Sayisal Kitap weboldal felfrissítése

Posted on: augusztus 16th, 2023 by Papp Ildikó
saysal_kitap_web_1
saysal_kitap_web_2
saysal_kitap_web_3
saysal_kitap_web_4
saysal_kitap_web_1
saysal_kitap_web_2
saysal_kitap_web_3
saysal_kitap_web_4
previous arrow
next arrow
saysal_kitap_web_1
saysal_kitap_web_2
saysal_kitap_web_3
saysal_kitap_web_4
previous arrow
next arrow
Shadow

Megrendelőnk, a Sayisal Grafik kérésének eleget téve ebben a projektben a Sayisal Kitap portál új verziójának fejlesztését valósítottuk meg.

Az oldal felhasználói élményének javítása érdekében ügyfelünk célja a sayisalkitap.qulto.eu oldal megjelenésének finomítása, valamint a meglévő funkciók újakkal történő kiegészítése volt. A fejlesztés során végzett főbb feladatok – egyebek mellett – a következők voltak: az oldal teljes újratervezése, lábléc átrendezése, új szűrési lehetőségek hozzáadása, hangoskönyvek elérhetővé tétele, az oldal több pontján a látogatói lehetőségek extra funkciókkal történő bővítése.

SimilR

Posted on: január 24th, 2022 by akovacstapai

similr_screen0
similr_screen1
similr_screen3
similr_screen2
similr_screen0
similr_screen1
similr_screen3
similr_screen2
previous arrow
next arrow
similr_screen0
similr_screen1
similr_screen3
similr_screen2
previous arrow
next arrow
Shadow

 

A SimilR szöveges dokumentumok közötti szöveghasonlóságok feltárására alkalmas szoftver, amely lokális és felhőszolgáltatásként is üzemeltethető.

Alapvető feladata a felsőoktatási intézmények által őrzött szakdolgozatok és a rendelkezésünkre álló egyéb tudományos tartalmak összehasonlítás céljából történő indexelése. Az összehasonlítás alapját a dokumentum szakaszok, bekezdések közötti hasonlóságok és egyezőségek mérése képezi.

A dokumentumok gépi összevetését a plágiumgyanús esetek automatizált megállapítására tudjuk felhasználni. A szoftver egy előzetes jelentést generál a tűréshatár feletti esetekről, amely felhasználható az értékelési és döntéshozatali folyamatokban is. A plágiumkeresésre szánt dokumentum egy központi webes felületen tölthető fel, majd ugyanezen felület szolgál az eredmények megtekintésére is. Az intézményi tartalmakat helyben dolgozzuk fel, így elkerüljük a plágiumkeresők esetében jellemzően előforduló szerzői jogi problémákat. Innovatív üzleti modellünk bevételt is generál az együttműködő tartalomgazdák (intézmények) számára, releváns dokumentumaik felhasználási gyakorisága alapján.

A szoftver több intézményi és egyéni felhasználó számára biztosít lehetőséget egyidejű elemzések készítésére egyéni, közös és webes korpuszokon. A SimilR lehetőséget nyújt továbbá az elemzési és szűrési paraméterek egyéni változtatásaira is, tekintettel a szövegek műfaji, formai és témakör szerinti sajátosságaira.

Használatával magyar nyelvű, intézményi és szerzői jogi szabályozás által védett dokumentumok nem kerülnek külföldi szerverekre és cégek tulajdonába.

Főbb funkciók

A szoftver 2022-ben kisebb fejlesztésen esett át, melynek köszönhetően felülete egyszerűbb, átláthatóbb, felhasználóbarátabb lett.

ePublisher

Posted on: január 24th, 2022 by akovacstapai

epublisher_screen_1
epublisher_screen_2
epublisher_screen_3
epublisher_screen_4
epublisher_screen_5
epublisher_screen_1
epublisher_screen_2
epublisher_screen_3
epublisher_screen_4
epublisher_screen_5
previous arrow
next arrow
epublisher_screen_1
epublisher_screen_2
epublisher_screen_3
epublisher_screen_4
epublisher_screen_5
previous arrow
next arrow
Shadow

A Qulto ePublisher egy központi szolgáltatás, melybe az előfizető jogtulajdonos – intézmény, kiadó, intézményi kiadó – feltöltheti a szabályozott, online használatra szánt kiadványait, jegyzeteit.

Főbb funkciók

A központosított kialakítás lehetőséget biztosít az intézmények és kiadók közötti megállapodásokon nyugvó, elektronikus könyvtárközi kölcsönzés bevezetésére, így a hazai egyetemeken keletkező digitalizált, vagy digitálisan született e-kiadványok hatékonyabb hasznosítására.

Az elérhető e-kiadványok az egyetem Discovery felületén kereshetők, hozzáférhetők, sőt webshop és online fizetési funkció bővítéssel az elektronikus tankönyv- és jegyzetvásárlás is bevezethető a hallgatók számára.

