Október 21-én, az Országos Széchényi Könyvtárban mutattuk be Qulto termékeinket és szolgáltatásainkat.

Lendvay Miklós, az OSZK E-Szolgáltatási Igazgatóságának vezetője köszöntőjében felvázolta azt a környezetet, amelyhez alkalmazkodva átalakításra került a könyvtári működés struktúrája. Hangsúlyozta, az online elérhető tartalmak között újabb és újabb kapcsolatok jönnek létre, ennek következtében felértékelődött a feldolgozott szövegek kutatásának fontossága, és egyre nagyobb szerepet kap a könyvtárak munkájában a szerzői jogok kérdése is. Jelenleg a könyvtárak kiemelt feladata, hogy eszközt biztosítsanak az online elérhető információk feldolgozására. Ehhez új informatikai rendszerre van szükség, melynek beszerzése előtt az Országos Széchényi Könyvtár több információtechnológia cégnek is lehetőséget biztosít termékei bemutatására.

Kármán László, cégünk ügyvezető igazgatója előadásában szintén kitért a közgyűjteményi trendekre, vagyis a hálózatosodás, az együttműködések, valamint a nyílt (szemantikus) adatok és tartalmak egyre kiemelkedőbb szerepére, majd ismertette a Monguz Kft. stratégiáját és felhívta a figyelmet a jelenleg is elérhető pályázati lehetőségekre (NKA, TOP, Horizon 2020, Széchenyi 2020, GINOP, EFOP, KÖFOP, VEKOP, Határon átnyúló, INTERREG Danube).

Czoboly Miklós, cégünk ügyvezetője bemutatta az átszervezett és megújult Qulto portfóliót (Qulto Education and Research, Qulto Connection, Qulto Control, Qulto Digital, Qulto Tech, Qulto GLAM), valamint cégünk stratégiai partnereit.

Berger Ágoston kollégánk ismertette a legújabb Qulto feljesztéseket, majd Simon András, és Brada Hedvig adott egy kis ízelítőt múzeumi megoldásainkról, valamint a múzeumi attrakciófejlesztésről.

Az esemény további részében tematikus workshop-ok formájában vezettük be a résztvevőket a Qulto termékek és szolgáltatások világába. Nagy érdeklődés kísérte bemutatóinkat, amelyeket a hagyományos IKR modulokról, elektronikus szolgáltatásokról, együttműködési lehetőségekről, technológiáról, támogatásról, valamint üzemeltetési környezetről tartottak kollégáink. 

Az elhangzott prezentációkat ezen a linken tekintheti meg.

2015. október 21-én 10.00 órától termék- és szolgáltatásbemutatót tartunk az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében, melyre szeretettel hívjuk és várjuk partnereinket!

A jelentős tartalmi átfedés miatt ezt a bemutatkozási lehetőséget összevonjuk a korábbi években megrendezett Huntéka Klub és Corvina Mikulás című eseményeinkkel.

A rendezvény programja:

09.30 – 10.00 Kávézással egybekötött regisztráció
10.00 – 10.10 Lendvay Miklós, OSZK: Köszöntés, bevezető az IKR bemutatóhoz
10.10 – 10.40 Kármán László: Közgyűjteményi trendek, Qulto stratégia, vízió
10.40 – 11.10 Czoboly Miklós: Qulto portfólió, országos szolgáltatások, stratégiai partnerek
11.10 – 11.40 Berger Ágoston: Qulto fejlesztések, innováció
11.40 – 12.10 Simon András, Brada Hedvig: Múzeumi kitekintés

12.10 – 13.30 Büféebéd

13.30 – 15.20 Kérdezze kollégáinkat: tematikus workshop-ok, beszélgetések több csoportban:

Hagyományos IKR modulok: HunTéka, Corvina

Elektronikus szolgáltatások: Corvina dokumentumtár, JaDoX, ELDORADO, Fedora

Együttműködések: aggregátorok, portálok, szemantikus adatok

Technológia: gamification, attrakciófejlesztés, kipróbálható virtuális valóság szemüveg, RFID

Támogatás: adatmigráció, látványsupport, ügyfélkapu, e-learning

Üzemeltetés: operációs rendszer, tároló megoldások, felügyeleti komponensek stb.

