Networkshop 2026

2026. május 14.

2026. március 31. és április 2. között lezajlott az információtechnológia és a könyvtártudomány számára minden év egyik legfontosabb vándor-konferenciája, a Networkshop, mely idén Debrecenben került megrendezésre.

A záró plenáris ülés tanúsága szerint összesen 334 résztvevő volt jelen, és a programban 79 szekciót tartottak. Bánki Zsolt összefoglalását idézve az előadások és az összkép alapján folyamatban van a közgyűjteményi szférában az intézmények szerepének újrapozícionálása, ami főként azt jelenti, hogy hogyan határozza meg a szakma a feladatait a megváltozott körülményekhez igazodva, például csökkenő erőforrások (anyagi és emberi) és a mesterséges intelligencia térnyerése.

Örömmel tapasztaltuk az előadások során, hogy a hagyományos témák is fejlődnek: sokszor szóba kerültek a discovery rendszerek fejlesztései, illetve a digitalizáció is új szempontokkal jelent meg. Utóbbi kapcsán Bánki Zsolt megjegyezte, hogy egyre inkább nem az az érdekes, hogy hány millió oldal van digitalizálva, hanem az, hogy mit kezdünk vele, hogyan tesszük elérhetővé, kereshetővé a hatalmas digitalizált adatvagyont. Érdekes volt azt is megfigyelni, hogy a digitális bölcsészet 2-3 éve üstökösként feltűnt, idén viszont már kevesebb szó esett róla, inkább beépült a könyvtári szférába.

A legnagyobb súllyal mint újdonság mindenképpen a mesterséges intelligencia jelent meg a konferencián, kevés olyan előadás volt, amelyikben ne lett volna szó róla vagy a bemutatott fejlesztés nem alkalmazta volna. Bánki Zsolt szerint e területen az “eredeti tőkefelhalmozás” szakaszában vagyunk: kitűnik, hogy a szakma hogyan ‘szívja fel’ a lehetőségeket. Az ezen kívüli témaköröket érintve egy elmozdulás látszik a metaadatoktól a szövegszerű korpuszok felé, amire már lehet építeni egy kutatási infrastruktúrát. A konferencia egyik délutáni szekciójában pedig csak a RAG-ról (Retrieval-Augmented Generation) szóló előadásokat hallhattak a résztvevők, ez is kihangsúlyozza, hogy ez illeszkedik leginkább a hivatásunkhoz, ezt tudják a gyűjtemények a jövőben hasznosítani a mesterséges intelligenciából. A repozitóriumok fejlődésében is jelentős előrelépések történtek: közös keresőket készítenek és professzionálisabb módon zajlik a metaadat, illetve teljes szövegek feltöltése, akár automatizált eszközökkel, vibe kódolás segítségével. Ezek mellett Bánki Zsolt felsorolta az adósságainkat is: közös szolgáltatások hiánya vagy a meglevő szolgáltatások széttagoltsága, nem érnek össze a jó kezdeményezések, nem érzi a nemzeti intézmények áttörő innovatív erejét; illetve fontos lenne, hogy ne a tervekről, hanem megvalósult projektekről beszéljünk.

A konferencián a Qulto három munkatársa is tartott előadást:

Fülöp Endre termékfelelős kollégánk “RAG mint könyvtári tudásrendszer — A mesterséges intelligencia hangja az IR vs. DR vitában” című előadásában az információtudomány filozófiai megközelítéséből vizsgálta a RAG rendszereket: nevezetesen, hogy hogyan segíthetik elő az információ-visszakeresés és dokumentum-visszakeresés mint alapfeladatok egyensúlyát és érvényesülését a könyvtári tudásrendszerben.

Mátyás Melinda termékfelelős és támogató kollégánk “Szemantikus adatgazdagítás a közgyűjteményekben: módszerek és példák” című előadásában a szemantikus adatgazdagítás fogalmáról és hazai illetve nemzetközi példáiról beszélt. Bemutatóját a nemrég elhunyt, a téma jeles hazai képviselője, Hubay Miklós emlékének ajánlva, abban a reményben is, hogy lesz utánpótlás a témakör kutatásában a konferencia jelenlevői illetve az online térben hallgatói köréből.

Simon András ügyfélmenedzser kollégánk pedig a Magyar Nemzeti Levéltár képviseletében “Az ARK (Archival Resource Key) azonosító bevezetése és közzététele a Magyar Nemzeti Levéltár „Adatbázisok Online” felületén” címmel ismertette az ARK egyedi azonosító bevezetésének a megfontolásait a levéltárban.

Cégünk összesen hat kollégával képviseltette magát a konferencián, nagyon sok információval és beszélgetéssel lettünk gazdagabbak, amelyeknek egy részét konferencia-jegyzetek formájában a digitális térbe is feltöltöttük. Egy kis innovatív újításként álljon itt egy podcast előadás, amelyet az ElevenLabs MI-eszköz segítségével készítettünk ezen konferencia-jegyzetekből mint forrásból. A készítés során egyedül a szakmai rövidítésekkel kellett trükközni, hogy ne hangozzanak bután, egyedül a RAG esetében nem sikerült jobban közelíteni az emberi élőszavas beszédhez.