A hagyományokhoz híven idén is szakmai aktualitásokkal, előadásokkal, vendégekkel és kerekasztal-beszélgetéssel készülünk szakmai napunkon.
Csatlakozzanak hozzánk online 2022. február 9-én!
Az ingyenes, de regisztrációhoz kötött eseményt a Zoom videókonferencia alkalmazás segítségével bonyolítjuk le. Az online csatlakozáshoz szükséges linket a rendezvény előtti napon e-mailben küldjük el a jelentkezőknek.
Bevezető – QULTO Kutatási Infrastruktúra (QRI) – Pancza János, portfólió menedzser, Qulto Magyarország Ígéretes Kutatási Infrastruktúrája: A Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium (DH-LAB) és a Qulto Kutatási Infrastruktúra (Qulto QRI) – Dr. Kiss Tamás (projektmenedzser, Qulto) és Palkó Gábor (tanszékvezető, ELTE Digitális Bölcsészet) előadása
10:45 Dreamwork – Qulto újdonságok
EasyThesis – szakdolgozat-kezelés könnyedén – Dr. Fülöp Endre, rendszertervező, Qulto Restaurálási munkafolyamatok webes platformja – Váriné Fazekas Emőke, termékfelelős, Qulto ePublisher – E-kiadványok szolgáltatása, megosztása – Pancza János, portfólió menedzser, Qulto Qulto Payment – fizetési koncepció az eCard-ban – Pancza János, portfólió menedzser, Qulto 24 órás könyvtár / RFID megoldások – Udvardy-Nagy István, SmartFreq
— Kávészünet —
11:30 Kultúra és tudomány népszerűsítése
Előadások:
Tudásháló technológia a kultúra és a tudásmenedzsment szolgálatában – Dr. Fülöp Endre, rendszertervező, Qulto Petőfi szabadon: digitális kezdeményezések a Petőfi Sándor-emlékévben – Dr. Török Petra, főigazgató-helyettes, Petőfi Irodalmi Múzeum, a Petőfi 200 Ideiglenes Kollégium tagja Digitális megoldások a kultúra támogatására – élményparkok, tudásközpontok, a digitáliskompetencia-fejlesztés új eszközei – Sörény Edina, projekt szakmai vezető-helyettes, digitális fejlesztő, Digitális Jólét Nkft.
~ 12:15 Kerekasztal-beszélgetés
Felvezető előadás: Az olvasás és kultúrafogyasztás változásai – Adatok, trendek – Dr. Tóth Máté, igazgató, Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár
Beszélgetőpartnerek: Szatucsek Zoltán, igazgató, Magyar Nemzeti Levéltár, Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Uniós Projektek Igazgatósága Pergéné Szabó Enikő, általános főigazgató-helyettes, Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Sz. Fejes Ildikó, főosztályvezető, Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ Mihály Eszter, csoportvezető, Országos Széchényi Könyvtár – Digitális Bölcsészeti Központ
Nina Kov és a Qulto csapat művészeti projektje az NFTDEB Hackathonon
A többek között Debrecen Város Önkormányzata, a Debreceni Egyetem Könyvtára és a Modem szervezésében november 25-27. között megrendezett első európai NFT DEB Hackathon és konferencia a blokklánc-technológiák és a mesterséges neurális hálózatok legújabb fejleményeivel foglalkozott.
A Hackathon keretében a Qulto is indult egy csapattal, a feladat pedig egy adathalmazon alapuló generatív művészeti projekt létrehozása volt. A projektben Nina Kov lead artist volt a segítségünkre, illetve a Hortobágyi Nemzeti Park által biztosított adathalmaz, melyből a vonuló darvak évenkénti nemzetközi megfigyeléseinek adatait alkalmaztuk bázisként (európai és afrikai országok megfigyelései, 2008-2018). A csapatban mindenki kapott a kompetenciáinak megfelelő feladatot az adathalmaz előkészítése, a koncepció kidolgozása és a projekt megvalósítása közben.
Az adatokat csoportosítottuk, majd régiók szerint válogattuk, minden régió megfigyelési adatait hónaponként összesítettük. A kapott adatkészlet vizuális megjelenítésben a Skybrush drónvezérlő rendszerét használtuk. Egy drón egy adott régiót, magassága a megfigyelések számát reprezentálta, a színek a hónapokat. Így a darvak migrációja láthatóvá vált egy valós fizikai térben egy 6 perces drón-performansz keretében.
debrecen_hackathon_1
debrecen_hackathon_3
debrecen_hackathon_5
debrecen_hackathon_2
debrecen_hackathon_4
A koncepciónk alapja Nina Kov “Flying data” című művészeti installációja volt.
Célunk túlmutat a darvak és a vándormadarak megváltozott szokásainak vizuális megjelenítésén. A madarak a hosszú út során számos országhatáron repülnek át, és nem törődnek az egyes országok természetvédelmi jogszabályaival. Pedig gyakran a vándorlás sikere múlhat azon, hogy az egyes országokban milyen a természetvédelmi jog és annak végrehajtása.
Ahogyan a drónok mozgása, úgy a természeti környezetünk védelme is csak összehangolt akciókkal, nemzetközi együttműködéssel valósítható meg.
Az integrált gyűjteménykezelő rendszerek adatbázisainak elemzése a katalógusadatok hosszú távú megőrzésének szempontjából
A Preservation, Digital Technology & Culture (PDT&C) Q1-es SJR besorolású nemzetközi szakfolyóirat legfrissebb számában szabadon olvasható munkatársunk, Simon András és szerzőtársa, Kiszl Péter doktori programjának keretében született tudományos elemzése.
