Könyvtári reneszánsz

Posted on: április 28th, 2016 by qulto-admin

Sipos Anna Magdolna tartott könyvbemutatót a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. A szerző április 23-án a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében Könyvtáros Klubban Kerekes Pál beszélgetőtársaként mutatta be művének immáron második, bővített kiadását.
Sipos Anna Magdolna világos képet szeretett volna kapni arról, hogy valóban csökken-e a könyvtári szolgáltatások használata Magyarországon. Utána próbált járni azon feltételezések valóságtartalmának melyek az utóbbi években a könyvtár, mint intézmény megszűnését irányozzák előre az információs társadalom fejlődési trendjeinek folyományaként. A szerző úgy gondolta, hogy beszéljenek a tények. A pécsi könyvtártudományi tanszék vezetőjeként hallgatóit, illetve már végzett könyvtárakban dolgozó egykori hallgatóit is bevonva széleskörű adatgyűjtésbe kezdett. Arra volt kíváncsi, hogy a könyvtárhasználat kapcsán mit mutatnak a számok, tényleg  félreverhetjük- e a harangokat?
A szerző állítása szerint az adatok tükrében a könyvtárhasználat Magyarországon az utóbbi években dinamikus növekedésnek indult. Egyre többen látogatják a könyvtárak fizikai tereit, s még látványosabban nő a virtuális szolgáltatások használatának aránya (távhasználat).  Égető szükség lenne arra, hogy ez utóbbi területen részletes, különféle szolgáltatástípusokra lebontott adatok álljanak rendelkezésre. A felhasználói viselkedést monitorozó szoftverek használata sajnos az itthoni könyvtárakban néhány nagy egyetemi és közkönyvtártól eltekintve még gyerekcipőben jár. Már az is nagy előrelépés lenne, ha a Google Analytics segítségével lehetne a könyvtári honlapoknak, s az azokba bekötött szolgáltatásoknak a használatát figyelni. A pontos visszajelzés a felhasználói viselkedésről pedig a szolgáltatások fejlesztése kapcsán nélkülözhetetlennek tűnik!
Egy valamit úgy tűnik, biztosan megállapíthatunk a kötet mondanivalójából kiindulva. A számítógépes világháló felkínálja a lehetőséget arra, hogy a könyvtárak szolgáltatási kínálatukkal kilépjenek a tér és idő keretei közül. Soha nem volt még ekkora lehetőség a szolgáltatások ilyen nagymértékű terjeszkedésére. Könyvtári reneszánszról viszont csak akkor beszélhetünk megalapozottan, ha a felhasználókat meg tudjuk szólítani, bele tudunk illeszkedni szolgáltatásainkkal mindennapi életvitelük keretei közé. A kitáguló lehetőségekkel együtt tehát fokozott felelősség is együtt jár. A jövőt érintve nyitott kérdés, hogy valóban kiteljesedik-e a könyvtári reneszánsz, meg tudnak-e felelni a könyvtárak a fentebb vázolt kihívásoknak.

Jostein Gaarder volt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége

Posted on: április 28th, 2016 by qulto-admin

Filozófia, kreativitás, tudásvágy, ökológiai felelősség: Jostein Gaarder díszvendégként a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
Jostein Gaarder legnagyobb erénye, bravúrja és egyedi írói „létformája”,  hogy az agyonmisztifikált filozófia tudományterületét varázstalanította és hozzáférhetővé tette a fiatal, tinédzser korosztály számára is. Külön hangsúlyt kap ebben a férfi-női egyenjogúság.

