SimilR

Posted on: január 24th, 2022 by akovacstapai

similr_screen0
similr_screen1
similr_screen3
similr_screen2
similr_screen0
similr_screen1
similr_screen3
similr_screen2
previous arrow
next arrow
similr_screen0
similr_screen1
similr_screen3
similr_screen2
previous arrow
next arrow
Shadow

 

A SimilR szöveges dokumentumok közötti szöveghasonlóságok feltárására alkalmas szoftver, amely lokális és felhőszolgáltatásként is üzemeltethető.

Alapvető feladata a felsőoktatási intézmények által őrzött szakdolgozatok és a rendelkezésünkre álló egyéb tudományos tartalmak összehasonlítás céljából történő indexelése. Az összehasonlítás alapját a dokumentum szakaszok, bekezdések közötti hasonlóságok és egyezőségek mérése képezi.

A dokumentumok gépi összevetését a plágiumgyanús esetek automatizált megállapítására tudjuk felhasználni. A szoftver egy előzetes jelentést generál a tűréshatár feletti esetekről, amely felhasználható az értékelési és döntéshozatali folyamatokban is. A plágiumkeresésre szánt dokumentum egy központi webes felületen tölthető fel, majd ugyanezen felület szolgál az eredmények megtekintésére is. Az intézményi tartalmakat helyben dolgozzuk fel, így elkerüljük a plágiumkeresők esetében jellemzően előforduló szerzői jogi problémákat. Innovatív üzleti modellünk bevételt is generál az együttműködő tartalomgazdák (intézmények) számára, releváns dokumentumaik felhasználási gyakorisága alapján.

A szoftver több intézményi és egyéni felhasználó számára biztosít lehetőséget egyidejű elemzések készítésére egyéni, közös és webes korpuszokon. A SimilR lehetőséget nyújt továbbá az elemzési és szűrési paraméterek egyéni változtatásaira is, tekintettel a szövegek műfaji, formai és témakör szerinti sajátosságaira.

Használatával magyar nyelvű, intézményi és szerzői jogi szabályozás által védett dokumentumok nem kerülnek külföldi szerverekre és cégek tulajdonába.

Főbb funkciók

A szoftver 2022-ben kisebb fejlesztésen esett át, melynek köszönhetően felülete egyszerűbb, átláthatóbb, felhasználóbarátabb lett.

A Monguz Kft. bekerült a Magyar Tudományos Művek Tárába

Posted on: május 11th, 2021 by akovacstapai

 

Örömmel adunk hírt róla, hogy a Monguz Kft. bekerült a Magyar Tudományos Művek Tárába (MTMT), így a kollégáink publikáció ezen a felületen is nyomon követhetők: https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=institutes&mode=browse&sel=institutes22005 .
A Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) a tudományos művek legfontosabb gyűjteménye, hiteles adatbázisa. A nemzeti bibliográfiai adatbázisba ellenőrzött módon tölthetők fel a részt vevő intézmények kutatóinak tudományos munkásságát és teljesítményét jellemző adatok.

Visszatekintés 2020-ra

Posted on: február 3rd, 2021 by akovacstapai

Tekintse meg évértékelő videónkat!

Qulto Szakmai Napok

Posted on: február 3rd, 2021 by akovacstapai

Qulto Szakmai Napok 2021

Változnod kell ahhoz, hogy fejlődj,
és gyakran kell változnod ahhoz, hogy tökéletessé válj!
(W. Churchill)Csatlakozzanak hozzánk élőben a február 3-án magyar, és/vagy február 4-én angol nyelven zajló szakmai eseményen, melyen izgalmas projektekről és aktuális témákról fogunk beszélgetni.

Az eseményt terveink szerint a Zoom alkalmazás segítségével bonyolítjuk le, a csatlakozáshoz szükséges linket a rendezvény előtti napokban elküldjük a regisztráltaknak.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

További információ és teljes napirend itt

NWS 2020

Posted on: január 7th, 2021 by akovacstapai

A 2020-as Networkshop konferenciát a hagyományoktól eltérően a koronavírus helyzet miatt online formában tartották meg szeptember 2.-a és 4.-e között. A záró plenáris ülésen lényegre törően összefoglalták a konferencia tanulságait, jelen beszámoló is részben erre épül.


Nagy Miklós kiemelte, hogy példátlan a gyűlés történetében, hogy harmadszorra sikerült megrendezni: az áprilisi időpontot a vészhelyzet miatt el kellett halasztani, a kitűzött új, szeptember 8-i kezdési időpontot át kellett tenni szeptember 2-ára azzal a döntéssel együtt, hogy online kerül sor a konferencia megrendezésére. 