Összefoglaló
A közgyűjteményi digitalizálás során felépített adatbázisok vizsgálata figyelmet érdemlő témakör, különösen a keletkezett metaadat rekordok és a teljes tartalmak hosszútávú megőrzésének költségei szempontjából. A tanulmányban több mint kétszáz Magyarországon és a környező országokban működő, Qulto szoftvert használó könyvtár és múzeum integrált gyűjteménykezelő rendszerének adatbázisában található metaadat és a média rekord számának, méretének és sokféleségének elemzésével a következő kérdésekre kerestünk választ: (1) Van-e különbség a kapott eredményekben az intézmények típusa, országa vagy a munkatársak, illetve a felhasználók nemzetiségi hovatartozása tekintetében? (2) Mekkora valójában egy metaadat, illetve egy média rekord? (3) Megállapíthatók-e azok a szempontok, amelyek alapján a későbbi vizsgálatok már reprezentatív mintán folytathatók le? (4) Különbséget tudunk-e tenni a pótolhatatlan információt tartalmazó elsődleges (primer) és a származtatott információval bíró másodlagos (szekunder) adatok között, annak érdekében, hogy a hosszútávú megőrzés költséges volta miatt ne kelljen valamennyit megőrizni?
A cikk teljes terjedelmében itt olvasható angol nyelven:
Simon András and Kiszl Péter: Aspects of the Long-Term Preservation of Digitized Catalogue Data: Analysis of the Databases of Integrated Collection Management Systems Preservation, Digital Technology & Culture, vol. 50, no. 2, 2021, pp. 51-64. DOI: https://doi.org/10.1515/pdtc-2021-0007
2021 szeptemberében Qulto workshop-ot és szakmai napot tartottunk Zentán a Kapocs Könyvtári Csoport tizenöt könyvtárából érkező szakembereknek. A délvidéki könyvtárosokkal az elmúlt évben sajnos nem volt alkalmunk személyesen találkozni. De a tapasztalat cserének, az újdonságok bemutatásának vagy az oktatásnak még mindig a személyes találkozás a legjobb formája.
Szerencsére azt nem csak mi hanem az érintett könyvtárosok is így gondolták és nagy számban részt vettek a workshopon, összesen 36 főt számoltunk.
Mátyás Melinda közgyűjteményi szakértőnk gyakorlati foglalkozása
a Huntéka könyvtári rendszer mindennapi praktikus használata,
néhány “trükk” bemutatása és
néhány alapvető funkció használatának részletes bemutatása
mentén zajlott.
Ilyen volt például az apasztási folyamat, a külső katalógusokból való hatékony leírás-átvétel, az olvasóknak való jelszó-beállítás és alapvető OPAC-funkciók.
A workshop résztvevői aktív könyvtárosok voltak, akik már Huntéka felhasználók lassan egy éve. Így folyamatosan kérdeztek, kérték a segítségünket. Mint mindenhol, a délvidéken is fontos része a munkájuknak a statisztika. A szűrések és eredményeik kielemzése, a további lépéseik, döntéseik mind ezek alapján történnek meg. Így kiemelt szerepet kaptak a Huntéka keresések (szűrések)átbeszélése és a különböző paraméterekkel lekérdezhető statisztikai kimutatások.
Az aktív és interaktív délelőtt után az elmúlt év fejlesztéseit is bemutattuk a könyvtárosoknak. Most az attrakciókra, online interaktív megoldásokra koncentrálva.
A pandémia okozta szigorítások a délvidéki könyvtárakat is megviselte. Az olvasókkal megszűnt a személyes találkozási lehetőség, nincs bejárás 1,5 éve a könyvtárakba…a korábbi kapcsolódási pontok megszűntek. A Qulto egész csapata azon dolgozik, hogy létrejöjjenek olyan online eszközök melyek a könyvtárosok, pedagógusok számára megoldást nyújthatnak a kapcsolattartásra, a tartalmas időtöltésre, a kulturális programok felélesztésére és edukációra.
Bemutattuk és ki is lehetett próbálni néhány alkalmazást:
Qulto Education– interaktív oktatási anyagok összeállítására, a meghatározott témában játékok létrehozására alkalmas. A közintézményekben dolgozó pedagógusok munkáját segítő eszköz, melyet a könyvtárakban is sikeresen használnak. Részletek.
eCard – Könyvtár a zsebben azaz kölcsönzéssel kapcsolatos ügyek intézése mobil applikáción keresztül
A legnagyobb érdeklődésre az eCard tartott számot, mivel ez közvetlenül is kapcsolódik a könyvtári rendszerhez. A közeljövőben biztosítjuk, hogy a délvidéki könyvtárak is megjelenjenek az alkalmazásban és népszerűsíthessék a szolgáltatást a használóik körében.
Örömmel adunk hírt róla, hogy a Monguz Kft. bekerült a Magyar Tudományos Művek Tárába (MTMT), így a kollégáink publikáció ezen a felületen is nyomon követhetők: https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=institutes&mode=browse&sel=institutes22005 .
A Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) a tudományos művek legfontosabb gyűjteménye, hiteles adatbázisa. A nemzeti bibliográfiai adatbázisba ellenőrzött módon tölthetők fel a részt vevő intézmények kutatóinak tudományos munkásságát és teljesítményét jellemző adatok.
Engedjük el a fantáziánkat és beszélgessünk az MI-ről!
A pandémia rávilágított arra, hogy a közgyűjtemények életében mennyire fontos a digitális jelenlét. Azonban itt az idő többet gondolkodni és beszélgetni a digitális eszközökről, nemcsak mint túlélési forma, hanem mint eszköz egy fenntartható, életképes és jövőbemutató modell kialakításához.
Mesterséges intelligencia a kulturális szektorban – Szükséges vagy ártalmas?
címmel szervezünk egy kerekasztal-beszélgetést, aminek a célja, hogy meghallgassuk partnereink véleményét a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségekről vagy az ellene szóló érvekről. Beszélgető partnereink szakértők és Magyarország neves közgyűjteményi intézményeinek vezetői, akik nemcsak intézményeket igazgatnak, de projektjeikkel megalapozzák a kulturális örökség társadalomra gyakorolt hatásait.
A Qulto Szakmai Nap felmérése alapján az egyik népszerű téma a #szemantikustudásháló, azonban mi most kezdésként szeretnék kicsit tágabbra kitekinteni, ugyanis ez a téma túlmutat a szemantika és adatminőség körén és szorosan kötődik a #bigdataés #mesterségesintelligencia kérdésköréhez.
