Information Interactions- Phd workshop és konferencia a pozsonyi Egyetemi Könyvtárban
2016. november 16.
A Comenius Egyetem Könyvtár és Információtudományi tanszéke évente megrendezi Phd workshopját, melyet ezúttal nemzetközi tudományos konferencia egészített ki. Az esemény 2016. október 26-27-én, a pozsonyi Egyetemi Könyvtárban került megrendezésre.
A doktori hallgatók rendezvényére Szlovákia mellett Csehországból és Magyarországról érkeztek résztvevők. A tudományos konferencia előadói palettáját Nagy Britanniában tanító kanadai, illetve román előadó is színesített. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül szemezgetünk a programból, a teljes program, valamint az előadások bevezetői ezen a linken érhetők el.
A PhD workshopon bemutatott kutatási projektek két fő témakörbe voltak besorolhatók. Az első fő témakör az információs műveltség különféle vonatkozásait tárgyalta. A közösségi média eszközök használata integráns részévé vált a közgyűjtemények kommunikációs eszköztárának. Korántsem mindegy azonban, hogy milyen módszerekkel használjuk azokat, s milyenfajta kommunikációs modelleket építünk fel ennek kapcsán. Tovább színesíti az összképet, hogy a közösségi média használata sokszor szinte amolyan háttértevékenységén zajlik, számos más típusú feladat elvégzésével párhuzamosan zajlik. Ez a fajta angol nyelven multitasking-nak nevezett munkamódszer is rengeteg kihívást rejt magának, s nem is biztos, hogy képesek vagyunk hatékonyan ellátni egymással párhuzamosan zajló munkafolyamatokat. A harmadik fő dimenziója az információs műveltség kapcsán tárgyalt témaköröknek pedig az etikai megközelítés. Az információs szolgáltatások etikai oldala sokáig elhanyagolt területnek számított, de manapság egyre inkább felértékelődik. Itt egyaránt gondolhatunk a munkatársak közötti együttműködés etikai jellemzőire, illetve a felhasználókkal történő kommunikáció etikai oldalára.
A PhD workshop témaköre az integrált könyvtári rendszerek és repozitóriumok hatékony és sokoldalú használatához kötődik. Anna Janiková aki a csehországi Opava egyeteméről érkezett előadni, azt vizsgálta, hogy miképpen lehet az intézményükben használt integrált könyvtári rendszerből adatbányászati eszközökkel adatokat kinyerni abból a célból, hogy részletesebb képet kapjunk arról, hogy mit miért és hogyan használnak felhasználóik a rendelkezésükre álló szolgáltatások közül. Itt olyan típusú adatok kinyeréséről van szó, amelyek rejtetten vannak jelen a rendszerben, így külön algoritmusokat kell szerkeszteni arra, hogy ezek az összefüggések feltárásra kerüljenek (Ki, milyen utat jár be a rendszerbéli tevékenysége során, milyen keresési feltételeket kombinál, mennyire ergonomikus a rendszer használata stb.).
Michaela Kmeťová pozsonyi doktorandusz hallgató előadásában a repozitóriumok működtetésére koncentrált a hosszútávú digitális megőrzés biztosításának szemszögéből. Előadásából kiderült, hogy a nemzeti és helyi szinten kialakított szervezeti kereteknek, szakmai stratégiáknak, egységesen alkalmazott rutineljárásoknak kulcsszerepük van abban, hogy megfelelő megalapozottsággal, egységes alapelvek szerint tudjuk megőrizni a digitális kultúrkincset a jövő számára. A gyorsan változó technikai tényezők a szabályozási tényezők függvényében szinte másodlagosnak tekinthetők. Megfelelő, a hosszútávú megőrzést szolgáló szakmai stratégiai keretrendszer s annak implementálásának hiányában nem garantálható az adatok hosszútávú biztonsága.
Németh Márton a Qulto cégcsoport tagjaként működő Monguz Kft munkatársa, valamint a Debreceni Egyetem Informatikai Doktori Iskolájának levelezős PhD hallgatója előadásában a szemantikus webes eszközökkel felvértezett könyvtári katalógusok szolgáltatási kínálatát vizsgálta. Ezen a területen az a legnagyobb kihívás, hogy a különféle adatforrások szabványos összekapcsolásával igen szofisztikáltan összetett, nagyméretű találati halmazok állíthatók elő, melyeket megfelelő formában kell megjeleníteni a felhasználók számára. A felhasználói megjelenítő felületek fejlesztésének még igencsak az elején járunk, de francia és német példák segítségével bemutatható volt, hogy milyen funkciókra vagyunk jelenleg képesek, s hogy ez miféle hozzáadott értéket jelent a hagyományos könyvtári katalógusokból kinyerhető információkhoz képest. Például egységes felületen kapunk képet egy adott irodalmi mű összes kiadásáról, művészeti, kulturális lenyomatáról színházban, képzőművészetben, zenében egyaránt.
