Networkshop 2019

2019. május 15.

A 28. alkalommal megrendezett Networkshop konferencia 2019. április 23 és 26. között zajlott. Idén is színvonalas előadásokat hallhattunk és tartalmas workshop-okon vehettünk részt a felsőoktatás, a köznevelés, a kutatás, a hazai számítógép-hálózati és alkalmazási informatikai témakörökből.

Kokas Károly a záró plenáris ülésen a következőkben foglalta össze a konferencia könyvtári fókuszpontjait: szolgáltatások fejlesztése – integrált könyvtári rendszerek fejlődése, platformok előtérbe kerülése: az “all-in-one” típusú szolgáltatások is központi témák voltak, valamint látszik, hogy szükség van egy országos platformra is. Ezek mellett megjelent egy törekvés a szemantikus tér egységesítésére – a fogalmak körülhatárolására, s a fejlett technológiák alkalmazására. Nagy hangsúly helyeződött a szerzők (ORCID, egyéb kutatói azonosítók) és dokumentumok hatékony, korszerű azonosítására (pl. DOI) is. A főigazgató-helyettes kiemelte azt is, hogy soha nem volt még ennyire szoros kapcsolata a könyvtáraknak a kutatással, mivel a könyvtárosok kutatási eszközöket (pl. digitális bölcsészet eszköztára, adatrepozitóriumok) kínálnak a tudósoknak, akik ezek miatt közelebbi támogatást várnak el a könyvtári szakemberektől. Ehhez kapcsolódó terület, amelyről szintén sok szó esett az előadásokban, a digitális ökoszisztéma kidolgozása és a könyvtárak szemantikus webre való kerülésének elősegítése. A szolgáltatási területről pedig kiemelendő, hogy a könyvtárosok elkezdtek azzal foglalkozni, hogy melyek az i-generáció (akik beleszülettek a digitális korba) igényei és milyen tartalomfogyasztási szokásaik vannak.

Kollégáink előadásai is illeszkedtek ezekhez a fő fókuszpontokhoz: Fülöp Endre a szemantikus web témájával, Lengyel Mónika a névtérrel – az egyedi azonosítókhoz valamint a szemantikus webhez is kapcsolódva, Simon András a könyvtári szolgáltatások elemzésével és fejlesztésével, Mátyás Melinda pedig digitális bölcsészet adta lehetőségekkel foglalkozott.
Pár szóban munkatársaink előadásairól:

Dr. Fülöp Endre a Qulto Semantics – A Qulto Platform szemantikus katalógusáról beszélt, ismertetve, hogy egy K+F projekt keretében készül, amelyben a szerzői jogi információkat összekapcsolják a könyvtári katalógusokkal. A szemantikus fejlesztésre és az FRBR (Functional Requirements for Bibliographic Records) – szemlélet gyakorlati alkalmazására azért van szükség ehhez, mert a hagyományos katalógusokban a manifesztációk szerepelnek, a különböző kiadások bibliográfiai leírásai és az ezekhez kapcsolódó példányok, míg a szerzői jog az egyes művekhez kapcsolódik. Az FRBR-ben a művek vannak a központban, s ezekhez kapcsolódnak az esetleges kiadások. Az FRBR szerint (bizonyos változtatásokkal átültetve) készül egy szemantikus OPAC-felület, amelynek a teszt-verziója megtekinthető ezen a linken. Jelenleg a magyar regényeket találjuk meg benne a MOKKA-ból (Magyar Országos Közös Katalógus) áttöltve (pl. címek: Egri csillagok, Rab ember fiai).

Simon András a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatójával Dr. Kovács Béla Lóránttal tartott közösen előadást.  A könyvtár vezetője ismertette a céljaikat, mi szerint azért, hogy több olvasó keresse fel intézményüket, valós adatokon alapuló döntéshozatal bevezetését tervezik a gyűjteményszervezésben, új könyvek beszerzésében, s ehhez kívánják felhasználni a gépi kölcsönzésből származó adatokat. Simon András bepillantást adott abba, hogy eddig milyen szempontokat vettek figyelembe a lekérdezéseknél és hogy milyen adatokat nyertek ki az integrált könyvtári rendszerből. Két fontos alkalmazási lehetőség rajzolódott ki az adatok alapján: a meglevő kölcsönzési információkra alapozva dönteni a jövőben a dokumentumbeszerzésről, hogy azokat vegyék meg, amelyek valóban érdeklődésre tarthatnak számot; illetve be lehetne vezetni a felhasználók számára egy célzott tartalomajánló szolgáltatást, amely az érdeklődési körüket veszi figyelembe. A közös munkájuk során körvonalazódtak az irányvonalak, melyek mentén tovább fejleszthetik a készülő helyi döntéstámogatási felhasználást.

Lengyel Mónika Hubay Miklóssal (Petőfi Irodalmi Múzeum) együtt beszélt a készülő Nemzeti Névtér alapjául szolgáló adatbázisról MZ/X jelkezz! – Kapcsford” A PIM és a Nemzeti Névtér közötti élő kapcsolat bemutatása címmel. Hubay Miklós bemutatta a PIM személynévterének készítését és adattisztítási munkálatait, kiemelve, hogy a saját intézményi és nemzeti célokat figyelembe véve építik, ezért alkalmas a Nemzeti Névtérhez való felhasználáshoz. Az adatbázis jelenleg kb. 500.000 személy részletes leírását tartalmazza. Lengyel Mónika az adatbázis technikai hátterét mutatta be, a PIM és a Névtér közötti élő kapcsolatot, melynek a következők a főbb műveletei: szinkronban tartás, felterjesztés, honosítás.

Mátyás Melinda a digitális bölcsészet szekcióban beszélt három kéziratok átírását segítő alkalmazásról, a T-PEN-ről, a Transkribusról és a From the page-ről. A T-PEN és a Tranksribus esetében lehetőség van saját szöveg feltöltésére és átírására is, a From the page-en pedig a meglévő intézményi projektekhez csatlakozhatunk. A három közül Transkribus tartalmazza egyedül a Handwritten Text Recognition technológiát, amellyel egy meglévő megfelelő mennyiségű minta alapján be lehet tanítani a számítógépet a kézirat gépi szövegfelismerésére. Az előadó a prezentáció végén reményét fejezte ki, hogy minél többen fogják használni a digitális bölcsészeti eszközöket a kéziratok átírására Magyarországon is. A kollégáink közül Kanász-Nagy Zoltán is foglalkozik a Transkribus programmal az Islandora CLAW repozitórium fejlesztése kapcsán.