Egyre több nemzetközi példával, jógyakorlattal találkozhatunk, egyes kutatók szerint az MI piaci részesedése várhatóan nagyot ugrik a következő években.
De mi a helyzet itthon?
Arról fogunk beszélgetni, hogy milyen problémákra adhat megoldást a MI(hatalmas adathalmazok feldolgozása, időhiány, látogatói igények), milyen alapfeltételeknek kell megfelelni (tiszta adat, holisztikus tudás), milyen felhasználási lehetőségeket rejt a kulturális turizmus területén működő intézményeknek, és ha még nem léptünk az MI előszobájába, mivel lehetne segíteni a külső és belső folyamatokat.
Az online esemény platformja a Zoom, ideje 2021. április 27. 10 óra.
Vendégeink:
Boa László – Mesterséges Intelligencia Koalíció, szakmai vezető
Dr. Kása Ferenc – DJP Mesterséges Intelligencia Divízió, divízióvezető
Bánki Zsolt – PIM Digitális Bölcsészeti Központ, igazgató
Dr. Kovács Béla Lóránt – Méliusz Juhász Péter Könyvtár, igazgató
Első, online két napos Qulto Napok rendezvényünket 2021. február 3-4-én tartottuk, rekordszámú, több mint 450 regisztrált érdeklődővel. A máig tartó járványügyi korlátozások miatt rendhagyó módon csak virtuális keretek között, több platformon is követhették az érdeklődők a szakmai nap programját.
Két napos rendezvényünk mottójául egy Churchill-idézetet választottunk, ezzel is hangsúlyozva, hogy mégha az életben és a munkánkban sok változás is történt, a sok változás és az alkalmazkodás fejlődést hoz és elengedhetetlen része az életnek.
„Változnod kell ahhoz, hogy fejlődj, és gyakran kell változnod ahhoz, hogy tökéletessé válj!”
(W. Churchill)
Az első napon a magyarországi, a másodikon a nemzetközi példákon keresztül mutattuk be a közgyűjtemények digitalizálási stratégiáit, digitalizálást elősegító eszközeit vagy éppen a COVID-hoz való alkalmazkodás példáit.
Az első nap két fő részből állt: az elsőben a cég vezetői ismertették a 2020-as év fontosabb eredményeit, fejlesztéseit és fejlesztési irányait, a második részben pedig felkért könyvtárvezetők, múzeumvezetők, könyvtárosok, múzeológusok számoltak be az innovatív megoldásaikról és tapasztalataikról a pandémia kapcsán (Covid edition).
A bevezető részben Kármán László, Czoboly Miklós és Tarjáni Gyula cégvezetők értékelték az elmúlt évet, kiemelve, hogy a fejlődés nem állt meg, sőt, sok szervezeti átalakulás történt annak érdekében, hogy hatékonyabb és átláthatóbb legyen a vállalat működése. Ezek között megtörtént a folyamatok felülvizsgálata, új folyamatok bevezetése, illetve a pandémia ellenére, tapasztalt kollégákkal bővült a Monguz csapata. A 2021-es céljaink között szerepelnek az eredmények továbbfejlesztése, a kommunikáció erősítése (online csatornákon és ügyfélelégedettség-méréssel), illetve a termékportfólió bővítése az újonnan elkészült vagy elkészülő alkalmazásokkal.
Megnyitó szakmai előadásban, Pancza János, QULTO portfólió menedzsere mutatta be a Qulto digitális ökoszisztémáját, melynek elemei:
· Manage (pl. HunTéka, Corvina)
· Digital (pl. Digitize, SimilR)
· Connect (pl. OPAC3, FRBR katalógus, ReCatalog, eCard)
· Attract (pl. Education, Városfoglaló)
A Qulto2 platformmal kapcsolatban kiemelte, hogy FOLIO-kompatibilis, microservice architektúrájú és teljesen magyar fejlesztésű, amely olyan technikai megvalósításokat használ mint a Docker, Keykloack authentikáció és a React.
Második szakmai előadásunkban, Dr. Fülöp Endre rendszertervező a Qulto szemantikus tudásháló különböző megoldásairól beszélt, melynek egyik egyik izgalmas felhasználási területe a kulturális turizmus. Ezt a LiteraTúra alkalmazásunk példáján mutatta be kollégánk, amellyel a mobiltelefonunk jelezheti, ha éppen egy irodalmi műben megtalálható nevezetes helyszínen járunk vagy fordítva is: egy térkép segítségével megtekinthetnénk, hogy milyen alkotások szólnak az adott településről, ahová éppen készülünk. Ezenkívül a könyvtári területen is tud hasznosulni ez a tudásháló: szerzői jogi információkat és egy-egy mű kiadásait összefogó FRBR-katalógus készíthető a segítségével.
Harmadik, és talán legjobban várt előadásunk a 2020 során elkészült és az idén hajrába került mobilapplikációkról szóltak. Erdős Zoltán, a fejlesztési osztály vezetője bemutatta a Google Play áruházban nemrég nyilvánossá tett Qulto eCard alkalmazást, amely segítségével a Corvinát vagy a HunTékát használó könyvtárak olvasói kényelmesen elvégezhetik a könyvtári ügyeiket a kanapéról vagy épp a buszról: hosszabbíthatnak, előjegyezhetnek, félretételi kérést indíthatnak, illetve ellenőrizhetik, hogy milyen dokumentumokat kölcsönöznek épp, és van-e tartozásuk. Az applikációban beállítható az is, hogy milyen gyakran szeretnének értesítéseket kapni a közelgő határidőkről. Az előadás legnagyobb híre az volt, amikor bejelentettük, hogy a Qulto eCard applikációt a Qulto support szerződéssel rendelkező könyvtárak számára díjmentesen konfiguráljuk, ezzel is segítve a digitális jelenlétüket.
Negyedik céges előadásunkban elkalandoztunk az attrakció irányába. Deák Gábor vezető fejlesztő mobilos és webes alkalmazásokat ismertetett főként kulturális turizmus témakörben:
· Városfoglaló 2.0 webapplikációnk segítségével az adott település helyszíneihez kötődő kulturális, tematikus túrákat, és ezekhez kvízeket, játékos feladatokat hozhatnak létre az intézmények.