Digitize

Posted on: január 24th, 2022 by akovacstapai

Digitize_screen_0
Digitize_screen_4
Digitize_screen_2
Digitize_screen_1
Digitize_screen_3
Digitize_screen_0
Digitize_screen_4
Digitize_screen_2
Digitize_screen_1
Digitize_screen_3
previous arrow
next arrow
Digitize_screen_0
Digitize_screen_4
Digitize_screen_2
Digitize_screen_1
Digitize_screen_3
previous arrow
next arrow
Shadow

A Qulto Digitize egy tömeges digitalizációt támogató keretrendszer, amely közgyűjteményi, lakossági és egyéni felhasználók számára egyaránt megoldást nyújt szöveges és képi tartalmak kollaboratív feldolgozására, csoportosítására, és repozitálására. A keretrendszer előnye, hogy kiváltja más szoftverek és alkalmazások használatát és a feldolgozandó állományok körülményes mozgatását, valamint, hogy lehetőséget biztosít munkafolyamatok több felhasználó általi ellátására.

Modulunk lehetővé teszi a digitális állományok, valamint a hozzájuk tartozó metaadatok létrehozását, rögzítését, széleskörű kezelését és megosztását. Továbbá biztosítja a mesterállományok biztonságos tárolását, az igény szerint konvertált verziók létrehozását, az optikai szövegfelismerést (OCR), a vízjelezést, valamint a digitális állományokhoz való hozzáférés korlátozását (DRM).

A könyvek, folyóiratok és analóg példányok digitalizálását olyan munkafolyamatokkal támogatjuk, melyekkel áttekinthetővé tesszük a konzorciumi tagok közös munkáját. Rendszerünk lehetőséget nyújt a munkamegosztás, valamint a bevételek és költségek megosztásának kezelésére is. Rendszerünk képes a METS szabványnak megfelelő digitális objektumok és metaadataik exportálására és importálására; karakterfelismerő programmal támogatjuk a digitalizálási folyamatokat; a részletes digitalizálásnak köszönhetően a felhasználó teljes művek részleteiből önálló e-dokumetumokat is kialakíthat. A művekhez  jogi információkat rögzíthetünk és elláthatjuk digitális védelemmel is (DRM). Rendszerünkben megtalálhatóak a natív, mester és szolgáltatás példányok is, az utóbbiak automatikusan generálódnak.

A digitális objektumokkal dolgozó emberek csoportjainak – legyenek ezek akár egyetemi munkacsoportok, tanárok, e-learning szakemberek vagy kutatók -, olyan online keretrendszerre van szükségük, ahol úgy dolgozhatnak együtt fájlcsomagokon, hogy a lehető legritkábban kelljen mozgatniuk a csomagok tartalmául szolgáló fájlokat. 

Főbb funkciók

További részletekért és regisztrációs lehetőségért kattintson!

A Monguz Kft. bekerült a Magyar Tudományos Művek Tárába

Posted on: május 11th, 2021 by akovacstapai

 

Örömmel adunk hírt róla, hogy a Monguz Kft. bekerült a Magyar Tudományos Művek Tárába (MTMT), így a kollégáink publikáció ezen a felületen is nyomon követhetők: https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=institutes&mode=browse&sel=institutes22005 .
A Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) a tudományos művek legfontosabb gyűjteménye, hiteles adatbázisa. A nemzeti bibliográfiai adatbázisba ellenőrzött módon tölthetők fel a részt vevő intézmények kutatóinak tudományos munkásságát és teljesítményét jellemző adatok.

Visszatekintés 2020-ra

Posted on: február 3rd, 2021 by akovacstapai

Tekintse meg évértékelő videónkat!

Qulto Szakmai Napok

Posted on: február 3rd, 2021 by akovacstapai

Qulto Szakmai Napok 2021

Változnod kell ahhoz, hogy fejlődj,
és gyakran kell változnod ahhoz, hogy tökéletessé válj!
(W. Churchill)Csatlakozzanak hozzánk élőben a február 3-án magyar, és/vagy február 4-én angol nyelven zajló szakmai eseményen, melyen izgalmas projektekről és aktuális témákról fogunk beszélgetni.

Az eseményt terveink szerint a Zoom alkalmazás segítségével bonyolítjuk le, a csatlakozáshoz szükséges linket a rendezvény előtti napokban elküldjük a regisztráltaknak.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

További információ és teljes napirend itt

NWS 2020

Posted on: január 7th, 2021 by akovacstapai

A 2020-as Networkshop konferenciát a hagyományoktól eltérően a koronavírus helyzet miatt online formában tartották meg szeptember 2.-a és 4.-e között. A záró plenáris ülésen lényegre törően összefoglalták a konferencia tanulságait, jelen beszámoló is részben erre épül.


Nagy Miklós kiemelte, hogy példátlan a gyűlés történetében, hogy harmadszorra sikerült megrendezni: az áprilisi időpontot a vészhelyzet miatt el kellett halasztani, a kitűzött új, szeptember 8-i kezdési időpontot át kellett tenni szeptember 2-ára azzal a döntéssel együtt, hogy online kerül sor a konferencia megrendezésére. 

A szervezők az előkészítésre rendelkezésre álló harminc napban is egy színvonalas rendezvényt valósítottak meg, az online korlátok ellenére is. Összesen hat szekcióban folytak az előadások, amelyekből négy párhuzamos volt. A résztvevők regisztrációjánál felmerült néhány probléma, de a tapasztalatok szerint 80-90%-ban problémamentesen tudták használni a Teams keretrendszert a konferenciához való csatlakozásra. A rendezvény a legfájóbb hiánya volt természetesen a személyes jelenlét elmaradása, a szünetekben és a társasági programokon való személyes találkozás a kollégákkal, barátokkal. Kérdések feltevésére is kevesebb lehetőség volt az előadások után, bár általában a Networkshop feszes programja miatt egyébként sem szokott sok idő maradni erre, viszont pótolni szokta a személyes megkeresés. 

