XVII. eLearning Fórum

Posted on: november 22nd, 2016 by qulto-admin

Idén ősszel került megrendezésre a XVII. eLearning Fórumot a Gábor Dénes Főiskolán. Az elektronikus oktatással foglalkozó szakemberek szokásos őszi találkozója hagyományos keretek között zajlott. A plenáris előadások olyan kiemelt témákat tárgyaltak, mint a Digitális Jólét Program, azon belül a Digitális Oktatási Program (DOS) és annak várható hatásai, vagy a SCORM utáni világ kérdései.

Az e-learninggel foglalkozó fejlesztők és felhasználók örömmel konstatálhatták, hogy az elektronikus oktatás, a digitális kompetencia, a digitális írástudás ismét kormányzati szintre emelkedett. Foglalkoznak vele a döntéshozók, pályázati lehetőségek várhatóak, amelyek új lendületet adhatnak az oktatás szereplőinek, oktatóknak, tanulóknak egyaránt.
A technológiai tematikájú előadásokban két fő vonulatot fedezhettünk fel. Az egyik a szabványok kötöttségét oldó új technológiák, mint például az xAPI, amely egyszerűbb, könnyebb adatgyűjtést és elemzést biztosít a tanulóról, illetve magáról a tanulás folyamatáról. A másik a gyorsuló világ még gyorsabbá válásáról, ezzel együtt kialakuló új szokásokról szólt: mikro-learning. A kifejezés nem új, a szakemberek régről ismerik, használják a módszereket. Az igazi újdonságot az a hatás jelenti, amellyel átszövi az egyes kurzusok belső szerkezetét, felépítését is. Nem változik a lényeg: tanulni kell. De ez a tanulás időben sokkal kisebb elemekre osztódik, mint akár egy tanóra. Jellemzően néhány perc alatt befogadható ismeretelméleti vagy gyakorlati megoldásokat követel a tananyag szerzőjétől.
A szekciók előadásai egymást követték a fórumon. A jó gyakorlatok keretében bemutatott munkák jellemzően a mobil eszközök használatára összpontosítottak. A mikro-learning terjedésével összhangban mobil telefonra, tabletre optimalizált oktatási anyagokat, módszereket láthattunk. Lényeges változás, hogy az internet és infokommunikációs technológia immár olyan penetrációs szintet ért el, hogy előtérbe került a saját eszköz használata a tanórákon. A központi eszközbeszerzés nem tud lépést tartani a technológiával, érdemes a tanároknak is megszokni a gondolatot: az internet órai felhasználása nem tiltott, hanem ajánlott a diákok számára.

Information Interactions- Phd workshop és konferencia a pozsonyi Egyetemi Könyvtárban

Posted on: november 16th, 2016 by qulto-admin

A Comenius Egyetem Könyvtár és Információtudományi tanszéke évente megrendezi Phd workshopját, melyet ezúttal nemzetközi tudományos konferencia egészített ki. Az esemény 2016. október 26-27-én, a pozsonyi Egyetemi Könyvtárban került megrendezésre.

A doktori hallgatók rendezvényére Szlovákia mellett Csehországból és Magyarországról érkeztek résztvevők. A tudományos konferencia előadói palettáját Nagy Britanniában tanító kanadai, illetve román előadó is színesített. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül szemezgetünk a programból, a teljes program, valamint az előadások bevezetői ezen a linken érhetők el.

A PhD workshopon bemutatott kutatási projektek két fő témakörbe voltak besorolhatók. Az első fő témakör az információs műveltség különféle vonatkozásait tárgyalta. A közösségi média eszközök használata integráns részévé vált a közgyűjtemények kommunikációs eszköztárának. Korántsem mindegy azonban, hogy milyen módszerekkel használjuk azokat, s milyenfajta kommunikációs modelleket építünk fel ennek kapcsán. Tovább színesíti az összképet, hogy a közösségi média használata sokszor szinte amolyan háttértevékenységén zajlik, számos más típusú feladat elvégzésével párhuzamosan zajlik. Ez a fajta angol nyelven multitasking-nak nevezett munkamódszer is rengeteg kihívást rejt magának, s nem is biztos, hogy képesek vagyunk hatékonyan ellátni egymással párhuzamosan zajló munkafolyamatokat. A harmadik fő dimenziója az információs műveltség kapcsán tárgyalt témaköröknek pedig az etikai megközelítés. Az információs szolgáltatások etikai oldala sokáig elhanyagolt területnek számított, de manapság egyre inkább felértékelődik.  Itt egyaránt gondolhatunk a munkatársak közötti együttműködés etikai jellemzőire, illetve a felhasználókkal történő kommunikáció etikai oldalára.

A PhD workshop témaköre az integrált könyvtári rendszerek és repozitóriumok hatékony és sokoldalú használatához kötődik. Anna Janiková aki a csehországi Opava egyeteméről érkezett előadni, azt vizsgálta, hogy miképpen lehet az intézményükben használt integrált könyvtári rendszerből adatbányászati eszközökkel adatokat kinyerni abból a célból, hogy részletesebb képet kapjunk arról, hogy mit miért és hogyan használnak felhasználóik a rendelkezésükre álló szolgáltatások közül. Itt olyan típusú adatok kinyeréséről van szó, amelyek rejtetten vannak jelen a rendszerben, így külön algoritmusokat kell szerkeszteni arra, hogy ezek az összefüggések feltárásra kerüljenek (Ki, milyen utat jár be a rendszerbéli tevékenysége során, milyen keresési feltételeket kombinál, mennyire ergonomikus a rendszer használata stb.).
Michaela Kmeťová pozsonyi doktorandusz hallgató előadásában a repozitóriumok működtetésére koncentrált a hosszútávú digitális megőrzés biztosításának szemszögéből. Előadásából kiderült, hogy a nemzeti és helyi szinten kialakított szervezeti kereteknek, szakmai stratégiáknak, egységesen alkalmazott rutineljárásoknak kulcsszerepük van abban, hogy megfelelő megalapozottsággal, egységes alapelvek szerint tudjuk megőrizni a digitális kultúrkincset a jövő számára. A gyorsan változó technikai tényezők a szabályozási tényezők függvényében szinte másodlagosnak tekinthetők. Megfelelő, a hosszútávú megőrzést szolgáló szakmai stratégiai keretrendszer s annak implementálásának hiányában nem garantálható az adatok hosszútávú biztonsága.