A második nap nemzetközi tudományos konferenciáját a Sheffieldben oktató, ám kanadai származású Elaine Toms tartotta. Ő sokszínű áttekintést adott róla, hogy milyen nehéz teljességre törekvően vizsgálni mindazon tényezőket, amelyek a felhasználói élményt befolyásolják. Informatikai, szociológiai, sőt orvosi (neurofiziológiai felkészültséggel, komputeres képalkotási eszközökkel rendelkező) szakemberek együttes munkájával lehet teljes képet alkotni mindazon hatásokról melyek a felhasználót érik a digitális könyvtári szolgáltatások használata közben.
Horatiu Dragomirescu professzor a bukaresti Közgazdasági Egyetemről az információ természetének zavarbaejtő változatosságával foglalkozott. Az információból egyszerre lehet nagyon kevés és túl sok. Könnyen másolható, s ha egyszer nyilvánosságra került, már szinte lehetetlen újra elzárni mások elől. Közjóként szolgálhatja az emberek javát, az információs monopólium másfelől azonban politikai, gazdasági előnyökre konvertálható át. Sokszor úgy érezzük, hogy korlátlanul áramlik, mégis nehéz megtalálnunk azokat a szeleteket, amelyek tájékozódási igényeinket a leginkább kielégítik. Még mindig csak a felszínt kapargatjuk, de az információ természetének zavarbaejtő változatossága, s az információt érintő eltérő megközelítésmódok igen sok kihívást rejtenek akkor, ha egységes keretek között vizsgálnánk az információ természetét, mibenlétét.
Dancs Szabolcs az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy szerte Közép-Európában is egyre sürgetőbb feladattá válik a katalogizálási szabványi keretek megújítása és nemzeti keretek közé történő implementálása. Ezen a téren pedig rengeteget tanulhatunk azoktól az országoktól, akik már belevágtak ezekbe a munkálatokba. Előadásában a francia példát ismertette, ahol az Amerikában megalkotott és komoly nemzetközi elismertségre szert tett RDA szabvány honosításáról döntöttek. Ez egy többéves folyamat, hiszen össze kell fésülni a nemzeti katalogizálási gyakorlatból fakadó hagyományokat az új szabványkörnyezettel, meg kell alkotni az új nemzeti szabályzatokat, illetve ezeket minden könyvtárnak át kell ültetnie a saját környezetébe is. Sok küszködést megúszhatunk azonban, ha tanulunk azon országok tapasztalataiból, amelyek már sikeresen ráléptek erre az útra.
Béres Judit a Pécsi Tudományegyetem oktatója a könyvtárosképzésbe bevezetett új specializációról adott áttekintést, mely az információs és médiaműveltség terjesztését végző felkészült szakemberek képzését célozza. Az előadás rengeteg gyakorlati példával szolgált arra, ahogyan a diákokat bedobták a mélyvízbe, gyakorlati kommunikációs feladatokat kellett megoldaniuk gimnazisták, illetve egyetemisták társaságában. Így a megszerzett elméleti ismeretek folyamatosan gyakorlati tapasztalatokkal társulnak, mely komoly előnyt jelenthet a felkészült szakemberré válás útján.
Pavla Kovářová a brnoi Masaryk Egyetem oktatója egy olyan komplex projektet mutatott be, ami a napjaink virtuális világában a gyerekekre leselkedő információs veszélyek elhárítását tűzte ki célul. Kvízjátékot és információs anyagokat fejlesztettek a szülők számára, hogy felkészültek legyenek a gyermekeikre leselkedő veszélyek mibenlétéről, s azok elhárításának módjairól. Az általános iskoláskorosztályok számára, pedig évfolyamokra specializált tantervet, illetve tananyagot fejlesztenek, mely lehetővé teszi a gyermekek életkorához illeszkedő ismereteket elsajátítását. A projekt még nem zárult le, tapasztalatai széleskörű nemzetközi érdeklődésre is számot tarthatnak.
A rendezvény igen jó áttekintést adott a digitális könyvtári szolgáltatások használata, fejlesztése kapcsán fellépő számos kihívásról. Emellett pedig hasznos információkkal szolgált a fiatal szakembereket jellemző szakmai attitűdökről, gondolkodásmódról.