Research 2. and the future of Information Literacy- angol nyelvű szakkönyv magyar és horvát szerzőkkel
2016. december 06.
2016. december 5-én az Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtári Intézet, Könyvtártudományi Szakkönyvtárában az információs műveltség különféle megközelítésmódjait, a fogalomhoz tartozó kutatási területek jelenlegi helyzetét, fejlődési perspektíváit feltáró könyvbemutatóra került sor.
Az Elsevier csoporthoz tartozó Chandos kiadónál megjelent mű három szerzője a horvát zágrábi egyetemi oktató, s a nemzetközi ECIL konferenciák egyik fő szervezője Sonja Spiranec, s a magyar Koltay Tibor (az Eszterházy Károly Főiskola jászberényi képzési centrumának oktatója), valamint Z Karvalics László (a Szegedi Tudományegyetem docense). A beszélgetést Fodor János az ELTE adjunktusa vezette.
Koltay Tibor felidézte, hogy egy korábban szintén a Chandos kiadónál megjelent munkájából kiindulva készítették el Sonja Spiraneccel együtt a könyv koncepcióját a kiadó számára, ezt követően vonták be Z Karvalics Lászlót a közös munkába. A mintegy kétszáz oldalt felölelő mű összes fejezete a három szerző kollektív munkáján alapul. Szó esett arról, hogy az információs műveltség a különféle tudományos diszciplínákhoz szervesen kapcsolódva rengeteg féle szakmai megközelítésmóddal bír. Különös jellegzetessége, hogy nem tételes tudás átadásán van a hangsúly, hanem az információszerzéshez, kutatáshoz kötődő készségek és képességek elsajátításán.
A posztindusztriális korban egyre fontosabbá válik egyfajta alapvető tudományos műveltség megalapozása a világban való tájékozódáshoz. Emellett épül aztán fel a különféle szaktudományok sokkal zártabb tudományos környezete, amely még a tudományos alapműveltséghez hozzáadott plusz kompetenciákat igényel. Szó esett arról is, hogy a könyvtáraknak nagy a felelőssége abban, hogy segítséget nyújtsanak a kutatók számára a kutatási adatok kezelésében a szükséges hardver és szoftver infrastruktúra kezelésének alkotó jellegű használatában.
Z Karvalics László rámutatott arra, hogy az információ keresését és információ felhasználást kutató könyvtár és információtudományi terület mindig is alkalmazott jellegű tudomány marad. Ez azonban egyáltalán nem teszi alacsonyabb rendűvé a tudományok rendszerében. Sőt, az információelőállítás és szervezés új perspektívái révén „széles pampák nyílnak ahová kilovagolhatnak” e terület gyakorlati szakemberei illetve kutatói. Sajnos a jelenlegi tudományirányítás és tudományfinanszírozás jellemzően még az ipari korszak realitásait tükrözi. Ez viszont igen megnehezíti Magyarországon a könyvtáros képzőhelyek számára az új trendek követését a tudományos engedélyező fórumok negatív hozzáállásának folyományaként, mint arra Sipos Anna Magdolna a pécsi könyvtárosképzés korábbi irányítója rámutatott a közönség soraiból.
Az új publikációs formák térhódítását akadályozza, hogy a fiatal oktatóknak, kutatóknak a hagyományos fórumokon a tudományos értékelési rendszer rugalmatlan, zárt, sok szempontból elavult követelményei között kell megalapozniuk karrierjüket. Az új, pl. a közösségi médiához kötődő publikálási formák használatát, azok alacsony tudományos elismertség miatt, inkább csak a már karrierjük csúcsán járó kutatók engedhetik meg maguknak. Ők azok, akiknek van ideje, energiája arra, hogy új kutatási területek után tájékozódjanak, projektekbe kapcsolódjanak be. A műnek azért sem várható magyar nyelvű kiadása, mert olyan trendeket, fejlődési irányokat összegez, amelyekből a magyar tudományos valóságban még csak kevés tényező jelenik meg. Fontos azonban folyamatosan tájékozódnunk a fejlődés legfrissebb nemzetközi trendjeiről, s igen reményteli, ha ezt széles kitekintéssel rendelkező a nemzetközi kutatás fő áramában elhelyezkedő magyar szakemberek jóvoltából tehetjük meg.