· Kérdésbank: olyan online kvízkérdés adatbázis, amely a Qulto szemantikus tudáshálóra épülve képes kérdéseket generálni, anélkül hogy az intézménynek órákat kellene azzal töltenie, hogy kézzel regisztrálja a kérdéseket és válaszokat a különböző applikációkba.
· Qulto 360: a mainstream nemzetközi szolgáltatóktól eltérően több funkcióval ellátott webalkalmazásban gömbpanorámás képekből készíthetünk virtuális kiállítást. Az applikáció segítségével nemcsak bejárható egy tér, de a kihelyezett markerek segítségével digitalizált közkincs is megjeleníthető, kép, audió, videó vagy akár 3D objektum formájában, hogy a felhasználó ne csak körbe járja a teret, de minél több információt is kapjon az adott kiállítás legfontosabb tárgyairól, történeteiről.
· Storytelling: egy új Qulto applikáció a kreatív tartalomkészítéshez, amely egy-egy történet megismeréséhez tudástérkép alapú nézetet is ad, ezzel lehetővé téve, hogy egy virtuális kiállítás már ne csak egy lineáris élmény legyen, hanem egy szabadon bejárható, felhasználó interakcióin is alapuló tudásátadás.
· LiteraTúra: a Qulto Szemantikus tudáshálóra épülő mobil alkalmazás, amely az irodalmi műveket nemcsak különböző filterek alapján ajánlja a felhasználónak, de azokat (és azok karaktereit) összeköti a valós helyszínekkel, turisztikai aktivitásokkal, és értesítést küld a felhasználónak, ha a közelünkben egy műben is szereplő helyszín van – ezzel is a mindennapjaink részévé téve az irodalmat.
A Qulto szakmai nap második tartalmi egységében Dr. Kovács Béla Lóránttól, a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatójától hallhattunk a hamarosan induló legújabb, érintésmentes könyvtári szolgáltatásukról: a Foxpost-automatákhoz hasonló, az RFID technológiával működő könyvkiadó automatáról. A város több pontján helyeztek el ilyen automatákat, és a könyvek kiszállítása után az olvasók tetszőleges időpontban az olvasójegyükkel átvehetik a kölcsönözni kívánt köteteket, valamint vissza is vihetik a dokumentumokat az automatákba.
Szóllás Péter, az EMMI főosztályvezetője összefoglalta a könyvtárak stratégiáit a járványhelyzet idején, és azt is elmondta, hogy milyen központi szolgáltatásokkal igyekeztek segíteni az információmegosztást, pl. a könyvtárak.hu felülete és a Könyvtári Intézet összefoglalói a környező országok könyvtári gyakorlataiból.
A Qulto rendezvényt egy tartalmas kerekasztal-beszélgetés zárta, amelynek résztvevői elmondták a könyvtáruk tapasztalatait a pandémia idején nyújtott szolgáltatásokról és arról, hogy hogyan változtatta meg a tartós zárva tartás a munkaszervezési módszereiket és az olvasókkal való interakcióikat. Minden előadónk kiemelte, hogy leginkább azon dolgoztak, hogy különböző elérhető fórumokon, megoldásokon keresztül erőteljesebb online jelenlétet építsenek ki mind az olvasók, mind a kollégák felé. A Méliusz Juhász Péter igazgatója felvetett egy messzebbre vezető kérdést: érdemes lenne erősíteni a tudatosságot a hazai digitális tartalmak elhelyezésének és megosztásának tekintetében, hogy külföldi szolgáltatók helyett hazai szerverek és szolgáltatók biztosítsák a kulturális kincseink tárolását, hasznosítását.
A beszélgetőpartnerek voltak: Szóllás Péter (főosztályvezető, EMMI), Dr. Fodor Péter (főigazgató, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) Szeberényi Gábor (főigazgató, PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont), Dr. Horváth Sándor Domonkos (igazgató, Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér), Ringert Csaba (igazgató, Dobó István Vármúzeum), Hollanda Andrea (könyvtáros, Bod Péter Megyei Könyvtár) és Brada Hedvig (Monguz Kft.) moderátor.
A második napunkon Romániából és Lengyelországból hoztunk partner intézményeket, hogy bemutassák a digitalizálási jógyakorlataikat és erőt és motivációt adjanak minden pandémia miatt bezárt intézmény dolgozóinak, hogy igenis a munkájuknak van értelme, és hála a könyvtárosoknak és muzeológusoknak, egyre több információhoz és tudáshoz jutunk hozzá elektronikus formában.
Itt is szeretnénk megköszönni minden előadónknak és a hallgatóságnak, hogy velünk tartottak az online térben és hogy ezzel is elősegítették, hogy egyre több emberhez eljussanak a mi, magyar fejlesztésű megoldásaink. Büszkék vagyunk, hogy Közép-Kelet-Európa közgyűjteményi területen meghatározó cége éppen egy magyar cég.
Köszönjük a támogatást és reméljük, 2021-ben még több intézménynek tudunk segíteni.
A szakmai nap során elhangzottakból néhány prezentáció elérhető itt:
Változnod kell ahhoz, hogy fejlődj, és gyakran kell változnod ahhoz, hogy tökéletessé válj! (W. Churchill)Csatlakozzanak hozzánk élőben a február 3-án magyar, és/vagy február 4-én angol nyelven zajló szakmai eseményen, melyen izgalmas projektekről és aktuális témákról fogunk beszélgetni.
Az eseményt terveink szerint a Zoom alkalmazás segítségével bonyolítjuk le, a csatlakozáshoz szükséges linket a rendezvény előtti napokban elküldjük a regisztráltaknak. Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
A 2020-as Networkshop konferenciát a hagyományoktól eltérően a koronavírus helyzet miatt online formában tartották meg szeptember 2.-a és 4.-e között. A záró plenáris ülésen lényegre törően összefoglalták a konferencia tanulságait, jelen beszámoló is részben erre épül.