Az online forma ellenére is 304 résztvevővel és 102 előadással lett megtartva a konferencia, ezen kívül három tutoriál is helyt kapott a programban. 

A nyitó plenáris ülésen betekintést nyerhettünk már a múlt héten a nemzeti digitalizálási stratégiába, amelynek nyilvános bejelentése a napokban várható. Az első napon került megrendezésre négy mini-workshop: bővebben hallhattunk a közgyűjteményi digitalizálás állásáról és terveiről, a felsőoktatás és a köznevelés digitális transzformációjáról, a kutatási adatok és a nyílt tudomány tendenciáiról valamint a kutatók workshopján a fejlődő technológia új lehetőségeiről a geometriaoktatás és a műtéti eljárások területén. 

A közgyűjteményi témához kötődő előadásokat Dr. Kokas Károlyt váltva Bánki Zsolt foglalta össze, aki a tudásmegosztás szempontjából teljes értékűnek tartotta a konferenciát. Kiemelte továbbá a korszakváltás hatását a múzeumi és könyvtári szférában is: máshogy tekintünk a szakma kihívásaira, új válaszokat adunk azokra és a technológia-váltás elősegítésére igyekszünk biztosítani a szükséges feltételeket. Tapasztaljuk, hogy megváltoztak a használói szokások és elvárások is. Jellemző tendencia, hogy a technológiai fejlődést követve a passzívabb adatszolgáltatás helyett (mint a katalógus építése, metaadatolás) a jelentéssel bíró tudásszolgáltatás felé haladunk. A számítógépek számára is értelmezhető jelölőkkel való ellátás minőségi ugrást jelent ezen a területen, közeledik az adatok intelligens és kapcsolt szolgáltatásának a korszaka. 

A témákat tekintve a következők voltak a legfontosabbak: 

– új közgyűjteményi szolgáltatások: névterek, webaratás,

– két fejlesztés bemutatása a szemantikus struktúra megvalósítására: az OKP keretében készülő és a Monguz Kft. Qulto2 fejlesztése,

– mikorszervíz-fejlesztések: nyílt forráskódú világra is lehet már szolgáltatásokat építeni,

– a digitális bölcsészet fogalomkörének megjelenése – ezzel kapcsolatban erősödő tendencia várható a jövőben,

– a tudásközvetítés új paradigmája: kutatási adatok megosztása, kollaboratív munkamódszerek,

– a szemantikus szolgáltatásokhoz való alapra épülő új lehetőségek.

Új témaként jelent meg igen hangsúlyozottan a digitális oktatás. 

Fontos tanulsága az előadásoknak, hogy jelen állás szerint már megvan az a szellemi tőke, hogy új szolgáltatásokká váltsuk az összegyűjtött adatokat. Ennek megvalósításához pénz, illetve fenntartói támogatás is szükséges, remélhetőleg ezek a feltételek is adottak lesznek.

A másik moderátor, Pásztor Miklós a technikai- és infrastruktúra-központú előadásokat foglalta össze: az eddigi évekhez hasonlóan témák voltak a HPC, az adatátvitel és a BDM, a monitoring. Újként jelentek meg az IoT (Internet of Things), az MI (mesterséges intelligencia) és a FinTech. Megfigyelhető volt, hogy sokan reflektáltak a COVID-járványra: plusz feladatok jelentek meg miatta a hálózati és a biztonsági területeken. A technológiaibb előadásoknál is tapasztalták, hogy kevesebb lehetőség volt a vitára és a hozzászólásra, ez abból is adódott, hogy még nincs elég tapasztalata a szervezőknek az online térben való konferencia-rendezésben, ezen később valószínűleg lehet javítani. Viszont az előnye volt a virtuális termeknek, hogy könnyebb volt néhány kattintással átmenni az egyikből a másikba, a fizikai részvételhez képest nem zavarták az ajtónyitással a folyó előadást. 

A levezető elnök és a moderátorok is reményüket fejezték ki, hogy jövőre személyesen lesz lehetőség a konferencia megtartására. Ha így lesz, akkor áprilisra tervezik és a helyszín változatlanul a Pécsi Tudományegyetem lenne, ahová idén nem sikerült eljutni. 

A Monguz Kft. három munkatársa készült előadással az idei Networkshopra: Fülöp Endre Szemantikus katalogizálás mint digitális bölcsészet c. prezentációjában a hagyományos könyvtári katalógus-szemlélettel állította párhuzamba a szemantikus megoldásokat. Mátyás Melinda a digitális bölcsészet magyar szakirodalomban (link) való megjelenéséről adott összefoglalást a vizsgálati szempontok mentén, különös tekintettel a könyvtári szakirodalomra. Pancza János pedig ismertette a Qulto2 platform fejlesztését. 

