Könyvtárak az együttműködés hálójában
2016. július 14.
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) idén Veszprémben tartotta az immár 48. Vándorgyűlését Kapcsolat – Könyvtár – Együttműködés: felelősséggel a sikeres közösségekért címmel július 7-9. között. A Monguz Kft. támogatóként, kiállítóként, és előadások megtartásával csatlakozott a rendezvényhez.
A Hangvilla multifunkcionális kulturális tér méltó helyszíne volt a plenáris eseményeknek. A szekcióülések is ebben az épületben, a Pannon Egyetemen, az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban, illetve a Laczkó Dezső Múzeumban zajlottak le.
Az egyesület a Vándorgyűlés témájául a kapcsolatok építését, az együttműködés fejlesztését jelölte meg, kiemelve a könyvtári tevékenység közösségszervező erejét; ezzel csatlakozik az EMMI szakpolitikai céljaihoz, az Európai Unió és az IFLA (Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége) erre az évre meghirdetett célkitűzéseihez.
A nyitó plenáris ülés teljes hosszában megtekinthető ezen a linken.
A Vándorgyűlés díszvendége dr. Navracsics Tibor, az Európai Bizottság Kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa volt. Rámutatott arra, hogy a tagállamok közötti közvetítési feladatok, a jövőbe mutató projektek gondozása tudja igazán elmélyíteni az európai összetartozás érzését. Együtt sikeresebben tudunk válaszolni a felmerülő kihívásokra. A kultúra a társadalmi, gazdasági és szociális fejlődés katalizátoraként jelenik meg. A könyvtárak, mint fizikai és virtuális alapú találkozóhelyek, társadalmi fórumok stratégiai jelentőséggel bírnak a társadalom jólétének fejlesztésének irányában.
Munkatársaink számos előadással gazdagították a Vándorgyűlés programját. Czoboly Miklós áttekintette a tartalom és információszolgáltatás területén érzékelhető aktuális trendeket és felvázolta a Qulto portfolió fejlesztési irányait. Igyekszünk kiszolgálni a teljes közgyűjteményi és tudományos szférát, válaszokat találni azokra a kihívásokra melyek az információszolgáltatás, menedzselés kapcsán a leginkább foglalkoztatják őket a plágiumkereséstől az e-tanulási formákon át a hatékony információtárolás és visszakeresés biztosításáig. Portfolióink fejlesztésekor elsődleges jelentőséget tulajdonítunk közgyűjteményi partnereink visszajelzéseinek.
Szepesi Judit az SZTE BTK Könyvtár és Információtudományi Tanszékének oktatója és Sinka Róbert cégünk e-learning szakértője olyan új e-learning megoldásokat mutatott be, melyek a Qulto portfolióhoz kapcsolódó egyes rendszerek, alkalmazások hatékony elsajátítását, és a megszerzett tudás hatékony, interaktív ellenőrzését teszi lehetővé az egyetemei könyvtárosképzésben, nyílt forráskódú Moodle alapú tartalomkezelő rendszer segítségével. A diákok önállóan is elsajátíthatják a tananyagot szövegben, képben és hangban. Ugyanakkor arra is ösztönöz a rendszer, hogy vitassák meg a különféle témaköröket egymással, valamint a kurzusfelelős oktatóval is. Az egyéni és a csoportos tanulási tevékenységek rugalmas egyensúlya, a számonkérési formák változatossága döntő tényező az ismeretek hatékony elsajátításának és alkalmazásának irányában.
Dr. Sallay Gergely a HM HIM Hadtörténeti Múzeum munkatársa, a Monguz Kft. Qulto termékcsoportját képviselő Brada Hedviggel közösen az első világháború történetét sok szemszögből feltáró múzeumi digitális kiállítási installáció, illetve az online tartalomszolgáltatás kialakításának lépéseit tekintették át.
Deák Gábor pedig a – Legyél te is Beatlestag-attrakciófejlesztés programozás nélkül – című előadásában a múzeumi kiállítási informatika egy új fejlesztési irányára hívta fel a figyelmet, és rámutatott arra is, hogy az elragadó végeredményhez a digitális művészeti készségek sokkal inkább hozzájárulnak, mint a magas szintű programozói tudás megléte.
A Vándorgyűlés gazdag programkínálatához hozzájárult a nyitó plenáris ülést követően a Mendelssohn kamarazenekar koncertje, a pécsi székhelyű Csorba Győző Megyei Könyvtár könyvtárbuszának bemutatója.