Nagy Miklós kiemelte, hogy példátlan a gyűlés történetében, hogy harmadszorra sikerült megrendezni: az áprilisi időpontot a vészhelyzet miatt el kellett halasztani, a kitűzött új, szeptember 8-i kezdési időpontot át kellett tenni szeptember 2-ára azzal a döntéssel együtt, hogy online kerül sor a konferencia megrendezésére.
A szervezők az előkészítésre rendelkezésre álló harminc napban is egy színvonalas rendezvényt valósítottak meg, az online korlátok ellenére is. Összesen hat szekcióban folytak az előadások, amelyekből négy párhuzamos volt. A résztvevők regisztrációjánál felmerült néhány probléma, de a tapasztalatok szerint 80-90%-ban problémamentesen tudták használni a Teams keretrendszert a konferenciához való csatlakozásra. A rendezvény a legfájóbb hiánya volt természetesen a személyes jelenlét elmaradása, a szünetekben és a társasági programokon való személyes találkozás a kollégákkal, barátokkal. Kérdések feltevésére is kevesebb lehetőség volt az előadások után, bár általában a Networkshop feszes programja miatt egyébként sem szokott sok idő maradni erre, viszont pótolni szokta a személyes megkeresés.
Az online forma ellenére is 304 résztvevővel és 102 előadással lett megtartva a konferencia, ezen kívül három tutoriál is helyt kapott a programban.
A nyitó plenáris ülésen betekintést nyerhettünk már a múlt héten a nemzeti digitalizálási stratégiába, amelynek nyilvános bejelentése a napokban várható. Az első napon került megrendezésre négy mini-workshop: bővebben hallhattunk a közgyűjteményi digitalizálás állásáról és terveiről, a felsőoktatás és a köznevelés digitális transzformációjáról, a kutatási adatok és a nyílt tudomány tendenciáiról valamint a kutatók workshopján a fejlődő technológia új lehetőségeiről a geometriaoktatás és a műtéti eljárások területén.
A közgyűjteményi témához kötődő előadásokat Dr. Kokas Károlyt váltva Bánki Zsolt foglalta össze, aki a tudásmegosztás szempontjából teljes értékűnek tartotta a konferenciát. Kiemelte továbbá a korszakváltás hatását a múzeumi és könyvtári szférában is: máshogy tekintünk a szakma kihívásaira, új válaszokat adunk azokra és a technológia-váltás elősegítésére igyekszünk biztosítani a szükséges feltételeket. Tapasztaljuk, hogy megváltoztak a használói szokások és elvárások is. Jellemző tendencia, hogy a technológiai fejlődést követve a passzívabb adatszolgáltatás helyett (mint a katalógus építése, metaadatolás) a jelentéssel bíró tudásszolgáltatás felé haladunk. A számítógépek számára is értelmezhető jelölőkkel való ellátás minőségi ugrást jelent ezen a területen, közeledik az adatok intelligens és kapcsolt szolgáltatásának a korszaka.
A témákat tekintve a következők voltak a legfontosabbak:
– új közgyűjteményi szolgáltatások: névterek, webaratás,
– két fejlesztés bemutatása a szemantikus struktúra megvalósítására: az OKP keretében készülő és a Monguz Kft. Qulto2 fejlesztése,
– mikorszervíz-fejlesztések: nyílt forráskódú világra is lehet már szolgáltatásokat építeni,
– a digitális bölcsészet fogalomkörének megjelenése – ezzel kapcsolatban erősödő tendencia várható a jövőben,
– a tudásközvetítés új paradigmája: kutatási adatok megosztása, kollaboratív munkamódszerek,
– a szemantikus szolgáltatásokhoz való alapra épülő új lehetőségek.
Új témaként jelent meg igen hangsúlyozottan a digitális oktatás.
Fontos tanulsága az előadásoknak, hogy jelen állás szerint már megvan az a szellemi tőke, hogy új szolgáltatásokká váltsuk az összegyűjtött adatokat. Ennek megvalósításához pénz, illetve fenntartói támogatás is szükséges, remélhetőleg ezek a feltételek is adottak lesznek.
A másik moderátor, Pásztor Miklós a technikai- és infrastruktúra-központú előadásokat foglalta össze: az eddigi évekhez hasonlóan témák voltak a HPC, az adatátvitel és a BDM, a monitoring. Újként jelentek meg az IoT (Internet of Things), az MI (mesterséges intelligencia) és a FinTech. Megfigyelhető volt, hogy sokan reflektáltak a COVID-járványra: plusz feladatok jelentek meg miatta a hálózati és a biztonsági területeken. A technológiaibb előadásoknál is tapasztalták, hogy kevesebb lehetőség volt a vitára és a hozzászólásra, ez abból is adódott, hogy még nincs elég tapasztalata a szervezőknek az online térben való konferencia-rendezésben, ezen később valószínűleg lehet javítani. Viszont az előnye volt a virtuális termeknek, hogy könnyebb volt néhány kattintással átmenni az egyikből a másikba, a fizikai részvételhez képest nem zavarták az ajtónyitással a folyó előadást.
A levezető elnök és a moderátorok is reményüket fejezték ki, hogy jövőre személyesen lesz lehetőség a konferencia megtartására. Ha így lesz, akkor áprilisra tervezik és a helyszín változatlanul a Pécsi Tudományegyetem lenne, ahová idén nem sikerült eljutni.
A Monguz Kft. három munkatársa készült előadással az idei Networkshopra: Fülöp Endre Szemantikus katalogizálás mint digitális bölcsészet c. prezentációjában a hagyományos könyvtári katalógus-szemlélettel állította párhuzamba a szemantikus megoldásokat. Mátyás Melinda a digitális bölcsészet magyar szakirodalomban (link) való megjelenéséről adott összefoglalást a vizsgálati szempontok mentén, különös tekintettel a könyvtári szakirodalomra. Pancza János pedig ismertette a Qulto2 platform fejlesztését.
A 2020-as Networkshop konferenciát a hagyományoktól eltérően a koronavírus helyzet miatt online formában tartották meg szeptember 2.-a és 4.-e között. A záró plenáris ülésen lényegre törően összefoglalták a konferencia tanulságait, jelen beszámoló is részben erre épül.
