Egy viszonylag új múzeumi program válik egyre népszerűbbé az általános iskolás korú (7-12 éves) gyerekek körében.
A  Da Vinci Learning ismeretterjesztő pizsamaparti sorozatának öt helyszín ad otthont, így minden hétvégén felváltva lehet ellátogatni az iskolás korú gyerekkel a Tropicáriumba, a Skanzenba (ide csak a nyári időszakban), a Korda Filmparkba, a Természettudományi Múzeumba és a Nemzeti Múzeumba. A sorozat 2015 őszén indított program elsősorban az élményen alapuló tanításra-tanulásra épít, és célja, hogy a gyerekek a tanulást a szórakozás, kísérletezés élményén keresztül éljék át.

A new york-i Metropolitan, a londoni Tate, a holland Van Gogh Museum és a Rijskmuseum is arról beszélt 1-1 projektjük bemutatása révén, hogy fontos a látogatóközönségnek élményeket nyújtani; akár gyerekeket, akár felnőtteket szólítanak meg, először a bevonódást kell elérni.
2016. június 6-8. között rendezték az ez évi We Are Museums nemzetközi konferenciát, ezúttal Bukarestben, számos híres múzeum részvételével. Az előadások közös vonala az a trend volt, hogy a múzeumok az emberek szabadidejéért küzdenek, ezért fel kell kelteni a látogatók érdeklődését már az elején, vagy már a látogatás előtt az online felületeken, hogy érdeklődővé váljanak és így kíváncsivá is a további tartalmakra, információkra, programokra. Hogy ezt milyen eszközökkel és praktikákkal lehet elérni? A fent említett múzeumok képviselői saját sikeres projektjeikről meséltek. A Tate-ben azon koncepció mentén installálták a kiállítást, hogy az első benyomás valamiféle érzékelés révén születik, mely aztán elindítja a gondolatokat, így az egyes műtárgyaknál illat-, vagy hanghatások érik a látogatót, egy Francis Bacon-festménynél pedig étcsokit kapnak, ezzel is kimozdítják a látogatókat a szokványos sémákból, motiválva őket, hogy beszélgessenek bátran az alkotások közt sétálva. A Van Gogh Museum pedig úgy szervez „találkozót” a holland művésszel, hogy a látogatók beléphetnek abba a világba, ahol a festő élt és alkotott, leülhetnek arra a székre, kipróbálhatják, megérinthetik, szagolhatják, ezzel is elősegítve Van Gogh világának megértését – és kielégítve a látogató örök igényét: megfogni a tárgyat. A Rijksmuseum vezetője szerint nagyon hasznos részletes digitális stratégiát építeni és minden típusú digitális eszközön megjelenni, mivel különböző igényű látogatók vannak, amit érdemes figyelembe venni. (Hamarosan elkészül a múzeum saját mobilapplikációja!). A Metropolitan Museumban (Metkids) egy külön csapat dolgozik a gyerekek megszólításán, nem kis sikerrel. A nagy munka már azzal elkezdődik, hogy a tervezésbe, szervezésbe és a tartalom-előállításba is bevonják a fiatalokat, így azoknak személyes kötődésük és sztorijuk lesz a múzeumhoz és egy-egy műtárgyhoz kapcsolódóan. A szórakoztató oktatást (edutainment) a frankfurti Städel Museum is zászlajára tűzte, ám ez nemcsak a gyerekeknek szóló játékos applikációt jelenti, hanem izgalmas online kurzust a felnőtteknek.

Rajta, merüljünk el a művészetekben!

A múzeumok világát gyakran úgy képzeljük el, mint ahogyan gyermekkorunkban vagy a filmekben láthatjuk. Hatalmas termekben kiállított tárgyak sokasága, ahol vagy csak néhány műértő, vagy látogatók tömege hömpölyög, hogy egy-egy pillantást vethessen valamilyen különlegességre. A hangulata pont olyan ódon, mint maguk a tárgyak.