Németh Márton a Qulto cégcsoport tagjaként működő Monguz Kft munkatársa, valamint a Debreceni Egyetem Informatikai Doktori Iskolájának levelezős PhD hallgatója előadásában a szemantikus webes eszközökkel felvértezett könyvtári katalógusok szolgáltatási kínálatát vizsgálta. Ezen a területen az a legnagyobb kihívás, hogy a különféle adatforrások szabványos összekapcsolásával igen szofisztikáltan összetett, nagyméretű találati halmazok állíthatók elő, melyeket megfelelő formában kell megjeleníteni a felhasználók számára. A felhasználói megjelenítő felületek fejlesztésének még igencsak az elején járunk, de francia és német példák segítségével bemutatható volt, hogy milyen funkciókra vagyunk jelenleg képesek, s hogy ez miféle hozzáadott értéket jelent a hagyományos könyvtári katalógusokból kinyerhető információkhoz képest. Például egységes felületen kapunk képet egy adott irodalmi mű összes kiadásáról, művészeti, kulturális lenyomatáról színházban, képzőművészetben, zenében egyaránt.

A második nap nemzetközi tudományos konferenciáját a Sheffieldben oktató, ám kanadai származású Elaine Toms tartotta. Ő sokszínű áttekintést adott róla, hogy milyen nehéz teljességre törekvően vizsgálni mindazon tényezőket, amelyek a felhasználói élményt befolyásolják. Informatikai, szociológiai, sőt orvosi (neurofiziológiai felkészültséggel, komputeres képalkotási eszközökkel rendelkező) szakemberek együttes munkájával lehet teljes képet alkotni mindazon hatásokról melyek a felhasználót érik a digitális könyvtári szolgáltatások használata közben.

Horatiu Dragomirescu professzor a bukaresti Közgazdasági Egyetemről az információ természetének zavarbaejtő változatosságával foglalkozott. Az információból egyszerre lehet nagyon kevés és túl sok.  Könnyen másolható, s ha egyszer nyilvánosságra került, már szinte lehetetlen újra elzárni mások elől. Közjóként szolgálhatja az emberek javát, az információs monopólium másfelől azonban politikai, gazdasági előnyökre konvertálható át. Sokszor úgy érezzük, hogy korlátlanul áramlik, mégis nehéz megtalálnunk azokat a szeleteket, amelyek tájékozódási igényeinket a leginkább kielégítik. Még mindig csak a felszínt kapargatjuk, de az információ természetének zavarbaejtő változatossága, s az információt érintő eltérő megközelítésmódok igen sok kihívást rejtenek akkor, ha egységes keretek között vizsgálnánk az információ természetét, mibenlétét.

Dancs Szabolcs az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy szerte Közép-Európában is egyre sürgetőbb feladattá válik a katalogizálási szabványi keretek megújítása és nemzeti keretek közé történő implementálása. Ezen a téren pedig rengeteget tanulhatunk azoktól az országoktól, akik már belevágtak ezekbe a munkálatokba. Előadásában a francia példát ismertette, ahol az Amerikában megalkotott és komoly nemzetközi elismertségre szert tett RDA szabvány honosításáról döntöttek. Ez egy többéves folyamat, hiszen össze kell fésülni a nemzeti katalogizálási gyakorlatból fakadó hagyományokat az új szabványkörnyezettel, meg kell alkotni az új nemzeti szabályzatokat, illetve ezeket minden könyvtárnak át kell ültetnie a saját környezetébe is. Sok küszködést megúszhatunk azonban, ha tanulunk azon országok tapasztalataiból, amelyek már sikeresen ráléptek erre az útra.

Béres Judit a Pécsi Tudományegyetem oktatója a könyvtárosképzésbe bevezetett új specializációról adott áttekintést, mely az információs és médiaműveltség terjesztését végző felkészült szakemberek képzését célozza. Az előadás rengeteg gyakorlati példával szolgált arra, ahogyan a diákokat bedobták a mélyvízbe, gyakorlati kommunikációs feladatokat kellett megoldaniuk gimnazisták, illetve egyetemisták társaságában. Így a megszerzett elméleti ismeretek folyamatosan gyakorlati tapasztalatokkal társulnak, mely komoly előnyt jelenthet a felkészült szakemberré válás útján.

Pavla Kovářová a brnoi Masaryk Egyetem oktatója egy olyan komplex projektet mutatott be, ami a napjaink virtuális világában a gyerekekre leselkedő információs veszélyek elhárítását tűzte ki célul. Kvízjátékot és információs anyagokat fejlesztettek a szülők számára, hogy felkészültek legyenek a gyermekeikre leselkedő veszélyek mibenlétéről, s azok elhárításának módjairól. Az általános iskoláskorosztályok számára, pedig évfolyamokra specializált tantervet, illetve tananyagot fejlesztenek, mely lehetővé teszi a gyermekek életkorához illeszkedő ismereteket elsajátítását. A projekt még nem zárult le, tapasztalatai széleskörű nemzetközi érdeklődésre is számot tarthatnak.

