva kerül sor a könyvtárak kiemelkedő szakmai teljesítményét érintő elismerések átadására. A helyszín idén a Pesti Vigadó volt, ahol 2017. január 22-én vasárnap tartották a díjátadó ünnepséget.

A Minősített Könyvtár cím a könyvtárhasználók számára nyújtott könyvtári szolgáltatások minőségi színvonalának elismerését jelenti.  A címet az intézmény 5 évig birtokolhatja. A Könyvtári Minőségi Díjat az a Minősített Könyvtár kaphatja meg, amelynek kiemelkedően magas minőségi szintű innovatív szolgáltatásait a használók, a partnerek és a fenntartó is sokoldalúan visszaigazolja.

Minősített Könyvtár címmel tüntették ki a tiszaújvárosi Derkovits Kulturális Központ Hamvas Béla Városi Könyvtárát, a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtárat, a százhalombattai Hamvas Béla Városi Könyvtárat, a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárat, a ceglédi Kossuth Művelődési Központ és Könyvtárat, a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárat és a győri Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtárát.

A Könyvtári Minőség Díjat a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának (DEENK) adták át.
Cégcsoportunk gratulál az összes díjazottnak. Őszinte örömünkre szolgál, hogy partnerként számos díjazott intézményben hozzájárulhattunk az elismerések alapjául szolgáló minőségi és innovatív szolgáltatások létrejöttéhez.

Külön büszkék vagyunk arra a kiemelt kapcsolatra, ami a Könyvtári Minőség Díjjal jutalmazott Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtárhoz fűz minket, ahol a Qulto portfolióba tartozó Corvina rendszerhez kötődő szolgáltatásokat fejlesztettük közösen tovább. Úgy érezzük, hogy sikeresen részt vállaltunk a Könyvtári Minőség Díjához kötődő fejlesztések megvalósításában.

Nem szabad elfeledkeznünk a Minősített Könyvtári díjjal kitüntetett számos partnerünkhöz fűződő kapcsolatokról sem. A Corvina rendszert használó II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárral is sikeresen működtünk együtt több szolgáltatásuk továbbfejlesztésében csakúgy, mint a szintén Corvina rendszert használó szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárral. A győri Széchényi István Egyetemi Könyvtárral pedig a szintén cégcsoportunk portfoliójába tartozó HunTéka rendszer használatára alapozva alakítottunk ki sikeres partneri együttműködést.

Reményeink szerint a díjazás új lendületet adhat partnereinkkel közösen további sikeres projektek megalapozásához!

A FOLIO platform bemutatkozása az Országos Széchényi Könyvtárban

Posted on: január 18th, 2017 by qulto-admin

2017-ben tovább folytatódik az Országos Széchényi Könyvtár 2015-ben megkezdett IKR bemutatósorozata. Ennek keretein belül került bemutatásra 2017. január 17-én a FOLIO – The Future of Libraries is Open – nyílt forráskódú integrált könyvtári platform.

A keretrendszer fejlesztése mögött álló közösség megalapozásában főszerepet játszik az online teljesszövegű adatszolgáltatásban és discovery katalógusfejlesztésben EBSCO, illetve a fejlesztést koordináló IndexData. A tervek szerint 2018. nyarára készül el az alaprendszer, s akkor nyílik meg az alkalmazásbolt, melynek révén a különböző kiegészítő komponensek hozzáilleszhetők az alaprendszerhez. A Folio így voltaképpen egy teljes digitális ökoszisztémát jelent, a hagyományos integrált könyvtári rendszerekhez kötődő funkciók mellett kiszolgálja az egyéb könyvtári, levéltári, múzeumi igényeket. emellett segíti a papíralapú és a digitális kulturális örökséghez történő hozzáférést is. Mindezt egy olyan környezetben, ami teljesen nyílt, így bármelyik partnerkönyvtár, illetve fejlesztő hozzáteheti a maga egyedi fejlesztéseit, amiből az adott intézmény és a tágabb felhasználói közösség egyaránt profitálhat. A délelőtt és a kora délután folyamán a rendszerkörnyezet alapvonásairól, fő összetevőinek fejlesztési elképzeléseiről hangoztak el előadások. Délután került sor a fórumokra, ahol a fejlesztők, metaadat kezeléssel foglalkozó szakemberek, illetve az integrált rendszereket használó könyvtárosok osztották meg egymással a FOLIO platform terveivel kapcsolatos gondolataikat.

 A könyvtárosok részéről elhangzott, hogy a generációváltás e területen Magyarországon is legalább középtávon elkerülhetetlennek tűnik. Az egyes könyvtártípusoknak eltérő igényeik, elképzeléseik vannak, tehát elég nehéz olyan egységes megoldást találni, ami lefedné mindenki igényeit. A FOLIO rendszer a magas szintű testreszabhatóságával pont ezért lenne ígéretes a magyar könyvtári szféra számára is. Számításba kell venni azonban a magyar nyelvi környezetre és a helyi intézményi körülményekhez történő illesztés költségeit. További kihívás, hogy a magyar könyvtárakban a könyvtár-informatikai fejlesztési képesség pénzügyi okok és szakemberhiány miatt igencsak alacsony szinten áll. Cégcsoportunk képviselői utaltak arra, hogy a Qulto szolgáltatási platform keretein belül mi készen állunk arra, hogy a leendő FOLIO rendszer magyarországi honosításában segítséget nyújtsunk a megfelelő szakmai kapacitásokkal bármely intézmény számára.

Néhány, a témához kapcsolódó hasznos hivatkozás:

A szakmai nap programja

A FOLIO projekt weboldala

A Folio platform fejlesztői közösségének portálja

3D-s számítógépes játék a Łódź-i Zeneakadémia részére

Posted on: január 16th, 2017 by qulto-admin
Lodzi_zeneakademia_5_800x500
Lodzi_zeneakademia_9
Lodzi_zeneakademia_12
lodz3
lodz4
lodz6
lodz7
Lodzi_zeneakademia_1_800x500
Lodzi_zeneakademia_3_800x500
previous arrow
next arrow


Fejlesztőink átadták a Łódź-i Zeneakadémia részére készített, 3D-s szkennelési eljáráson alapuló desktop számítógépes játékunkat!

A játék megalkotásának elsődleges célja a Łódź-i zenekadémia tulajdonában lévő, felújított Charles Poznański Palota belső tereinek bemutatása. A munkálatok az EEA és Norway Grants finanszírozásával valósultak meg, aminek köszönhetően lengyel, angol és norvég nyelven is elérhető a játék. A fejlesztés asztali számítógépekre valósult meg.

A munka során cégünk együttműködött a lengyel ArchiTube-bal, akik az épület és azoknak a kiválasztott szobáknak a szkenneléséért voltak felelősek, ahol a játék zajlik. A kiemelkedő játékélmény biztosítása érdekében a képek kiváló minőségben, nagy felbontásban készültek el.