Az Egerben, 2016. május 25-én rendezett V. Országos Múzeumandragógiai Konferencia, azok résztvevői és a megvitatott témák ennek tökéletes ellentétei voltak. Rendkívül nyüzsgő, eleven, nyitott közösséggel lehetett találkozni a rendezvény során. 
Jelen konferenciát az Eszterházy Károly Főiskola Kulturális Örökség és Művelődéstörténeti Tanszék és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület, Múzeumok és Látogatók Alapítvány közösen szervezte.
A konferencia fő témájaként az Új kihívások a felnőttkori múzeum-használatban címet adták. A téma különösen aktuális, a társadalom jelentős részét adó felnőttek, és az azon belül is növekvő arányban jelenlévő idősek és a múzeumok kapcsolatát, lehetőségeit kutatta. 
A köszöntők és a plenáris előadások között több előadó is felidézte az elmúlt időszakot és hangsúlyozta a múzeumok oktatási szerepét, és az abban rejlő lehetőségeket. 
A múzeum, a kultúra és az oktatás hármasa megjelent a felsőoktatás, a felnőttoktatással foglalkozó szekciókban épp úgy, mint a jó gyakorlatokat bemutató prezentációkban. A hagyományos kiállításokra épülő megoldások sokaságával lehetett találkozni, amelyek között a leglényegesebbek voltak: a tevékenykedtető foglalkozások és programok, a digitális technológiák alkalmazása, valamint a „látogatók bevonása” az élő múzeumba, például múzeumszínházak által. Ennek kiváló példáit láthattuk hazai és nemzetközi példákon keresztül. 

Hedvig Brada kolléganőnk Kulturális tartalmak közvetítése digitális eszközökkel című előadásában cégünk múzeumok részére szállított informatikai megoldásokkal kapcsolatos tapasztalataiból szemezgetett.

A konferencia teljes anyaga várhatóan az év végén jelenhet meg könyv formájában.

Megnyílt a Hadtörténeti Múzeum új állandó kiállítása Magyarország a Nagy Háborúban, 1914–1918 címmel, melynek digitális tartalmát a cégcsoportunk egyik tagja, a Monguz Kft. készítette.
A kiállítást színesítő játékok (térképes és egyenruhás kirakók, kvíz világháborús fotóállományhoz, életutas szerepjáték), valamint a hadtestek térképes megjelenítése, leírása, animációk, kronológia és egy nagyon gazdag képgaléria terminálokon érhető el a múzeumban.
Az interaktív tárlat a háború különböző olvasatait járja körbe: a hadjáratok mellett nyomon követi a katonák és a hátországban maradottak sorsát, valamint a társadalmi változásokat is.

Léo Caillard fotós divatosan öltözött párizsi fiatalokról készített képeket, majd a Louvre klasszicista szobrait bújtatta a lefotózott ruhákba.

Caillard, akinek portfólióját digitális portrék alkotják, két havonta ellátogat a Louvre-ba. Egy látogatása alkalmával támadt az az ötlete, hogy hipszter külsőt kölcsönöz a klasszicista szobroknak. “Néztem a görög szobrokat, és arra gondoltam, hogy szórakoztató és érdekes lenne felöltöztetni őket” – nyilatkozta a CO.Design-nak.

A szobrokat a múzeumban, a tipikus hipszter ruhákba öltözött hús-vér fotómodelleket pedig a stúdiójában fotózta le Calliard, majd digitális utómunkával áthelyezte a szobrokra a modern ruhákat, hozzáigazítva a fényeket és árnyékokat. 

A 2016. április 26-án a MOME TechLab szervezésében megrendezett Múzeum 2.0 konferencia elsődleges célja a párbeszéd megteremtése volt a mai digitális kor szereplői, azaz a váltás előtt álló múzeumi szféra és a digitális technológiákat szelídítő szakemberek között.

A konferencián így nemcsak múzeumi jó gyakorlatokról beszámoló előadásokat lehetett megtekinteni, hanem a technológiai és kreatív szakma által prezentált néhány projektet és demót is. Utóbbiak között a Monguz Kft. is képviseltette magát, asztalunknál az eddigi kiállítás-informatikai munkáink mellett a virtuális valóságot próbáltuk feltárni – bizonyos keretek között. A bátrak kipróbálhatták, milyen egy Oculus Rift eszközzel végig menni a hullámvasúton.

A szakmai tanácskozás kiemelt előadója volt Alicja Knast, aki többek között a varsói Chopin Múzeum és a Polin Múzeum (Lengyel Zsidóság Történetének Múzeuma) kiállítási koncepcióit is megalkotta, mindkét esetben sok „kütyüt” is felhasználva. A munkái során szerzett tapasztalatairól beszámolva hangsúlyozta, mennyire fontos a mérés maga különböző eszközökkel és statisztikákkal, mely alapján merni kell akár önkritikát is gyakorolni és újraszervezni esetleg egy kiállítási részt. Itthon ez a típusú szakmaiság (a mérés és tesztelés) még kissé gyerekcipőben jár, mint ahogyan egyáltalán a digitális eszközök használata is, ezért nagyon hasznos mások tapasztalataira odafigyelni.