Gaarder a filozófiát elsősorban, mint nőies princípiumot határozza meg, az ókori görög Sophia (bölcsesség) szóból levezetve. Innen jön legsikeresebb műve a Sophie Világa főszereplőjének személye is. A sikeres filozófiaoktató ezzel a regénnyel életpályájának egy szakaszát zárta le. Figyelme ezt követően ökológiai kérdések felé fordult, hiszen a norvég író immár közel két évtizede elkötelezett harcosa a bolygónk élővilágának megmentésére irányuló törekvéseknek.  Legújabb művének címszereplője a szuperintelligens, kreatív igen fejlett beleérző képességgel bíró, a jövő környezeti kihívásai iránt igen érzékeny Anna.  Az ő belső világán keresztül szembesülhetünk földünk legfőbb környezeti kihívásaival, a fenntartható létet fenyegető veszélyekkel. A szerző színészies testbeszéddel fűszerezve, komoly módon, hiteles meggyőződéstől hajtva beszélt a világot megismerni akaró kíváncsiságról. Jelenidőnk társadalma meghökkentően strukturált és összetett. Erre reflektálva  napjainkban az írói gondolatok, amelyek megjelennek a lapokon, meghatározottan a szerzőik saját világáról árulkodnak, az ő világlátásukat tükrözik vissza. Az ő szerkesztési technikája is ezen az alapon nyugszik.  Ez szerinte egyben egyfajta filozófiai determináció is.  Anna gondolatai közé számos korábbi előadásának, publikációinak főbb pontjait csempészte be. Ezek a trükkök általában észrevételnek szoktak maradni.  Fordítójával, Fehérvári Boldizsárral, a Prezi székhelyén április 22-én folytatott beszélgetésében azonban egy konkrét kölcsönzés is szóba került, amit a fordító onnan vett észre, hogy ő fordította szintén azt a kiáltványt melynek gondolatai feltűnnek a regényben. Gaarder nagyon fontosnak tartja a plágiumtól való tartózkodást, (a lábjegyzetek használata amúgyis feleslegesen bontaná meg a regény szerkezetét) s ennek legbiztosabb módszereként említi a saját írásaival, gondolataival folytatott ésszerű sáfárkodást.     
Április 21-én a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nyitányaként Szabó T. Anna a Gaarderrel folytatott pódiumbeszélgetését három téma köré építette fel: először a kíváncsiságot, tudásvágyat, mint alapvető emberi tevékenységet boncolgatták, majd az oktatás-kreativitás problémaköre került sorra. Ezt főként abban az összefüggésben említették, hogy sajnos a legtöbb esetben mindent megtesz az iskola azért, hogy kiölje a gyermekekből az elementáris világra való rácsodálkozást, s az ebből fakadó kreatív alkotási formákat… Természetesen harmadik témaként ebben a beszélgetésben is megemlítődött az ökológia, a fenntarthatóság kérdésköre. Gaarder nem akart soha egyszerű moralista lenni regényeiben. A fenntarthatóságot elősegítő megoldások alapjait keresi.  Úgy véli, hogy a pesszimizmus s az ebből fakadó letargia a lustaság legérzékletesebb megnyilvánulása. Küzdeni kell, az előre vezető utak szüntelen keresésével.  Nagyon szerencsésnek tartja magát, hogy norvégként és sikeres íróként a föld leggazdagabb (szinte obszcén gazdagként önmagát jellemző) lakói közé tartozik. Ismertsége és sikeres anyagi helyzete azonban fokozott anyagi felelősséget ró rá a föld környezeti kérdéseiről való gondolkodást, a cselekvési minták formálását tekintve. Az Anna világa ugyanúgy betetőzése ennek a fajta rész-életműnek, mint ahogyan a Sophie Világa a filozófia-oktatói, tudományos ismeretterjesztői pályafutásnak volt.
Gaarder főként a nyugati filozófia hatja át, ahol a legfőbb kérdés egyre inkább ugyanaz: hogyan tudjuk megőrizni mostani életkörülményeinket a világon?  Megemlítette emellett, hogy ha most írná meg a Sophie világát, akkor a nyugati filozófia mellett hangsúlyosan szerepeltetné a keleti filozófiai tanokat, melyek igazi mélységeire a távol-keleti térségben tett utazásai révén is tud következtetni. Másfelől viszont a nyugati filozófia vonatkozásában Kínában szinte tankönyvként használják filozófiai ismeretterjesztő művét.
A komoly és sorsfordító témákat érintő, elképesztő energiával, lelkesedéssel  jellemezhető beszélgetések végén a közönség  mosolyogva, s akár némiképpen meghökkenve is állapíthatta meg, hogy Jostein Gaarder interpretálásában a filozófia és az oktatás, a környezeti témákról való gondolkodás  is szórakoztatóan játékos tud lenni.

Books in Print a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon

Posted on: április 27th, 2016 by qulto-admin

Németh Rita a Magyar Books in Print Kft. ügyvezetője előadásában április 23-án a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon áttekintést adott új szolgáltatásukról, mely a Monguz Kft, mint technikai fejlesztő partner közreműködésével formálódik éppen.