Szerző: Mátyás Melinda

Előadások:
Prezentacja NWS-2020 Melinda Mátyás
Prezentacja NWS-2020 Fülöp Endre

NWS 2020

Posted on: szeptember 7th, 2020 by akovacstapai

A 2020-as Networkshop konferenciát a hagyományoktól eltérően a koronavírus helyzet miatt online formában tartották meg szeptember 2.-a és 4.-e között. A záró plenáris ülésen lényegre törően összefoglalták a konferencia tanulságait, jelen beszámoló is részben erre épül.


Nagy Miklós kiemelte, hogy példátlan a gyűlés történetében, hogy harmadszorra sikerült megrendezni: az áprilisi időpontot a vészhelyzet miatt el kellett halasztani, a kitűzött új, szeptember 8-i kezdési időpontot át kellett tenni szeptember 2-ára azzal a döntéssel együtt, hogy online kerül sor a konferencia megrendezésére. 

A szervezők az előkészítésre rendelkezésre álló harminc napban is egy színvonalas rendezvényt valósítottak meg, az online korlátok ellenére is. Összesen hat szekcióban folytak az előadások, amelyekből négy párhuzamos volt. A résztvevők regisztrációjánál felmerült néhány probléma, de a tapasztalatok szerint 80-90%-ban problémamentesen tudták használni a Teams keretrendszert a konferenciához való csatlakozásra. A rendezvény a legfájóbb hiánya volt természetesen a személyes jelenlét elmaradása, a szünetekben és a társasági programokon való személyes találkozás a kollégákkal, barátokkal. Kérdések feltevésére is kevesebb lehetőség volt az előadások után, bár általában a Networkshop feszes programja miatt egyébként sem szokott sok idő maradni erre, viszont pótolni szokta a személyes megkeresés. 

Az online forma ellenére is 304 résztvevővel és 102 előadással lett megtartva a konferencia, ezen kívül három tutoriál is helyt kapott a programban. 

A nyitó plenáris ülésen betekintést nyerhettünk már a múlt héten a nemzeti digitalizálási stratégiába, amelynek nyilvános bejelentése a napokban várható. Az első napon került megrendezésre négy mini-workshop: bővebben hallhattunk a közgyűjteményi digitalizálás állásáról és terveiről, a felsőoktatás és a köznevelés digitális transzformációjáról, a kutatási adatok és a nyílt tudomány tendenciáiról valamint a kutatók workshopján a fejlődő technológia új lehetőségeiről a geometriaoktatás és a műtéti eljárások területén. 

A közgyűjteményi témához kötődő előadásokat Dr. Kokas Károlyt váltva Bánki Zsolt foglalta össze, aki a tudásmegosztás szempontjából teljes értékűnek tartotta a konferenciát. Kiemelte továbbá a korszakváltás hatását a múzeumi és könyvtári szférában is: máshogy tekintünk a szakma kihívásaira, új válaszokat adunk azokra és a technológia-váltás elősegítésére igyekszünk biztosítani a szükséges feltételeket. Tapasztaljuk, hogy megváltoztak a használói szokások és elvárások is. Jellemző tendencia, hogy a technológiai fejlődést követve a passzívabb adatszolgáltatás helyett (mint a katalógus építése, metaadatolás) a jelentéssel bíró tudásszolgáltatás felé haladunk. A számítógépek számára is értelmezhető jelölőkkel való ellátás minőségi ugrást jelent ezen a területen, közeledik az adatok intelligens és kapcsolt szolgáltatásának a korszaka. 

A témákat tekintve a következők voltak a legfontosabbak: 

– új közgyűjteményi szolgáltatások: névterek, webaratás,

– két fejlesztés bemutatása a szemantikus struktúra megvalósítására: az OKP keretében készülő és a Monguz Kft. Qulto2 fejlesztése,

– mikorszervíz-fejlesztések: nyílt forráskódú világra is lehet már szolgáltatásokat építeni,

– a digitális bölcsészet fogalomkörének megjelenése – ezzel kapcsolatban erősödő tendencia várható a jövőben,

– a tudásközvetítés új paradigmája: kutatási adatok megosztása, kollaboratív munkamódszerek,

– a szemantikus szolgáltatásokhoz való alapra épülő új lehetőségek.

Új témaként jelent meg igen hangsúlyozottan a digitális oktatás. 

Fontos tanulsága az előadásoknak, hogy jelen állás szerint már megvan az a szellemi tőke, hogy új szolgáltatásokká váltsuk az összegyűjtött adatokat. Ennek megvalósításához pénz, illetve fenntartói támogatás is szükséges, remélhetőleg ezek a feltételek is adottak lesznek.

A másik moderátor, Pásztor Miklós a technikai- és infrastruktúra-központú előadásokat foglalta össze: az eddigi évekhez hasonlóan témák voltak a HPC, az adatátvitel és a BDM, a monitoring. Újként jelentek meg az IoT (Internet of Things), az MI (mesterséges intelligencia) és a FinTech. Megfigyelhető volt, hogy sokan reflektáltak a COVID-járványra: plusz feladatok jelentek meg miatta a hálózati és a biztonsági területeken. A technológiaibb előadásoknál is tapasztalták, hogy kevesebb lehetőség volt a vitára és a hozzászólásra, ez abból is adódott, hogy még nincs elég tapasztalata a szervezőknek az online térben való konferencia-rendezésben, ezen később valószínűleg lehet javítani. Viszont az előnye volt a virtuális termeknek, hogy könnyebb volt néhány kattintással átmenni az egyikből a másikba, a fizikai részvételhez képest nem zavarták az ajtónyitással a folyó előadást. 