A rendezvény igen jó áttekintést adott a digitális könyvtári szolgáltatások használata, fejlesztése kapcsán fellépő számos kihívásról. Emellett pedig hasznos információkkal szolgált a fiatal szakembereket jellemző szakmai attitűdökről, gondolkodásmódról.

A rendezvényen készült fotók elérhetőek a facebook-on.

Storytelling, oral history, living history?

Posted on: november 8th, 2016 by qulto-admin

A 2016. november 3-4. között megrendezett VIII. Országos Múzeumpedagógiai Konferencián Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a látogatók egyfajta kumulatív tudással érkeznek a kiállításokra, és a múzeum(pedagógia) dolga ezen tudás elmélyítése, illetve a ráébresztés. De mik lehetnek ennek eszközei?

Az idei konferencia a sorsfordulatok korszerű múzeumpedagógiai interpretációs lehetőségeit hivatott körbejárni, jó gyakorlatokkal bemutatni működő példákat. A címben említett, a konferencián is gyakran így angolul emlegetett kulcsszavakban egy közös van: a történet. Ez itt a két nap alatt bemutatott példák során is erősen kirajzolódott, azaz hogy egy személyes sorson keresztül, (valós vagy fiktív) egyéni élettörténetbe helyezve a kiállítás témáját erősebbé válik a bevonódás, könnyebbé a megértés, hangsúlyosabbá a szembesítés. Egy adott ember történetén keresztül nézve a korszakot, az akkori életet, élethelyzetet és teret, kontextusba helyeződik minden korábban megtanult tény és adat, összefüggések logikus hálójába kerül a történet és annak tényezői. Erre világított rá a székelyudvarhelyi „Anna-sorsot” bemutató, azóta már utazó kiállítás példája, ahol nem használtak feliratokat, sem tárolókat, hogy ne idegenítsék el a tárgyakat a látogatóktól, ezzel is hangsúlyozva, hogy „ezek között éltek az akkoriak”. A történet utóéleteként pedig képzőművészeti pályázatot hirdettek a bemutatott asszonysors egyéni feldolgozására. A személyes emlékekre épít a Kiscelli Múzeum gondozásában létrejött #moszkvater projekt, illetve a Skanzen is az emlékekre támaszkodó, „Málenkij-robot” miatti vidéki tragikus sorsok bemutatásában. Amiben ráadásul a tükör visszatérő elemként emlékezteti a látogatót, hogy az ő őseivel is megtörténhetett, vagy vele is megtörténhet hasonló – egy ilyen erős szembesítés kétségtelenül segít a beleélésben, egy döntéshelyzet vagy szerep átélésében. Amint az a konferencián is elhangzott, érdemes már a kiállítás tervezésekor a fenti szempontokat figyelembe venni, mint ahogyan ebben a fázisban érdemes azt is végiggondolni, milyen foglalkozásokat tudnak majd kötni a múzeumpedagógusok az új, korszerű tárlathoz.
A bemutatás és üzenet átadás ilyen módú megközelítéséhez illeszkedik a Qulto-csapat szemlélete is: a kulturális tartalom a lényeg, azaz a történet és a tudás közvetítése, melyhez az eszköz a kiállítás maga, az installálás módjaival és a benne sorakozó tárgyakkal vagy digitális eszközökkel együtt. Reméljük, sok jó történetet mesélünk még a jövő látogatóinak.

Illusztráció: a Haáz Rezső Múzeum fotója

Szavazzon jelöltjeinkre, hogy bekerüljenek az Europeana Egyesület Tagi Tanácsába!

Posted on: november 4th, 2016 by qulto-admin

Qulto csapatunk 2008 óta vesz részt Europeana projektekben, technikai partnerként segítve a kulturális intézmények gyűjteményeinek Europeana-val való megosztását. Büszkén jelentjük be, hogy ebben az évben 3 kollégánk (János Pancza, Diana Ghiorghies és Artúr Povodör) iratkozott fel az Europeana Egyesület Tagi Tanácsának jelölti listájára.

Támogatjuk a nyílt hozzáférésű digitális örökséget, és célunk, hogy az Europeana Egyesület minden kulturális, és kreatív területen működő intézmény számára hasznos legyen. A főként Közép-Kelet-Európában több mint 400 könyvtárral, múzeummal, egyéb kulturális intézménnyel és kiadóval közös 20 éves munkánk, valamint a fenntartható kulturális szolgáltatások innovatív üzleti modelljei területén szerzett tapasztalataink alapján hiszünk benne, hogy képviselni tudjuk ezen intézmények érdekeit és céljait. Szeretnénk még aktívabb szerepet vállalni az Egyesület munkájában, ezért nagyon számítunk az Önök szavazataira is!

A 2016-os szavazás november 8-án kezdődött és november 14-éig tart. Ezalatt a 7 nap alatt minden egyesületi tag maximum 3 jelöltre tud szavazni.

Engedjék meg, hogy az alábbi linkeken bemutassuk jelöltjeinket:

Néhány részlet az Europeana projektek tagjaként szerzett tapasztalatainkról:

Europeana Local – Magyar Aggregátor Portál
2008-ban az Europeana Local projekt keretében a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár mellett technikai megvalósítók voltunk a regionális helyismereti anyagok összegyűjtését és Magyar Aggregátor Portálon való megjelenítését célzó projektben. Aggregációs projektünk eredményeként kialakult egy helyismereti pont, amely mára szerves részért képezi az Europeana-nak.