 A játékos küldetése Grażyna Bacewicz eltűnt zenei kottájának felkutatása a palotában. Játék közben lehetőség van a szabad mozgásra, a restaurált palota belső tereinek megcsodálására, felfedezésére, mialatt történelmi részletekkel, érdekességekkel gazdagodunk a helyről. Ez utóbbiak kvízek és kirakók formájában kerültek beépítésre az alkalmazásba. A kaland során minden szobában egy hangjegy várja a játékost egy megválaszolandó kérdést rejtve. A kérdések természetesen zenével és történelemmel kapcsolatosak, és nem feltétlenül könnyűek – okozhatnak némi fejtörést! A helyes válasz után tovább folytatódhat a kihívás, ami során egyre közelebb kerülünk az elveszett kottához. A játék kalandot is rejt magában – jó szellem figyelmeztet a rosszra, akivel a játék utolsó lépéseként kvíz harcot kell vívni az eltűnt kottához vezető ajtó kulcsáért.

A projekt 2016 decemberében zárult, és reméljük, hogy a játékot használók nemcsak játékélménnyel, de történelmi érdekességekkel, hasznos információkkal gazdagodnak!

Kellemes ünnepeket kívánunk!

Posted on: december 22nd, 2016 by qulto-admin

Qulto Szakmai Napot tartottunk

Posted on: december 19th, 2016 by qulto-admin

2016. December 14-én rendeztük meg immáron hagyománnyá vált évzáró szakmai rendezvényünket közgyűjtemények munkatársai, szakmai partnereink, illetve minden kedves érdeklődő számára az Országos Széchényi Könyvtárban.

Czoboly Miklós bevezető szavai után áttekintést adott az idei projekt tevékenységekről. Sikerként lehet kiemelni az EGIS gyógyszergyárral kialakított partnerséget, melynek keretében sor került a Qulto-Huntéka rendszer gyarapítási moduljának alapos megújítására is.

 

Szabó Mihály a termékfejlesztő és terméktámogatási terület nézőpontjából értékelte az évet. A 2016-os fejlesztések közül kiemelte a Corvina rendszer fejlesztését és a különféle funkciók tesztelése kapcsán hangsúlyozta a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral történt eredményes együttműködést. Említésre került, hogy a HunTéka rendszert is sikerült számottevő mértékben továbbfejleszteni. 2016-ban kialakításra került az OPAC 3 felület, amely most már tesztelés alatt áll a partnerintézményekben. Ez lesz az első olyan OPAC, amely HunTéka és Corvina rendszerekhez kötődő funkciókat is egyesít.

Pancza János, nemzetközi igazgató a külföldi szakmai projektekről adott áttekintést. Eredményesen formálódott tovább a Qulto jelenléte a román és a lengyel piacokon. Saját szakmai napokat szerveztünk Törökországban, Romániában, Horvátországban és Lengyelországban is az ottani közgyűjteményi és üzleti partnereink számára. A fenti országok mellett Bulgáriában is sikerült új hídfőállást kialakítani, mely eredményes együttműködési lehetőségeket irányoz elő a jövő évre. Ígéretesen fejlődik tovább partneri viszonyunk az Europeanával, tesztelés alatt állnak olyan funkciók, amelyek közvetlen adatexportot tesznek lehetővé a Qulto rendszerek adatbázisai felől az Europeana aggregált rendszere felé, a jelenlegi nehézkes adatátvitel továbbfejlesztésével. A másik ígéretes jövőbe mutató lehetőség a most formálódó Folio integrált közgyűjteményi szoftverkörnyezet, mely az alapmodulokra épülve, alkalmazásbolt révén szabadon konfigurálható rendszer építését irányozza elő. 

Dr. Kokas Károly a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárának főigazgató-helyettese a könyvtárak jövőjéről elmélkedett. Előadásában számot adott számos paradigmatikus jelentőségű változásról, melyet a könyvtárak körül megújuló technikai-társadalmi környezet hozott magával. A digitalizált állomány könnyű hozzáférhetősége, több ezer éves kultúrkincs őrző tabukat döntöget meg. Kiemelte, hogy a könyvtáraknak kiemelt feladata van az információs műveltség terjesztésében. Ehhez szorosan kötődik, hogy mostanában minden intézménynek ki kell alakítania a saját maga információs portfolióját, mellyel segíti a felhasználók mindennapi munkavégzését, információs igényeinek hatékony kielégítését, és folyamatos segítséget ad a felkínált eszköztár hatékony használatához. Persze a tudományos könyvtárak és a közkönyvtárak eltérő profilja és felhasználói környezete, igényei ezen a ponton szembetűnőek.  Az irány és a kitűzött célok azonban nem kétségesek egyik könyvtártípus esetében sem. Az idő múlása a régi hagyományos értékekbe való kapaszkodással nem állítható meg. Folyamatos adaptációs kényszerben vagyunk.

Kármán László, cégcsoportunk ügyvezetője áttekintést adott a Qulto portfoliójának főbb eleméről, kapcsolódási pontjairól. Olyan termék és szolgáltatási palettát kínálunk, melynek révén megtalálhatják igényeikre a választ a könyvtárak, levéltárak és a múzeumok is. Emellett azonban kiemelt figyelmet kell fordítani a tágabb partnerségi formák megtalálására, a közgyűjtemények által őrzött kultúrkincs újrahasznosítására is a kulturális turisztikai projektekbe történő bekapcsolódással, illetve játék és attrakciófejlesztés révén. Hiszünk abban, hogy partnereink tudják a legjobban, hogy mire van szükségük, segíteni tudunk nekik abban, hogy céljaikat milyen technológiai elemekre támaszkodva érjék el. Nyitott, szabadon formálható intézményi szolgáltatási portfoliók felépítésében vagyunk partnerek, amelyek rugalmasan formálhatók. Itt utalt vissza az előadó a Folio rendszerben rejlő lehetőségekre, illetve Kokas Károly gondolataira, a könyvtárak információszolgáltatási-koordináló szerepének fontossága kapcsán.

A délelőtti program teret adott még három rövidebb gyakorlati jellegű előadásra is. Arató Balázs a Pécsi Tudományegyetem Tudásközpontjának munkatársa, az elsőként náluk bevezetett online fizetési rendszer előnyeiről adott áttekintést. Rámutatott arra, is, hogy a kiválasztott banki partnerrel való harmonikus együttműködés könnyen elháríthatóvá teszi az esetleges tranzakciós hibákat, téves elszámolásokat. Lehetővé válik az is, hogy az egyes tételekből befolyó könyvtári díjakat különféle módokon lehessen nyilvántartani, s könyvelésre bocsátani az egyetem gazdasági szervei felé.

Markó Tamás, aki szintén a pécsi intézményből érkezett, utalt rá, hogy a Corvina rendszer számos olyan statisztikai adatforrást szolgáltat, melynek bemutatása, felhasználása nem kellően megoldott a könyvtárak részéről. Egy nyílt forráskódú szoftver használatával a pécsi tudásközpont vezetősége részére ezért is alakították ki azt a szolgáltatást, mely a könyvtár használatára, szolgáltatásaira vonatkozó különféle adatokat jeleníti meg vizuálisan, diagramok segítségével.

