A Qulto munkatársának, Kanász-Nagy Zoltánnak volt lehetősége előadni az ARP éves konferenciáján 2025. október 8-án a délelőtti szekcióban a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) számára nemrégiben elkészített InvenioRDM alapú adatrepozitóriumról.
A rendezvény köszöntő beszédében Sebők Katalin a HUN-REN Központtól elmondta, hogy fontosnak tartják a nyitottságot és a jó gyakorlatok megismerését az adatrepozitóriumokkal kapcsolatban. Az is elismerésre méltó, hogy úgy tűnik, kezd kialakulni egy adatgazdász közösség az országban, amiben fontos szerepe van a HUN-REN Adatgazdász hálózattal kapcsolatos szervezési munkájának és rendszeres rendezvényeinek.
A köszöntők második felében Gárdos Judit, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa ismertette a hazai kutatási adatkezelés kialakulásának elmúlt négy évét. Kiemelte, hogy a HUN-REN adatgazdász hálózatában 22 adatgazdász dolgozik jelenleg, akiknek kialakítottak egy belső képzést. A szakemberek több mint 200 kutatóval készítettek interjút abból az indíttatásból is, mivel törekszenek a közösség és személyes kapcsolatok kialakítására is, hiszen ebben a folyamatosan változó világban a bizalmi viszony adhat egyfajta stabilitást.
Ezt követően Kanász-Nagy Zoltán kollégánk bemutatta az SZTE új, InvenioRDM alapú adatrepozitóriumának néhány kulisszatitkát: előadása a keretrendszer testreszabási, illetve egyedi megoldásokat nyújtó technikai megoldásaira koncentrált. Az InvenioRDM a CERN által fejlesztett kutatási adatokra specializálódott, a FAIR elveknek megfelelő, Python és React alapú nyílt forráskódú repozitórium keretrendszer. Előnyei közé tartozik, hogy támogatja mind a DataCite-os DOI-kapcsolatot (aminek segítségével lehetőség van a tétel feltöltésével egyidejűleg DOI-t is létrehozni), mind a kutatási intézményeket nyilvántartó, nyílt Research Organization Registry (ROR) adatbázis használatát (amivel a finanszírozási adatok bevitelét könnyíti meg). Ezen kívül képes az OAI-PMH kapcsolatra, a feltöltött fájlok verziókezelésére és akár a csomagolt mappák előnézetének megjelenítésére is. A keretrendszerben sok munkát kellett belefektetni az SZTE-nek megfelelő jogosultságkezelés kialakításába, a kinézet intézményi arculatához való igazításába és az Azure-ral támogatott SSO belépés megvalósításába is. Külön megoldások születtek az űrlapok tudományterületenkénti finomhangolására, valamint egy egyedi eszköz is készült a későbbi űrlapszerkesztés támogatására. A felhasználói felület még nem volt meg magyar nyelven, így a Transifex eszközzel a cégünk és az egyetemi munkatársak közreműködésével készült el a magyar fordítása, amelyet a hazai közösség számára is elérhetővé tettek.
A következő előadásban az SZTE-ről Hoczopán Szabolcs beszélt a bevezetés első tapasztalatairól. Elmondta, hogy 2025. szeptemberétől működik élesben a rendszer, a korábbi teszt rendszer pedig megmaradt ‘homokozónak’. A használat megkezdése után, ahogyan lenni szokott, még kibukott néhány hiba és igény, de ezeket sikerült közösen kezelni a fejlesztő céggel. A felületen a kezdeti tanulságok hatására pluszban kiemeltették a bejelentkezési és a feltöltési lehetőséget, mivel az alap rendszerben ezek nem voltak olyan hangsúlyosak. A felhasználók számára egy folyamatosan frissített útmutató is készült a rendszer használatáról. Az adatrepozitóriummal a hosszú távú törekvésük, hogy miután a létrehozásával teljesítették az igényfelmérésükön megmutatkozó kérést, az európai adatrepozitóriumi infrastruktúrának is a része legyen.
A következő előadóként Kovács László, a SZTAKI és az ARP munkatársa beszélt az ARP jövőjéről és a fejlesztési irányairól, többek között az MI felhasználásáról végzett kísérletükről.
Horváth Balázs, a KSH munkatársa bemutatta a statisztikai könyvtár útkeresését a jövőbeli szerepére nézve, tekintettel arra, hogy néhány Európai Uniós ország megszüntette vagy megszüntetni készül a statisztikai könyvtárát.
Mohácsi János, a Pro-M-től a kutatási infrastruktúrák közötti átjárhatóságról, a különböző identitáskezelő szolgáltatásokról és azok technikai megoldásairól tartott előadást.