Europeana Inside – Easy Connection Kit
2012-ben csatlakoztunk az Europeana Inside projekthez, melynek keretében létrehoztunk egy Easy Connection Kit nevű nyílt eszközkészletet, mely segíti a különböző rendszerek aggregátor infrastruktúrába való integrációját (a szabványoknak megfelelő módon), és képessé teszi a helyi gyűjteményeket és a Qulto CMS-hez hasonló gyűjteménykezelő rendszereket az Europeana-ba és hasonló online platformokba történő, részben automatizált adatátvitelre.

Europeana Athena – Magyar Aggregátor Szoftver
Technikai partnerként biztosítottuk Magyar Aggregátor Szoftverünk használatát az Europeana Athena projektben. Főként az OAI-PMH (Open Archives Initiative Protocol for Metadata Harvesting) protokoll felhasználásával biztosítottunk teljeskörű támogatási segítséget a csatlakozó kultuális intézményeknek tartalmaik Europeana-ba történő betöltéséhez.

Europeana Direct
2016-ban cégünk csatlakozott az Europeana Foundation Europeana Direct nevű kutatás-fejlesztési projektjéhez, (melyet Operation Direct néven is ismerhetnek), melynek során Qulto integrált közgyűjteményi rendszerünkhöz elkészítettük a kísérleti API (programozói alkalmazás interfész) illesztését. Az API segítségével a rendszer összegyűjtötte az Europeana interfésze alapján meghatározott tesztadatokat és el is küldte azokat az Europeana rendszerébe.

Részt vettünk a FOLIO közösség találkozóján

Posted on: november 2nd, 2016 by qulto-admin

Október 19-20-án részt vettünk a FOLIO közösség találkozóján Koppenhágában, a Dán Királyi Könyvtárban. A FOLIO (the Future Of Libraryes Is Open) egy közösségi együttműködés, melynek célja egy újfajta könyvtári szoftver “ökoszisztéma” létrehozása.

A megálmodott könyvtári rendszer a Qulto platformhoz hasonlóan moduláris architektúrát követ, a modulokat az intézmények maguknak válogatják össze az okostelefonok App Store-jához hasonló gyűjteményből.

Az előadásokat elsősorban a projekt fő szekértolói, az Open Library Environment közösség tagjai, az Index Data és az EBSCO munkatársai tartották. A résztvevők között a kezdeményezés iránt érdeklődő könyvtárak részéről voltak könyvtárosok és fejlesztők is, szoftverszállítóként a TIND és a Qulto csapata képviseltette magát.

Az előadásokat a projekt célkitűzésének, a közösség felépítésének és a különböző munkacsoportok munkájának ismertetése vezette fel. Bemutatták a fejlesztések aktuális állapotát és az ütemtervet 2018-ig, amikorra a tervek szerint a FOLIO alapvető könyvtári moduljai elkészülnek (katalogizálás, kölcsönzés, gyarapítás, periodika kezelés). Betekintést adtak a modulok tervezésénél alkalmazott munkafolyamatba, amelyben a UX tervezés központi szerepet kap, így próbálják biztosítani, hogy a különböző szállítóktól származó komponensek egységes felhasználói élményt nyújtsanak.

Az előadásokat követően a társaság kisebb csoportokban beszélgetett tovább három különböző témáról: stratégiai tervezésről, metaadatokról és technikai részetekről. A stratégiai tervezés egyik fontos fejleménye, hogy bár az ütemterv legfontosabb pontja a FOLIO elindulása a “klasszikus IKR” modulokkal, az is cél, hogy minél hamarabb készüljenek hiánypótló, innovatív modulok is. Ilyen hiánypótló fejlesztési irányként a találkozón az akadémiai könyvtárak és a kutatók munkájának támogatása kapott hangsúlyt.

Izgalmas találkozón vehettünk részt, ahol közösen gondolkodhattunk a könyvtárak és a könyvtári szoftverek jövőjéről. A kezdeményezésben sok lehetőséget látunk, szeretnénk komoly szerepet vállalni benne, akár új vagy meglévő Qulto komponensek integrálásával, akár könyvtár-automatizálási és fejlesztési tapasztalatainkkal.

„A Marson ragadtam. Vétel.”

Posted on: november 2nd, 2016 by qulto-admin

A Méliusz Juhász Péter Könyvtár októberben a Könyves Vasárnapon rendezte meg Könyvtársas nevű játékát, melyben a könyvek mellett a 21. századi digitális technológiák: mobil applikációk és a QR kódok is szerepet kaptak.

A játék első részében a csapatoknak a könyvespolcok között kellett kinyomozniuk a gyilkosság rejtélyét, majd előre megadott ajánlott olvasmány alapján író-olvasó találkozó keretében mérték össze tudásukat. A harmadik rész – A marsi c. könyvre épülve – a Marsról (2. emeleti olvasóterem) való kijutást tűzte ki célul, ehhez azonban különböző ügyességi feladatokban kellett jeleskedni egyéni és csapatmunkában. A Monguz Kft. által összeállított feladványokban egy kinect kamerát igénylő feladat segített felvenni a kapcsolatot a „Földdel” (közönség), akik a megfelelő QR kód beolvasása után visszajuttatták a szükséges megoldókulcsot. Ezután a játékosok kiterjesztett valóság (AR) technológiát használó applikáció segítségével találták meg a kiutat, pontosabban a meneküléshez szükséges tudást, melyekhez apró kis feladványokat kellett megoldaniuk (számolni a Föld Naptól való távolságával, összehangolni egy antennát és műholdat, vagy rátalálni a krumplitermesztés módszerére).
A szabadulószobák, társasjátékok és rejtvények világában töltött este remek példa volt arra, hogyan állhatnak a digitális eszközök egy könyvtár, vagy az olvasás népszerűsítésének szolgálatában.