Bánki Zsolt a Petőfi Irodalmi Múzeum és Simon András a Monguz Kft. munkatársa a múzeumban zajlott személynévtérfejlesztési munkáról adtak rövid áttekintést. A rengeteg különféle adatforrást egységes környezetbe kellett foglalni, s kiszűrni a párhuzamosságokat. Emellett lényeges cél volt egy olyan szemantikus webes adatstruktúrákhoz illeszkedő rendszer kialakítása, mely a most formálódó magyar nemzeti névtér egyik alapjául szolgálhat, illetve alapvető segítséget nyújt a személynév alapú besorolási adatok formálásához a magyarországi közgyűjteményekben, de akár adatgazdagítási céllal a határainkon túl is.

Turai István a törökbálinti Volf György Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény képviseletében, egyben korábbi polgármesterként is bemutatta településüket, illetve példákkal illusztrálta, hogy milyen nagy segítséget nyújtott nekik a Huntéka rendszer a helytörténeti adataik digitális feldolgozásában és közzétételében, szövegben, képben, hangban és videoanyagban egyaránt.

A szakmai nap délutánján workshopokat szerveztünk, melyek révén munkatársaink a széles Qulto termék portfolió különféle elemeit mutatták be.  Így terítékre kerültek az e-learning megoldások, a múzeumi informatika terén kínált eszközeink, a bevezetés előtt álló plágiumkereső szoftver bemutatása, a Qulto Education platform kínálatának áttekintése, a kulturális turizmushoz kapcsolódó attrakciófejlesztési irányok, illetve az RFID-alapú megoldásokban rejlő lehetőségek felvillantása.  A különféle pályázati lehetőségekről zajló információcserére is alkalom nyílt.

Reméljük, hogy partnereink átfogó képet kaptak a 2016-os munkánkról és a közösen elért eredményeinkről is, és a jövőbeni együttműködési irányok megvitatása révén inspiráló tervekkel, elképzelésekkel gazdagodtak.

MUTEC Nemzetközi Vásár

Posted on: december 12th, 2016 by qulto-admin

75975.jpg
A MUTEC, nemzetközi múzeum és kiállítástechnikai vásár Lipcsében került megrendezésre november közepén.

A kiállítás központi témáját a múzeumoknak szánt felszerelések, illetve az intézmények archiválási, tárolási és digitalizálási munkafolyamatait segítő technológiák adták. A széleskörű megoldások felvonultatásával a rendezvény hasznosnak bizonyult a múzeumok és gyűjtemények üzemeltetői, kiállítóhelyek, galériák, levéltárak és könyvtárak számára. A szakmai program elsősorban ennek a területnek az aktuális technológiáival és kihívásaival foglalkozott. 2010 óta ugyanazon a helyszínen került megrendezésre a MUTEC, 2016-ban viszont rendhagyó módon a Leipziger Messe adott otthont az eseménynek. 2014-ben 12 ország 55 kiállítója képviseltette magát, idén viszont 10 ország 80 vállalkozása mutatta be szolgáltatásait.

A kiállítás tapasztalata alapján a múzeumi informatikai fejlesztések jelenleg nagyrészt három fő területre koncentrálódnak: kiterjesztett valóság, 3D digitalizálás/nyomtatás, illetve „okos” tárlatvezetés. Mindhárom területet több kiállító képviselte, de a kiállítók jellemzően egy-egy területre szakosodtak a három közül. A kiállításon tapasztaltak alapján múzeumtechnológiai fejlesztésekkel foglalkozó cégek esetében a nagyon széles portfólió nem jellemző.

Néhány érdekes ötlet a kiállítottak közül:

– 3D nyomtatás domborzati viszonyokat bemutató 3D térkép készítéséhez, illetve domborzatra vetített kép, ahol a vetített képpel az adott földrajzi hely természeti és történelmi változásokat, azaz a növénytakaró ill. az épített környezet változásait lehet bemutatni

– az Interactive Scape által fejlesztett easire Bubbles Application. Látványos, sok területre adaptálható, a látogatók körében nagy sikert aratott megoldás. Fontos, hogy az ötlet nem a legkorszerűbb technológiák használatára épül (nem virtuális ill. kiterjesztett valóság, nem 3D nyomtatás stb.), az alapja egy kreatív ötlet, feltehetőleg nem informatikai, hanem kreatív ágazatban dolgozó csapat koncepciója.

A kiállításon látottak alapján azt tapasztaltuk, hogy az attrakciófejlesztésben az informatikai és kreatív ipar szoros együttműködése, szinergiája hozza létre a legsikeresebb termékeket és megoldásokat.

Research 2. and the future of Information Literacy- angol nyelvű szakkönyv magyar és horvát szerzőkkel

Posted on: december 6th, 2016 by qulto-admin

2016. december 5-én az Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtári Intézet, Könyvtártudományi Szakkönyvtárában az információs műveltség különféle megközelítésmódjait, a fogalomhoz tartozó kutatási területek jelenlegi helyzetét, fejlődési perspektíváit feltáró könyvbemutatóra került sor.

Az Elsevier csoporthoz tartozó Chandos kiadónál megjelent mű három szerzője a horvát zágrábi egyetemi oktató, s a nemzetközi ECIL konferenciák egyik fő szervezője Sonja Spiranec, s a magyar Koltay Tibor (az Eszterházy Károly Főiskola jászberényi képzési centrumának oktatója), valamint Z Karvalics László (a Szegedi Tudományegyetem docense). A beszélgetést Fodor János az ELTE adjunktusa vezette.
Koltay Tibor felidézte, hogy egy korábban szintén a Chandos kiadónál megjelent munkájából kiindulva készítették el Sonja Spiraneccel együtt a könyv koncepcióját a kiadó számára, ezt követően vonták be Z Karvalics Lászlót a közös munkába. A mintegy kétszáz oldalt felölelő mű összes fejezete a három szerző kollektív munkáján alapul. Szó esett arról, hogy az információs műveltség a különféle tudományos diszciplínákhoz szervesen kapcsolódva rengeteg féle szakmai megközelítésmóddal bír. Különös jellegzetessége, hogy nem tételes tudás átadásán van a hangsúly, hanem az információszerzéshez, kutatáshoz kötődő készségek és képességek elsajátításán.

