A Networkshop konferencián jártunk

2018. április 10.

Az Egerben megrendezett Networkshop konferencia idei, a közgyűjtemények számára legidőszerűbb témája a már digitálisan született teljes tartalmak kezelése a repozitóriumok és a gépi gyűjteményi katalógusok viszonya volt.

A műhelybeszélgetés fókuszában a korábban létrejött és idővel várhatóan megváltozó, eltűnő webes tartalmak megőrzése, és későbbi szolgáltatása állt, különös tekintettel a már megszűnt weboldalak tartalmaira. Külön problémát jelent a weboldalak esetében, hogy nem elég a képeket és szöveganyagot megőrizni, de valamilyen formában az interakciók rekonstruálása is szükséges, mely a webes eszközök állandó változásával a régebbi állományok tekintetében egyre nehezebb lesz.

Többféle alkalmazás és műszaki megoldás is létezik – a begyűjtésre, az őrzésre és a szolgáltatásra egyaránt – de a weboldalak tökéletes fenntartása a sok külső kapcsolat miatt amúgy is lehetetlen. Fontos lenne, hogy a megőrzésre szánt weboldalak tervezésekor az archiválhatóságra is ügyeljenek a fejlesztők. Nálunk ez még elég kezdetlegesen valósul meg, de igazán jó, követendő gyakorlat még egyetlen országban sem alakult ki. Jelenleg a Nemzeti Könyvtár MEK Osztályán három féle gyűjtés valósul meg, tematikus, ez bizonyos területeket állandóan figyel, időszaki, ez valamely eseményhez kötve figyeli az internetet, végül a teljes, mely az egész webet próbálja figyelni bizonyos időközönként. A gyűjtést és őrzést jelenleg a Nemzeti Könyvtár végzi, de a feladatot az országos gyűjtőkörű és a megyei könyvtárakkal meg kellene osztania. Webarchívumok létrehozásának akkor van értelme, ha tárgyszavazva van, kereshető. A tárgyszórendszert a különféle tezauruszoknak és névtereknek kell támogatniuk, ebben a tekintetben kulcsfontosságú a Nemzeti Névtér mielőbbi kialakítása.  Az újonnan létrejött teljes tartalmak körében, az archivált weboldalak mellett, kiemelkedő szerepe van a digitális bölcsészeti munka során kialakított újfajta elektronikus tartalmaknak, a jegyzetekkel ellátott szöveganyagoknak, különösen az irodalmi alkotások digitális kritikai kiadásainak. A technikai megoldások közötti választás mellett fontos kérdés, hogy melyek az ismérvei a megbízható elektronikus forrásnak, és hogyan lehet megvédeni az ilyen formában létrejött szellemi termékeket a jogosulatlan használattól.