Múzeumi workshopot tartottunk Horvátországban

Posted on: október 27th, 2016 by qulto-admin

Az első horvátországi workshopunk Qulto museums – Collect, digitize, attract címmel 2016. október 19-én került megrendezésre Zágrábban.
Az esemény megszervezésében és lebonyolításában nagy segítségünkre volt a helyszínt biztosító Muzejski dokumentacijski centar (MDC), akinek ezúton is szeretnénk megköszönni a közreműködést.

A workshop központi témáját az adta, hogy bemutassuk a múzeumi területen dolgozó szakemberek számára a kulturális tartalmak felhasználásának és bemutatásának különböző izgalmas és interaktív lehetőségeit. Munkatársaink hangsúlyozták: ahhoz, hogy ezeket a játékokat, applikációkat elérhetővé tegyük a látogatók számára, egy rendezett, karbantartott adatbázis alapkövetelmény, aminek megvalósításában a cégünk által fejlesztett Qulto-M (Qulto for museums) egy valós opció számos beépített és testreszabható funkciójának köszönhetően. A rendezvényen résztvevők bepillantást nyerhettek a szoftver működésébe néhány rövid videó segítségével. Emellett egy kötetlen beszélgetés keretein belül megoszthatták tapasztalataikat, véleményüket a jelenleg használt rendszerekről.

Egy rövid kávészünetet követően a meglévő tartalmak digitalizálásának fontossága volt a beszélgetés témája, illetve bemutattuk a Qulto kapcsolódó referenciáit: a portál megoldásokat, múzeumi aggregátor oldalakat, melyeket mind helyi, illetve nemzetközi piacra fejlesztettünk a kulturális tartalmak megőrzése és népszerűsítése céljából.
A workshop harmadik felében a résztvevők megismerkedhettek a különböző számítástechnikai eszközökre fejlesztett Qulto alkalmazásokkal, melyek napjainkban elengedhetetlenek a kulturális területen jellemző ún. gamification, ’játékosítási’ trendek szempontjából. Ezek között megtalálhatók mobilra készített idegenvezető applikációk és játékok, érintőképernyős terminálokon játszható játékok, illetve 3D technológiákat és mozgásérzékelőket alkalmazó eszközök.

Miután összefoglaltuk, hogy milyen kapcsolat van a digitális adatbázis menedzsment, szemantikus hálózatok, egyéb rendszerekhez történő csatlakozás, valamint a publikus megjelenés között, és bemutattuk az adatbázis elemek játékokban való újrahasznosításának előnyeit, vendégeink ki is próbálhatták az említett hardvereket. Az érdeklődők VR/AR játékokkal játszhattak tableten, történelmi kiállítások elemeit tekinthették meg QR kódok beolvasásával, és kipróbálhatták érintőképernyős I. világháborús játékunkat, valamint Kinect-es kirakós játékunkat is. Kollégáink külön bemutatót tartottak azon érdeklődők számára, akik részletesebben is szerették volna megismerni Qulto-M szoftverünket.

Örülük, hogy ilyen aktív és érdeklődő közönségünk volt, és a múzeumi területen dolgozó horvát szakértőknek is bemutathattuk Qulto platformunkat.

Új nemzetközi konferenciakötet, magyar szerzőkkel

Posted on: október 21st, 2016 by qulto-admin

A franciaországi Lyonban 2016 január 27-29 között megrendezett Bobcatsss 2016 konferencia előadásai szerkesztett formában, konferenciakötetben is publikálásra kerültek.

Ismét rácsodálkozhatunk arra, hogy milyen színes multidiszciplináris megközelítésmódokból lehet vizsgálni a digitális könyvtárak világát. Számos magyar előadó cikkei is színesítik a kínálatot. A Monguz Kft. munkatársa Németh Márton a szemantikus web és a könyvtárak viszonyát, különféle európai példákon keresztül, taglaló rövid tanulmányával szerepel a kötetben.

A kötet letölthető epub illetve pdf formátumokban innen:

Konferencia kötet 1
Konferencia kötet 2

Ragnar Audunson tartott előadást a kulturális intézmények szerepéről

Posted on: október 18th, 2016 by qulto-admin

Az ELTE BTK Könyvtár és Információtudományi Tanszékén tartott vendégelőadást Ragnar Audunson az osloi szakegyetem könyvtár és információtudományi tanszékének professzora Levéltárak, könyvtárak és múzeumok mint a digitális korban fenntartható közszféra infrastruktúrái címmel.

A Norvég Tudományos Tanács támogatásával most kezdtek bele egy olyan összeurópai projektbe, mely a kulturális intézmények szerepét vizsgálja a társadalmak fenntartható fejlődésének vonatkozásában. A magyarországi tapasztalatokat az OSZK Könyvtári Intézet munkatársai segítenek összegyűjteni itthoni projektpartnerként. A kulturális szféra igen fontos szeletét alkotja a társadalmi nyilvánosságnak. Az egyre széttöredezettebbé váló társadalmi környezetben a legtöbb ember leginkább olyan hírekre kíváncsi, amelyek megerősítik a saját világképét, s egyre könnyebb elkerülni a kritikus, másféle hangokat. A kulturális szféra intézményei egyrészt hatékony társadalmi fórumai lehetnek a különféle nézeteknek, másrészt olyan információs szolgáltatásokat nyújthatnak, melyek lehetővé teszik a társadalmi fejlődés egyes elemeinek árnyalt bemutatását. A kulturális szféra jelentős szerepet játszhat a szociális kohézió növelésében, az állampolgárok egyéni és közösségi társadalmi tőkéjének növelésében, valamint a kultúra értékeinek demokratikus szellemű terjesztésében a társadalom összes tagja számára.