15:20 – 17:00 Czoboly Miklós: Összegzés, jövőkép, kérdezz-felelek

A bemutató ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

Digitális bölcsészetekről régen és most címmel rendezett workshopot az SZTE Bölcsészettudományi Kar és az SZTE Egyetemi Könyvtár. Bevezető előadásában Kokas Károly (SZTE EK informatikai főigazgató-helyettes) röviden szót ejtett mindazon irányokról, módszerekről és eszközökről, melyek a digitális bölcsészetet meghatározzák.

Monok István (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ főigazgatója) egy új filológiai korszak kezdeteiről adott számot, amikor a szerzőségről alkotott fogalmaink is átalakulnak. Alapvető mentalitásváltozást kell átélnünk szerinte. Legalább annyi ígéret van ezen új korszakkal szemben, mint amit a könyvnyomtatás jelentett a kortársaknak. Számot kell vetni azonban az átalakulási folyamat kihívásaival, árnyoldalaival is.

Vincze Veronika (MTA-SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport, Nyelvtechnológiai Csoport) áttekintette a kulcsszavazás jelenlegi helyzetét, különös tekintettel az eddig elért, magyar nyelvre vonatkozó eredményekre és magyar nyelvű adatbázisokra. Ezek után bemutatta a kulcsszavazás alkalmazási lehetőségeit más, eddig még nem vizsgált szövegállományokra, illetve témakörökre. Végül ismertette, miként segítheti a dokumentumok automatikus kulcsszavazása más tudományterületek, például a bölcsészettudományok kutatóinak munkáját.

Berend Gábor (SZTE TTIK Informatikai Intézet) előadásában rövid bemutatásra kerültek a szöveges dokumentumokat kulcsszavakkal automatikusan ellátni képes eljárások fő típusai, illetve az ezek elkészítését lehetővé tevő fontosabb angol, illetve magyar nyelvű szöveges adatbázisok. Az előadás során az SZTE nyelvtechnológiai csoportja által fejlesztett, újszerű megoldásokat alkalmazó kulcsszókinyerő rendszer is bemutatásra került, melyet az eddigiekben változatos forrásból származó dokumentumokon (tudományos publikációk, híranyagok, valamint termékvéleményezések) alkalmaztak sikerrel.

Hunyadi Zsolt (SZTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék) előadásában  áttekintette az elmúlt másfél évtized (hazai és külföldi) oklevél-digitalizálási vállalkozásait (a teljesség igénye nélkül) áttekintve és röviden értékelve tett kísérletet az Anjou-kori oklevéltár online adatbázisának kontextualizálására. A közel 21 ezer magyar nyelvű regesztát tartalmazó XML-struktúrájú adatbázis mindmáig kiaknázatlan lehetőségeket nyújt(hat) a középkorászok és más tudományágak kutatói számára. Rámutatott, hogy szemantikus web (RDF, OWL), valamint a tér-informatika (geo-referálás) kínálta lehetőségek felé elmozdulva hatványozottan lehetne kiaknázni az adatbázisban rejlő lehetőségeket.

Latzkovits Miklós (SZTE BTK Magyar Irodalom Tanszék) az interneten 2003 óta elérhető, s azóta folyamatosan bővülő Inscriptiones Alborum Amicorum című adatbázist mutatta be. Az IAA 16-18. századi hungarika jellegű emlékkönyvi bejegyzések adatait tartalmazza, jelenleg 12.000 autográf adatot. Ezek szövege (és többnyire digitalizált fotómásolata) eredeti nyelven átírva is elérhető az IAA-ban. Az előadásban röviden bemutatta magát az emlékkönyv műfaját, illetve szót ejtett az adatfelvételi struktúra kialakításának problémáiról is.

Péter Róbert (SZTE Angol Tanszék) 2010-ben Németh L. Zoltán és Tóth Tamás (programozó) matematikusokkal egy olyan digitális módszer fejlesztésébe kezdett, amely többek között képes nagy mennyiségű sajtócikk bibliográfiai- és metaadatainak grafikus megjelenítésére, eloszlásának és gyakoriságának vizsgálatára. Az előbbi segítségével többek között – eleddig ismeretlen – történeti trendeket és folyamatokat jeleníthetünk meg, valamint tesztelhetünk régi hipotéziseket. Az emberiség történetében most van először lehetőség ilyen elemzések elvégzésére, mivel a 21. század előtt nem álltak rendelkezésünkre ilyen volumenű digitális archívumok. A digitális módszer előnyeit és korlátait az előadó több esettanulmány segítségével ábrázolta.

