Zöld utak a könyvtárban
2017. szeptember 04.
Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2017. augusztus 31 – én könyvtárszakmai napot rendezett ”Zöld utat a jövőnek. Könyvtárak a fenntarthatóságért” címmel, a „Hagyományok és kihívások” sorozat részeként.
A téma aktualitását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a fenntartható fejlődés problémaköre a szakembereken kívül mind szélesebb rétegeket foglalkoztat. Így a könyvtárak is egyre aktívabban kapcsolódnak be az e téren adódó feladatok megoldásába.
Barátné Hajdu Ágnes, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, az IFLA igazgatótanácsának tagja „Könyvtári támogatás az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz. IFLA projektek és akciók” címen tartott előadást az IFLA megvalósított projektjeiről, témába vágó terveiről és a „Trend Report 2016” összefoglaló anyagról. Az IFLA 5 évente készít egy átfogó felmérést és áttekintést a könyvtáros szakma fő trendjeiről. A legutóbbi anyagban kiemelt figyelmet kapott a „zöld könyvtár”, és a fejlesztési lehetőségek, melyek ezen a téren nyílnak. Az IFLA Green Library Award díja szintén a zöld könyvtár célkitűzéseinek megvalósítását támogatja.
Ritter Dávid, az ELTE Informatikai Igazgatóság vezetője „Smart egyetem” címen tartott érdekfeszítő előadást az új fejlesztési irányokról, amelyek az „okosegyetem” megvalósítását célozzák.
Ezek közül kiemelkednek az alábbiak:
– digitális transzformáció: mind több anyaghoz lehet digitálisan hozzáférni (nyomtatott, képi és videó dokumentumok és egyéb, komplex anyagok, amelyek alkalmasak arra, hogy bizonyos fizikai, kémiai kísérleteket is el lehessen végezni digitálisan)
– hálózatosodás
– „smart könyvtár”: az előadások újabb generációját készíti elő
– a mesterséges intelligencia kutatások felhasználása a szolgáltatásokban
Ritter többek között a University of Glasgow „Smart Campus” projektjét ismertette, melynek keretében energiatakarékos szenzorokat építettek be az egyetemi kampuszon, amelyek az energetikai rendszerek működésén túl támogatnak olyan funkciókat is, mint pl. a teremfoglalás és a digitális anyagok elérése.
A jövőbeli fejlesztési célok:
infrastruktúra-fejlesztés
– mobilalkalmazások fejlesztése
– lokációs (hely alapú) technológiák fejlesztése
– hálózatok további építése
kutatásfejlesztés
– virtuális laboratóriumok építése
– augmented reality funkciók beépítése
oktatástámogatás
– felhőalapú környezet kialakítása
– személyre szabott informatikai szolgáltatások
– virtual reality eszközös használata
Az előadó hangsúlyozta, hogy bár ezek a megoldások a jövő részét képezik, már „itt vannak”; nem egy távoli időpontban, hanem „holnap” kell a megvalósításukra, bevezetésükre törekedni. A könyvtár lehetséges feladatkörét az egyetemi informatikai fejlesztések terén úgy határozta meg, hogy a könyvtár lehet az „informatikai hub”, a könyvtár köré szerveződhetnek a legújabb fejlesztések.