Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2017. augusztus 31 – én könyvtárszakmai napot rendezett ”Zöld utat a jövőnek. Könyvtárak a fenntarthatóságért” címmel, a „Hagyományok és kihívások” sorozat részeként.

A téma aktualitását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a fenntartható fejlődés problémaköre a szakembereken kívül mind szélesebb rétegeket foglalkoztat. Így a könyvtárak is egyre aktívabban kapcsolódnak be az e téren adódó feladatok megoldásába.

Barátné Hajdu Ágnes, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, az IFLA igazgatótanácsának tagja „Könyvtári támogatás az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz. IFLA projektek és akciók” címen tartott előadást az IFLA megvalósított projektjeiről, témába vágó terveiről és a „Trend Report 2016” összefoglaló anyagról. Az IFLA 5 évente készít egy átfogó felmérést és áttekintést a könyvtáros szakma fő trendjeiről.  A legutóbbi anyagban kiemelt figyelmet kapott a „zöld könyvtár”, és a fejlesztési lehetőségek, melyek ezen a téren nyílnak. Az IFLA Green Library Award díja szintén a zöld könyvtár célkitűzéseinek megvalósítását támogatja.

Ritter Dávid, az ELTE Informatikai Igazgatóság vezetője „Smart egyetem” címen tartott érdekfeszítő előadást az új fejlesztési irányokról, amelyek az „okosegyetem” megvalósítását célozzák.

Ezek közül kiemelkednek az alábbiak:

– digitális transzformáció: mind több anyaghoz lehet digitálisan hozzáférni (nyomtatott, képi és videó dokumentumok és egyéb, komplex anyagok, amelyek alkalmasak arra, hogy bizonyos fizikai, kémiai kísérleteket is el lehessen végezni digitálisan)

– hálózatosodás

– „smart könyvtár”: az előadások újabb generációját készíti elő

– a mesterséges intelligencia kutatások felhasználása a szolgáltatásokban

Ritter többek között a University of Glasgow „Smart Campus” projektjét ismertette, melynek keretében energiatakarékos szenzorokat építettek be az egyetemi kampuszon, amelyek az energetikai rendszerek működésén túl támogatnak olyan funkciókat is, mint pl. a teremfoglalás és a digitális anyagok elérése.

A jövőbeli fejlesztési célok:

infrastruktúra-fejlesztés

– mobilalkalmazások fejlesztése

– lokációs (hely alapú) technológiák fejlesztése

– hálózatok további építése

kutatásfejlesztés

– virtuális laboratóriumok építése

– augmented reality funkciók beépítése

oktatástámogatás

– felhőalapú környezet kialakítása

– személyre szabott informatikai szolgáltatások

– virtual reality eszközös használata

Az előadó hangsúlyozta, hogy bár ezek a megoldások a jövő részét képezik, már „itt vannak”; nem egy távoli időpontban, hanem „holnap” kell a megvalósításukra, bevezetésükre törekedni. A könyvtár lehetséges feladatkörét az egyetemi informatikai fejlesztések terén úgy határozta meg, hogy a könyvtár lehet az „informatikai hub”, a könyvtár köré szerveződhetnek a legújabb fejlesztések.

A konferencia immáron második alkalommal nyújtott módot arra, hogy áttekintsük a szakkönyvtárak fejlődését meghatározó irányvonalakat, szembesüljünk a szakkönyvtárak napi működését, illetve a tudományos kutatás és publikálás új útjait jellemző főbb kihívásokkal.

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Társadalomtudományi Szekciója és az Informatikai és Könyvtári Szövetség Tudományos és Szakkönyvtári Tagozatának rendezvénye betekintést nyújtott olyan intézmények munkájába is, melyek többes szerepkörben tevékenykednek, a szakkönyvtári profil tehát nem kizárólagos jelleggel jelenik meg szakmai tevékenységükben.

Meiszterics Enikő, az MTA társadalomtudományi Kutatóközpont, Kutatási dokumentációs Központjának gyűjteménykezelő munkatársa a publikálási gyakorlat változásairól adott áttekintést. Kiemelte, hogy a társdalomtudományok területén is egyre inkább terjednek az adatgazdag kutatások, illetve egyre nagyobb az igény arra, hogy a kutatási produktumok mellett a kutatás során előállt adatokat (illetve azok metaadatait) is szabványos módon archiválni lehessen, biztosítva a későbbi visszakereshetőséget is. A repozitóriumi szolgáltatások fejlesztése, gondozása, kutatók számára történő testreszabása, illetve a nyílt hozzáférésű publikálást támogató tevékenységek egyre nagyobb szerepet játszanak az akadémiai dokumentációs központ életében.

Pancsosz Alexandra (főosztályvezető, Országos Idegennyelvű Könyvtár) a nemzetiségek könyvtári ellátásának területét mutatta be. Az OIK kiépítette a maga szakreferensi rendszerét kisebbségi nyelvenként, s gondoskodik a rendelkezésre álló állami források függvényében a dokumentumbeszerzésről és szolgáltatásról (a HunTéka integrált rendszerben külön modult fejlesztett a Monguz Kft. erre a célra NELLA néven). Igen fontos az OIK szerepe a nemzetiségeket érintő könyvtárközi dokumentumellátás irányításában is. Emellett pedig a legtöbb kisebbségi önkormányzat saját könyvtári szolgáltatásokkal bír. Ezek kínálata rendkívül változatos, de sajnos jellemzően még mindig a fizikai könyvtári állományra összpontosít, s nem elterjedt a könyvek elektronikus katalógusban történő feldolgozása, a digitalizálásra pedig csak még elszórtabb példák vannak.

Andaházy Szeghy Viktor előadása egy kevésbé ismert területet a honvédségi szakkönyvtárak világát mutatta be, feltárva a jelenlegi működési keretek fejlődési lehetőségeit. A Hadtörténeti Múzeum Könyvtára kapcsán kiemelte a különféle digitális fejlesztések és a dokumentumnyilvántartások szervezésének jelentőségét, melyben a Monguz Kft. erőteljes szerepet vállal (múzeumi attrakciófejlesztés, virtuális kiállítások fejlesztése, katalogizálás, nyilvántartások feldolgozása digitális szoftverhátterének biztosítása).

A rendezvény sokszínű áttekintést adott a különféle szakkönyvtári területekről, a szakkönyvtárak működését meghatározó kihívásokról, illetve a tudományfejlődés, a tudományok publikációs kultúra fejlődésének irányairól is, melyek sokrétű hatást fejtenek ki a szakkönyvtárakra. A konferencia prezentációi elérhetők a rendezvény weboldalán: http://konyvtar.ksh.hu/index.php?s=seregszemle_2017

Remélhetőleg jövőre is megrendezésre kerül majd e hiánypótló konferencia.