Mint a legtöbb hasonló szakmai konferencián, itt is egyértelműen látszott az igény az előadások utáni kerekasztal- vagy panelbeszélgetésekre, ahol elegendő idő áll rendelkezésre, hogy konkrét kérdéseket vitathassanak meg a múzeumi szakemberek. Ám nagyon fontos momentum, hogy a konferencia kísérőjeként megjelenő demók, illetve maguk az egyes múzeumok által bemutatott, megvalósult és sikeres projektek növelik a nyitottságot és így a közös gondolkodást, ezáltal is egy lépéssel közelebb jutva a kiegyensúlyozott és helyes digitális alkalmazások módszertanához.
Ezúton is köszönjük a szervezést!

Milyen „források” segíthetik az egyébként állandó forráshiánnyal küszködő kulturális szektor szereplőit, a múzeumokat, a törvényben előírt digitalizálási stratégia elkészítésében?
A digitalizálás legfontosabb célkitűzése a közgyűjtemények által őrzött tudás és kulturális örökség hosszú távú megőrzése, valamint minél szélesebb körű elérésének biztosítása. Ehhez egyrészt minden múzeumi tárgyról digitális reprodukciót kellene készíteni, valamint az „analóg” mellett a digitális gyűjteményt is menedzselni, új formákban és eszközökkel elérhetővé tenni, új kreatív tartalmakat rendelni hozzájuk. Ahhoz nem szükséges szakmai konferencia, hogy belássuk, milyen nagy munkát jelent ez a közgyűjtemények számára. Abban azonban minden szakmai fórum nagy segítség – így a 2016. április 15-én lezajlott DigiStrat szakmai nap is –, hogy az érintett szereplők megosszák egymással tapasztalataikat, beszámoljanak jó például szolgáló projektekről és közösen vessenek fel kérdéseket és válaszokat.
A DigiStrat szakmai napon több múzeum képviselője is beszámolt a náluk zajló digitalizálás valamely aspektusáról, majd a tanácskozást egy nagyon aktív részvételű kerekasztal beszélgetés zárta. Amellett, hogy a gyűjtemény mely részét lehet/kell digitalizálni, olyan kérdéseket vitattak meg, hogy mit is jelent a szakszerű digitalizálás, a minőségi tárgyfotózás, illetve hogyan segítheti ezt a munkát a kulturális közfoglalkoztatási program, a gyűjteménykezelő szoftveres megoldások, vagy a diákok (a.k.a. „digitális bennszülöttek”) érettségihez kötelező önkéntes szolgálata.
Az anyagi jellegű források mellett tehát akad még néhány lehetőség és eszköz, mellyel élni lehet és ajánlott is. A hasonló szakmai fórumokra pedig láthatóan úgy szomjazik a múzeumi szakma, mint sivatag az esőre, mivel egy ilyen eseményen adódik lehetőség arra, hogy az érintett szereplők, azaz maguk a múzeumok, minisztériumi képviselet, szakmai szervezetek és különböző szolgáltatók és piaci szereplők találkozzanak és hasznos információhoz jussanak. Az együttműködés és hálózatban gondolkodás fontos hívószavak, reméljük, lesznek még ilyen fórumok és egyre születnek az előremutató stratégiák.

Az Europeana Space programsorozat keretében került megrendezésre a Future Museums Hackathon nevű két napos verseny, amelyen a Monguz Kft. munkatársai is részt vettek. Az eseménynek Velence (Olaszország) biztosított helyszínt a Ca” Foscari Egyetem vadonatúj kampuszán.

A verseny célja újszerű ötletek definiálása és prezentálása volt, amelyek a 21. század számára újraértelmezik a múzeum szerepét. A szervezők olyan innovatív megoldásokat kerestek, amelyek újfajta megközelítést adnak a múzeumi tartalmak nagyközönség elé tárásában. Az ötletek kidolgozására két napja volt a versenyző csapatoknak. A felkészülésben szakmai zsűri segítette a résztvevőket; az egyes prezentációk két körös véleményezésen estek át. A csapatok összetétele rendkívül változatosra sikerült, hiszen a muzeológusok mellett a művészek, programozók és az egyetem hallgatói is megméretették magukat.

A versengő megoldások között számos próbálta meg a digitális térbe áthelyezni a múzeumi látogató gondolatait, vagy további hasznos tartalmakat ajánlani a felhasználótól gyűjtött benyomások alapján. Olyan feltörekvő technológiák is előkerültek mint a 3D nyomtatás, a beacon technológia vagy a virtuális és augmentált valóság. A megoldások többsége az okostelefonon futó alkalmazásokra koncentrált.

