2023-ban jelenléti szakmai nap keretein belül van lehetőségünk bemutatni az elmúlt év kihívásaira reflektáló megoldásainkat, fejlesztéseinket. Találkozzunk személyesen 2023. március 8-án a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Báltermében!

A személyes részvétel mellett lehetőség lesz online is követni a programban 10:00-12:30-ig jelzett szakmai előadásokat a könyvtár YouTube csatornáján. Részvételükre számítunk ilyen formában is!

yt_kozveites_250

Nagy örömünkre – és nem kis meglepetésünkre – pár nap alatt elértük a tervezett maximum résztvevőszámot, így személyes részvételre a ❗️regisztrációs űrlapunk már nem fogad több jelentkezést❗️.

Várunk minden kedves érdeklődőt!

Qulto csapat

Program

(letölthető pdf)

09:30 – 10:00 Regisztráció, kávé

10:00 – 10:15 Megnyitó

Megnyitó és program bemutatása

Évértékelő előadás  (Czoboly Miklós, CEO, Qulto)

10:15 – 11:15 I. szekció

10:15 – 10:30 Qulto és OS felhőszolgáltatás, Qulto megoldások az energiaválság idejére (Czoboly Miklós, CEO)

10:30 – 10:45  Új Qulto2 múzeumi fejlesztések – mobil és webes technológiára épülő új komponensek (Pancza János, portfólió menedzser)

10:45 – 11:00 Digitize – intézményi felhasználás (Pancza János, portfólió menedzser)

11:00 – 11:15 Kutatási infrastruktúra – egyetemi RRF fejlesztések (Németh Rita, kiemelt ügyfélmenedzser)

11:20 – 12:30 II. szekció

11:20 – 11:40 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár előadása – Elektronikus katalógus a közkönyvtárakban (Balázs László, osztályvezető)

11:40 – 12:00 „Rendelését fogadtuk” – DDA a Méliuszban (Dr. Kovács Béla Lóránt, igazgató)

12:00 – 12:15 „Könyves” ökoszisztéma a válság ellen, könyvtárak és könyvkereskedelem szimbiózisa (Németh Rita, kiemelt ügyfélmenedzser)

12:15 – 12:30 Kérdések

12:30 – 13:00 Kávészünet, szendvicsebéd

13:00 – 14:30 Workshopok és attrakciós kiállítás

Workshop asztalok témái

• Újdonságaink a múzeumi webes fejlesztések kapcsán, múzeumi audit (Simon András, Fazekas Emőke)
• Látványszupport (Lengyel Monika, Szabó Mihály, Tóth Kornél)
• Digitize, Repo, CRIS – Current Research Information System (Kanász-Nagy Zoltán, Virág Gabriella)
• OPAC, Discovery, EasyThesis, LiteraTúra (Fülöp Endre, Pancza János)
• Líra DDA projekt, eCard, ePublisher (Kecskeméti Gergely, Németh Rita)
• RFID megoldások (Udvardy-Nagy István; SmartFreq Kft.)

Attrakciós kiállítás – a tartalomszolgáltatás jövője

• Qulto Presenter érintőképernyős asztal – szórakoztatás és ismeretterjesztés
• Hologram doboz – keltse életre gyűjteményét 3D-ben
• Microsoft Hololens – kiterjesztett valóság
• VR Headset – a mesterséges világ intézménye szolgálatában

Qulto Attract termékek

• Storytelling – digitális történetmesélés
• Városfoglaló – Tegye zsebre a várost!
• Education – tanulás másképp
• Q360 – virtuális séta valós terekben

A programváltozás jogát fenntartjuk! 

A Monguz Kft. két munkatársa a Mezőgazdasági Szekcióban tartott előadást, amelynek első része Lengyel Monikától a Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Qulto Integrált Könyvtári rendszerre való áttéréséről szólt, a második részében pedig Mátyás Melinda bemutatta a könyvtár új digitális könyvtári felületét. Az áttérés kapcsán kollégánk kiemelte a munka főbb nehézségeit: ti. egy meglevő, a Mezőgazdasági Múzeum könyvtárának állománya mellé került az egykori Országos Mezőgazdasági Könyvtár bibliográfiai anyaga, e miatt több lépésben is szükség volt például duplumszűrésre. A digitális könyvtárról szóló részben az előadó kiemelte a felület összetételét és bemutatta annak fő funkcióit. A digitális gyűjteményben szereplő leírások és a teljes szövegek a Qulto program média moduljából származnak, a megjelenítésüket pedig az OPAC3 összetevő biztosítja.