Source of the photo: ELTE LIS blog

Pulszky Fiat múzeumi szakmai nap

Posted on: október 18th, 2016 by qulto-admin

68860.jpg
Különleges szakmai napra invitálta a múzeumi szakma képviselőit a Pulszky FIAT, a Pulszky Társaság Ifjúsági Tagozata 2016. október 17-én. A Petőfi Irodalmi Múzeum adott helyet egy mindenkit érintő, aktuális téma megvitatásának: Milyen hatásai vannak az országos múzeumi rendezvényeknek a mai múzeumi életünkre?

A szakmai nap programja a 3 nagy múzeumi rendezvény (Múzeumok Majálisa, Múzeumok Éjszakája, Múzeumok Őszi Fesztiválja) múltját, jelenét és jövőjét vizsgálta. Szakmai kereteit tekintve némileg meg fog újulni a Múzeumok Éjszakája. Az EMMI Közgyűjteményi Főosztálya megpróbálja áthidalni, amennyire lehet, a nagy és kis múzeumok közötti bevételi különbségekből adódó érdekellentéteket, így a múzeumok körében ez év végétől széleskörű egyeztetésre kerül sor. A Múzeumkert átalakításáról is az év végéig születnek meg a tervek, s ezzel párhuzamosan zajlik a Múzeumok Majálisa koncepcionális megújítása is. Megpróbálják elérni, hogy minden múzeumtípusnak tudjanak valami olyat nyújtani, hogy megérje a részvétel. A rendezvény résztvevőinek nagy része egyetértett abban, hogy a múzeumi szakma megújulásának szerves része kell, hogy legyen olyan további projektek tervezése és kivitelezése, ami a múzeumok és privát szakmai partnerek együttműködésén alapul. Új, nagyszabású együttműködési tervek alakulnak a múzeumi civil szervezetek és a turisztikai ipar meghatározó állami és privát képviselői között, ami hozzájárulhat a múzeumi rendezvények, kiállítások vonzerejének növeléséhez.  

A restaurálás informatikai támogatása

Posted on: október 12th, 2016 by qulto-admin

A berlini Institut für Museumsforschung alapvetően múzeumi informatikával foglalkozó éves őszi ülésén (Herbsttagung Fachgruppe Dokumentation Berlin) a Monguz Kft. munkatársai 2010 óta évről évre részt vesznek. A rendezvény fő témája idén a restaurálás informatikai támogatása volt.

Ez a kérdés most van napirenden Magyarországon is, ami azt jelzi, hogy a magyar közgyűjteményi informatika kezdi behozni lemaradását a nyugati társadalmak intézményeihez képest, ahol szintén felmerül a múzeumi szakemberek vonakodása bármilyen informatikai megoldás napi használatától. A papír alapú feldolgozással a kölni városi levéltárban – német területen is úttörőként – csak idén hagynak maradéktalanul fel.

A restaurálás informatikai támogatása tekintetében a konferencia fő módszertani irányelve az volt, hogy adatbázis rekordokba csak – a lehető legtöbb adatféleség esetében besorolási rekorddal támogatott – alapadatokat, illetve az állapotjelentést, és a restaurálásról szóló rövid feljegyzést szabad rögzíteni. A restaurálási dokumentációt csatolt állományokban kell tárolni, hasonlóan a minél gazdagabb, és a felületen minél több helyen megjelenített képanyaghoz. Jelenleg is nagy digitalizálási projektek zajlanak Németországban, ezeket tartományi szintű tanácsadó hatóságok segítik, koordinálják. A teljes tartalmak már minden esetben gépi katalógusban kerülnek azonosításra, és bemutatásukat korszerű, a média tartalmakat integráltan tároló és szolgáltató gyűjteménykezelő rendszerekkel végzik. A rendszerek műszaki logikája igen sokféle, bizonyos múzeumokban a korábban kialakított webes felület helyett most térnek vissza a nálunk elavultnak vélt kliens szerver üzemmódra. Egyes szoftverfejlesztők a folyamatvezérlés, mások a gyűjteménykezelés, illetve a szolgáltatás-centrikus logika felől közelítik meg és oldják meg a feladatot.

ICT Proposers” day

Posted on: október 3rd, 2016 by qulto-admin

Az ICT Proposers” Day 2016 szeptember 26-27-én került megrendezésre Pozsonyban az Incheba Konferenciaközpontban. A főszervező Európai Bizottság célja az volt, hogy összegyűjtse a Horizon 2020 keretprogram összes érintett területén a kutatás-fejlesztés és innováció kapcsán felmerülő potenciális partnereket.