A posztindusztriális korban egyre fontosabbá válik egyfajta alapvető tudományos műveltség megalapozása a világban való tájékozódáshoz. Emellett épül aztán fel a különféle szaktudományok sokkal zártabb tudományos környezete, amely még a tudományos alapműveltséghez hozzáadott plusz kompetenciákat igényel. Szó esett arról is, hogy a könyvtáraknak nagy a felelőssége abban, hogy segítséget nyújtsanak a kutatók számára a kutatási adatok kezelésében a szükséges hardver és szoftver infrastruktúra kezelésének alkotó jellegű használatában.
Z Karvalics László rámutatott arra, hogy az információ keresését és információ felhasználást kutató könyvtár és információtudományi terület mindig is alkalmazott jellegű tudomány marad. Ez azonban egyáltalán nem teszi alacsonyabb rendűvé a tudományok rendszerében. Sőt, az információelőállítás és szervezés új perspektívái révén „széles pampák nyílnak ahová kilovagolhatnak” e terület gyakorlati szakemberei illetve kutatói. Sajnos a jelenlegi tudományirányítás és tudományfinanszírozás jellemzően még az ipari korszak realitásait tükrözi. Ez viszont igen megnehezíti Magyarországon a könyvtáros képzőhelyek számára az új trendek követését a tudományos engedélyező fórumok negatív hozzáállásának folyományaként, mint arra Sipos Anna Magdolna a pécsi könyvtárosképzés korábbi irányítója rámutatott a közönség soraiból.
Az új publikációs formák térhódítását akadályozza, hogy a fiatal oktatóknak, kutatóknak a hagyományos fórumokon a tudományos értékelési rendszer rugalmatlan, zárt, sok szempontból elavult követelményei között kell megalapozniuk karrierjüket. Az új, pl. a közösségi médiához kötődő publikálási formák használatát, azok alacsony tudományos elismertség miatt, inkább csak a már karrierjük csúcsán járó kutatók engedhetik meg maguknak. Ők azok, akiknek van ideje, energiája arra, hogy új kutatási területek után tájékozódjanak, projektekbe kapcsolódjanak be.  A műnek azért sem várható magyar nyelvű kiadása, mert olyan trendeket, fejlődési irányokat összegez, amelyekből a magyar tudományos valóságban még csak kevés tényező jelenik meg. Fontos azonban folyamatosan tájékozódnunk a fejlődés legfrissebb nemzetközi trendjeiről, s igen reményteli, ha ezt széles kitekintéssel rendelkező a nemzetközi kutatás fő áramában elhelyezkedő magyar szakemberek jóvoltából tehetjük meg.

Phenomenal Library Konferencia

Posted on: december 5th, 2016 by qulto-admin

75587.jpg
A konferenciát az a łódźi Phenomenon alapítvány szervezte, mely már 2010 óta foglalkozik könyvtáraknak szánt projektek megvalósításával. A szervezőbizottság tagjai Alexander Marciniak és Paulina Milewska bonyolították le az eseményt.
A ‘Kommunikáció a könyvtárakban’ központi témával megrendezett esemény november 28-án délután vette kezdetét, a hivatalos megnyitó előtt azonban a regisztrált résztvevőknek lehetőségük volt tematikus témájú szakmai workshopokhoz csatlakozni. Öt felajánlott workshop közül kettőre jelentkezhettek. Az első előadás tulajdonképpen a könyvtárak és az ott dolgozók történetét mutatta be, míg a másik a magánélethez való jog témakörére koncentrált. Utóbbi prezentáció előadója megpróbált választ adni arra a kérdésre, hogy hogyan is alakul az említett jog helyzete a jövőben, és kiemelte, hogy manapság az élet szinte minden területén sérül az emberek ezen joga. Egy másik beszámoló a könyvtári PR, lobbizás és érdekképviselet témakörével foglalkozott. Egy rövid kávészünetet követően két másik programpont következett, melyek a különböző rendszerek használhatóságára és a látogatókkal való kommunikáció kérdésköreire fókuszált. Az első nap végén a szervezők minden résztvevőt vendégül láttak egy vacsorán, ahol lehetőség adódott a napközben felvetődött témakörök kötetlen megvitatására. 
A konferencia második napja egy olyan előadással kezdődött, aminek témáját a könyvtári dolgozók együttműködése, az, hogy hogyan is kommunikálnak egymással, illetve ‘rivalizálásuk’ adta. További beszámolók szintén a kommunikáció különböző formáira helyezték a hangsúlyt, úgy mint belső, külső, emberek és szervezeti osztályok közötti. Az ebédszünet után a program utolsó három előadása zárta az eseményt. Az első magukról a könytári dolgozókról szólt, illetve arról, hogy milyen szerepet is töltenek be az olvasók életében; a második a Qulto céget, valamint az általa megvalósított és forgalmazott, könyvtáraknak szánt fejlesztéseket és technológiákat (RFID, UHF, HF) mutatta be. Utolsóként Beata Gamrowska világított rá a rajz mint kommunikációs technika fontosságára az intézményeken belül.
A remélhetőleg a jövőben is folytatódó sorozat első eseményét az összes résztvevő pozitívan és sikerként értékelte. Minden elismerés a szervezőknek azért, hogy ilyen hatékonyan hozták össze a könyvtári terület képviselőit és egy színvonalas szakmai eseményt szerveztek.

Beszéljünk a digitalizálásról!

Posted on: december 5th, 2016 by qulto-admin

A cégünket bemutató és a digitalizálás témakörével foglalkozó workshopunk 2016 november 24-én került megrendezésre a Krakkói Régészeti Múzeumban, összesen 11 intézményből érkező 21 szakember részvételével.

A workshop fő céljai a múzeumok számára hasznos megoldások és technikai újdonságok bemutatása, a meglévő tartalmakat kezelő és katalogizáló rendszer ismertetése, valamint az adatbázis fontosságának hangsúlyozása volt.

A résztvevőket Pancza János, cégünk külpiacért felelős igazgatója köszöntette, majd bemutatta a Qulto termékcsoportot, valamint, hogy kik is vagyunk mi és mivel foglalkozunk. Ezután Artúr Povodör, a lengyelországi irodánk vezetője foglalta össze a múzeumi területen jellemző trendeket, elsősorban a látogatók számára fontos és érdekes megoldásokra koncentrálva. Emellett kitért azokra a lehetőségekre is, melyek leginkább befolyásolhatják az emberek múzeumlátogatási szokásait – legyen az online vagy hagyományos.  
A bevezetőket követően előadóink ismertették a gyűjtemények kezelésére és katalogizálására alkalmas Qulto Múzeum menedzsment rendszert, valamint portál megoldásainkat, az OPAC-ot, aggregátorokat, és a különböző gyűjteményekre épülő játékfejlesztéseinket.
Egy rövid kávészünetet követően került sor a workshop második részére, melyben Pancza János beszélt az Europeanáról – a közösség történetéről, a hozzá kapcsolódó projektekről, és az együttműködésből származó jövőbeli tervekről. A technikai háttérrel kapcsolatban kiemelte, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően egyre hatékonyabb és könnyebb lesz az adatok Europeana felé juttatása.
A program utolsó előadását Simon András tartotta – milyen funkcionalitásai vannak a rendszernek, hogy is néz ki pontosan az adatmigráció, mik az általános szabványok és előírások Magyarországon erre vonatkozóan, illetve ezek miben különböznek a lengyel gyakorlattól. A résztvevők abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy a rendezvénynek a kiállítóterem melletti terem szolgált színhelyül, így az ebédszünetben lehetőségük nyílt a múzeumban kiállított egyiptomi gyűjtemény megtekintésére is. A szünetet követő kötetlen program során a meghívottak kipróbálhatták cégünk legutóbbi, múzeumi területhez kapcsolódó fejlesztéseit a gyakorlatban is. Örömmel mondhatjuk, hogy mindenki értékelte a bemutatott ötleteket és megvalósult projekteket, kicsit talán bizakodóbban tekintve innentől a múzeumok rendelkezésére álló lehetőségekre IT téren.
Végezetül egy borkóstoló keretein belül ismerkedhettek meg vendégeink egy magyar borválogatással a legjobbak közül, majd a Krakkói Régészeti Múzeum igazgatója vezette körbe őket a kiállításon. A workshop végeztével megelégedéssel töltött el bennünket, hogy a meghívottak lelkesen és aktívan vettek részt a játékok és informatikai fejlesztések kipróbálásában, érdeklődve hallgatták az új trendekről szóló beszámolókat. Emellett a rendezvény kitűnő alkalomnak bizonyult arra is, hogy a múzeumi terület szakértői megvitathassák ötleteiket, gondolataikat és folyamatban lévő projektjeiket egymással.