A Mezőgazdasági szekcióban az előadásokban hallhattunk többek között a Illési Évától a MATE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltárából a hallgatóknak tartott könyvtári órákról, a mesterséges intelligenciáról Winkler Beától, Dr. Kasza Gyulától az élelmiszer pazarlásról illetve Vincze Petronellától a Mezőgazdasági Könyvtár és Múzeum könyvkötő klubjáról.

Az idei vándorgyűlésről részletesebb beszámoló a nemzeti könyvtár blogján olvasható, munkatársaink előadása pedig itt tekinthető meg pdf formátumban.

VGY_eloposzt_2

VGY_eloposzt_5

VGY_sliderbe_4

VGY_eloposzt_3

VGY_sliderbe_1

VGY_sliderbe_3

VGY_sliderbe_2

Cégünk a szakmai szekciókon való részvétel mellett idén is standdal jelent meg – szoftveres és hardveres megoldások a kulturális értékek újrahasznosításának szolgálatában tematikával berendezett 20 m²-es kiállítói standunkon vártuk az érdeklődőket. Mivel a könyvtárak, múzeumok és levéltárak gyűjteményeiben őrzött kulturális értékek és tudás átadásában, élményszerű újrahasznosításában igyekszünk támogatni a közgyűjteményeket, erre irányuló fejlesztéseinkből vonultattunk fel jó párat. Az előzetes felkészülésről, tervekről, részvételről és benyomásokról Behtler Beáta kolléganőnk beszámolója:

Életem első Vándorgyűlése. Nem tudtam pontosan mi fog ott történni, de azt láttam a saját kollégáim izgalmán, és a korábbi események beszámolói kapcsán, hogy egy fontos, nagyon fontos esemény következik. A személyes találkozás ereje még mindig nagyon erős (szerencsére), nem helyettesíthető, így az konferencia előtti hónapokban a Qulto csapattal mi is teljes erőbedobással készültünk rá. Könyvtárosok, kultúra, tapasztalatcsere újdonságok bemutatása, jövőbe mutató fejlesztések… ahogy az ötleteink „testet” öltöttek és létrejöttek az attrakciós termékeink bemutatói, úgy egyre izgatottabbak és büszkébbek voltunk az elkészült fejlesztéseinkre. Az interaktív eszközökre való fejlesztés egy izgalmas utazás első lépése volt. Végig az lebegett a szemünk előtt, hogy az új generációknak, akiket nehéz egy könyv, egy leírás mellé leültetni, valahogy találkozzanak a kultúrával… élvezzék és közben tanuljanak sokat a történelmünkről, szokásainkról, hagyományainkról.

A Vándorgyűlés első napjának reggelén izgatottan rendeztük be kiállítóterünket az eszközökkel. Volt ott VR szemüveg, holodoboz, érintőképernyő asztallá alakítva, 3D séta. Mindezek mellé adott volt a lelkes Qulto csapat, akik nagyon várták, hogy meséljenek, bemutassák az érdeklődőknek az eszközöket és a rajtuk futó szoftvereket.
Úgy gondoljuk, sikerült átadnunk, hogy értjük a partnereink célját, miszerint nem adják fel az iskolás generációk edukációjának fontosságát, és sikerült ehhez megfelelő eszközöket fejlesztenünk. A jövőben is hasonlóan keressük majd azokat az alkalmakat, ahol bemutathatjuk a fejlesztéseinket.

Nagyon örültem, hogy ott lehettem a Vándorgyűlésen, találkozhattam személyesen azokkal az emberekkel, akikkel egész éveben online munkakapcsolatot ápolok. Jó volt összenevetni, kávézni, beszélgetni a sikerekről, nehézségekről és megoldásokról egyaránt!

Beszámoló a 31. Országos Networkshop konferenciáról. (Debrecen 2022. április 20 – 22.)

A konferencia során a Monguz Kft. munkatársaként elsősorban „A felsőoktatás és a közgyűjtemények digitális transzformációja” szekció előadásait hallgattam meg. Magam is ebben a szekcióban tartottam meg előadásomat, a „Digitális közgyűjteményi stratégia” témakörben „Integrált könyvtári rendszerek tranzakciós rekordjainak vizsgálata, a könyvtári állomány digitalizálásának tervezésekor.” címmel.

Előadásomat az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola Phd hallgatójaként tartottam. Köszönettel tartozom a doktori képzésemnek keretet biztosító Könyvtár és Információtudományi Tanszéknek, és témavezetőmnek, Tószegi Zsuzsanna tanárnőnek.