A Bizottság munkatársai átfogó tájékoztatást adtak az egyes területek pályázati kiírásairól, illetve gyakorlati ötletekkel szolgáltak a pályázati technikák menedzselése, a pályázatok sikeres megalapozása kapcsán. A rendezvény kifejezett célja volt az érintett cégek és intézmények közti új partnerségi, együttműködési formák kialakításának erősítése is rövid bemutatkozó előadások és személyes kapcsolatfelvétel révén.  Az összes kiemelt pályázati terület önálló információs standdal is képviseltette magát az Európai Bizottság részéről a rendezvényen. Az volt a fő cél, hogy minél több innovatív ötlet kapcsán találjanak egymásra partnerszervezetek, és ennek eredményeként sikeres pályázatokat dolgozzanak ki, az egészségügy, a közlekedés, a közigazgatási szolgáltatások illetve a kulturális örökség védelmének területén. A programot szakmai fórumok színesítették, például a jövő internethálózatának felépítéséről, szolgáltatásaihoz kötődő fejlesztési programokról.

Cégcsoportunk a Cultural Heritage című szekcióban mutatkozott be. Lehetőségünk volt számos érdeklődő cég képviselőivel találkozni, számos európai régióból. Őszintén reméljük, hogy a felvázolt együttműködési elképzelések a gyakorlatban EU pályázati projektek révén realizálódnak majd.

Digitálisan hajtogatták ki az Én-Gediben talált tekercstöredéket

Posted on: szeptember 21st, 2016 by qulto-admin

Az elektronikus képalkotó módszereket általánosan használják olvasható kéziratok megőrzésére és megosztására, azonban az ősi, sérült dokumentumok beolvasása teljesen más jellegű kihívást jelent. Egy szoftveres megoldás, amit „virtuális kicsomagolásnak” neveznek, lehetővé teszi a szöveges leletek teljes feltárását anélkül, hogy megérintenék őket.

A rendkívül törékeny En-Gedi tekercs (amely a legrégebbi, héber, Hol-tenger partján talált tekercs, mely a Pentateuchus, más néven a Mózesi könyveket, a Biblia ótestamentumi részének első öt könyvét tartalmazza) szisztematikus digitális elemzése feltárja az írást, amely érintés hatására könnyen darabjaira hullana. A módszer, amely a sérült leleteken lévő jelentős, tinta alapú írásokat olvasható oszlopokba tudja rendezni olyan jó minőségű szövegeket eredményez, amelyek nyomán komoly kritikai elemzésnek jelennek meg. Ez a munka így új utat mutat olyan szöveges dokumentumok jövőbeli feltárására, amelyek korábban a sérült anyagok fogságában érinthetetlenek voltak.

Science Advances  21 Sep 2016:
Vol. 2, no. 9, e1601247

Tudományos tartalmak felhasználásáról és előállításáról könyvtári környezetben

Posted on: szeptember 13th, 2016 by qulto-admin

Hogyan segíthetik a könyvtárak gyűjteményük használatát, és válhatnak ők maguk is tartalomszolgáltatókká? Többek között erre a kérdésre is választ kaphattunk a „The use and generation of scientific content – roles for libraries” című rendezvényen, amely az EISZ (Elektronikus Információszolgáltatás) Titkársága, valamint a Scientific Knowledge Services nevű cég közös szervezésében valósult meg szeptember 12-én.

A rendezvény a tudományos tartalmak előállítására, felhasználására, illetve a könyvtárak ezekben játszott szerepére koncentrált. Szó esett a könyvtárak mint open access kiadók lehetőségeiről, illetve a könyvtárak lehetséges szerepeiről az open access mozgalomban.
Az előadások prezentációi és videofelvételei a későbbiekben elérhetők lesznek a Videotóriumban illetve az MTAK EISZ honlapján. Az alábbiakban ezért a gazdag programból leszűrhető következtetésekről adunk számot.

Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy nem a nyílt hozzáférés létjogosultsága, hanem annak megvalósítási módjai számítanak most már a legfőbb tudománypolitikai és könyvtáros szakmai kihívásnak. Döntéshozói oldalról Európában szerencsére egyre inkább elkötelezik magukat európai uniós és tagállami szinten is a nyílt hozzáférésen alapuló publikációs formák mellett. Másrészt az összes jelentős kiadói konszern lehetővé teszi a publikációs díj megfizetése fejében a teljesen ingyenesen hozzáférhető cikkek közzétételét. S azért, hogy ne kelljen kétszer fizetni (egyszer a publikálásért, egyszer pedig a nyílt és zárt hozzáférésű cikkeket vegyesen tartalmazó folyóiratok előfizetéséért) a kiadók lehetővé teszik a nyílt hozzáféréshez kapcsolódó publikációs költségek leírását az előfizetési díjakból.  Emellett általános gyakorlattá vált, hogy a közzétett verzió bizonyos időszak elteltével intézményi adattárakban automatikusan elérhetővé válhat, az önarchiválásnak sincs többé akadálya így. Ez azonban különösen a gyorsan fejlődő tudományágak esetében még így is eléggé korlátozó tényező. Az azonnali ingyenes hozzáférést kínáló gold open access modell elterjedését sokkal kívánatosabbnak tartanák a könyvtári szakemberek. Persze ehhez olyan új finanszírozási modellek kellenek, melyek lehetővé teszik a publikálásra költött összegek hasznosulásának pontos nyomon követését. A tudományértékelésnek a korábban megszokott módszerei mellé is újaknak kell felzárkózniuk, hogy a publikáció rangjáról, egy adott tudományos célközönségen belüli elfogadottságának mértékéről minél teljesebb képet nyerjünk.