Ugyancsak sokan gondoltak a sztori kreálás lehetőségére, amely segítségével a múzeumi objektumokat egy koherens történetben ismerheti meg a látogató. A Monguz Kft. versenyzői is egy ilyen megoldással jeleskedtek. A Qulto M.A.G.N.E.T. nem kevesebb célt tűzött ki, mint a látogatók tekintetének és a digitális repozitóriumok tartalmának egy helyre vonzását. Az ötlet újdonsága abban rejlik, hogy a kurátor programozói segítség nélkül is képes teljesen önálló történetet létrehozni, amelyet kulcsrakész digitális elemekkel (játékokkal, multimédia tartalmakkal, nem lineáris sztori szerkesztéssel) izgalmassá és egyedivé tud tenni. Az elkészült munkát ezután néhány kattintással a digitális eszközök garmadájára juttathatja el.

A verseny díjazottjai között olyan megoldások szerepeltek, mint az az alkalmazás, amely okostelefonos applikációként lehetővé teszi az egyedi képeslap küldést (PostArt); sztori orientált módon beacon technológiával könnyebben befogadhatóvá teszi a múzeum tárlatát (Yourmuseum); avagy a múzeumi tartalmak alapján mémeket vagy divatelemeket volt képes kreálni (Spiced).

A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központja idén harmadik alkalommal rendezte meg a MUZEUM@DIGIT Konferenciát november 3-án és 4-én.
A kétnapos rendezvény célja az volt, hogy nemzetközi kitekintéssel bemutassák és megvitassák a digitális múzeum, a múzeumi digitalizálás újdonságait, jelenlegi irányvonalait és távlatait, valamint az internet alapú (webes) megjelenési formákat.

A rendezvényen nagy hangsúlyt fektettek a területet érintő időszerű kérdésekre és a múzeumokban alkalmazható innovatív technológiákra, így az előadók témái között szerepeltek a múzeumok társadalommal való együttműködésének lehetőségei (különös tekintettel a fiatal nemzedékek megszólítására), a felhő alapú szolgáltatások jogi vonatkozásai, az adatvizualizáció, valamint a digitális technológia által nyújtott lehetőségek (pl. gamification a múzeumokban). 
A fiatal generációkkal való kapcsolattartásról szerzett tapasztalatairól Ruttkay Zsófia (MOME) és Kókai-Nagy Tímea (KOGART) tájékoztatott. Ruttkay Zsófia a múzeumi digitális alkalmazások, kiállítások élményszerű megvalósításából adott gyakorlati ízelítőket. Rámutatott arra, hogy messze nem elég a QR kódokat kitenni a múzeumok kiállítótereibe. Minden azon áll vagy bukik, hogy mennyire tudjuk élményszerű hozzáadott értékkel növelni a fizikai térben átélhető látnivalót. Mindemellett alapvető fontosságúak a kizárólag a virtuális térben fejlesztett múzeumi alkalmazások is, melyek kapcsán szintén fő szempont az interaktivitás az élményszerűség. 
Kókai –Nagy Tímea mindehhez azt tette hozzá, hogy az 1990 után született, digitális bennszülötteknek is nevezett Z-generáció tagjai fokozott igénnyel fordulnak a csoportos élmények és a vizualitás irányába. Arra vágynak, hogy könnyed szórakozás keretei között bővíthessék tudásukat a múzeumok kínálata révén. Eredményes kiszolgálásukhoz szemléletváltásra, a szakmai gondolkodásmód csiszolására van szükség, mely szép kihívást jelent a múzeumok számára. Ennek egyik legjobb eszköze a játékosítás (gamification). A digitális bennszülöttek életét teljesen áthatja az online játékok világa. Éppen ezért annak érdekében, hogy játékos mechanizmusok útján tudjuk velük kommunikálni, meg kell vizsgálnunk, hogy miképpen tudjuk beilleszteni e működésmódokat a múzeumi munkafolyamatokba és a múzeumpedagógiai oktatás keretei közé.
A múzeumokat érintő technikai kihívások kapcsán Horváth Ádám (MNM) előadásában a Synergy-modellt ismertette. Ez utóbbi azt szeretné elősegíteni, hogy fenntartható folytonos adatszolgáltatás és adatbefogadás jöjjön létre a partner intézmények között. A modell az aggregáció folyamatát írja le az adatszolgáltató és az aggregátor együttműködésében. Kiegészíti a már meglévő modelleket, miközben orvosolja azoknak számos hiányosságát is. 
Tóth Kornél és Németh Márton előadása a Monguz Kft. részéről a múzeumi digitális tartalomszolgáltatási folyamatokról, kihívásokról, fejlesztési irányokról adott általános áttekintést. A szerzők rámutattak, hogy a könyvtári világ számos példával szolgál a metaadatok minőségellenőrzésére, illetve országos közös katalógus fejlesztése terén a múzeumi szféra számára. A jövőt tekintve gyakorlati példákkal szolgáltak arra, hogy miért kellene a múzeumoknak megjelenniük a szemantikus weben. A saját múzeumi állomány alaposabb, több szempontú feltárását is elősegítheti e lépés, valamint új távlatokat nyithat a közgyűjteményi szféra intézményi adatainak összekapcsolása felé is.
A konferencián számos nemzetközi esettanulmány részletezte, hogy hol tartanak ma a múzeumok szerte a világban a szolgáltatásfejlesztés és a társadalmi kapcsolattartás területén. Olga Kissel beszámolt az oroszországi Museum-Geek fesztiválról. Az eseményen a szakmai zsűri mellett a közönség is szavazhat arról, hogy mely szolgáltatásokat, alkalmazásokat találja a legvonzóbbnak. Az első, 2014-ben megrendezett fesztivál keretei közé 44 orosz, ukrán, illetve fehérorosz múzeumot, valamint finn közreműködéssel megvalósult projekteket is sikerült bevonni.
Bob Haroutunian a New Yorki Szeptember 11. emlékmúzeumról tartott előadásában bemutatta a múzeum média-infrastruktúrájának megtervezése során felmerült kihívásokat. A tízezer négyzetméteres kiállítótérben több mint 140  szolgáltatási ponton egyidőben futó tartalmi elem központi menedzsmentjét és szolgáltatását kellett megtervezni. Ehhez járul még hozzá az ingyenes audioguide eszközök és mobilalkalmazások használatának hozzáillesztése is.   Az előadó beszélt a technológiai alapkövetelményekről, a szolgáltatási design tervezéséről és megvalósításáról. Felvázolta a fizikai terekhez kötődő munkán felül a múzeum online megjelenésének design valamint tartalom stratégiáját is.
A konferencia során kiderült, hogy a látogatók számának növelése érdekében a magyar múzeumok számára is egyre fontosabbá válik, hogy interaktív, digitális megoldásokkal fokozzák a látogatói élményt.