A szervezők az előkészítésre rendelkezésre álló harminc napban is egy színvonalas rendezvényt valósítottak meg, az online korlátok ellenére is. Összesen hat szekcióban folytak az előadások, amelyekből négy párhuzamos volt. A résztvevők regisztrációjánál felmerült néhány probléma, de a tapasztalatok szerint 80-90%-ban problémamentesen tudták használni a Teams keretrendszert a konferenciához való csatlakozásra. A rendezvény a legfájóbb hiánya volt természetesen a személyes jelenlét elmaradása, a szünetekben és a társasági programokon való személyes találkozás a kollégákkal, barátokkal. Kérdések feltevésére is kevesebb lehetőség volt az előadások után, bár általában a Networkshop feszes programja miatt egyébként sem szokott sok idő maradni erre, viszont pótolni szokta a személyes megkeresés. 

Az online forma ellenére is 304 résztvevővel és 102 előadással lett megtartva a konferencia, ezen kívül három tutoriál is helyt kapott a programban. 

A nyitó plenáris ülésen betekintést nyerhettünk már a múlt héten a nemzeti digitalizálási stratégiába, amelynek nyilvános bejelentése a napokban várható. Az első napon került megrendezésre négy mini-workshop: bővebben hallhattunk a közgyűjteményi digitalizálás állásáról és terveiről, a felsőoktatás és a köznevelés digitális transzformációjáról, a kutatási adatok és a nyílt tudomány tendenciáiról valamint a kutatók workshopján a fejlődő technológia új lehetőségeiről a geometriaoktatás és a műtéti eljárások területén. 

A közgyűjteményi témához kötődő előadásokat Dr. Kokas Károlyt váltva Bánki Zsolt foglalta össze, aki a tudásmegosztás szempontjából teljes értékűnek tartotta a konferenciát. Kiemelte továbbá a korszakváltás hatását a múzeumi és könyvtári szférában is: máshogy tekintünk a szakma kihívásaira, új válaszokat adunk azokra és a technológia-váltás elősegítésére igyekszünk biztosítani a szükséges feltételeket. Tapasztaljuk, hogy megváltoztak a használói szokások és elvárások is. Jellemző tendencia, hogy a technológiai fejlődést követve a passzívabb adatszolgáltatás helyett (mint a katalógus építése, metaadatolás) a jelentéssel bíró tudásszolgáltatás felé haladunk. A számítógépek számára is értelmezhető jelölőkkel való ellátás minőségi ugrást jelent ezen a területen, közeledik az adatok intelligens és kapcsolt szolgáltatásának a korszaka. 

A témákat tekintve a következők voltak a legfontosabbak: 

– új közgyűjteményi szolgáltatások: névterek, webaratás,

– két fejlesztés bemutatása a szemantikus struktúra megvalósítására: az OKP keretében készülő és a Monguz Kft. Qulto2 fejlesztése,

– mikorszervíz-fejlesztések: nyílt forráskódú világra is lehet már szolgáltatásokat építeni,

– a digitális bölcsészet fogalomkörének megjelenése – ezzel kapcsolatban erősödő tendencia várható a jövőben,

– a tudásközvetítés új paradigmája: kutatási adatok megosztása, kollaboratív munkamódszerek,

– a szemantikus szolgáltatásokhoz való alapra épülő új lehetőségek.

Új témaként jelent meg igen hangsúlyozottan a digitális oktatás. 

Fontos tanulsága az előadásoknak, hogy jelen állás szerint már megvan az a szellemi tőke, hogy új szolgáltatásokká váltsuk az összegyűjtött adatokat. Ennek megvalósításához pénz, illetve fenntartói támogatás is szükséges, remélhetőleg ezek a feltételek is adottak lesznek.

A másik moderátor, Pásztor Miklós a technikai- és infrastruktúra-központú előadásokat foglalta össze: az eddigi évekhez hasonlóan témák voltak a HPC, az adatátvitel és a BDM, a monitoring. Újként jelentek meg az IoT (Internet of Things), az MI (mesterséges intelligencia) és a FinTech. Megfigyelhető volt, hogy sokan reflektáltak a COVID-járványra: plusz feladatok jelentek meg miatta a hálózati és a biztonsági területeken. A technológiaibb előadásoknál is tapasztalták, hogy kevesebb lehetőség volt a vitára és a hozzászólásra, ez abból is adódott, hogy még nincs elég tapasztalata a szervezőknek az online térben való konferencia-rendezésben, ezen később valószínűleg lehet javítani. Viszont az előnye volt a virtuális termeknek, hogy könnyebb volt néhány kattintással átmenni az egyikből a másikba, a fizikai részvételhez képest nem zavarták az ajtónyitással a folyó előadást. 