Qulto Szakmai Nap

Posted on: december 5th, 2016 by qulto-admin

December 14-én, szerdán 10.00 órától tartjuk Qulto Szakmai Napunkat, melyre szeretettel hívjuk és várjuk közgyűjtemények munkatársait, szakmai partnereinket, illetve minden kedves érdeklődőt, aki szívesen értesülne, vagy beszélgetne az aktuális projektjeinkről, fejlesztéseinkről, jövőbeli terveinkről, pályázati lehetőségekről.

A rendezvény helyszíne: az Országos Széchényi Könyvtár VI. emeleti konferenciaterme (1014 Budapest, Szent György tér 4-5-6.). 

Programtervezetünket erre a linkre kattintva tekinthetik meg.

A rendezvényen való részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött. 
Kérjük, részvételi szándékát az ezen a linken elérhető jelentkezési lap kitöltésével jelezze december 13-án 16.00 óráigig!

XVI. Országos TDM Konferencia

Posted on: december 1st, 2016 by qulto-admin

A Móra-Tourist Nonprofit Kft nyerte el a XVI. Országos TDM Konferencia szervezési jogát, mely 2016. december 1-én és 2-án került megrendezésre.
A kétnapos rendezvényt megelőzően a Magyar TDM Szövetség megtartotta őszi közgyűlését, ahol a szervezet tagjai részletes tájékoztatást kaphatnak az elmúlt időszak során ellátott feladatokról és eredményekről, a szakmai napokon pedig a partneri együttműködés, a turisztikai termékfejlesztés és a legújabb desztinációs marketing megoldások szerepelnek központi kérdésként.

Az előadók között a turisztikai szakmai irányítási rendszer magas rangú képviselői, a témákhoz kapcsolódó szakmai szervezetek elnökei és a programban szereplő témák szakértői szerepelnek.
A délután folyamán a társ szakmai szervezetekkel folytatott pódiumbeszélgetés zajlott a termékfejlesztés jegyében, majd szekcióülések következtek: a résztvevők választhattak az Önkormányzatok és TDM-ek, valamint a Múzeum, mint turisztikai termék című beszélgetések között. Ez utóbbi témához csatlakozva kollégánk, Pancza János bemutatta a múzeumi és turisztikai szektor munkáját segítő Qulto platformot is.
December másodikán, pénteken a korábbi konferencián bevezetett és pozitív visszhangot kiváltó TDM Agorára kerül sor: 4 témában, 4 kerekasztalnál folytathatnak kötetlen hangvételű beszélgetést a jelen lévők, moderátorok és szakértők közreműködésével. Ezúttal fókuszba az online marketing, az okostelefonos megjelenések, a turisztikai vásárok, valamint a finanszírozás, fenntarthatóság kerülnek.

Regionális Informatikai Akadémia Konferencia

Posted on: november 28th, 2016 by qulto-admin

A lillafüredi Palota Szállóban rendezték meg 2016. november 22-23. között, a Regionális Informatikai Akadémia hagyományos “REGINA 2016” elnevezésű konferenciáját.
A konferenciát a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), mint az NIIF Intézet jogutódja és az NIIF Program működtetője szervezte azzal a céllal, hogy a felsőoktatási intézmények, a kutatóhelyek és a vállalkozások IT területén elért eredményeit ismertesse. 
 
A konferencia szakmai fókuszában az oktatási-informatikai hálózatfejlesztések, a WiFi-hálózatok, mikrohullámú fejlesztések, oktatási-kutatási infrastruktúrák fejlesztésének tendenciái és célkitűzései szerepeltek. A részletes program elérhető itt.
 
Az elhangzott előadások több szálon kapcsolódtak a Digitális Oktatási Stratégia (DOS) célkitűzéseihez. Az információs társadalom kiépítése ismét a kormányzati politika célterületté vált, amelyet a szakma elismerően fogadott. Az infrastruktúra beruházások eredményeképpen 2018-2020-ra az ország egész területén elérhetővé válhat a szélessávú (minimum 30Mbit/s) internetkapcsolat. A fejlesztés nem csak komfortosabb internetet jelent majd, hanem jelentős hozzájárulással is bír az ország által előállított nemzeti össztermékre. A kutatások szerint 10%-os sávszélesség növelés akár 1-1,5%-os GDP növekedést is eredményezhet. A szélessávú infrastruktúra teljes kiépítése tehát nemzetgazdasági érdek is egyben.
 
A fejlesztések mellett különböző, kapcsolódó oktatási programok célja a digitális kompetencia fejlesztése lesz, amely a munkaerőpiacon lévőket segíti a felkészülésben az ipar kihívásaira. Szükség is lesz rá, hiszen a negyedik ipari forradalomként („ipar 4.0”) definiált gazdasági folyamatok jelentékeny változásokat hoznak a munkaerőhiánnyal küzdő ipari vállalatok és a jelenlegi munkavállalók életében. 
A jelenlegi és jövőbeni technológiai alapokra a hálózati rendszerek új generációja épülhet, ahol intelligens információs ipari hálózatok jönnek létre. Megnövekedik a gépek közötti (M2M – Machine-to-Machine) kommunikáció, az emberi munkát egyre inkább kiváltják a hálózatba szerveződött gépek. Kevesebb, de a naprakész technológiai műveltséggel rendelkező munkaerőre lesz szükség. Hatása éppúgy érezhető lesz a nagyvállalatoknál, mint a KKV-k esetében.
 
Hazai elemzők szerint, Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődése nagyban függ majd attól, hogy milyen módon tud adaptálódni az ún. 4.0-ás ipar által generált változáshoz. A konferencia előadásai, a bemutatott projektek ehhez nyújtottak magyarázatokat, és javasoltak alternatívákat. 
 

Muzeum@Digit 2016 konferencia

Posted on: november 28th, 2016 by qulto-admin

A Muzeum@Digit nemzetközi digitális múzeumi konferencia idén immár negyedik alkalommal került megrendezésre 2016. november 22-23. között a magyar Nemzeti Múzeumban.

A házigazda múzeum mellett immáron másodszor nagy szerepet vállalt a szervezésben az ICOM múzeumi világszervezet audiovizuális szekciója az AVICOM is.