A levezető elnök és a moderátorok is reményüket fejezték ki, hogy jövőre személyesen lesz lehetőség a konferencia megtartására. Ha így lesz, akkor áprilisra tervezik és a helyszín változatlanul a Pécsi Tudományegyetem lenne, ahová idén nem sikerült eljutni. 

A Monguz Kft. három munkatársa készült előadással az idei Networkshopra: Fülöp Endre Szemantikus katalogizálás mint digitális bölcsészet c. prezentációjában a hagyományos könyvtári katalógus-szemlélettel állította párhuzamba a szemantikus megoldásokat. Mátyás Melinda a digitális bölcsészet magyar szakirodalomban (link) való megjelenéséről adott összefoglalást a vizsgálati szempontok mentén, különös tekintettel a könyvtári szakirodalomra. Pancza János pedig ismertette a Qulto2 platform fejlesztését. 

Szerző: Mátyás Melinda

Előadások:
Prezentacja NWS-2020 Melinda Mátyás
Prezentacja NWS-2020 Fülöp Endre

Véget vethet a plagizálásnak! Ön is érintett?

Posted on: április 22nd, 2020 by akovacstapai

AKCIÓ: Qulto SimilR - plágiumkeresés és szövegelemzés

similr_screen0
similr_screen1
similr_screen3
similr_screen2
similr_screen0
similr_screen1
similr_screen3
similr_screen2
previous arrow
next arrow
similr_screen0
similr_screen1
similr_screen3
similr_screen2
previous arrow
next arrow
Shadow

A koronavírus járvány kapcsán elrendelt kijárási korlátozások miatt  a digitális megoldások jelentősége eddig sosem látott mértékben megnőtt  a munka, oktatás, tájékoztatás, művelődés és szabadidő-eltöltés területén is. A közoktatásban és a felsőoktatásban most különösen fontos szerep jut az online képzéseknek, e-learning  szolgáltatásoknak és minden, tanulást segítő  tartalom közzétételének. Ugyancsak növekvő figyelem hárul a szakmai tartalmak és információk szabályozott terjesztésére,  valamint a felhasználás kontrolljára. Az újonnan kialakult helyzetben nem maradnak érintetlenül a szabadidő eltöltéséhez köthető területek sem: A film- és zeneszolgáltatók mellett növekszik az e-könyvek, e-tananyagok, és egyéb digitalizált szöveges tartalmak iránti kereslet is.

A felgyorsult digitális tartalomgyártás és a tartalmak hirtelen megnövekedett mennyisége azonban nem jár együtt az etikai szempontok és a törvényi szabályozás felfüggesztésével. A tartalomszolgáltatásban  érdekelt vállalkozások és közintézmények számára továbbra is létfontosságú a közzétett tartalmak életútjának követése, különösen a tartalmak forrásának és eredetiségének ellenőrzése. Hatékony ellenőrzés nélkül ugyanis nagy a kockázata annak, hogy a szolgáltatók tisztázatlan forrásból származó, plagizálás eredményeként született, vagy a szerzői jogok megsértésével készült anyagokat tesznek közzé, melynek komoly presztízsveszteség, bírság, vagy kártérítés lehet a következménye. Az anyagok forrásellenőrzésén túl hasznos -bizonyos esetekben elengedhetetlen -annak nyomonkövetése, hogy ki, hol, milyen módon változtat a közzétett digitális tartalmakon, még akkor is, ha ezt legális körülmények között teszi. Szabadon felhasználható (ti. Creative Commons licensszel ellátott) tartalmak, hírek, közlemények esetén is fontos lehet a tartalmak utóéletének követése.

A jelenleg átalakuló új digitális tartalomszolgáltatási környezetben ezekre az ellenőrzésekre és elemzésekre egyre kevesebb idő áll rendelkezésre, és a megnövekedett tartalom miatt már csak fejlett digitális megoldások segítségével van rájuk lehetőség. 

A Qulto SimilR plágiumkereső és szövegelemző rendszerünk ilyen, fejlett nyelvtechnológiai megoldásokat nyújt tartalomfejlesztők és tartalomszolgáltatók számára. A szoftver alapvető feladata, hogy szöveges tartalmakat hasonlítson össze egy, feldolgozott repozitóriumokból, intézményi illetve vállalati dokumentumgyűjteményből és internetes tartalmakból álló szövegkorpusszal, majd részletes kimutatást készítsen az elemzett szöveg és a szövegkorpusz elemei közötti hasonlóságokról. Az összehasonlítás alapját a tetszőlegesen változtatható  dokumentum szakaszok közötti szöveghasonlóságok mérése képezi.

A Qulto SimilR szoftvert felhőszolgáltatásként biztosítjuk ügyfeleinknek. A rendszer technikai kialakítása olyan, hogy védett dokumentumok felhasználása is biztonságos megoldást kínál, ugyanis a feltöltés során az összehasonlítás alapját képező korpusz  a központi adatbázisban nem reprodukálható formában kerül tárolásra. Büszkék vagyunk arra, hogy a Qulto platform egyedülálló hazai szellemi termékként felvételt nyert a magyar nemzeti értékek és hungarikumok ágazati értéktárába, az ipari és műszaki megoldások1 közé.