Előadásomban tervezett disszertációm fő kutatási témájából, az integrált gyűjteménykezelő rendszerek tranzakciós rekordjainak elemzéséből választottam egy területet, mely a könyvtári könyvállomány használtságát vizsgálta a kölcsönzési modul sokszor évekre, sőt évtizedekre megőrzött kölcsönzési tranzakciós rekordjainak elemzésével. A tranzakciós rekordokat a különféle adatbázis kezelő applikációk hozzák létre működésük során, és ameddig az illető rendszer használatban van, ezek folyamatosan gyűlnek a rendszerben, tévedhetetlen lenyomatát adva az adott integrált rendszert használó intézmény napi működésének. Mivel a könyvtárban őrzött dokumentumoknak a digitalizálása, ha nem a tartós őrzése, is munka-és költségigényes, a digitalizálásra kerülő állomány kiválasztásához hasznos támpontot nyerhetünk ezen adattömeg elemzésével. A kérdéssel számos más előadás is foglalkozott – mindenhol jelentős igény mutatkozik a szakma és a finanszírozók részéről a könyvtári tevékenység és a szolgáltatások használtságának mérése iránt, különösen az új, még nem teljesen ismert és elismert szolgáltatástípusok esetében. Emellett számos törekvés van arra is, hogy a működés során statisztikai információkat nyerjünk, és ezeket megfelelően összegyűjtve a szakma és a fenntartók rendelkezésére is bocsássuk.

A szekció előadásainak általános ismertetése során ki kell térnünk arra, hogy a legtöbb előadás a digitális bölcsészet, és a mesterséges intelligencia témakörben hangzott el. Ez utóbbi témakör súlyát jelzi, hogy az egyik nyitó plenáris előadás, illetve szinte a teljes péntek délelőtti szekcióülés is ezzel a kérdéssel foglalkozott. A digitális bölcsészet számos területe közül nagy figyelmet kapott a digitalizált, vagy már digitálisan keletkezett szövegek annotálása, a szövegek, illetve a szövegekből képzett vagy egyéb módon létrehozott adatbázisok elemzése, de természetesen számos előadás foglalkozott, nem is feltétlenül a digitális bölcsészet témakörében magával a digitalizáció kérdésével is. Érdekes tény, hogy éppen 10 éve a veszprémi Networkshopon még a nyomtatott és írógéppel készült szövegek optikai karakterfelismerése volt az egyik kiemelt téma, és ennek jelentős hibaszázalékkal való működése vetette fel az OCR alkalmazások használhatóságának kérdését, a mostani rendezvényen pedig már a kézírások optikai a felismerése volt a fókuszban. Természetesen a szoftverek most is igen nagy hibaszázalékkal dolgoznak, emberi ellenőrzésre szorulnak (még a nyomtatott szöveg felismerése során is, nemhogy a kéziratok esetében), de megállapítható, hogy egy évtized alatt megtanultuk, hogy a hibásan működő eszközök által létrehozott szöveg is jobb, mint a szövegként nem használható beszkennelt kép, és értékelni kell a szoftverek tevékenységének azt az eredményét, amit emberi erővel ennyi idő alatt nem is lehetne elvégezni.

A mesterséges intelligencia területén elhangzott előadások is ugyanebbe az irányba terelték a hallgatóság gondolatait. Bár a gépi intelligencia esendő, csak gyarló utánzata az emberi értelemnek, de az adatbázisokban felgyűlt mérhetetlen adattömeg emberi értelemmel, odafigyeléssel való feldolgozására reményünk sincs, tehát igénybe kell venni az adatelemzés munkájának gépi előkészítését. Ilyen szempontból természetesen kulcsfontosságú, hogy minőségi digitális adattartalommal, elsősorban megfelelő minőségű metaadatokkal rendelkezzünk, hiszen minden további munkának a jól felépített, ellenőrzött, és hitelesített adatbázisokkal vetjük meg az alapjait.

A konferencia jelmondata: „A valós térben az online térért” is kifejezte, milyen nagy öröm volt, hogy két év szünet után ismét jelenléti konferenciát lehetett tartani, és végre személyesen találkoztunk a régi kollégákkal, ismerősökkel barátokkal, és mód nyílt végre új ismeretségek megkötésére is.

Simon András

A 2021-es év sok szempontból igényelt alkalmazkodást mindenki, így cégünk részéről is. A korlátozások hol enyhébbek, hol szigorúbbak voltak, de végül az online forma mellett személyes találkozókra, ügyfél megbeszélésekre és szakmai eseményekre is akadt lehetőségünk. Bár munkatársaink előszeretettel használnak alternatív közlekedési eszközöket (roller, kerékpár, tömegközlekedés), a más városokba történő látogatások zömmel autóval történtek.