A szakmai program mellett sor került az első alkalommal kizárólag online lebonyolított AVICOM F@IMP 2.0 nemzetközi múzeumi filmpályázat díjkiosztó ünnepségére is. Örömünkre szolgál, hogy a verseny megvalósításának hátteréül szolgáló portál a Monguz Kft. fejlesztésében készült el, illetve a technikai üzemeltetési feladatokat is biztosítjuk a Magyar Nemzeti Múzeum, illetve az AVICOM számára. A versenyben résztvevő 28 film, illetve 9 kategóriában 21-féle elismeréssel díjazott alkotás megtekinthető a http://faimpavicom.org/#/home címen. Az online filmfesztivál széleskörű nemzetközi jellegére hűen utal, hogy a fődíj idén Tajvanba került. A filmfesztivál történetéről és megújításáról, a portál felépítéséről a konferencián a díjátadást megelőzően előadások formájában is számot adott Tari János az AVICOM elnöke, illetve Fejes Ildikó a magyar múzeumi rendszer fejlesztését segítő MNM OMIKK vezetője, aki egyben az AVICOM kincstárnoki tisztségét is betölti. Nem szabad elfeledkezni a magyar ICOM bizottság elnökének, Varga Benedek MNM főigazgatónak a szerepéről sem, aki az online filmes fesztivál projekt pénzügyi hátterének biztosításában játszik főszerepet.

A konferencia szakmai programja is igen változatos témakörökre terjedt ki, az európai előadók mellett a rendezvényt ausztrál és mexikói előadás is színesítette. Az alábbiakban a teljességre való törekvés nélkül emelünk ki néhány előadást a konferencia változatos programjából.
Ineta Zelča Sīmansone, aki Rigából érkezett a múzeumi világ és a kreatív iparágak kapcsolatáról adott áttekintést. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a két terület meglehetősen távol áll egymástól, az előadás fő üzenete azonban az volt, hogy részletesen megvizsgálva a dolgot, ez már koránt sincs így! A múzeumok, mint a kreatív ágazatok egyik forrása jelennek meg, s egyre nagyobb igény van a sokszínű együttműködésre. A múzeumok az általuk őrzött kincsek, a fizikai tereik és virtuális installációik révén megtermékenyítő erővel hatnak a kreatív ipar különféle tevékenységeire. Az együttműködés kulcsszerepet játszhat a múzeumok kommunikációs modelljének megújításában is. Sokszínű, vibrálóan élő a múltra a jelen szempontjai szerint reflektáló, eleven múzeum képe rajzolódhat ki egy statikus, a múltat őrző összkép helyett. Az előadó egy 2012 óta működő független múzeumi agytröszt szervezet igazgatója, melynek egyik fő tevékenysége, hogy a kreatív iparágak inspiráló erejét bekapcsolva újítja meg a lett múzeumpedagógiát, múzeumi kommunikációt, innovatív szolgáltatásokat megalapozva új társadalmi célcsoportok számára nyit utat a múzeumok világa felé.

Tom Pursey a londoni Flying Object kreatív ügynökség társalapítója és kreatív igazgatója a Modern Tate Galleryben zajló „Tate Sensorium” nevű projektről beszélt. Ez egy multiszenzoros technikát használó, több díjat is elnyert kiállítás. A vizuális élmények mellett az illat, hang, szín, tapintás általi érzékelés útján kíván minden érzékre kiterjedő múzeumi élményt nyújtani e projekt, mely éles visszahangokat váltott ki a szélesebb közvéleményben is a kritikátlan rajongástól az éles elutasításig terjedően. Érdekes, hogy ez utóbbi állításokat épp a múzeumi kiállítás kritikával foglalkozó szakemberek fogalmazták meg. Az előadó meg van győződve róla, hogy ők a jövő ígéretes útját képviselik. Szakmai körökben viszont sokan állnak ki az eredeti műtárgyakat megmutató, szimplán vizuális fizikai élményt nyújtó kiállítások primátusa mellett, melyhez csupán kiegészítő tartalomként társulhatnak más érzékekre is ható interaktív elemek. A jövő titka, hogy milyen elgondolások fognak érvényesülni majd. Szó esett még röviden egyébként a Flying Object més projektjeiről is, mint a Youtube 10 éves fennállásának megünneplése, vagy a „Mix the Pay” című interaktív felület melynek révén egy színdarab rendezésében vehetünk részt digitális eszközök segítségével.

John Cheesman a Mosman Art Gallery (Sidney, Ausztrália) igazgatója. Egy igen érdekes összművészeti projektet mutatott be Bungaree’s farm néven, mely kortárs művészeti szemszögből tekint vissza egy, a tizenkilencedik században farmot alapított ausztrál bennszülött életére, akiről még Charles Dickens is megemlékezett annak idején. Audio és video megoldások, színház és különféle installációk révén idézték meg a kort, a történeti alakot és környezetét s egyben értelmezték is újra tevekénységét, a különféle kortárs művészeti ágak szempontjai szerint. A projekthez kapcsolódó filmrészletek megtekintése tette még átélhetőbbé az élményt, amit az ausztrál bennszülött kultúrába való betekintés jelentett.
Török András várostörténész angol nyelvű előadásában, elsősorban a konferencia nemzetközi résztvevői körét megcélozva, mutatta be a Fortepan projektet. Többszáz család, s jelentős közgyűjtemények bevonásával, olyan fotótörténeti értékeket tár fel a késő tizenkilencedik és huszadik századból e kezdeményezés, mely anyagok másképp elvesztek volna a célközönség számára. A gyarapítás egyetlen szempontja, hogy az adott családon, személyen kívül a széleskörű célközönség számára is érdekességet jelentsenek a begyűjtött fényképek. 2014. ót a Summa Artium művészeti ügynökség nyújtja a szervezeti hátteret ennek az értékes művészeti projektnek a számára. A legjelentősebb magyar hírportálok egyike használja fel napi jelleggel fényképeiket. Mára már az egész országban közismert és szeretett márkanévvé sikerült tenni a Fortepant. A projekt irányítói azonban a meglévő amerikai kapcsolataik mellett egyéb nemzetközi együttműködési lehetőségekre is nyitottak lennének.

Szatucsek Zoltán a Magyar Nemzeti Levéltár képviseletében az E-ARK nemzetközi projekt célkitűzéseit tekintette át. Ezt követően a lebonyolítás folyamatába adott betekintést, majd kitért az eredményekre is. A kiindulópont az elektronikus iratok kezelésének európai szintű harmonizációjára teendő lépések végiggondolása volt. Sikerült egy olyan komplex, újonnan fejlesztett szoftvereken és levéltári tartalomszolgáltatási eszközökön, módszertani elemeken nyugvó kínálatot létrehozni, melynek elemei beilleszthetők az egyes országok levéltári szakmai gyakorlatába, miközben használatuk egyfajta közös nevezőt jelent az elektronikus iratok levéltárikezelésében. Az MNL által a projektben kifejlesztett adattárház megoldás pedig hatékonyan szolgálhatja a levéltári dokumentumok hosszútávú digitális megőrzési alapfeltételeinek kialakítását, új dimenziókat nyitva e területen.