Megoldásunk üzleti  környezetben -például digitális tananyagok kéziratának ellenőrzésénél -jól helytáll és hatékony segítséget nyújt a szöveges tartalmak illetéktelen felhasználásából fakadó  kockázatok kiszűrésében.

A világjárvány kapcsán kialakult nehéz helyzetben a Monguz Kft. azzal kívánja segíteni a tartalomszolgáltatásban és kiadásban érdekelt vállalkozásokat, hogy a Qulto SimilR használatát kedvezményes áron biztosítja számukra. 

Qulto SimilR által nyújtott szolgáltatások  használatát örömmel mutatjuk be Önöknek egy online bemutató keretében.

További információkért, személyes egyeztetés vagy ajánlatkérés céljából keresse Czoboly Miklós kollégánkat  a +36 30 9515 078 telefonszámon, vagy az iroda@monguz.hu email címen. 


1 Jogszabályi háttér: 2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról

Qulto SimilR Plágiumkereső

Posted on: augusztus 11th, 2019 by akovacstapai
similr_screen0
similr_screen1
similr_screen3
similr_screen2
similr_screen0
similr_screen1
similr_screen3
similr_screen2
previous arrow
next arrow
similr_screen0
similr_screen1
similr_screen3
similr_screen2
previous arrow
next arrow
Shadow

A Qulto SimilR szöveges dokumentumok közötti szöveghasonlóságok feltárására alkalmas szoftver, amely lokális és felhőszolgáltatásként is üzemeltethető. A szoftver több intézményi és egyéni felhasználó számára biztosít lehetőséget egyidejű elemzések készítésére egyéni, közös és webes korpuszokon. A Qulto SimilR lehetőséget nyújt továbbá az elemzési és szűrési paraméterek egyéni változtatásaira, tekintettel a szövegek műfaji, formai és témakör szerinti sajátosságaira. 

A SimilR használatával magyar nyelvű, intézményi és szerzői jogi szabályozás által védett dokumentumok nem kerülnek külföldi szerverekre és cégek tulajdonába.

Felsőoktatási intézmények, egyetemi oktatók és hallgatók, szakdolgozók és doktoranduszok , tartalomgyártók és -szolgáltatók munkájához ajánljuk.

Főbb funkciók

  • Plágiumkeresés
  • Szöveghasonlóság-elemzés, feltárás

OpusNet / NoTorrent

Posted on: december 20th, 2017 by akovacstapai

A VEKOP-2.1.1-15-2016 projekt keretében, a Líra Zrt.-vel, mint konzorciumi partnerrel együttműködve dolgozunk a szerzői joggal védett művek jogszerű felhasználását, szolgáltatását, digitalizálását és az érdekeltek automatizált együttműködését biztosító infrastruktúra létrehozásán.

Az árva művek irányelv (2012/28/EU) a digitalizálhatóság/hozzáférhetőség tekintetében kulcskérdésnek tekinti a jogtisztaság biztosítását és meghatározza a gondos jogosultkutatás kritériumait és forrásait. A kereskedelmi forgalomból kikerült (out of commerce) művek jogszerű digitalizálásához létre kell hozni egy olyan integrált rendszert, amely lehetővé teszi az azonosítást, books-in-print adatbázis alapján a kereskedelmi elérhetőséget, ennek hiányában pedig a szerzői jog jogosultjainak azonosítását.

A Projekt célja olyan ágazati infrastruktúra létrehozása, amely megfelelő hatékonysággal támogatja a digitális tartalomszolgáltatást, beleértve a hozzáférési és felhasználási jogosultságokra vonatkozó (licenc)információk elérését, az elektronikus könyvtári szolgáltatások bevezetését, valamint minőségi metaadatokhoz való hozzáférést tesz lehetővé valamennyi érintett ágazati szereplőnek.

Bevezettük Qulto e-Publisher termékünket a török piacra

Posted on: augusztus 5th, 2016 by qulto-admin

Qulto e-Publisher rendszerünket választotta a Sayisal Grafik nevű cég, amely IT konzultációval és szoftvertámogatással segíti a török könyvtárak és múzeumok munkáját.

A Sayisal Grafik biztosítja a török kiadóktól összegyűjtött, török nyelvű, jogtiszta elektronikus tartalmakat, míg cégünk a tartalmak megjelenítéséhez digitális platformot fejleszt és tart fenn. A platformon a könyvtárak és látogatóik elektronikus példányok között kereshetnek, olvashatnak, illetve le is tölthetik a dokumentumokat DRM-mel ellátva, vagy anélkül. Az elektronikus dokumentumokat sztenderd, katalogizált formátumban (MARC, ONIX) tároljuk és szolgáltatjuk, így a rendszer könnyen integrálható a meglévő könyvtári rendszerbe. A könyvtárak bármely elektronikus tartalom MARC rekordját le tudják tölteni, és statisztikát kérdezhetnek le a dokumetumokról, vagy akár az egész platformról.

Az olvasók a rendszer használata során saját fiókjukba való belépést követően élvezhetik a személyes könyvespolc előnyeit: e-book-ot menthetnek el a polcon, megoszthatják az elektronikus könyvek linkjét, és különböző formátumokban tekinthetik meg a hivatkozásokat.
A platform felhasználói az elektronikus tartalmakat letölthetik, vagy online olvashatják. Okos online olvasónk lehetőséget ad szavak, vagy mondatok különböző színekkel történő kiemelésére, jegyzetelésre, valamint a teljes szövegben történő keresésre. Az olvasó a könyvespolcával kapcsolatos eseményeket a későbbiekben is megtekintheti.