Molnár Sándor (SZTE Klebelsberg Könyvtár) előadásában főként a szegedi Klebelsberg Könyvtárban fejlesztett és szolgáltatott DélmagyArchív (a Délmagyarország című napilap online archívuma) alapján mutatta be, hogy az informatikai lehetőségek révén milyen kérdésekre kaphatunk gyors válaszokat, és milyen új irodalomkutatási lehetőségeket ad a számítógépes indexeltség. Utalt arra is, hogy milyen további fejlesztési lehetőségeket mérlegelnek az információ visszakeresés hatékonyságának javítására. A több „bölcsész” típusú adatbázist párhuzamosan kezelő és a Könyvtár által az egyetemnek előfizetett ADT+ archívum lehetőségei is említésre kerülnek. Ennek kapcsán rámutatott, hogy az ADT+ metaadatokkal való ellátottsága jelenleg igen szegényes. A teljesszövegű keresés kapcsán többféle keresési stratégia kialakításával érhetünk (legalább részlegesen) célt.

Vinkó Tamás (SZTE TTIK Számítógépes Optimalizálás Tanszék) utalt arra, hogy gráfok a matematikai modellezés egy igen hasznos eszköztárát képezik. A klasszikus gráfelmélet mellett az utóbbi időben a kutatásokban jelentős szerepet kapott a hálózatok vizsgálata is. A hálózatok is gráfok (pontok és azokat összekötő élek halmaza), azonban a hálózatok mindig valamilyen, a valóságban előforduló jelenséget képviselnek. Amennyiben rendelkezésünkre áll egy hálózat, annak számos, nagyon érdekes tulajdonságát vizsgálhatjuk, majd abból visszakövetkeztethetünk olyan összefüggésekre a hálózat által modellezett jelenségben, amelyre gyakran más eszközzel nincs módunk. Az előadásban szemléletes példákon keresztül mutatott be néhány érdekesnek tartott hálózattudományi eszközt. Ezek egy része vizualizálható is, melynek kapcsán megismerhettünk néhány erre alkalmas számítógépes környezeteket is.

Az előadásokat követő kerekasztal beszélgetés résztvevői Keveházi Katalin (SZTE EK főigazgató), Molnár Gyöngyvér (SZTE Neveléstudományi intézet), Farkas Richárd (SZTE TTIK Számítógépes Optimalizálás Tanszék), Labádi Gergely (SZTE Magyar Irodalom Tanszék) voltak. A könyvtárosok, bölcsészek és informatikusok együttműködési lehetőségeinek esélyeit, kihívásait járták körül. Kiemelték, hogy a bölcsészeknek meg kell tanulniuk, hogy az informatikai jelen fejlettségi szintjén milyen módon tudja segíteni munkájukat. Ez a folyamat akár több évet is igénybe vehet, utána viszont releváns kérdéseket tudnak feltenni az informatikusoknak, annak tekintetében, hogy miképp tudják a fejlesztéseik a bölcsészek munkáját segíteni.

A rendezvényről videofelvétel készült, mely várhatóan a Videotorium felületén lesz megtekinthető a későbbiekben.

A göteborgi könyvvásáron (2015 szeptember 24-27.) számos izgalmas előadással mutatkozott be a Svéd Nemzeti Könyvtár.

Svéd nyelven hallhattunk a nemzeti könyvtári stratégiáról, valamint számos fejlesztési elképzelésükről is. A stratégia fő célja, hogy információt nyújtsanak mindenkinek, korra, nemre, gazdasági állapotra való tekintet nélkül. A Svéd Nemzeti Könyvtár igazgatója Gunilla Herdenberg és Erik Fichtelius a nemzeti könyvtári szolgáltatásokért felelős minisztériumi főtanácsos közösen fogalmazták meg a kívánalmukat, miszerint a könyvtár legyen az esélyegyenlőség fő eszköze, a társadalmi kohézió biztosítéka. A fejlesztési elképzelések között kerekasztalbeszélgetésen vitatták meg, hogy miként terveznek átállni svéd könyvtárak a Koha – nyílt forráskódú integrált rendszer – használatára.