Az Európai Unióban már szinte minden országban működnek ún. books in print szolgáltatások, melyek áttekintést adnak az adott országban forgalmazott könyvek szinte teljes köréről, szerzői jogi információk s az adott könyveket leíró könyvtári metaadatok kíséretében. Ezzel voltaképpen egy hatalmas országos könyvraktár jön létre, amelynek segítségével egyszerűen áttekinthető a forgalomban lévő művek teljes köre. Könnyebben megtalálhatóak lesznek a ritkaságok, s könnyebben lehet kérést eljuttatni a forgalomban éppen nem lévő, ám a kiadók portfoliójában szereplő könyvek beszerzésére is.
Magyarországon e téren lemaradás volt tapasztalható ám hamarosan béta verzióban már a nagyközönség számára is kipróbálható lesz a magyar books  in print szolgáltatás. Ennek számos pozitív hozadéka lesz az összes érdekelt szereplő számára. A kiadók sokkal könnyebben eljuttathatják kínálatukat a vásárlókhoz, függetlenül a mindig szűkös könyvesbolti polckapacitásoktól. Ezen felül megtudhatjuk például, hogy egy adott írónak pontosan mely kiadóknál jelentek meg már művei.  Az adott művek, kiadások mellé hozzárendelődnek a szerzői jogi információk, s ez lényeges segítséget nyújthat a szerzői jogosultság felderítéséhez, a szerző illetve jogtulajdonos nélküli árva művek jogkezelési folyamatához. A könyvkiadói piac demokratikusabbá, sokkal inkább átláthatóbbá válik, mint manapság amikor az elvileg nyilvános információk lényeges köre csak igen nehezen tárható fel, kereshető vissza, ha erre egyáltalán adott is a lehetőség. A jelenlévő kiadók képviselői igen pozitívan álltak a kezdeményezéshez, ugyanakkor világos, hogy a domináns piaci szereplők részéről nem feltétlenül lesz ekkora a lelkesedés. Mindenki számára előnyös lehet azonban a forgalmazási feltételek jelentős javításának lehetősége.
A könyvtárak lényeges segítséget kapnak a művek jogtulajdonosi körének behatárolására. Ezen intézmények olyan jelentős leíró adatvagyonnal rendelkeznek az adott művek köréről, mely lényeges adatgazdagítási forrásként szolgál a books in print adatbázis számára. Információkat tudnak adni arról is, hogy mely könyvtárakban, milyen feltételekkel  érhetők el az adott művek különféle kiadásai.
A felhasználói célközönség pedig minden eddiginél egyszerűbben juthat hozzá az adott művek, kiadások elérhetőségéhez akár könyvesbolti forgalomban, akár könyvtárakon keresztül. Ezzel fel lehet venni a küzdelmet a torrent szolgáltatásokkal, amelyek azért is tudnak manapság oly sikeresek lenni, mert sok olyan műhöz adnak hozzáférést melyek legálisan könyvesbolti forgalomban jelenleg igen nehezen férhetők hozzá.