Aleš Kapsa a Csehországban huszadik éve megrendezett MUSAIONFILM múzeumi filmfesztivál történetéről, szakmai hatásmechanizmusáról adott számot. Itt a múzeumokban, vagy múzeumok segítségével forgatott cseh filmek kerülnek bemutatásra a legkülönfélébb témakörökben a múzeumpedagógiától kezdve a múzeumi népszerűsítésen át a történeti, művészeti témákig nyúlóan. Az előadó az Uhersky Brod városban található Comenius múzeum munkatársaként szervezi a fesztivált a program összeállításával és a díjkiosztás megszervezésével. Tevékenysége azonban ennél jóval szélesebb körű: gondoskodik a kreatív ötletek filmes formába öntéséről, profi trénereket kér fel a múzeumi filmesek tevékenységének támogatására, megszervezi a filmek archiválását és minél szélesebb körű bemutatását országszerte különféle múzeumi helyszíneken illetve online felületen. A fesztivál mára voltaképpen a prágai filmiskolával összefogva önmagában egyfajta filmes iskolát, a filmes művészi képességek terén folyamatos fejlődési lehetőség biztosítását jelenti a múzeumi filmesek számára.

A második nap nyitányát három egymással szervesen összefüggő előadás jelentette. Horváth Ádám az MNM könyvtárának vezetője felvázolta, hogy milyen lépések szerint tehetjük nyílt formában közkinccsé adatainkat. Szavaiból kiderült, hogy az alapos szakmai munka előfeltétele az adott múzeumban a vezetői támogatás megszerzése, ami legalább akkora kihívás lehet, mint a munkafolyamat egyes lépéseinek megtervezése. A nyílt adatokat minél többféle szabványos formában, sokféle adatátviteli csatornán keresztül kell szolgáltatni. A jogi hátteret a Creative Commons licenszformák előírásai szolgáltatják. Ádám kitért arra is, hogy a Qulto cégcsoportunk tagja a Monguz Kft. a múzeumi rendszeren keresztül hatékony támogatást biztosít a közkincsnek szánt adatok előállítása és szabványos publikálása terén is. Végeredményben minimális anyagi befektetéssel le lehet jutni eddig a pontig. Plusz anyagi források bevonása akkor merül fel, amennyiben adatainkat szemantikus formában is meg szeretnénk osztani felhőalapú módon a nemzetközi felhasználói közönség javára is.

Szakadát István a BME munkatársa, az Országos Széchényi Könyvtár felkérésére a magyar nemzeti névtér néhány prototípusát mutatta be könyvtári környezetben. Előadásában kitért arra, hogy a közgyűjteményi adatok névterekben foglalt szemantikus webes publikációinak előfeltételeit először a lokális névterek létrehozásával kell intézményi szinten megteremteni, majd ezek a lokális névtér adatforrások foghatók össze az intézményi és tematikai határokon felülemelkedve, egységes szolgáltatási felületen a magyar nemzeti névtér keretei között. Ekkor válik lehetővé például, hogy egy adott földrajzi tulajdonnév megadásával információkat kérjünk le az OSZK állományából, a KSH-ból, a Wikipediaból, a geotauruszból s számtalan egyéb adatforrásból egységes felületen megjelenítve. Ehhez természetesen meg kell teremteni a szabványos adatkapcsolatot a lokális szintű adatbázisok és a nemzeti névtér hátterében álló rendszer között. Ennek kapcsán még rengeteg a nyitott kérdés, amire számos hozzászóló is utalt. Az ördög pedig a részletekben rejlik. Annak a rendszernek pedig, ami egy adott fogalom (mű, földrajzi név, tulajdonnév stb.) különféle kapcsolódó adatait, lenyomatait, különféle manifesztációjú megjelenési formáit szabványos adatkapcsolatokkal feltárja, még csak most kezdenek az alapjai formálódni.

Ungváry Rudolf az OSZK nyugdíjas főmunkatársa a magyar földrajzi névtér formálódását tekintette át. Előadásának fő üzenete az volt, hogy rengeteg értékes adatforrással rendelkezünk, ezek összekapcsolásának technikai előfeltételei is adottak. Ami egyelőre hiányzik, az a megfelelő szellemi és pénzügyi erőforrások biztosítása, hogy az egységes magyar földrajzi névtér megalkotható legyen. Ez feltárná a magyarok által egykor és napjainkban lakott terület történetét a helynévanyag alakulásának tükrében, a földrajzi, jogi közigazgatási környezet változásaival szerves összefüggésben. A magyar földrajzi névtér előállítása és folyamatos gondozása számtalan területen bírna praktikus haszonnal a jogi és közigazgatási intézményrendszer naprakész, hiteles adatokkal való ellátásától, a régészeti beruházások segítésén át a történeti, irodalmi kutatások új dimenziójú megközelítéseiig bezárólag. S nem lehet megfeledkezni arról sem, hogy az egyetemes tudáskincset is milyen mérhetetlen adat és tudáskincscsel gazdagítaná e vállalkozás.

Pavel Kats az Europeana képviseletében az európai digitális aggregációs tevékenység új alapokra helyezésének szükségét fejtegette előadásában. A jelenleg is még érvényes aggregációs szemléletmód az intézmény létrehozatalának korai szakaszában került kialakításra. Korábban jól alkalmazható volt a kezdeti tartalmak begyűjtéséhez, s az intézmény létjogosultságának láthatóvá táteléhez. Mára már megváltoztak a keretek és a célok is. Az Europeana az Európában fellelhető kulturális tartalmak digitális szolgáltató infrastruktúrája kíván lenni, ez pedig megköveteli az aggregációhoz való viszony s az aggregációs tevékenység alapvető újragondolását. Egyelőre egy kísérleti munka indult el annak az irányában, hogy miként alakuljon az Europeana jövőbeni aggregációs tevékenysége. Ennek keretében nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a meglévő rendszerekből, infrastrukturális elemekből minél gördülékenyebben kerülhessenek át az adatok az Europeana felé. Egyrészt arra törekednek a technikai fejlesztő partnerekkel együtt, hogy egy mozdulattal elküldhető legyen az Europeana felé akár egy feldolgozott rekord, vagy teljes gyűjtemény, gyűjteményrész. Másfelől pedig az Europeana felületén olyan segédeszközök álljanak rendelkezésre, melyek révéna kulturális tartalmak könnyedén hozzáadhatóak legyenek szabványos formában az Europeana rendszeréhez. Ez a kétféle adatbetöltő tevékenység adná a jövőbeni aggregációs infrastruktúra alapját. Jobban számítva a már meglévő adatforrásokra, rendszerekre s azok minél gördülékenyebb összekapcsolására az Europeanán keresztül. Az aggregációs tevékenység jó része tehát intézményi szintről alapvetően a rendszerfejlesztők, fenntartók felelősségi körébe kerülne át. Cégcsoportunk, a Qulto Companies rendszereiben nagy hangsúlyt helyez az Europeana felé történő élő, közvetlen egyszerű és gyors adatkapcsolat biztosítására, melyre az előadás konkrét példákkal is szolgált.
Marcin Kłos a Gdanski Történeti Múzeum digitalizálási főosztályának vezetője 2008 óta vesz részt a kulturális örökség digitalizálásában Lengyelországban. Előadása első részében áttekintést adott az e területen kezdeményezett lokális, regionális és nemzeti szintű sikeres és sikertelen törekvésekről az elmúlt két évtized tükrében. Előadásának második részében a jelenlegi jó gyakorlatokra, az aggregációs törekvésekre, digitális felhasználói felületek bemutatására összpontosított. Előadásából kiderült például, hogy a Krakkó központú Małopolska régió áll élen a digitális múzeumi innovációban s itt a legkedvezőbbek a pénzügyi feltételek is e területen. Ám a tengermellék és a főváros Varsó is igyekszik felzárkózni. Nemzeti szinten pedig Lengyelország legnagyobb múzeumi kezdeményezése az E-museum projekt keretében igyekeznek előmozdítani a digitális múzeumok ügyét. Egységes felületű megjelenésre, az adatok megosztására, a külföldi múzeumi rendszerek, szoftverkomponensek, szabványok, jó gyakorlatok lengyelországi megvalósítására kell elsősorban az erőforrásokat mozgósítani. Nem feledve el azt sem, hogy a szakmai erőfeszítések végsősoron mind a múzeumlátogatók felé való minél teljesebb élmény közvetítését szolgálják. Nagy hangsúlyt helyeznek tehát olyan helyi és regionális projektekre, amelyek a lengyel kulturális örökség egyes elemeit minél sokszínűbben mutatják be.