Bemutatták a Scandinavian Library Quarterly címen megjelenő közös északi könyvtárügyi folyóiratot, és svéd nyelvtudás nélkül is élvezhető, a divatról szóló, képes, hangos, szöveges dokumentumokról összeállított tartalomszolgáltatásról tartottak előadást.

A könyvvásáron élénk érdeklődést keltettek a digitális technológia, s az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások legújabb fejleményeit bemutató előadások. A több napos könyvvásáron bemutatták a digitális mesekönyvekhez kapcsolódó interaktív illusztrációkat, a fiatalok olvasáskultúrájának sajátosságait, és a programozással kapcsolatos fejlesztési lehetőségeket. Szóba került az e-könyv technikai formátumok fejlődése és az azt övező piaci környezet elemzése is. Hallhattunk a Svéd Digitális Nemzeti Könyvtár koncepciójáról (a fizikai és a virtuális könyvtárhasználat összefüggéseiről, a különböző terekben nyújtott kiegyensúlyozott szolgáltatásokról). Megemlítették, hogy a digitális térben a fiatalok élményszerűbben felfedezhetik fel a klasszikus irodalmárok, tudósok életművét (például August Strindbergét és Nikola Tesláét). Megvitatták a saját digitális kiadásban megjelenő művek gondozásának, terjesztésének kihívásait, majd bemutatták az internet közelmúltbeli fejlődésének főbb technikai és társadalmi kihívásait is. Végül több előadás révén az online számítógépes játékok fejlődése is szóba került.

Az előadások videofelvételei naponkénti bontásban a youtubeon is elérhetőek: Csütörtök, Péntek, Szombat, Vasárnap

Július 10-én Innovációs politikák a kulturális intézmények számára címmel nemzetközi workshopra került sor az Országos Széchényi Könyvtárban a Civic Epistemologies című projekt keretében.

A rendezvény a kulturális örökség gondozásának területén működő intézmények innovációs elképzeléseit járta körül.
A hangsúly a civil partnerségen volt a különféle digitális szolgáltatásfejlesztést célzó stratégiák, illetve konkrét projektek kapcsán.

Az eseményről bővebben angolul ezen a linken olvashatnak.

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 47. Vándorgyűlésének idén Szolnok adott otthont 2015. július 16-18 között. Cégünk támogatóként járult hozzá a konferencia sikeréhez. Szakmai partnereink munkatársaink közreműködésével előadásokat tartottak a rendezvény szekcióülésein.
Czoboly Miklós a plágiumkereső szolgáltatásunkat mutatta be. Fejes Ildikó (Magyar Nemzeti Múzeum) és Brada Hedvig előadásában múzeum-informatikai megoldásokról és trendekről hallhattak az érdeklődők. A Magyar Művészeti Akadémia tagjait bemutató mobilbarát portált Mazula Zoltán mutatta be. A mobil OPAC megoldásainkat Kómár Éva (Petőfi Irodalmi Múzeum) és Szabó Mihály tekintette át. Az ELDORADO projekt oktatási anyagairól, képzési programjairól pedig Bánkeszi Katalin, az OSZK Könyvtári Intézet igazgatója számolt be Sinka Róberttel tartott előadásában.

A göteborgi könyvvásár az északi országok legrangosabb kulturális, kultúrpolitikai rendezvénye, amely európai szinten is jelentős eseménnyé nőtte ki magát. Magyarország idén Izland társaságában díszvendége a rendezvénynek. Ez a szerep főként a magyar irodalom szereplői számára nyújt bemutatkozási lehetőséget.