Örömmel mutatjuk be e-Publisher termékünket minden érdeklődőnek. Lépjen velünk kapcsolatba!

Books in Print a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon

Posted on: április 27th, 2016 by qulto-admin

Németh Rita a Magyar Books in Print Kft. ügyvezetője előadásában április 23-án a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon áttekintést adott új szolgáltatásukról, mely a Monguz Kft, mint technikai fejlesztő partner közreműködésével formálódik éppen.

Az Európai Unióban már szinte minden országban működnek ún. books in print szolgáltatások, melyek áttekintést adnak az adott országban forgalmazott könyvek szinte teljes köréről, szerzői jogi információk s az adott könyveket leíró könyvtári metaadatok kíséretében. Ezzel voltaképpen egy hatalmas országos könyvraktár jön létre, amelynek segítségével egyszerűen áttekinthető a forgalomban lévő művek teljes köre. Könnyebben megtalálhatóak lesznek a ritkaságok, s könnyebben lehet kérést eljuttatni a forgalomban éppen nem lévő, ám a kiadók portfoliójában szereplő könyvek beszerzésére is.
Magyarországon e téren lemaradás volt tapasztalható ám hamarosan béta verzióban már a nagyközönség számára is kipróbálható lesz a magyar books  in print szolgáltatás. Ennek számos pozitív hozadéka lesz az összes érdekelt szereplő számára. A kiadók sokkal könnyebben eljuttathatják kínálatukat a vásárlókhoz, függetlenül a mindig szűkös könyvesbolti polckapacitásoktól. Ezen felül megtudhatjuk például, hogy egy adott írónak pontosan mely kiadóknál jelentek meg már művei.  Az adott művek, kiadások mellé hozzárendelődnek a szerzői jogi információk, s ez lényeges segítséget nyújthat a szerzői jogosultság felderítéséhez, a szerző illetve jogtulajdonos nélküli árva művek jogkezelési folyamatához. A könyvkiadói piac demokratikusabbá, sokkal inkább átláthatóbbá válik, mint manapság amikor az elvileg nyilvános információk lényeges köre csak igen nehezen tárható fel, kereshető vissza, ha erre egyáltalán adott is a lehetőség. A jelenlévő kiadók képviselői igen pozitívan álltak a kezdeményezéshez, ugyanakkor világos, hogy a domináns piaci szereplők részéről nem feltétlenül lesz ekkora a lelkesedés. Mindenki számára előnyös lehet azonban a forgalmazási feltételek jelentős javításának lehetősége.
A könyvtárak lényeges segítséget kapnak a művek jogtulajdonosi körének behatárolására. Ezen intézmények olyan jelentős leíró adatvagyonnal rendelkeznek az adott művek köréről, mely lényeges adatgazdagítási forrásként szolgál a books in print adatbázis számára. Információkat tudnak adni arról is, hogy mely könyvtárakban, milyen feltételekkel  érhetők el az adott művek különféle kiadásai.
A felhasználói célközönség pedig minden eddiginél egyszerűbben juthat hozzá az adott művek, kiadások elérhetőségéhez akár könyvesbolti forgalomban, akár könyvtárakon keresztül. Ezzel fel lehet venni a küzdelmet a torrent szolgáltatásokkal, amelyek azért is tudnak manapság oly sikeresek lenni, mert sok olyan műhöz adnak hozzáférést melyek legálisan könyvesbolti forgalomban jelenleg igen nehezen férhetők hozzá.