A levezető elnök és a moderátorok is reményüket fejezték ki, hogy jövőre személyesen lesz lehetőség a konferencia megtartására. Ha így lesz, akkor áprilisra tervezik és a helyszín változatlanul a Pécsi Tudományegyetem lenne, ahová idén nem sikerült eljutni. 

A Monguz Kft. három munkatársa készült előadással az idei Networkshopra: Fülöp Endre Szemantikus katalogizálás mint digitális bölcsészet c. prezentációjában a hagyományos könyvtári katalógus-szemlélettel állította párhuzamba a szemantikus megoldásokat. Mátyás Melinda a digitális bölcsészet magyar szakirodalomban (link) való megjelenéséről adott összefoglalást a vizsgálati szempontok mentén, különös tekintettel a könyvtári szakirodalomra. Pancza János pedig ismertette a Qulto2 platform fejlesztését. 

Szerző: Mátyás Melinda

Előadások:
Prezentacja NWS-2020 Melinda Mátyás
Prezentacja NWS-2020 Fülöp Endre

NWS 2020

Posted on: szeptember 7th, 2020 by akovacstapai

A 2020-as Networkshop konferenciát a hagyományoktól eltérően a koronavírus helyzet miatt online formában tartották meg szeptember 2.-a és 4.-e között. A záró plenáris ülésen lényegre törően összefoglalták a konferencia tanulságait, jelen beszámoló is részben erre épül.


Nagy Miklós kiemelte, hogy példátlan a gyűlés történetében, hogy harmadszorra sikerült megrendezni: az áprilisi időpontot a vészhelyzet miatt el kellett halasztani, a kitűzött új, szeptember 8-i kezdési időpontot át kellett tenni szeptember 2-ára azzal a döntéssel együtt, hogy online kerül sor a konferencia megrendezésére. 

A szervezők az előkészítésre rendelkezésre álló harminc napban is egy színvonalas rendezvényt valósítottak meg, az online korlátok ellenére is. Összesen hat szekcióban folytak az előadások, amelyekből négy párhuzamos volt. A résztvevők regisztrációjánál felmerült néhány probléma, de a tapasztalatok szerint 80-90%-ban problémamentesen tudták használni a Teams keretrendszert a konferenciához való csatlakozásra. A rendezvény a legfájóbb hiánya volt természetesen a személyes jelenlét elmaradása, a szünetekben és a társasági programokon való személyes találkozás a kollégákkal, barátokkal. Kérdések feltevésére is kevesebb lehetőség volt az előadások után, bár általában a Networkshop feszes programja miatt egyébként sem szokott sok idő maradni erre, viszont pótolni szokta a személyes megkeresés. 

Az online forma ellenére is 304 résztvevővel és 102 előadással lett megtartva a konferencia, ezen kívül három tutoriál is helyt kapott a programban. 

A nyitó plenáris ülésen betekintést nyerhettünk már a múlt héten a nemzeti digitalizálási stratégiába, amelynek nyilvános bejelentése a napokban várható. Az első napon került megrendezésre négy mini-workshop: bővebben hallhattunk a közgyűjteményi digitalizálás állásáról és terveiről, a felsőoktatás és a köznevelés digitális transzformációjáról, a kutatási adatok és a nyílt tudomány tendenciáiról valamint a kutatók workshopján a fejlődő technológia új lehetőségeiről a geometriaoktatás és a műtéti eljárások területén. 

A közgyűjteményi témához kötődő előadásokat Dr. Kokas Károlyt váltva Bánki Zsolt foglalta össze, aki a tudásmegosztás szempontjából teljes értékűnek tartotta a konferenciát. Kiemelte továbbá a korszakváltás hatását a múzeumi és könyvtári szférában is: máshogy tekintünk a szakma kihívásaira, új válaszokat adunk azokra és a technológia-váltás elősegítésére igyekszünk biztosítani a szükséges feltételeket. Tapasztaljuk, hogy megváltoztak a használói szokások és elvárások is. Jellemző tendencia, hogy a technológiai fejlődést követve a passzívabb adatszolgáltatás helyett (mint a katalógus építése, metaadatolás) a jelentéssel bíró tudásszolgáltatás felé haladunk. A számítógépek számára is értelmezhető jelölőkkel való ellátás minőségi ugrást jelent ezen a területen, közeledik az adatok intelligens és kapcsolt szolgáltatásának a korszaka. 