Informálni-Integrálni-Inspirálni

Posted on: április 20th, 2016 by qulto-admin

2016. április 19-én került sor az Informálni-Integrálni-Inspirálni- Közkönyvtárak a XXI. században címmel rendezett konferenciára. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül szemelgetünk a programkínálatból.
A házigazda intézmény kapcsán teljes képet kaphattunk a könyvtár előtt álló kihívásokról Kovácsné Koreny Ágnes és Dippold Péter segítségével. A könyvtár felhasználóinak mintegy fele az egyetemisták közül kerül ki, s nő a középiskolás beiratkozottak aránya is. Összességében a távhasználat aránya meredeken nő, a fizikai használat csökken, összességében nagyjából stagnálás tapasztalható. Az egyetemisták számára igyekeznek egyszerre vonzó közösségi tér lenni, illetve a gyarapítási politika formálásában is kiszolgálni a legnagyobb felhasználói csoport igényeit a kurzuslistákon jellemzően felbukkanó művek beszerzésével. A központi könyvtár voltaképpen jogszabály szerint közkönyvtári és szakkönyvtári feladatokat lát el, valójában az intézményi stratégia, illetve a gyarapítás alakítása során, illetve a teljesszövegű adatbázisok előfizetési politikájának formálása révén egyetemi könyvtári feladatok is előtérbe kerülnek. A médiatári olvasóterem helyén olyan közösségi teret hoztak létre, mely egyszerre szolgálja az elmélyült egyéni tanulás, kutatás illetve a csoportmunka kereteit is.
Lévai Tamás építész előadásának legfontosabb üzenete az volt, hogy egy új könyvtár, illetve könyvtárfelújítás tervezése kapcsán a gondos könyvtárszakmai előkészületek kulcsfontosságúak a sikeres közösségi tér megalkotásának, illetve újjáalakításának szempontjából. A kulturális szakemberek jelölik ki azokat a kereteket, melyekben aztán az építész szakember a tervezés kapcsán formai értelemben gondolkodni tud. Az új Helsinki Városi Könyvtár példájával érvelve aláhúzta, hogy a gondos előmunkálatok akár 3-4 évet is igénybe vehetnek. Ennek eredményeként már egy olyan minőségű tervpályázatot lehet kiírni, ahol az épületen belül minden közgyűjteményi  funkció letisztultan meghatározásra kerül. A szolgálati térségek kialakítása mellett olyan rugalmas közösségi tereket lehet átgondoltan létrehozni, melyek folyamatos újjáformálása révén akár 100-150 évig is működhet egy funkcionálisan jól megtervezett, megfelelő anyagokból és technológiával felépült épületben a könyvtár.
Tóth Máté előadásában a közkönyvtárak közösségépítő dimenziójára tért ki, romániai, horvátországi, norvég és itthoni példák alapján. A zágrábi tapasztalatok arra mutatnak, hogy sokat tehetnek a könyvtárak a hajléktalanok társadalmi reintegrációja terén, olyan rájuk szabott képzési programokkal, mely segít nekik állást és lakhelyet találni. Norvégiában Osloban nyelviskolával szövetkezett a torshovi fiókkönyvtár, s mindenféle a norvég társadalma könyvtári forrásokon keresztül bemutató foglalkozásokat integráltak bele a nyelvtanítási programba. Romániában egy a Duna-deltában lakó orosz gyökerekkel bíró kisebbségi csoport kulturális emlékeit kezdték segíteni külső alapítványi támogatással, könyvtári szervezésben, mely összehozta a fiatal és az idősebb generáció képviselőit egymással. Sikerült élővé tenni a régmúlt emlékeit a fiatalok számára, míg az idős korosztály is sokat tanult a fiatalok gondolkodásmódjáról. A magyar példa Nagykanizsáról a romák könyvtári ellátásához kapcsolódott, ahol Kardos Ferenc igazgatóhelyettest idézte az előadó. Ő arra hívta fel a figyelmet, hogy az alapvetően szóbeliségen alapuló roma kultúra kerül kapcsolatba az írásbeliségen alapuló többségi kultúrával. Az írásbeliségen alapuló műveltségi formák roma kultúrához történő adaptálásával sokféle konfliktusnak elejét lehet venni. Ennek útja például a rendezvények szervezése romák lakta területeken, illetve roma származású könyvtárosok alkalmazása.
A nagyvárosi könyvtárak világa mellett Oros Sándor a Csongrád megyei kistérségi könyvtári ellátórendszer örömeiről és gondjairól villantott fel egy csokorra valót. Egyre nagyobb az elvándorlás a kistelepülésekről az egyre kevesebb munkalehetőség miatt, egyre csökken a lakossági szolgáltatások száma is. Sok helyen ténylegesen a könyvtár marad az egyedüli közösségszervező erő, és közösségi tér, olyan elhivatott könyvtárosokkal, akik a közösség lelkét adják s részt vállalnak mindenfajta esemény, rendezvény szervezésében, lebonyolításában. Emellett persze nagy hangsúlya van a kulturális ellátásnak, a helyi igényekhez kötődő különféle képzések lebonyolításának is.
Fülöp Attiláné kisvárosi esettanulmánnyal szolgált a Gödöllői Városi Könyvtár igazgatójaként. Ez a könyvtár abban különleges, hogy nem csupán egy egyszerű közkönyvtárról van szó, hanem helyet ad a cserkészet központi történeti archívumának is, melynek révén tudományos kutatóhelyként is szerepel. A modern könyvtárépület belső szerkezetét a közösségi tér igényei szerint alakítják ki, egészen addig terjedően, hogy van például iruló-piruló polc a romantikus lelkületű olvasóknak. Intenzív az online közösségi média jelenlét, a könyvtár önálló mobilalkalmazással is bír. A Művészetek Házában illetve egy kávézóban külön könyvtári gyűjtemények működnek rendszeresen frissítve helyben olvasás céljából. illetve könyvtári tagok kölcsönözhetnek onnan is. A könyvtár épületében működik gyorskölcsönző ahol a kabátot nem levéve is el lehet érni az állomány egy folyamatosan frissített részét. Az információs pont és a folyóiratolvasó a büfével egy térben regisztráció nélkül is elérhető forgalmas városi találkozóhelyként funkcionálva. A folyóiratok egy része Ipad-en keresztül is elérhető már. Számos szakkör, klub működik az intézményben, melyeket könyvtárosok, illetve önkéntesek vezetnek. A könyvtár melletti külső tér számos kulturális rendezvény helyszíne, mint ahogy szerte a városban sokfajta programban vállal részt a könyvtár.
Általánosságban a konferencia konklúziójaként elmondhatjuk, hogy ahol van az adott helyi közösség szemében hiteles könyvtárvezető, illetve könyvtárosi gárda, akik képesek a fizikai térben, illetve az online szolgáltatások révén a helyi lakosok életének részévé váltani a könyvtári szolgáltatásokat, illetve becsábítani őket társadalmi életet élni a közösségi térbe, ott nincs gond az aggodalomra. Ez azonban rengeteg munkát és kitartást igényel, aminek a legtöbb esetben csupán az erkölcsi elismerése van meg, az anyagi honorálás igen korlátozottan jelentkezik. A financiális hiányosságokat viszont a lelkesedés a közösség szeretetéből érkező motiváció nagymértékben képes enyhíteni.