Lada Dražin-Trbuljak a horvát Múzeumi Dokumentációs Központ (MDC) tanácsadója, a horvát digitális múzeumi világ fejlődéséről és jelenlegi helyzetéről adott számot. Az MDC közös kereteket ad a horvát múzeumok digitális megjelenésének. Tájékozódni lehet a múzeumok elérhetőségéről (térképes formában is), gyűjteményeikről. Tematikus kiállításokat alakítanak ki a világhálón, melyek a horvát múzeumi gyűjtemények egyes elemeit virtuálisan kapcsolják össze. Nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy minél teljesebb formában be tudják mutatni a horvát múzeumi digitális örökséget a virtuális látogatók felé. Online eseménynaptár segíti a múzeumok fizikai tereinek népszerűsítését is. Másrészt sokrétű és nagyszabású szakmai, módszertani tevékenységet fejtenek ki. Segítik múzeumi rendszerek implementálását horvát könyvtárakban, segítséget nyújtanak a muzeológusok tapasztalatainak kölcsönös megosztásában. Az információátadás és kommunikáció terén is számottevő fejlődés volt tapasztalható a koordinált munkánk köszönhetően. További céljuk, hogy minél teljesebben fel tudják térképezni a horvát múzeumi örökséget digitális formában s ezt bemutathatóvá tegyék mind lokális múzeumi kontextusban, mind egységes felületen mely sikeres márkanévként szolgálhat az egész múzeumi rendszer számára.

A brit Martha Henson tartotta talán a legkülönlegesebb előadást. Szabadúszó múzeumi szakemberként sok időt tölt a játékokról való elmélkedéssel, s hogy a játékokat, a játékos szemléletet hogyan lehet bevonni múzeumi környezetbe. Az előadás első felében a múzeumi játékok készítésének módszertani hátterébe adott betekintést. Majd interaktív módon elkezdett játszani a közönséggel. Ezzel akart rámutatni arra, hogy bármilyen intézmény képes játékokat megalkotni, bármiféle célközönség számára. A játékszabályok is bizonyos keretek között rugalmasan alakíthatók. Sokat számít az egyéniintuíció, rátermettség, kreativitás. Az előadó ezért is tart rengeteg gyakorlati workshopot, bemutatót hogy rávezesse a résztvevőket arra, hogy milyen típusú játékokban gondolkodjanak, hogy mozgassák meg a közönséget, miként lehet a játékokat különféle múzeumpedagógiai célokhoz, keretekhez illeszteni a fiatal korosztályok vonatkozásában.

Dr. Michael Faber Németországban a Rajnai Szabadtéri Múzeum igazgatóhelyettese és a Kommunikációs Osztály vezetője. Előadásában a múzeumi kommunikáció speciális igényű felhasználókat kiszolgáló szeletére összpontosított. Rámutatott arra, hogy a munka e téren nem ér véget az akadálymentes honlapok fejlesztésénél (amelyre külön ajánláscsomag is vonatkozik a W3C konzorcium gondozásában). Bemutatta konkrét példákon keresztül, hogy jeltolmácsok alkalmazásával a múzeumi kiállításokat, szolgáltatásokat bemutató filmeknél, drámaian megnövelhető az üzenet célba juttatásának hatékonysága néhány speciális igényű csoport felé. Sőt hallássérült emberek jelnyelven néhány múzeumban már a saját véleményüket is formába öntik rendezvények, kiállítások kapcsán s ezt is filmre veszik majd terjesztik a látogatók felé. A feliratozás, a narráció mind alakítható úgy, hogy az ő igényeiket is igénybe vegyék. A mentálisan sérültekhez szóló leegyszerűsített szöveg nagy segítséget adhat akár a fizikai térben zajló, akár a virtuális kiállítások látogatásának megtervezéséhez. Az előadásból azt vonhatjuk le végkövetkeztetésként, hogy minden egyes intézménynek minimális költséggel járó rengeteg hasznos eszköz, ötlet, eljárás áll rendelkezésre, hogy megtervezhesse azt a szolgáltatási portfoliót, amely az esélyegyenlőséget szem előtt tartva igyekszik a lehető legteljesebb élményhez juttatni a speciális igényű múzeumlátogatókat, akár a fizikai akár a virtuális múzeumi térben.

Karina R. Durand Velasco a mexikói ICOM és a nemzetközi AVICOM vezetőségi tagja egész Latin- Amerikát behálózó tapasztalatokkal bír a különféle (főleg virtuális, e-learning formában zajló) múzeumi képzési, továbbképzési programok formálásának területén. Az általa tanácsadóként segített Múzeumok Latin-Amerikai Intézetének programjai több fő területre koncentrálnak: a digitális múzeumi szolgáltatások fejlesztésére és működtetésére interdiszciplináris szemléletmóddal, a tudásmenedzsment alkalmazására múzeumi területen, a digitális múzeumi marketing erősítésére, a kulturális turizmus és a múzeumi világ kapcsolatainak erősítésére, hatékony formálására. A fő célcsoportot a Latin-Amerikában élő múzeumi szakemberek, a közgyűjteményi rokon szférák képviselői, illetve a kultúrát érintő területeken működő egyéb szakemberek jelentik. A fő jellemzők a kreativitás előmozdítása, a nemzetközi kulturális együttműködéshez kapcsolódó kompetenciák bővítése, ugyanakkor a lokális kulturális térben is jól alkalmazható kompetenciák átadása. A távoktatási rendszer a nyílt forráskódú Moodle keretrendszeren alapszik. Tizenkét év alatt sikerült megalapozni egy olyan interdiszciplináris, szakmai partnerségi hálót, amely átfogja egész Latin-Amerikát. Az elsajátított szakmai attitűdök és kompetencia elemek együttese egyfajta közös nevezőt formál a különféle intézményi szférák, illetve iparágak együttműködésének kiterjesztésében, a kulturális örökségi területek belsõ szakmai arculatának formálásában. A programok sikerességét jelzi, hogy néhány esetben a térségen kívülről is lehetőségük volt hallgatókat fogadni. Együttműködő partnereik közt szerepelt a különféle nemzeti szakmai civil szervezetek és kulturális hatóságok mellett az UNESCO is.

fotók: MNM OMMIK