A témákat tekintve a következők voltak a legfontosabbak: 

– új közgyűjteményi szolgáltatások: névterek, webaratás,

– két fejlesztés bemutatása a szemantikus struktúra megvalósítására: az OKP keretében készülő és a Monguz Kft. Qulto2 fejlesztése,

– mikorszervíz-fejlesztések: nyílt forráskódú világra is lehet már szolgáltatásokat építeni,

– a digitális bölcsészet fogalomkörének megjelenése – ezzel kapcsolatban erősödő tendencia várható a jövőben,

– a tudásközvetítés új paradigmája: kutatási adatok megosztása, kollaboratív munkamódszerek,

– a szemantikus szolgáltatásokhoz való alapra épülő új lehetőségek.

Új témaként jelent meg igen hangsúlyozottan a digitális oktatás. 

Fontos tanulsága az előadásoknak, hogy jelen állás szerint már megvan az a szellemi tőke, hogy új szolgáltatásokká váltsuk az összegyűjtött adatokat. Ennek megvalósításához pénz, illetve fenntartói támogatás is szükséges, remélhetőleg ezek a feltételek is adottak lesznek.

A másik moderátor, Pásztor Miklós a technikai- és infrastruktúra-központú előadásokat foglalta össze: az eddigi évekhez hasonlóan témák voltak a HPC, az adatátvitel és a BDM, a monitoring. Újként jelentek meg az IoT (Internet of Things), az MI (mesterséges intelligencia) és a FinTech. Megfigyelhető volt, hogy sokan reflektáltak a COVID-járványra: plusz feladatok jelentek meg miatta a hálózati és a biztonsági területeken. A technológiaibb előadásoknál is tapasztalták, hogy kevesebb lehetőség volt a vitára és a hozzászólásra, ez abból is adódott, hogy még nincs elég tapasztalata a szervezőknek az online térben való konferencia-rendezésben, ezen később valószínűleg lehet javítani. Viszont az előnye volt a virtuális termeknek, hogy könnyebb volt néhány kattintással átmenni az egyikből a másikba, a fizikai részvételhez képest nem zavarták az ajtónyitással a folyó előadást. 

A levezető elnök és a moderátorok is reményüket fejezték ki, hogy jövőre személyesen lesz lehetőség a konferencia megtartására. Ha így lesz, akkor áprilisra tervezik és a helyszín változatlanul a Pécsi Tudományegyetem lenne, ahová idén nem sikerült eljutni. 

A Monguz Kft. három munkatársa készült előadással az idei Networkshopra: Fülöp Endre Szemantikus katalogizálás mint digitális bölcsészet c. prezentációjában a hagyományos könyvtári katalógus-szemlélettel állította párhuzamba a szemantikus megoldásokat. Mátyás Melinda a digitális bölcsészet magyar szakirodalomban (link) való megjelenéséről adott összefoglalást a vizsgálati szempontok mentén, különös tekintettel a könyvtári szakirodalomra. Pancza János pedig ismertette a Qulto2 platform fejlesztését. 

Szerző: Mátyás Melinda

Előadások:
Prezentacja NWS-2020 Melinda Mátyás
Prezentacja NWS-2020 Fülöp Endre

Véget vethet a plagizálásnak! Ön is érintett?

Posted on: április 22nd, 2020 by akovacstapai

AKCIÓ: Qulto SimilR - plágiumkeresés és szövegelemzés

similr_screen0
similr_screen1
similr_screen3
similr_screen2
similr_screen0
similr_screen1
similr_screen3
similr_screen2
previous arrow
next arrow
similr_screen0
similr_screen1
similr_screen3
similr_screen2
previous arrow
next arrow
Shadow

A koronavírus járvány kapcsán elrendelt kijárási korlátozások miatt  a digitális megoldások jelentősége eddig sosem látott mértékben megnőtt  a munka, oktatás, tájékoztatás, művelődés és szabadidő-eltöltés területén is. A közoktatásban és a felsőoktatásban most különösen fontos szerep jut az online képzéseknek, e-learning  szolgáltatásoknak és minden, tanulást segítő  tartalom közzétételének. Ugyancsak növekvő figyelem hárul a szakmai tartalmak és információk szabályozott terjesztésére,  valamint a felhasználás kontrolljára. Az újonnan kialakult helyzetben nem maradnak érintetlenül a szabadidő eltöltéséhez köthető területek sem: A film- és zeneszolgáltatók mellett növekszik az e-könyvek, e-tananyagok, és egyéb digitalizált szöveges tartalmak iránti kereslet is.

