Kié a könyvtári adat?

Lejár a könyvtári rendszer szerződése, és a fenntartó megkérdezi: mennyibe kerül, ha szolgáltatót váltunk? Milyen formában kapjuk vissza a katalógust, a metaadatokat, a kölcsönzési adatokat? És ki rendelkezik felettük addig? Sok hazai könyvtárban ma erre nincs gyors válasz, pedig 2027. január 12-től új szabályok szerint kell majd felelni rá. A Qulto most megjelent Zöld könyve ezekhez a döntésekhez gyűjt tényeket és kérdéseket. Véleményeket 2027. január 31-ig várunk. 

Változó feltételek

A hazai könyvtárak nagy része, a megyei és városi könyvtáraktól az egyetemi és kutatóintézeti könyvtárakig, 10-20 éves rendszereket használ, amelyek közül sokat a következő években inkább lecserélnének. Közben az uniós szabályok változnak. 2027. január 12-től a felhőszolgáltatók nem kérhetnek váltási díjat. Az Interoperábilis Európa rendelet kimondja, hogy a határon átnyúló digitális közszolgáltatásoknál a korlátozó feltételekkel nem járó, nyílt forráskódú megoldásokat kell előnyben részesíteni. Emellett több nyílt forráskódú szoftver (pl. DSpace) régebbi verzióinak támogatása megszűnt, ami komoly informatikai kihívás elé állítja az intézményeket. Aki most készül rendszert cserélni, már ezekkel a körülményekkel kell számolnia.

Adatszuverenitás

Nem az a mérvadó, hogy fizikailag hol található a szerver. Ha egy uniós tagállamban, például Frankfurtban áll, az technikai adat, nem jogi garancia. Az adatszuverenitás szempontjából ugyanis az számít, melyik cég birtokolja és ellenőrzi az adatot, és ez a cég melyik ország joghatósága alá tartozik.

Egy könyvtár kölcsönzési adataiból kiderül, ki mit olvas: egy kutató min dolgozik, egy diák mivel küzd, egy olvasó mire kíváncsi. Ezt az olvasók bizalmából kapjuk meg, és az adatkezelési tájékoztatóban azt ígérjük, hogy vigyázunk rá. Annak kicsi az esélye, hogy egy külföldi hatóság valóban kikéri. A gond az, hogy ha a szolgáltatóra más ország joga is vonatkozik, ezt az ígéretet az intézmény nem tudja teljes biztonsággal betartani.

Az is fontos tétel, hogy egy szoftver- vagy szolgáltatóváltást (kilépést) előre, az első szerződésnél meg kell tervezni. A beszállítói függőség ma már nem is csak pénzkérdés, hanem közbeszerzési kockázat is. A szolgáltatóváltás feltételeit, vagyis azt, hogy milyen formában, mennyi idő alatt és mennyiért kapja “vissza” az intézmény az adatait, már az első beszerzéskor rögzíteni kell.

A nyílt forráskód az út?

Gyakori tévhit, hogy a nyílt forráskódú szoftver egyet jelent a kvázi ingyenességgel, vagy éppen a gazdátlansággal - mindkét nézet kockázatot hordoz. Egy egyetem vagy nemzeti gyűjtemény nem engedheti meg magának, hogy a vizsgaidőszak közepén leálljon a szerver, vagy egy frissítés miatt elvesszenek a kutatási adatok. A megoldás a nemzetközi nyílt szabványok és a dedikált helyi integrátori szakértelem ötvözése, különben a felelősség és IT-teher is az intézmény nyakába szakad.

A nyílt platform előnye, hogy az adatok szabványos formátumban maradnak elérhetők, az üzemeltetés pedig a szoftver cseréje nélkül átvihető másik szolgáltatóhoz. Ehhez azonban felelős partner kell, aki a frissítésekért, a biztonságért és a hazai rendszerekhez való illesztésért felel, szerződésben rögzített szolgáltatási szinttel, uniós adatközpontban és magyar nyelvű támogatással. A Zöld könyv ezt a modellt részletesen összeveti a házon belüli és a konzorciumi üzemeltetéssel, kockázatokkal együtt.
(A Qulto a DSpace közösség hivatalos szolgáltató partnere és a FOLIO közreműködő partnere, így közvetlen érdekünk fűződik a témához. Ezt a Zöld könyvben is nyíltan jelezzük.)

A Zöld könyv célja

A most megjelent Zöld könyv egy olyan szakmai konzultációs dokumentum, amely a jogszabályi változásokat és kockázatokat gyűjti össze, melyek a könyvtári terület jövőjét várhatóan erősen meghatározzák vagy átírják. Közös gondolkodás témájává teszi, milyen szuverenitási és adatvédelmi elvárások várhatóak az EU-s tendereken, hogyan csökkenthető a vendor lock-in, hogyan valósítható meg a migráció lépésenként, leállás nélkül. Emellett esettanulmánnyal, gyakorlati teendőkkel, határidőtáblával és önellenőrző kérdéssorral segíti az intézményvezetőket, szakmai vezetőket a magyar könyvtári rendszerek modernizációjában - első lépésként kérdések megfogalmazásával.

Hogyan vehet részt a konzultációban?

A Zöld könyv ingyenesen letölthető a qulto.eu/hu/zold-konyv oldalról. Véleményét az online kérdőíven küldheti el 2027. január 31-ig. Elég azokra a kérdésekre válaszolnia, amelyek az Ön intézményére vonatkoznak. A válaszokat összesítjük, és az eredményt a 2027. februári Qulto Szakmai Napra tervezett fórumon mutatjuk be.

Letöltöm a Zöld könyvet →