Nagy Miklós kiemelte, hogy példátlan a gyűlés történetében, hogy harmadszorra sikerült megrendezni: az áprilisi időpontot a vészhelyzet miatt el kellett halasztani, a kitűzött új, szeptember 8-i kezdési időpontot át kellett tenni szeptember 2-ára azzal a döntéssel együtt, hogy online kerül sor a konferencia megrendezésére.
A szervezők az előkészítésre rendelkezésre álló harminc napban is egy színvonalas rendezvényt valósítottak meg, az online korlátok ellenére is. Összesen hat szekcióban folytak az előadások, amelyekből négy párhuzamos volt. A résztvevők regisztrációjánál felmerült néhány probléma, de a tapasztalatok szerint 80-90%-ban problémamentesen tudták használni a Teams keretrendszert a konferenciához való csatlakozásra. A rendezvény a legfájóbb hiánya volt természetesen a személyes jelenlét elmaradása, a szünetekben és a társasági programokon való személyes találkozás a kollégákkal, barátokkal. Kérdések feltevésére is kevesebb lehetőség volt az előadások után, bár általában a Networkshop feszes programja miatt egyébként sem szokott sok idő maradni erre, viszont pótolni szokta a személyes megkeresés.
Az online forma ellenére is 304 résztvevővel és 102 előadással lett megtartva a konferencia, ezen kívül három tutoriál is helyt kapott a programban.
A nyitó plenáris ülésen betekintést nyerhettünk már a múlt héten a nemzeti digitalizálási stratégiába, amelynek nyilvános bejelentése a napokban várható. Az első napon került megrendezésre négy mini-workshop: bővebben hallhattunk a közgyűjteményi digitalizálás állásáról és terveiről, a felsőoktatás és a köznevelés digitális transzformációjáról, a kutatási adatok és a nyílt tudomány tendenciáiról valamint a kutatók workshopján a fejlődő technológia új lehetőségeiről a geometriaoktatás és a műtéti eljárások területén.
A közgyűjteményi témához kötődő előadásokat Dr. Kokas Károlyt váltva Bánki Zsolt foglalta össze, aki a tudásmegosztás szempontjából teljes értékűnek tartotta a konferenciát. Kiemelte továbbá a korszakváltás hatását a múzeumi és könyvtári szférában is: máshogy tekintünk a szakma kihívásaira, új válaszokat adunk azokra és a technológia-váltás elősegítésére igyekszünk biztosítani a szükséges feltételeket. Tapasztaljuk, hogy megváltoztak a használói szokások és elvárások is. Jellemző tendencia, hogy a technológiai fejlődést követve a passzívabb adatszolgáltatás helyett (mint a katalógus építése, metaadatolás) a jelentéssel bíró tudásszolgáltatás felé haladunk. A számítógépek számára is értelmezhető jelölőkkel való ellátás minőségi ugrást jelent ezen a területen, közeledik az adatok intelligens és kapcsolt szolgáltatásának a korszaka.
A témákat tekintve a következők voltak a legfontosabbak:
– új közgyűjteményi szolgáltatások: névterek, webaratás,
– két fejlesztés bemutatása a szemantikus struktúra megvalósítására: az OKP keretében készülő és a Monguz Kft. Qulto2 fejlesztése,
– mikorszervíz-fejlesztések: nyílt forráskódú világra is lehet már szolgáltatásokat építeni,
– a digitális bölcsészet fogalomkörének megjelenése – ezzel kapcsolatban erősödő tendencia várható a jövőben,
– a tudásközvetítés új paradigmája: kutatási adatok megosztása, kollaboratív munkamódszerek,
– a szemantikus szolgáltatásokhoz való alapra épülő új lehetőségek.
Új témaként jelent meg igen hangsúlyozottan a digitális oktatás.
Fontos tanulsága az előadásoknak, hogy jelen állás szerint már megvan az a szellemi tőke, hogy új szolgáltatásokká váltsuk az összegyűjtött adatokat. Ennek megvalósításához pénz, illetve fenntartói támogatás is szükséges, remélhetőleg ezek a feltételek is adottak lesznek.
A másik moderátor, Pásztor Miklós a technikai- és infrastruktúra-központú előadásokat foglalta össze: az eddigi évekhez hasonlóan témák voltak a HPC, az adatátvitel és a BDM, a monitoring. Újként jelentek meg az IoT (Internet of Things), az MI (mesterséges intelligencia) és a FinTech. Megfigyelhető volt, hogy sokan reflektáltak a COVID-járványra: plusz feladatok jelentek meg miatta a hálózati és a biztonsági területeken. A technológiaibb előadásoknál is tapasztalták, hogy kevesebb lehetőség volt a vitára és a hozzászólásra, ez abból is adódott, hogy még nincs elég tapasztalata a szervezőknek az online térben való konferencia-rendezésben, ezen később valószínűleg lehet javítani. Viszont az előnye volt a virtuális termeknek, hogy könnyebb volt néhány kattintással átmenni az egyikből a másikba, a fizikai részvételhez képest nem zavarták az ajtónyitással a folyó előadást.
A levezető elnök és a moderátorok is reményüket fejezték ki, hogy jövőre személyesen lesz lehetőség a konferencia megtartására. Ha így lesz, akkor áprilisra tervezik és a helyszín változatlanul a Pécsi Tudományegyetem lenne, ahová idén nem sikerült eljutni.
A Monguz Kft. három munkatársa készült előadással az idei Networkshopra: Fülöp Endre Szemantikus katalogizálás mint digitális bölcsészet c. prezentációjában a hagyományos könyvtári katalógus-szemlélettel állította párhuzamba a szemantikus megoldásokat. Mátyás Melinda a digitális bölcsészet magyar szakirodalomban (link) való megjelenéséről adott összefoglalást a vizsgálati szempontok mentén, különös tekintettel a könyvtári szakirodalomra. Pancza János pedig ismertette a Qulto2 platform fejlesztését.