Az első nap könyvtáros szakmai rendezvényei közül kiemelkedtek az e-könyv kultúrával kapcsolatos előadások. A W3C konzorcium svéd képviselője Olle Olsson technikai oldalról közelítette meg a témát ám szoros összefüggésben a piaci gazdasági háttérrel. Nagyrészt a piac szereplőin múlik ugyanis, hogy zárt digitális ökoszisztémák fejlődésének leszünk továbbra is szemtanúi, vagy kialakulnak olyan kompatibilis megoldások melyek az e-könyv olvasásra használt hardverek lehető legszélesebb körén teszi lehetővé a szolgáltatások elérését . Annál is égetőbb probléma ez, mert a nyomtatott könyvek digitalizált másolatain és a nyomtatott formát követő digitálisan létrehozott műveken túl megjelennek az olyan digitális művek is, melyek kiterjesztett lehetőségeket nyújtanak a vázoltakhoz képest (például 3D –ben szemléltető illusztrációk segítségével).

Tom Wilson és Elena Maceviciute, a borasi könyvtárosképző intézmény oktatói az e-könyv fogyasztás társadalmi oldalára fókuszáltak. A svéd könyvfogyasztási szokások taglalása mellett égető kérdésként merült fel, hogy vajon piaci értelemben mekkora fogyasztói méret az, amelyre szolgáltatásokat lehet tervezni. Egyre nyílik az olló az angolszász e-könykultúra kínálata, eszközei fogyasztási volumene és a skandináv országok megfelelő mutatói között is. A kis nyelvi kultúrák fokozottan küzdenek azzal, hogy megtalálják helyüket az e-könyv univerzumban.

2015. szeptember 17-én az Országos Széchényi Könyvtár rendezvénytermében került sor a fenti címmel a Könyv-Tárlat őszi rendezvénysorozatának első előadására. Az egész félév programja a propaganda története körül fog forogni. Az előadásokat mindig koncert illetve színházi esemény, illetve a témához kötődő művekből álló kiállítás egészíti ki.

A bevezető előadást Kepes András újságíró tartotta. Felvázolta a propaganda történetének főbb állomásait. Ízelítőt adott azokból a szociálpszichológiai kísérletek által igazolt lelki folyamatokból, melyek révén a propaganda általában sikerrel hat emberi tömegekre illetve egyénekre is. A különböző kísérletek kapcsán kiderült, hogy az emberek mintegy egynegyede sikerrel tudja függetleníteni magát a legmanipulatívabb érzelmi alapú propaganda törekvésektől is. Az értelemhez való ragaszkodás, a manipulációs szándék felfedezése és elutasítása tehát tanulható. Emellett azonban mindez sokszor nagy önuralmat és erkölcsi tartást kíván, ami abszolút egyénfüggő tényező. Az előadó felhívta arra is a figyelmet, hogy az egyének a tömegrendezvényeken olyan pszichikai befolyás alá kerülhetnek amely fölülírhatja a legjószándékúbb egyéni viselkedésmintákat is.  Az előadást jazzkoncert követte.

A hollandiai Utrecht egyetemi könyvtárában zajló érdekes fejlesztési projekt azt taglalja, hogy miképp lehet pontosan megtervezve és ütemezve hálózati megoldással kiváltani a könyvtár saját katalógusát.

Az integrált könyvtári rendszerek területén zajló fejlesztések egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy feleslegessé válik saját intézményi szintű rendszerek üzemeltetése. A katalogizálás, feldolgozás művelete, az online nyilvános intézményi katalógus (OPAC) legalábbis már kiváltható ily módon. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy biztosítani kell, hogy minden katalógus rekord eljusson helyi szintről a központi rendszerbe, majd onnan vissza a helyi integrált rendszerbe (miután a kölcsönzés és egyéb műveletek nem kerülnek központosított kezelésre). Hatékony új munkafolyamatokat kell kialakítani a gyűjteménykezelésre. Biztosítani kell a munkatársak továbbképzését is. 

A könyvtárosok hatással vannak azon emberek életére, akiket nap mint nap kiszolgálnak. Az I Love My Librarian díj arra ösztönzi a könyvtárak látogatóit, hogy elismerjék a legjobb könyvtárosok teljesítményét.

A szervezők szeretnék megimerni a könyvtárlátogatók véleményét arról, hogy a könyvtárosok hogyan javítják az iskolai, egyetemi, és közkönyvtárak látogatóinak életét.
Minden évben 10 könyvtáros kerül kiválasztásra.

A jelöléseket 2015. szeptember 28-áig várják.