A tudományos publikálás szép újvilága- különféle nézőpontokból

Posted on: április 7th, 2016 by qulto-admin

2016 április hatodikán került sor az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának aulájában Hajnal Ward Judit két előadására. Judit a Rutgers Egyetem (New Jersey, USA) Alkoholtudományi Intézet Információs Osztályának vezetője illetve Információ- és Kommunikációtudományi Karának oktatója.
Első előadásában a tudományos publikációs terület változásait, s az abban rejlő kihívásokat vette számba. Egyre nagyobb teret nyernek a nyílt hozzáférésű publikációs modellek, illetve az ahhoz kapcsolódó, a korábbinál humánusabb, nem anonimizált, a személyközi kommunikációra jobban építő lektorálási eljárásmód. Ingyenebéd azonban nincs, a publikálás költségét intézményi, illetve egyéni kutatói forrásokból kell biztosítani.
A nyílt hozzáférésű folyóiratok terjedésére sajnos azonban különös veszélyt jelent az ún. parazita folyóiratok (predator journal) jelenléte s gyorsütemű terjedése. A tudományos világba beszivárgó szélhámosok nem riadnak vissza kutatók identitásának ellopásától sem (képek másolása nyilvános közösségi média profil oldalakról) tudtukon kívül folyóirat szerkesztőnek tüntetve fel őket. A félrevezetett kutatóktól besöprik a pénzt a publikációért, ami nem jelenik meg jó eséllyel sehol. A szélhámosság jellegzetes összetevői amikor Google által előállított impakt faktorral reklámoznak folyóiratot (az impakt faktor publikációs mérőszámának előállításához a cégnek semmi köze sincs), vagy amikor egy jól ismert folyóirat címén csak egy-két betűt módosítanak a becsapás kedvéért. Szerkesztőségi címnek olyan épületeket tüntetnek fel az USA-ban illetve Nyugat-Európában, ahol raktárak, magánlakások találhatók. A visszaélések ellen a könyvtáros és tudományos publikációs világ összefogásával próbálnak védekezni. Világméretű regiszterek összeállítása kezdődött meg a parazita folyóiratok címeiről, a kiadóként feltüntetett szervezetek adatairól. A küzdelmet jelentősen nehezíti, hogy a szélhámoskodás most már kiterjed egyre inkább a könyv alapú publikálás és a konferencia szervezés területére is. A regiszterek kiterjesztendők tehát az ál- konferenciaszervezők és ál-nyílt forráskódú kiadók adataival is. Szerencsére kellő odafigyeléssel, a könyvtáros-tudományos kutató közötti kapcsolatokra építve meg lehet akadályozni az anyagi és erkölcsi károkozás bekövetkeztét.
A második előadás is a tudományos publikálás világához kapcsolódott. Azt járta körül, hogy miként tudjuk menedzselni tudományos kutatási eredményeinket különféle hivatkozás kezelő, illetve tudományos eredményeket bemutató, a kutatókat hálózatba szervező online alkalmazásokon keresztül. Az USA-ban az utóbbi években a kutatói lét szerves tartozéka lett az előadó által „tudományos szelfinek” nevezett tevékenység. rendkívül időrabló tud lenni egyfelől a különféle publikációk, ,konferencia előadások, kutatási adattömegek feltöltése a különféle szolgáltatói felületekre. A különféle szolgáltatások között vannak olyanok, amelyek hivatkozásokat kezelnek és közösségépítésre is alkalmasak (pl. Mendeley), mások inkább az önmenedzselésben, a tudományos kapcsolatépítésben hasznosak (pl. Academia.edu, Research Gate). Egyes alkalmazások pedig a publikációk nyilvántartása, visszakereshetőségének biztosítása szempontjából hasznosak (pl. Google Tudós), önmagunk sikeres menedzseléséhez az egyetemi repozitóriumok mellett egyre inkább nélkülözhetetlenné válnak. Arról nem is beszélve, hogy társszerzős publikációk esetén, ha az egyik szerző nincs benne az adott rendszerben (pl. Mendeley, Academia.edu, ResearchGate) akkor a társszerzőt is kár érheti a hiányos adatok miatt. Ezeket a szolgáltatásokat már milliók használják, s exponenciálisan terjed a felhasználói kör. Persze a publikációk összetételének nem kevés szerzői jogi kihívásai is lehetnek (melyik cikkváltozat, hová, milyen formában tölthető fel legálisan). A könyvtárosoknak egyre inkább fontos feladatává válik a tudományos kutatós segítése is önmaguk menedzselésében e területen. Amennyiben az egyetemi repozitóriumok és digitális könyvtári katalógusok irányából szabványos adat ki és bemeneteket tudunk biztosítani a fentebb tárgyalt szolgáltatások felé, akkor nagyban meg tudjuk segíteni felhasználóink dolgát, el tudjuk kerülni az ismételt kézi adatbevitel időrabló szükségét.
Az előadásokról videofelvétel készült, illetve a prezentációk diái is az ígéretek szerint hamarosan publikálásra kerülnek az ELTE PPK könyvtárának honlapján.

Opusnet

Posted on: február 10th, 2016 by akovacstapai
opusnet1
opusnet2
opusnet3
opusnet4
previous arrow
next arrow

Azon dolgozunk, hogy a magyar kiadású könyveknek is legyen books-in-print (azaz elérhető könyvek) adatbázisa, ami a Magyarországon megjelenés előtt álló, forgalomban lévő, vagy abból kikerült kiadványok nyilvántartásáért felelős. Ez egy olyan online felület, ahol minden ISBN számmal rendelkező kiadvány lehető legtöbb adata megtalálható így az is, milyen módon, hol juthatunk hozzá. Fő feladata, hogy a kiadók által rögzített adatok alapján a megfelelő jogosultsággal és szolgáltatási csomaggal rendelkező felhasználók informált döntéseket hozhassanak saját piaci tevékenységükről, valamint tájékozódhassanak az egyes kiadványok elérhetőségéről. A nyilvántartásnak nem célja azonban a könyvek értékesítése, csupán a kiadók, kereskedők, könyvtárak és olvasók összekötése, tájékoztatása.

A rendszer tervezése és a későbbi éles üzemeltetés során is elsődleges szempont, hogy a kialakított fizikai és logikai architektúra biztonságos környezetet biztosítson a BiP adatbázisban szereplő személyes adatok és információk tárolására.

Az elkészült web portál teljesíti a korszerű webalkalmazásokkal szembeni elvárásokat, így reszponzív, többnyelvű, barátságos URL-eket használ, illetve a statikus tartalmak módosítását WYSIWYG szerkesztővel támogatja. A felhasználók tájékozódását a helyzetérzékeny súgó segíti, amely az adott funkcionalitást érthetően, példákkal, képekkel illusztrálva magyarázza el.