Ahogy ennek a kihívásokkal teli év nyarának a végéhez érkeztünk, a szeptember remek lehetőséget kínál arra, hogy folytassuk amiben a legjobbak vagyunk: jelentőségteljes megoldások és projektek kidolgozása könyvtárak és kulturális intézmények számára
Ennek érdekében visszajelzésre van szükségünk tőletek, elhivatott könyvárosoktól és más szakértőktől a kultuális szektorból: mire van szükségetek, mik a legmerészebb álmaitok, vagy éppen mik a legnagyobb problémák, amivel az intézményeiteknek napjainkban szembe kell néznie?
Nagy lelkesedéssel jelentjük be részvételünket a közelgő Occupy Library Konferencián, amely egy szeptember 22. és 25. között zajló online esemény. Az Occupy Library egy ismeretterjesztő rendezvény, mely segít összehozni a releváns ötleteket a könyvtárak jövőjét illetően Közép-Európából, Kelet-Európából, a Fekete-tengerről, Kaukázusról és a Kaszpi-tenger térségéből.
A konferencia fontos témái között található például néhány létfontosságú szempont a jelenkor könyvátrainak számára: a közösség kiszolgálása krízis idején, a felbukkanó tech trendek, közterek és a közösség elkötelezettsége. Az esemény egy remek alkalom ötletek és tapasztalatok megosztására, melyekkel a könyvtárak jobbá tudják tenni az általuk kiszolgált közösségek életét.
A nemzetközi részvételre való tekintettel, az esemény angolul zajlik majd. A Qulto csapata büszke arra, hogy az esemény partnere lehet. A konferencia keretein belül meghívunk benneteket, hogy tekintsétek meg 2 standunkat: egyik standunk a ‘Static’, ahol prezentációkat mutatunk be a legrelevánsabb megoldásokról és projektekről, melyek a kulturális szektornak készültek és általunk jöttek létre, másik standunk pedig a ‘Dynamic’, ahol csatlakozhattok hozzánk ezen az érdekes eseményen. Már alig várjuk, hogy találkozzunk Veletek!
A regisztráció pár napon belül kezdetét veszi, ne felejtsetek el regisztrálni a konferencia weboldalán keresztül. A belépés ingyenes. Az elkövetkező napok folyamán részletesebben informálunk benneteket a témákról és projektekről, melyeket majd megosztunk veletek a konferencia folyamán. A konferenciáról további információt ezen a linken találhattok az újdonságokat pedig a Facebook oldalukon tudjátok követni.
Január 29-én került megrendezésre a Qulto Éves Szakmai Napunk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban a Wenckheim-palota dísztermeiben.
Az egybegyűlteket az intézmény főigazgató-helyettese, Kovácsné Koreny Ágnes köszöntötte. Kármán László, a Monguz Kft. alapítója és ügyvezetője ismertette a 2019-es év legfontosabb fejleményeit és az ez évi törekvéseket. Szólt a már megvalósult illetve folyamatban lévő változásokról a cégen belüli hatékonyságnövelésről és a termékfejlesztés szervezésével kapcsolatos előrelépésekről. A kurrens fejlesztéseket is összefoglalta: a Qulto komponenseinek továbbfejlesztése; Qulto 2; KDS csomag és a Folio fejlesztések követése, kompatibilitás biztosítása.
Czoboly Miklós, a Monguz Kft. másik ügyvezetője a cég által megvalósított projektekről beszélt, kiemelve, hogy e területre is ráhatással volt a hatékonyságnöveléshez kapcsolódó szervezeti átalakulás. A 2019-es év során olyan izgalmas projektekben vehettünk részt, mint az eLevéltár 2, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár konténerkönyvtára, a Dobó István Vármúzeumnak fejlesztett virtuális kiállítás és séta és a Dornyay Béla Bányászati Múzeumnak készített interaktív alkalmazás.
Pancza János, a Monguz Kft. kereskedelmi részlegének igazgatója beszámolt a hazai és külföldi új ügyfelekről és partnerekről. Szintén ő mutatta be a második előadásában a Qulto Mobile készülő terméket, amely lehetővé teszi, hogy az olvasók ezzel az applikációval kövessék nyomon kölcsönzéseiket, könyvtári tagságaikat és ezeken kívül virtuális olvasójegyként is funkcionál majd. A tervezett fejlesztések között szerepel a késedelmi díj online fizetése is. Az applikációval több könyvtári tagságot is lehet kezelni egyszerre: mind a Corvina mind a Qulto rendszerrel kompatibilis lesz.
Lengyel Mónika osztályvezető a support ügyekről tájékoztatta ügyfeleinket. Az üzemeltetési költségek csökkentésével kapcsolatban kiemelte, hogy a Monguz Kft. az egységes ÁSZF-et, a “felhősítést”, azaz a Qulto felhőt, valamint felügyelt távoli szoftver és hardver infrastruktúra bérletet ajánl. A szerverekkel kapcsolatos helyi feladatok így megszűnnek, a jelenleginél magasabb rendszeres díjak mellett csökken a helyi IT költség, növekszik a biztonság.
Fülöp Endre a Qulto 2 Recatalog izgalmas szemantikus fejlesztéseit foglalta össze: a szerzőre keresés fejlesztését az FRBR-alapú OPAC-on és a szemantikus gépi validáció lehetőségeit a Recatalog felületén.
Dr. Kiss Tamás a Monguz Kft. egyik projektvezetője a “Szöveghasonlóság-elemzés a plágiumkeresésben és a digitális bölcsészetben” című előadásában bemutatta a Qulto SimilR megoldást. Beszélt az elemzés technikai megvalósításáról és az eredményeket összefoglaló felületről is.
Két izgalmas vendégelőadás is elhangzott szakmai napunkon.
Dr. Kovács Béla Lóránt a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója és Vranyecz Tünde szolgáltatási igazgatóhelyettes “Új mobil könyvtári szolgáltatás: a konténerkönyvtár” címmel tartott előadást. Beszéltek a körültekintő tervezés folyamatáról, a célokról és az új lehetőség által képviselt értékekről: innovációról, mobilitásról és variabilitásról. Kiemelt figyelmet fordítottak a környezettudatos megvalósításra is: a konténerkönyvtár nagyon költséghatékony.
