Jostein Gaarder volt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége
2016. április 28.
Filozófia, kreativitás, tudásvágy, ökológiai felelősség: Jostein Gaarder díszvendégként a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
Jostein Gaarder legnagyobb erénye, bravúrja és egyedi írói „létformája”, hogy az agyonmisztifikált filozófia tudományterületét varázstalanította és hozzáférhetővé tette a fiatal, tinédzser korosztály számára is. Külön hangsúlyt kap ebben a férfi-női egyenjogúság.
Gaarder a filozófiát elsősorban, mint nőies princípiumot határozza meg, az ókori görög Sophia (bölcsesség) szóból levezetve. Innen jön legsikeresebb műve a Sophie Világa főszereplőjének személye is. A sikeres filozófiaoktató ezzel a regénnyel életpályájának egy szakaszát zárta le. Figyelme ezt követően ökológiai kérdések felé fordult, hiszen a norvég író immár közel két évtizede elkötelezett harcosa a bolygónk élővilágának megmentésére irányuló törekvéseknek. Legújabb művének címszereplője a szuperintelligens, kreatív igen fejlett beleérző képességgel bíró, a jövő környezeti kihívásai iránt igen érzékeny Anna. Az ő belső világán keresztül szembesülhetünk földünk legfőbb környezeti kihívásaival, a fenntartható létet fenyegető veszélyekkel. A szerző színészies testbeszéddel fűszerezve, komoly módon, hiteles meggyőződéstől hajtva beszélt a világot megismerni akaró kíváncsiságról. Jelenidőnk társadalma meghökkentően strukturált és összetett. Erre reflektálva napjainkban az írói gondolatok, amelyek megjelennek a lapokon, meghatározottan a szerzőik saját világáról árulkodnak, az ő világlátásukat tükrözik vissza. Az ő szerkesztési technikája is ezen az alapon nyugszik. Ez szerinte egyben egyfajta filozófiai determináció is. Anna gondolatai közé számos korábbi előadásának, publikációinak főbb pontjait csempészte be. Ezek a trükkök általában észrevételnek szoktak maradni. Fordítójával, Fehérvári Boldizsárral, a Prezi székhelyén április 22-én folytatott beszélgetésében azonban egy konkrét kölcsönzés is szóba került, amit a fordító onnan vett észre, hogy ő fordította szintén azt a kiáltványt melynek gondolatai feltűnnek a regényben. Gaarder nagyon fontosnak tartja a plágiumtól való tartózkodást, (a lábjegyzetek használata amúgyis feleslegesen bontaná meg a regény szerkezetét) s ennek legbiztosabb módszereként említi a saját írásaival, gondolataival folytatott ésszerű sáfárkodást.
Április 21-én a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nyitányaként Szabó T. Anna a Gaarderrel folytatott pódiumbeszélgetését három téma köré építette fel: először a kíváncsiságot, tudásvágyat, mint alapvető emberi tevékenységet boncolgatták, majd az oktatás-kreativitás problémaköre került sorra. Ezt főként abban az összefüggésben említették, hogy sajnos a legtöbb esetben mindent megtesz az iskola azért, hogy kiölje a gyermekekből az elementáris világra való rácsodálkozást, s az ebből fakadó kreatív alkotási formákat… Természetesen harmadik témaként ebben a beszélgetésben is megemlítődött az ökológia, a fenntarthatóság kérdésköre. Gaarder nem akart soha egyszerű moralista lenni regényeiben. A fenntarthatóságot elősegítő megoldások alapjait keresi. Úgy véli, hogy a pesszimizmus s az ebből fakadó letargia a lustaság legérzékletesebb megnyilvánulása. Küzdeni kell, az előre vezető utak szüntelen keresésével. Nagyon szerencsésnek tartja magát, hogy norvégként és sikeres íróként a föld leggazdagabb (szinte obszcén gazdagként önmagát jellemző) lakói közé tartozik. Ismertsége és sikeres anyagi helyzete azonban fokozott anyagi felelősséget ró rá a föld környezeti kérdéseiről való gondolkodást, a cselekvési minták formálását tekintve. Az Anna világa ugyanúgy betetőzése ennek a fajta rész-életműnek, mint ahogyan a Sophie Világa a filozófia-oktatói, tudományos ismeretterjesztői pályafutásnak volt.
Gaarder főként a nyugati filozófia hatja át, ahol a legfőbb kérdés egyre inkább ugyanaz: hogyan tudjuk megőrizni mostani életkörülményeinket a világon? Megemlítette emellett, hogy ha most írná meg a Sophie világát, akkor a nyugati filozófia mellett hangsúlyosan szerepeltetné a keleti filozófiai tanokat, melyek igazi mélységeire a távol-keleti térségben tett utazásai révén is tud következtetni. Másfelől viszont a nyugati filozófia vonatkozásában Kínában szinte tankönyvként használják filozófiai ismeretterjesztő művét.
A komoly és sorsfordító témákat érintő, elképesztő energiával, lelkesedéssel jellemezhető beszélgetések végén a közönség mosolyogva, s akár némiképpen meghökkenve is állapíthatta meg, hogy Jostein Gaarder interpretálásában a filozófia és az oktatás, a környezeti témákról való gondolkodás is szórakoztatóan játékos tud lenni.