A több ezer megtett kilométer után keletkező CO2 mennyiség egyenlegén szerettünk volna javítani, amikor tavaly megfogalmazódott bennünk a facsemeték ültetésének ötlete. De hol találjunk helyet a fáknak? Adta magát a gondolat, hogy a kulturális szektornak megoldásokat kínáló cégként a jövőnket jelentő gyermekekre és oktatási intézményekre essen a választásunk.

Felkerestünk hát három szegedi intézményt – bölcsőde, általános iskola, gimnázium -, akik számára 7 facsemetét ajánlottunk fel ültetésre – a fogadtatás kivétel nélkül szívmelengető volt. A lehető legjobb helyre kerültek a kis fák, tovább növelve az udvarokban a ’zöld’ mennyiségét, lehetőséget adva a kicsit környezettudatosabb szemléletre az oda járó gyermekeknek, akik reméljük, idővel minél több (mese)könyvet lapozgatnak majd az évek során megnövő fák árnyékában.

bonifert_szerk

bonifert_2_szerk

bonifert_3_szerk

gyik_utcai_bolcsode_szerk

gyik_2_szerk

gyik_szerk_3

gyik_szerk_4

piarista_szerk

piarista_3_szerk

piarista_5_szerk

piarista_2_szerk

piarista_4_szerk

Faültetés a szegedi Bonifert Domonkos Általános Iskolában, a Dugonics András Piarista Gimnáziumban, és a Gyík Utcai Bölcsődében

Tekintse meg a tavalyi évre visszatekintő videónkat! Rólunk szól!

„Teamwork makes the dream work.” (J. C. Maxwell)

A hagyományokhoz híven idén is szakmai aktualitásokkal, előadásokkal, vendégekkel és kerekasztal-beszélgetéssel készülünk szakmai napunkon.

Csatlakozzanak hozzánk online 2022. február 9-én!

Az ingyenes, de regisztrációhoz kötött eseményt a Zoom videókonferencia alkalmazás segítségével bonyolítjuk le. Az online csatlakozáshoz szükséges linket a rendezvény előtti napon e-mailben küldjük el a jelentkezőknek.

Regisztráció

Programtervezet

10:00 Megnyitó

Köszöntés – Tarjáni Gyula, COO, Qulto
Évértékelő előadás – Czoboly Miklós, CEO, Qulto

10:20 Kutatási infrastruktúra

Bevezető – QULTO Kutatási Infrastruktúra (QRI) – Pancza János, portfólió menedzser, Qulto
Magyarország Ígéretes Kutatási Infrastruktúrája: A Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium (DH-LAB) és a Qulto Kutatási Infrastruktúra (Qulto QRI) – Dr. Kiss Tamás (projektmenedzser, Qulto) és Palkó Gábor (tanszékvezető, ELTE Digitális Bölcsészet) előadása

10:45 Dreamwork – Qulto újdonságok

EasyThesis – szakdolgozat-kezelés könnyedén – Dr. Fülöp Endre, rendszertervező, Qulto
Restaurálási munkafolyamatok webes platformja – Váriné Fazekas Emőke, termékfelelős, Qulto
ePublisher – E-kiadványok szolgáltatása, megosztása – Pancza János, portfólió menedzser, Qulto
Qulto Payment – fizetési koncepció az eCard-ban – Pancza János, portfólió menedzser, Qulto
24 órás könyvtár / RFID megoldások – Udvardy-Nagy István, SmartFreq

— Kávészünet —

11:30 Kultúra és tudomány népszerűsítése

Előadások:

Tudásháló technológia a kultúra és a tudásmenedzsment szolgálatában – Dr. Fülöp Endre, rendszertervező, Qulto
Petőfi szabadon: digitális kezdeményezések a Petőfi Sándor-emlékévben – Dr. Török Petra, főigazgató-helyettes, Petőfi Irodalmi Múzeum, a Petőfi 200 Ideiglenes Kollégium tagja
Digitális megoldások a kultúra támogatására – élményparkok, tudásközpontok, a digitáliskompetencia-fejlesztés új eszközei – Sörény Edina, projekt szakmai vezető-helyettes, digitális fejlesztő, Digitális Jólét Nkft.

~ 12:15 Kerekasztal-beszélgetés

Felvezető előadás: Az olvasás és kultúrafogyasztás változásai – Adatok, trendek – Dr. Tóth Máté, igazgató, Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár

Beszélgetőpartnerek:
Szatucsek Zoltán, igazgató, Magyar Nemzeti Levéltár, Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Uniós Projektek Igazgatósága
Pergéné Szabó Enikő, általános főigazgató-helyettes, Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár
Sz. Fejes Ildikó, főosztályvezető, Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ
Mihály Eszter, csoportvezető, Országos Széchényi Könyvtár – Digitális Bölcsészeti Központ

~ 13:30 Zárás

A programváltozás jogát fenntartjuk!