A Móra Ferenc Múzeum „Trendek, irányok a múzeumi kommunikációban” című konferenciáján a budapesti és vidéki múzeumok kommunikációval foglalkozó munkatársai mutatták be kampányaikat és módszereiket a látogatók számának növelésére.

A budapesti és vidéki napilapok, folyóiratok újságírói is értékelték a közgyűjtemények kommunikációját, és hasznos, gyakorlati tanácsokkal látták el a múzeumok munkatársait.

A múzeumlátogatókat ma már egyre kevésbé vonzzák a megszokott múzeumi kiállítások, és a hagyományos tárlatvezetés. Napjainkban egyre fontosabb szerepet kap a látogatói komfort növelése, a látványosság, a különlegesség és egyediség. A látogatók igazi múzeumi élményre vágynak, és nem csupán a múzeumi térben megszerzett élményre. Sok esetben meg is kell tanítani a látogatót, hogy hogyan értelmezzenek egy-egy tárlatot. A tematikus kiállítások szervezésekor így egyre nagyobb szerepet kap a kreativitás.A kreatív gondolatok szerepe már a kiállítások témáinak tervezésekor is fontos, hiszen érdemes olyan témákat választani, amiből kiemelhető egy-egy sztori, emberi történet. A sajtókapcsolatokat is erősítheti, így a megjelenések számát növelheti, ha az újságírók, riporterek jól megírt, érdekes, a mai kor problémáira reflektáló, emberi történeteket megjelenítő cikkeket kapnak a múzeumok kommunikációs munkatársaitól – tudhattuk meg budapesti és vidéki napilapok, folyóiratok újságíróitól, akik a közgyűjtemények sajtóbeli megjelenési lehetőségeiről tartottak előadást. A hagyományos sajtótájékoztatók helyett érdemes sajtóbejárásokat tartani, a meghívókhoz pedig célszerű sajtóanyagot csatolni átélhető, az érzelmekre ható, elmesélhető tartalmakkal.
dr. Medgyesi Konstantin, a Móra Ferenc Múzeum sajtóreferense elmondta, a múzeumoknak igencsak nehéz újat mutatni, mert egyre több múzeum igyekszik kreatív módon megragadni a potenciális látogatók figyelmét.
A versenynek köszönhetően egyre látványosabb, színvonalasabb múzeumi kiállítások várják az érdeklődőket.