Fejes Ildikó az Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ főosztályvezetője a “Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia: eredmények és tervek a múzeumi ágazatban” című előadásában az átfogó digitalizálási program eddigi eredményeiről és jövőbeli feladatairól beszélt. A digitalizált tartalmak megjelenítése szempontjából kiemelte az Europeana bejegyzett aggregátorának, a MuseuMap-nek szolgáltatásait és lehetőségeit.
A délutáni programok során nagy érdeklődés övezte a Qulto Mobile sarkot, ahol megismerhette a közönség részletesebben a applikációt és feltehette kérdéseit Erdős Zoltánnak, a Monguz Kft. egyik vezető fejlesztőjének és Pancza Jánosnak. Ezen kívül a különböző asztaloknál ki-ki tájékozódhatott bővebben érdeklődésének megfelelően az RFID-alkalmazásokról, a SimilR elemző programról, a kulturális attrakciófejlesztésről, a szemantikus katalógus fejlesztéséről és a NoTorrent/Opusnet megoldásról. Továbbá a meglévő és leendő ügyfeleink megbeszélhették az aktuális kérdéseiket a könyvtári és múzeumi support asztalainál, amelyeket szintén sokan látogattak.
A szakmai napon elhangzott előadások a következő linken érhető el.
Köszönjük a részvételt minden kedves ügyfelünknek és érdeklődőnek!
Qulto Éves Szakmai Napunkat január 29-én (szerdán) 10.00 órától tartjuk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban (1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.).
A rendezvényen aktuális projektjeinkről, fejlesztéseinkről és jövőbeli terveinkről számolunk be a közgyűjtemények munkatársainak, szakmai partnereinknek, illetve minden kedves érdeklődőnek. A programot vendégelőadások is színesítik.
A rendezvényen való részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött.
Kérjük, részvételi szándékát a következő linken elérhető jelentkezési lap kitöltésével jelezze január 24., péntek délig!
Egyik legfrisebb fejlesztésünk, az Egy sikeres bányamentés 1888-ból című alkalmazás is helyet kapott a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum kiállítóhelyeként működő Bányamúzeum új állandó tárlatán.
A bányamentés történetét és emlékeit feldolgozó kiállítás december 13-i megnyitóján a résztvevők próbára tehették magukat, megtudhatták mennyire ismerik az 1888-as bányaszerencsétlenség történetét. Ehhez segítségükre volt a Qulto fejlesztésként megvalósult, animációba ágyazott, a teljes eseményt hitelesen feldolgozó kvízjáték.
Mostantól minden múzeumlátogatónak lehetősége nyílik a bányamentők különleges munkájának felfedezése, valamint az általunk fejlesztett alkalmazásnak köszönhetően arra, hogy a történetmesélés és a kreatív tanulás eszközein keresztül megismerje az 1888-ban történt szerencsés kimenetelű bányabalesetet.
Idén hetedik alkalommal, november 26-27-én kerül megrendezésre a Magyar Nemzeti Múzeumban a MuseumDigit konferencia, a régió kiemelt szakmai rendezvénye a jövő múzeumáról, a digitális kor kihívásairól és lehetőségeiről. A konferencia kiemelt támogatójaként a Qulto-Monguz Kft. idén is csatlakozik az eseményhez.
Az Magyar Nemzeti Múzeum OMMIK (Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ) által rendezett kétnapos rendezvény fókuszában a digitalizáció és a digitális trendek állnak. Szó lesz a mesterséges intelligencia és Big Data nyújtotta lehetőségekről a múzeumban, emellett idén külön szekciót kap az inkluzív múzeum, az esélyegyenlőség és digitális kompetencia. A témákat élvonalbeli nemzetközi projektek és sikeres stratégiák mentén mutatják be a külföldi és hazai előadók.
Köztük lesz Jerzy Gawronski, az Amszterdami Egyetem régészprofesszora, a Below the Surface projekt szakmai vezetője. A város egyik metróvonalának bővítésekor több mint 700 000 lelet kerül felszínre, ebből a Rokin metróállomáson 9500-at ki is állítanak. A projekt honlapján nemcsak a szakmai munkálatok titkaiba és a városlakók tárgyakba foglalt történetébe kapunk betekintést, hanem saját kiállításunkat is összeállíthatjuk.
Angie Judge, a látogatói viselkedést elemző Dexibit alapítója, aki a mesterséges intelligencia és a Big Data erejével segít a múzeumoknak elérni a közönséget és sikeressé tenni a kiállításokat.
Kómár Éva, az MNM OMMIK Digitalizálási és Tartalomfejlesztési Csoportjának vezetője a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (KDS) kapcsán ad elő, Répászky Lipót, a NAVA ügyvezető igazgatója pedig a tanuló algoritmusok világába vezet be.
Büszkék vagyunk a Monguz csapattagokra, akik a Bringázz a munkába! kampány keretében idén is szuper jól teljesítettek.
A Magyar Kerékpárosklub Bringázz a munkába! kampányának 2019. tavaszi fordulója május 6-31-ig tartott, melyen a budapesti és szegedi irodáink csapataival is részt vettünk. Nem hiába tartottunk ki, hiszen a mindennapos esők ellenére is nyeregbe szálltunk és így is élveztük a városi bringázás minden előnyét. A csapatmunka eredményeképp összesen 1696 km-t tekertünk, 30531 kcal égettünk el és 270 kg CO2-t takarítottunk meg. 4 csapatunkkal 111 kerékpáros napot teljesítettünk, ezzel a 1708 vállalat közül az előkelő 52. helyen végzetünk egy olyan mezőnyben, ahol jóval nagyobb cégek csapataival és rutinos, mindenre elszánt kerékpáros szervezetekkel is versenyeztünk.
Most, hogy az időjárás is kegyesebb hozzánk, továbbra is maradunk nyeregben és mindig örömmel népszerűsítjük a bringás munkába járást.