A szekciók gazdag szakmai programjai közül cikkünkben csupán szemelgetni van mód. A Tudományos Könyvtári Szekcióban Holl András ízelítőt adott abból, hogy milyen nehéz a különféle felhasználói és tudománypolitikai döntéshozói igények között megtalálni a közös nevezőt a Magyar Tudományos Művek Tára fejlesztésének kapcsán. A végeredmény egy bonyolult rendszer, mely összetettség nem vált ki üdvrivalgást senkiből, viszont ezt feláldozni csak a jogos igények egy részének figyelmen kívül hagyásával lenne csupán lehetséges.
Bilicsi Erika ezt követő előadása kicsit tágabb perspektívában vette számba azt, hogy a könyvtárak milyen szolgáltatásokkal tudják biztosítani a tudományos publikációk adatainak tárolását, visszakereshetőségét. Az MTA Központi Könyvtára igyekszik költséghatékony módon lehetővé tenni a különféle publikációs azonosítók (pl. DOI) használatát a tudományos könyvtári szféra számára.
Hubay Miklós a győri Széchenyi István Egyetem könyvtárának képviseletében a kapcsolat, nyílt adatok kezeléséről, a szemantikus web könyvtári relevanciájáról adott áttekintést. Az előadás második felében az intenzív fejlesztési szakaszban lévő BIBFRAME szabvány kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a könyvtári dokumentumfeldolgozásban paradigmaváltás előtt állunk. A már több évtizede használt MARC adatcsere szabványt fogja felváltani a BIBFRAME ami sokkal inkább illeszkedik a jelenkor információtechnológiai környezetéhez. A könyvtári adatok összekapcsolhatóságának biztosítása más adattárakkal pedig kitágítja azok használati körét. Leomlanak az intézményi, nyelvi és országhatárok, minden eddiginél egységesebb keretek között nyílik majd lehetőség a kulturális örökséghez történő hozzáféréshez. Az útnak viszont még nagyon az elején tartunk, égető szükség lenne a BIBFRAME szabvány hazai szakmai környezethez történő implementációjáról is minél hamarabb gondoskodni.
A Bibliográfiai Szekcióban némiképp ehhez az előadáshoz kapcsolódott Vass Johanna és Szűcs Etele, akik az MMA-MANDA intézményi páros könyvtárait képviselték. Ők a digitális adatkezelésnek számos jogi buktatójára hívták fel a figyelmet. A levéltárakban a személyes adatok védelme a fő akadály, a könyvtárakban, illetve kisebb mértékben a múzeumokban pedig a szellemi tulajdon, a szerzői jogok kezelése jelentkezik lényeges kihívásként.
A Csongrád Megyei Könyvtárosok Egyesületének szekciója is számos érdekes előadásnak adott helyet. Czupi Gyula a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár igazgatója nagyon jó példákkal szolgált arra, hogy miként kell egyensúlyozni azon a keskeny mezsgyén, ami a fenntartó önkormányzat elvárásai, illetve a felhasználói igények között feszül. A legitimáció mindkét irányba a könyvtár sikerességének döntő tényezője. A szervezeti, kultúra és szakmai attitűdök kapcsolatát elemezte Mikulás Gábor. Az előadás tanulsága szerint felhasználóközpontúnak kell lenni, az intézményi, könyvtárosi kényelmességet időnként háttérbe szorítva is. A könyvtárnak attraktív, vonzó helynek kell lennie a virtuális és a fizikai térben is. A belső szervezeti kultúra legyen minél kevésbé hierarchikus, és legyen eredményesebb a munkatársak közötti információcsere. A konferenciákon szerzett külföldi tapasztalatokat pedig publikációk formájában s a napi szakmai gyakorlatban is az eddigieknél hatékonyabban kellene hasznosítani.
Somorjai Noémi a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa a könyvtárosok és a stressz kezelésének viszonyát boncolgatta. Sokszor igen nagy kihívást jelent a felfokozott idegállapotban könyvtárban megjelenő olvasókkal történő kommunikáció, a különféle kulturális kódokat használó személyek közötti eredménytelen kommunikáció is okozhat stresszt, de a munkatársak közötti feszültségeket is meg kell tanulni feloldani. Számos technika áll rendelkezésünkre a stressz kezelésére, azonban ezeket meg kell tanulni tudatosan alkalmazni a mindennapokban. A könyvtári szervezeti kultúrának, a partnerséget szem előtt tartó kommunikációnak tehát a stresszkezelés is alapvető eleme kell, hogy legyen.
A konferencián átadásra került a Fitz József könyvdíj, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete-emlékérem, az Év fiatal könyvtárosa-díj, valamint a Kovács Máté-díj is.