A tudományos publikálás szép újvilága- különféle nézőpontokból

Posted on: április 7th, 2016 by qulto-admin

2016 április hatodikán került sor az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának aulájában Hajnal Ward Judit két előadására. Judit a Rutgers Egyetem (New Jersey, USA) Alkoholtudományi Intézet Információs Osztályának vezetője illetve Információ- és Kommunikációtudományi Karának oktatója.
Első előadásában a tudományos publikációs terület változásait, s az abban rejlő kihívásokat vette számba. Egyre nagyobb teret nyernek a nyílt hozzáférésű publikációs modellek, illetve az ahhoz kapcsolódó, a korábbinál humánusabb, nem anonimizált, a személyközi kommunikációra jobban építő lektorálási eljárásmód. Ingyenebéd azonban nincs, a publikálás költségét intézményi, illetve egyéni kutatói forrásokból kell biztosítani.
A nyílt hozzáférésű folyóiratok terjedésére sajnos azonban különös veszélyt jelent az ún. parazita folyóiratok (predator journal) jelenléte s gyorsütemű terjedése. A tudományos világba beszivárgó szélhámosok nem riadnak vissza kutatók identitásának ellopásától sem (képek másolása nyilvános közösségi média profil oldalakról) tudtukon kívül folyóirat szerkesztőnek tüntetve fel őket. A félrevezetett kutatóktól besöprik a pénzt a publikációért, ami nem jelenik meg jó eséllyel sehol. A szélhámosság jellegzetes összetevői amikor Google által előállított impakt faktorral reklámoznak folyóiratot (az impakt faktor publikációs mérőszámának előállításához a cégnek semmi köze sincs), vagy amikor egy jól ismert folyóirat címén csak egy-két betűt módosítanak a becsapás kedvéért. Szerkesztőségi címnek olyan épületeket tüntetnek fel az USA-ban illetve Nyugat-Európában, ahol raktárak, magánlakások találhatók. A visszaélések ellen a könyvtáros és tudományos publikációs világ összefogásával próbálnak védekezni. Világméretű regiszterek összeállítása kezdődött meg a parazita folyóiratok címeiről, a kiadóként feltüntetett szervezetek adatairól. A küzdelmet jelentősen nehezíti, hogy a szélhámoskodás most már kiterjed egyre inkább a könyv alapú publikálás és a konferencia szervezés területére is. A regiszterek kiterjesztendők tehát az ál- konferenciaszervezők és ál-nyílt forráskódú kiadók adataival is. Szerencsére kellő odafigyeléssel, a könyvtáros-tudományos kutató közötti kapcsolatokra építve meg lehet akadályozni az anyagi és erkölcsi károkozás bekövetkeztét.
A második előadás is a tudományos publikálás világához kapcsolódott. Azt járta körül, hogy miként tudjuk menedzselni tudományos kutatási eredményeinket különféle hivatkozás kezelő, illetve tudományos eredményeket bemutató, a kutatókat hálózatba szervező online alkalmazásokon keresztül. Az USA-ban az utóbbi években a kutatói lét szerves tartozéka lett az előadó által „tudományos szelfinek” nevezett tevékenység. rendkívül időrabló tud lenni egyfelől a különféle publikációk, ,konferencia előadások, kutatási adattömegek feltöltése a különféle szolgáltatói felületekre. A különféle szolgáltatások között vannak olyanok, amelyek hivatkozásokat kezelnek és közösségépítésre is alkalmasak (pl. Mendeley), mások inkább az önmenedzselésben, a tudományos kapcsolatépítésben hasznosak (pl. Academia.edu, Research Gate). Egyes alkalmazások pedig a publikációk nyilvántartása, visszakereshetőségének biztosítása szempontjából hasznosak (pl. Google Tudós), önmagunk sikeres menedzseléséhez az egyetemi repozitóriumok mellett egyre inkább nélkülözhetetlenné válnak. Arról nem is beszélve, hogy társszerzős publikációk esetén, ha az egyik szerző nincs benne az adott rendszerben (pl. Mendeley, Academia.edu, ResearchGate) akkor a társszerzőt is kár érheti a hiányos adatok miatt. Ezeket a szolgáltatásokat már milliók használják, s exponenciálisan terjed a felhasználói kör. Persze a publikációk összetételének nem kevés szerzői jogi kihívásai is lehetnek (melyik cikkváltozat, hová, milyen formában tölthető fel legálisan). A könyvtárosoknak egyre inkább fontos feladatává válik a tudományos kutatós segítése is önmaguk menedzselésében e területen. Amennyiben az egyetemi repozitóriumok és digitális könyvtári katalógusok irányából szabványos adat ki és bemeneteket tudunk biztosítani a fentebb tárgyalt szolgáltatások felé, akkor nagyban meg tudjuk segíteni felhasználóink dolgát, el tudjuk kerülni az ismételt kézi adatbevitel időrabló szükségét.
Az előadásokról videofelvétel készült, illetve a prezentációk diái is az ígéretek szerint hamarosan publikálásra kerülnek az ELTE PPK könyvtárának honlapján.

Opusnet

Posted on: február 10th, 2016 by akovacstapai
opusnet1
opusnet2
opusnet3
opusnet4
previous arrow
next arrow

Azon dolgozunk, hogy a magyar kiadású könyveknek is legyen books-in-print (azaz elérhető könyvek) adatbázisa, ami a Magyarországon megjelenés előtt álló, forgalomban lévő, vagy abból kikerült kiadványok nyilvántartásáért felelős. Ez egy olyan online felület, ahol minden ISBN számmal rendelkező kiadvány lehető legtöbb adata megtalálható így az is, milyen módon, hol juthatunk hozzá. Fő feladata, hogy a kiadók által rögzített adatok alapján a megfelelő jogosultsággal és szolgáltatási csomaggal rendelkező felhasználók informált döntéseket hozhassanak saját piaci tevékenységükről, valamint tájékozódhassanak az egyes kiadványok elérhetőségéről. A nyilvántartásnak nem célja azonban a könyvek értékesítése, csupán a kiadók, kereskedők, könyvtárak és olvasók összekötése, tájékoztatása.

A rendszer tervezése és a későbbi éles üzemeltetés során is elsődleges szempont, hogy a kialakított fizikai és logikai architektúra biztonságos környezetet biztosítson a BiP adatbázisban szereplő személyes adatok és információk tárolására.

Az elkészült web portál teljesíti a korszerű webalkalmazásokkal szembeni elvárásokat, így reszponzív, többnyelvű, barátságos URL-eket használ, illetve a statikus tartalmak módosítását WYSIWYG szerkesztővel támogatja. A felhasználók tájékozódását a helyzetérzékeny súgó segíti, amely az adott funkcionalitást érthetően, példákkal, képekkel illusztrálva magyarázza el.

Az e-könyv értékesítő cégek nyomása: Győz a lágy másolásvédelem Németországban

Posted on: augusztus 25th, 2015 by qulto-admin

Németországban az e-könyvértékesítő cégek nyomására rájönnek a kiadók, hogy a digitális vízjel az ún. „Soft DRM” használata sokkal nagyobb felhasználói elégedettséget eredményez s jelentősen leegyszerűsíti a szolgáltatások üzemeltetését az eszközökhöz és felhasználói azonosítókhoz kötött keményen korlátozó digitális másolásvédelmi megoldások helyett.

Az Apple és az Amazon viszont határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy az általuk forgalmazott e-könyvek csak a saját hardver illetve szoftver környezetükben maradjanak olvashatóak.

Az eredeti cikket ezen a linken olvashatja.