MKE Vándorgyűlés 2025

2025. július 29.

2025. júliusában 56. alkalommal rendezték meg a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Vándorgyűlését, ezúttal Debrecenben.

A Qulto / Monguz idén is standdal készült az eseményre, ahol összesen 9️⃣ munkatársunknak volt lehetősége személyesen találkozni, beszélgetni rég nem látott ügyfelekkel, ismerősökkel.
⚡️ A kiállítói standunknál elérhető villám kérdőívünk 1️⃣0️⃣0️⃣ feletti kitöltéssel zárt – ennyien játszottatok velünk egy finom kávéért, zsákbamacskáért, kisebb ajándékokért. A kérdőívben a technológiai újításra, fejlesztésre adott válaszok közül – a tényleges trendeknek megfelelően – kiemelkedett a
🧠 mesterséges intelligencia (AI) alkalmazására,
🖥 digitális tartalmak és szolgáltatások bővítésére, valamint a
🌱 zöld könyvtári törekvésekre való igény.

Vgy 2025 01
Vgy 2025 02
Vgy 2025 03
Vgy 2025 04
Vgy 2025 05
Vgy 2025 06
Vgy 2025 07
Vgy 2025 09
Vgy 2025 08
Vgy 2025 10
VGY_2025_01
VGY_2025_02
VGY_2025_03
VGY_2025_04
VGY_2025_05
VGY_2025_06
VGY_2025_07
VGY_2025_09
VGY_2025_08
VGY_2025_10
previous arrow
next arrow
VGY_2025_01
VGY_2025_02
VGY_2025_03
VGY_2025_04
VGY_2025_05
VGY_2025_06
VGY_2025_07
VGY_2025_09
VGY_2025_08
VGY_2025_10
previous arrow
next arrow
Shadow

Bár a rendezvény helyszínére és első napjára sajnos rányomta a bélyegét a megelőző napok heves esőzése és vihara, a többi napon már kegyesebb volt az idő a részt vevőkkel, a szakmai és a kiállítási programokra lehetett koncentrálni.

A második napot az érdeklődők az egyetem Botanikus kertjében kezdhették egy kellemes sétán, ahol bemutatták a szabadban lévő növényeket és a két zárt növényházat: a pálmaházat és a pozsgásházat igen változatos kaktuszokkal és egyéb pozsgásokkal.

A szakmai programok kezdeteként a Nyitó plenáris ülésen a bevezetőben elhangzott, hogy a résztvevők száma közel 500 főt számlál. Szó volt a megváltozott világhoz alkalmazkodó könyvtári feladatokról is, így a hatalmas információáradatból a lényeg kiszűrésében való segítségnyújtásról és annak a fontosságáról, hogy a közgyűjtemények egyben legyenek innovatív archívumok és találkozóhelyek is.

Ezt követően Monok István szólt a tudományos könyvtárak szerepéről a 21. században. Előadásában kiemelte, hogy létfontosságú lenne a könyvtárosi szakmában az együttműködés, amiben sajnos gyengék vagyunk. Ezen kívül ismertette a hagyományos könyvtári feladatok 21. századi megvalósításának lehetőségeit: a gyűjteményszervezésben, a feldolgozásban és a tájékoztatásban. A gyűjteményszervezésben fontosnak tartaná a fő gyűjtőkörök teljessé tételét. A feldolgozásban meglátása szerint arra szükséges koncentrálni az elkövetkező időkben, hogy a feldolgozott állományt új, hasznos metaadatokkal lássuk el, egyfajta újraértékelése szükséges az adatoknak, akár a mesterséges intelligencia ellenőrzött használatával. A tájékoztatásban pedig többek között fontos a hazai megbízható tudományos források építése és használata, például az MTMT-jé (Magyar Tudományos Művek Tára).

A mesterséges intelligenciához igen érdekes adalék, hogy jelenleg a tanuló adatainak a 60%-a nem ellenőrzött forrásból származik, csak a 16%-a ellenőrzött forrás. Valamint az is, hogy idén év végére Európában a nyomtatott anyagok 20%-a lesz elérhető digitalizálva, tehát egyáltalán nem igaz az az állítás, hogy minden elérhető az interneten.

A délutáni szekcióelőadásokon hallhattunk többek között a DEENK (Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár) repozitóriumairól, a régi könyvek digitalizálásának munkafolyamatairól, valamint a debreceni könyvtárosképzés kapcsán a könyvtári szakmával kapcsolatos sztereotípiákról, és a valódi könyvtárosi tudásról és képességekről.

A konferencia szakmai részének utolsó napján a Qulto munkatársa, Czoboly Miklós is tartott előadást a könyvtári adatok mérésének fontosságáról és lehetőségeiről a KIT szakmai műhely keretein belül.