Göteborgi könyvvásár

2015. január 25.

A göteborgi könyvvásár az északi országok legrangosabb kulturális, kultúrpolitikai rendezvénye, amely európai szinten is jelentős eseménnyé nőtte ki magát. Magyarország idén Izland társaságában díszvendége a rendezvénynek. Ez a szerep főként a magyar irodalom szereplői számára nyújt bemutatkozási lehetőséget.

Az első nap könyvtáros szakmai rendezvényei közül kiemelkedtek az e-könyv kultúrával kapcsolatos előadások. A W3C konzorcium svéd képviselője Olle Olsson technikai oldalról közelítette meg a témát ám szoros összefüggésben a piaci gazdasági háttérrel. Nagyrészt a piac szereplőin múlik ugyanis, hogy zárt digitális ökoszisztémák fejlődésének leszünk továbbra is szemtanúi, vagy kialakulnak olyan kompatibilis megoldások melyek az e-könyv olvasásra használt hardverek lehető legszélesebb körén teszi lehetővé a szolgáltatások elérését . Annál is égetőbb probléma ez, mert a nyomtatott könyvek digitalizált másolatain és a nyomtatott formát követő digitálisan létrehozott műveken túl megjelennek az olyan digitális művek is, melyek kiterjesztett lehetőségeket nyújtanak a vázoltakhoz képest (például 3D –ben szemléltető illusztrációk segítségével).

Tom Wilson és Elena Maceviciute, a borasi könyvtárosképző intézmény oktatói az e-könyv fogyasztás társadalmi oldalára fókuszáltak. A svéd könyvfogyasztási szokások taglalása mellett égető kérdésként merült fel, hogy vajon piaci értelemben mekkora fogyasztói méret az, amelyre szolgáltatásokat lehet tervezni. Egyre nyílik az olló az angolszász e-könykultúra kínálata, eszközei fogyasztási volumene és a skandináv országok megfelelő mutatói között is. A kis nyelvi kultúrák fokozottan küzdenek azzal, hogy megtalálják helyüket az e-könyv univerzumban.