Hogyan változnak a könyvtáros kompetenciák?
2016. március 07.
„Szakmai ismeretek és készségek – átalakuló hivatás. A könyvtáros kompetenciák változása és megjelenése az uniós gyakorlatban” címmel szervezett nemzetközi szakmai konferenciát a A Magyar Könyvtárosok Egyesülete az Országos Széchényi Könyvtárban március 3.-án.
Anna Maria Tammaro a pármai egyetem digitális könyvtári területtel foglalkozó professzora és az IFLA (könyvtáros egyesületek és könyvtárosok világszervezete) módszertani- kutatási szekciójának elnöke első előadóként bemutattatta a könyvtárosok előtt álló kihívásokat. Ezek közül ki lehet emelni digitális adatok kezelését, a felhasználóközpontúság előtérbe kerülését az állomány és intézményközpontú gondolkodás rovására, valamint az élethosszig tartó tanulást, mint alapvető szakmai kívánalmat. A professzor asszony optimista a könyvtáros szakma jövőjével kapcsolatban, de csak abban az esetben, ha a könyvtárosok szembe tudnak nézni a körülöttük zajló világ változásaival és cselekedni is tudnak ennek kapcsán.
Barátné Hajdu Ágnes az MKE elnöke vázolta a könyvtáros szakemberek továbbképzési rendszerét, valamint az azt övező súlyos kihívásokat. A tanfolyamok száma és a résztvevők létszáma is drámaian visszaesett az utóbbi időszakban. Röviden áttekintette a felsőfokú könyvtárosképzés helyzetét, a fiatal generációk szakmai kilátásait, s a könyvtáros életpálya megalapozására tett kísérleteket is.
Simon Edwards a brit könyvtáros kamara, a CILIP szolgáltatási igazgatója, az önbevalláson alapuló, az egész életpályát átívelő szakmai minőségbiztosítási rendszerről és a szintén a CILIP által kialakított szakmai követelményrendszer szerint zajló brit könyvtáros képzési és továbbképzési akkreditációs rendszerről adott áttekintést. A rendszer páratlan Európában annyiban, hogy egyrészt lehetőséget ad a könyvtárosok önminősítésére, másrészt a képzési rendszer összes szintjén a CILIP szakértői által meghatározott standardok szerint garantálják a kurzusok ekvivalenciáját és minőségét.
A külföldi előadókhoz csatlakozott a Debreceni Egyetem Könyvtárinformatika tanszékének munkatársának, az MKE elnökségi tagjának, Eszenyiné Borbély Máriának előadása, aki a könyvtárosok digitális kompetenciáit mérő rendszer alapjait vázolta fel, mely az EUROSTAT indikátorainak való megfeleltetések révén más európai országokkal is összevethető adatokat szolgáltathat e témakörről a közeljövőben.
A Hamburgból érkezett Ulrike Lang előadásban beszélt a szemléletváltás szükségességéről. Véleménye szerint a tanult, képzett könyvtárosoknak, a komoly hozzáadott értéket biztosító, a háttérben zajló munkakörükhöz kötődően egyre inkább meg kell engedni az otthoni munkát, mert ez komoly versenyelőnyt jelenthet a Z generációhoz tartozó fiatal, magasan kvalifikált munkaerőért harcolva. Azok a munkatársak tartózkodjanak a könyvtárban, akik a fizikai térhez kötődő tényleges munkát látnak el az olvasók és az állomány vonatkozásában.
Sörény Edina az EMMI munkatársa az uniós pályázatok sikeres tervezéséhez és megvalósításához szükséges kompetenciákat tekintette át előadásában. Az együttműködésben és a tervezésben rejlő kompetencia területeket emelte elsősorban ki.
Jukka Relander az EBLIDA (európai dokumentációs szervezetek és könyvtárak egyesülése) és a finn könyvtárosegyesület elnöke történeti példákkal illusztrálta, hogyan jutottak el a finnek a mélyszegénység és nemzeti identitás hiány állapotából a kultúra és az oktatás intézményrendszerének kialakításával majd folyamatos továbbfejlesztésével Európa élvonaláig. Jelentős veszély szerinte, hogy a könyvtári színfalak mögött zajló komplex szakmai tevékenységekről a könyvtárba járó adófizető polgároknak kevés tudomása van. Amikor megpróbálta bevonni a könyvtárakat egy olyan kísérletbe, hogy fényképes tájékoztatást adjanak a munkatársakról s az általuk betöltött munkakörökről, nem sok intézmény csatlakozott a kezdeményezéshez. A kihívásnak történő megfelelés így még megoldásra vár.
Maria Micle és Lovász Ágnes temesvári előadók áttekintéséből kiderült, hogy a román könyvtári rendszer is hasonló kihívásokkal küzd mint a magyar a könyvtárosképzés és a könyvtáros továbbképzés formálódása kapcsán. Egyre kevesebben vesznek részt a könyvtárosképzésben, hiányoznak a vonzó életpálya megalapozásának feltételei. A továbbképzés megfelelő anyagi és szakmai feltételeinek megteremtése is nagy nehézségekbe ütközik.
Böröcz Lívia a Hermann Ottó Intézet osztályvezetője a kistelepülések bevonásával 2008 óta, komplex, kulturális közgyűjteményi, uniós pénzből zajló vidékfejlesztési programok eredményeiről, s az ennek kapcsán fejlesztendő szakemberi és felhasználói kompetenciákról adott számot. Az előadás elsősorban annak bemutatása körül forgott, hogy miként lehet a különféle kulturális szolgáltatásokat (a könyvtár, a kultúrház, a tájház funkcióját) azonos fizikai térben ellátni. Kistelepüléseken a könyvtáros a helyi közösségi élet egyik katalizátora lehet, munkája elsősorban nem a könyvtári állomány gondozásához,szolgáltatásához kötődik.
Csobán László a pécsi Csorba Győző Város és Megyei könyvtár munkatársa a Baranya megyében szervezett könyvtárbuszos szolgáltatás szakmai és társadalmi hátterével ismertette meg. Előadásának sarokpontjait a LIS Euroguide ajánlásrendszeréhez illesztve választotta meg. A nemzetközi ajánlások szellemében tekintette át, hogy milyen szakmai szempontok szerint építik fel a szolgáltatást, milyen minimumfeltételeknek kell megfelelniük, s milyen együttműködési feladatokat kell a gyakorlatban garantálnia a helyhatóságok képviselőinek a szolgáltatás sikeres működtetéséhez. Szólt arról is, hogy a települések elöregedése, a fiatalok elvándorlása fokozott nehézséget jelent e falvak fenntartható fejlődése terén, amely kihat a szolgáltatásuk paramétereire is. Jó példát szolgáltatott arra, hogy a nemzetközi módszertani ajánlási vázat miként lehet a külföldi vendégek számára is érdekes és releváns itthoni közkönyvtári szakmai tartalommal megtölteni.
Összességében elmondhatjuk, hogy egy magas színvonalú, tartalmas rendezvényen vehetünk részt amihez minden érintettnek nagy köszönet jár!