Olyan kiadói modellekről is hallottunk, ahol az adott egyetem tudományos publikációs bizottsága által közlésre érdemesnek tartott cikkeket az egyetemi kiadó saját nyílt hozzáférésű folyóiratban jelenteti meg (illetve önköltségi áron elő lehet fizetni papír alapú verzióra is). A University College of London (UCL) kiadója ráadásul olyan üzleti modellt dolgozott ki, bármely európai egyetemi partnere számára biztosítja a kiadáshoz szükséges technikai platformot, egyedi megjelenítési felületet kínálva számukra a felhasználók felé. A Stockholm University Press Kiadó már élt is ezzel a felelősséggel. Csupán annyi publikációs díjat kérnek a cikkek, illetve könyvek szerzőitől (akiknek munkái itt is előzetes tudományos minősítésen esnek át) ami a publikáció előállításához szükséges a UCL platformján keresztül. Az egyetem maga a saját kutatói számára semmiféle költséget nem számol fel.

A Directory of Open Access Journals (DOAJ) pedig minőségileg ellenőrzött listáját kínálja a nyílt hozzáféréssel foglalkozó kiadóknak és kiadványaiknak. A listára egy részletes adatlap kitöltése, s az abban foglaltak ellenőrzése alapján lehet bekerülni. A publikációk metaadatai pedig nyílt API felületen szabadon beilleszthetők bármilyen dokumentumszolgáltató rendszerbe.

Nagyon az út elején járunk még, de megállapíthattuk a konferencia tanulságaként, hogy az újfajta publikációs modellek egyre eredményesebben formálódnak.  A könyvtárak szerepe egyre jelentősebb lehet nem csupán tartalomszolgáltatóként, de tartalom előállítóként is. A tartalom tudományos lektorálása még közelebb fűzheti a kapcsolatokat a könyvtár illetve a tudományos felhasználói bázisa között.  Emellett az is világos azonban, hogy sok még a tennivaló a döntéshozók, az egyetemek, a kiadók és a könyvtárak részéről, hogy felálljon egy olyan tartalomszolgáltatási ökoszisztéma melyben átlátható módon elköltve a leghatékonyabb csatornákon kerülnek ingyenesen közzétételre a tudományos szakcikkek.

Fikció és valóság a körképekben

Posted on: szeptember 8th, 2016 by qulto-admin

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban tartja következő konferenciáját a Nemzetközi Panoráma Tanács (International Panorama Council) 2016. szeptember 8-án.

A 25. alkalommal megrendezett konferencia a „Fikció és valóság a körképekben” címet viseli, és a körkép formában megjelenő ábrázolásokban rejlő igazsággal és fikcióval kapcsolatos véleményeket összegzi majd. Ez a téma túlmutat az igazi vs. képzeletbeli kérdéskörön, olyan vizsgálatokra is kiterjed majd, amelyek arra keresik a választ, hogy mi az, ami jelen van a vásznon, és mi az, ami hiányzik róla, illetve ezek a képek hogyan tükrözik a múltat, a jelent, valamint a jövőt.

Sikeresen lebonyolítottuk az első tematikus informatikai tábort Szegeden!

Posted on: szeptember 8th, 2016 by qulto-admin

A szegedi IT szektor cégeinek összefogása eredményeként egy viszonylag rövid előkészületi fázissal életre hívtuk és sikeresen lebonyolítottuk az első tematikus informatikai tábort Szegeden (IT Camp Szeged 2016). 7 különböző profilú, de ugyanolyan lelkesedéssel bíró cég kollégái együttesen hozták közelebb a 10-14 éves gyermekekhez az informatika világát.

A szervező cégek: EPAM Systems Kft., Evosoft Hunagry Kft., GE Healthcare, Griffsoft, IT Services, NNG, Qulto (Monguz Kft.) voltak. Júniusban született meg az elhatározás arról, hogy elindítjuk ezt az együttműködést. A tábor adminisztratív és pedagógiai feladataival a Profi Gyerekangol nyelviskola tanárát, Volford Évát bíztuk meg, aki kellő profizmussal előkészítette a résztvevőknek a helyszínt és a szabadidős programokat.

A kezdeményezés szociális indíttatású, hiszen a gyermekek szüleinek csupán a tábor önköltségi árát kellett fizetni, a szakmai programokat, és a gyermekek ebéden kívüli étkeztetését a szervező cégek együttesen vállalták.

Tekintve a résztvevő cégek eltérő profilját, minden adott volt, hogy változatos és érdekes programcsomag álljon össze, így minden tábornapon mással ismerkedhettek meg a diákok. Volt Scratch programozás, Unity játékpályaépítés, Lego robotprogramozás, logikai akadálypálya, Oculus rift demo, kiterjesztett és virtuális valóság pilot játék, ipari automatizálás és robotika.

A Monguz Kft. kollégái (Kerekes Balázsné, Nagy István) a múzeumi informatika és gamification jövőbemutató lehetőségeiről tartottak előadást. A témakörök között említésre kerültek többek között az új generációs azonosítási és lokalizációs megoldások, de a gyerekek saját bőrükön tapasztalhatták meg a virtuális valóság meglepő realisztikusságát a helyszínen felállított Oculus Rift demó állomás segítségével. Azt is megtudhatták, hogy mit is jelent az augmented reality kifejezés és saját okostelefonjaikon ki is próbálhatták milyen az, amikor egy egyszerű fekete-fehér fotó életre kel a szemük láttára. Az egyes megoldások megismerésén túl a kollégák próbáltak egyszerű háttérismereteket is átadni, amelyek segítségével az egyes technológiák működési elve is közérhetőbbé vált.

A résztvevők nagyon élvezték a feladatot, és büszkén fogadták a jól megérdemelt ajándékokat.

A gyermekek az együttműködő cégek nagy örömére minden programmal nagyon elégedettek voltak, és már várják a következő nyarat!