A felgyorsult digitális tartalomgyártás és a tartalmak hirtelen megnövekedett mennyisége azonban nem jár együtt az etikai szempontok és a törvényi szabályozás felfüggesztésével. A tartalomszolgáltatásban  érdekelt vállalkozások és közintézmények számára továbbra is létfontosságú a közzétett tartalmak életútjának követése, különösen a tartalmak forrásának és eredetiségének ellenőrzése. Hatékony ellenőrzés nélkül ugyanis nagy a kockázata annak, hogy a szolgáltatók tisztázatlan forrásból származó, plagizálás eredményeként született, vagy a szerzői jogok megsértésével készült anyagokat tesznek közzé, melynek komoly presztízsveszteség, bírság, vagy kártérítés lehet a következménye. Az anyagok forrásellenőrzésén túl hasznos -bizonyos esetekben elengedhetetlen -annak nyomonkövetése, hogy ki, hol, milyen módon változtat a közzétett digitális tartalmakon, még akkor is, ha ezt legális körülmények között teszi. Szabadon felhasználható (ti. Creative Commons licensszel ellátott) tartalmak, hírek, közlemények esetén is fontos lehet a tartalmak utóéletének követése.

A jelenleg átalakuló új digitális tartalomszolgáltatási környezetben ezekre az ellenőrzésekre és elemzésekre egyre kevesebb idő áll rendelkezésre, és a megnövekedett tartalom miatt már csak fejlett digitális megoldások segítségével van rájuk lehetőség. 

A Qulto SimilR plágiumkereső és szövegelemző rendszerünk ilyen, fejlett nyelvtechnológiai megoldásokat nyújt tartalomfejlesztők és tartalomszolgáltatók számára. A szoftver alapvető feladata, hogy szöveges tartalmakat hasonlítson össze egy, feldolgozott repozitóriumokból, intézményi illetve vállalati dokumentumgyűjteményből és internetes tartalmakból álló szövegkorpusszal, majd részletes kimutatást készítsen az elemzett szöveg és a szövegkorpusz elemei közötti hasonlóságokról. Az összehasonlítás alapját a tetszőlegesen változtatható  dokumentum szakaszok közötti szöveghasonlóságok mérése képezi.

A Qulto SimilR szoftvert felhőszolgáltatásként biztosítjuk ügyfeleinknek. A rendszer technikai kialakítása olyan, hogy védett dokumentumok felhasználása is biztonságos megoldást kínál, ugyanis a feltöltés során az összehasonlítás alapját képező korpusz  a központi adatbázisban nem reprodukálható formában kerül tárolásra. Büszkék vagyunk arra, hogy a Qulto platform egyedülálló hazai szellemi termékként felvételt nyert a magyar nemzeti értékek és hungarikumok ágazati értéktárába, az ipari és műszaki megoldások1 közé.

Megoldásunk üzleti  környezetben -például digitális tananyagok kéziratának ellenőrzésénél -jól helytáll és hatékony segítséget nyújt a szöveges tartalmak illetéktelen felhasználásából fakadó  kockázatok kiszűrésében.

A világjárvány kapcsán kialakult nehéz helyzetben a Monguz Kft. azzal kívánja segíteni a tartalomszolgáltatásban és kiadásban érdekelt vállalkozásokat, hogy a Qulto SimilR használatát kedvezményes áron biztosítja számukra. 

Qulto SimilR által nyújtott szolgáltatások  használatát örömmel mutatjuk be Önöknek egy online bemutató keretében.

További információkért, személyes egyeztetés vagy ajánlatkérés céljából keresse Czoboly Miklós kollégánkat  a +36 30 9515 078 telefonszámon, vagy az iroda@monguz.hu email címen. 


1 Jogszabályi háttér: 2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról

Qulto SimilR Plágiumkereső

Posted on: augusztus 11th, 2019 by akovacstapai
similr_screen0
similr_screen1
similr_screen3
similr_screen2
similr_screen0
similr_screen1
similr_screen3
similr_screen2
previous arrow
next arrow
similr_screen0
similr_screen1
similr_screen3
similr_screen2
previous arrow
next arrow
Shadow