Networkshop

Posted on: április 8th, 2016 by qulto-admin

A Networkshop konferenciára idén Debrecenben került sor március 29. és április 1. között.

Március 30.-án a nyitó plenáris ülésen Sennyei Pongácz a Texas állambeli Austinban található St Edwards Egyetem könyvtárának főigazgatója igen érdekes áttekintést adott azokról az új paradigmákról melyek a hálózat, a felhő technológiák és a könyvtár kapcsolatát áthatják. Interpretációja szerint az integrált rendszerek funkciója leszűkül a legszükségesebb alapfunkciók biztosítására. A felhasználói felület illetve számos kiegészítő funkció szabványos API-k segítségével illeszthető hozzá a rendszerhez. A fő cél, egy olyan az intézmény igényei szerint testreszabott digitális szolgáltatási ökoszisztéma létrehozása, melynek egyes elemei a felhasználó számára észrevétlenül illeszkednek egymáshoz, s szolgálják az információs igényeik minél hatékonyabb kielégítését. Persze ehhez egy újfajta könyvtárosi hozzáállásra is szükség van, s felértékelődnek az együttműködési készségek, s bizonyos informatikai alapkompetenciák birtoklása a digitális könyvtári területhez illeszkedően.

Az első nap szerda délutánján a digitális bölcsészet workshopra került sor. Pozitív előrehaladást jelenthet, hogy a könyvtár és információtudományi képzési programok illetve bölcsészeknek szóló általános digitális könyvtári témájú előadások keretei közé bekerülhetnek az ehhez a területhez kapcsolódó készségek és képességek.
Nagyon nagy hangsúllyal kerültek elő a konferencia különféle napjain a Magyar Tudományos Művek Tára fejlesztésével és használatával  kapcsolatos feladatok. Keddtől péntekig, számos tutoriál és előadás járta körül a kihívásokat mind fejlesztői mind könyvtáros felhasználói szemszögből.

Páll Zoltán és Vajda Lőrinc előadása egy igen innovatív új XML -alapú szövegkódoláson alapuló szolgáltatási projektet mutatott be az Akadémiai Kiadó részéről. Az Országos Széchényi Könyvtárat képviselő Balázs László előadása abból a szempontból volt érdekes, hogy az OSZK a VuFind Discovery rendszert nem külső tartalmi erőforrások elérésének integrálására implementálta, hanem a saját belső teljes szövegű és bibliográfiai adatbázistömegük számára alakítanak ki közös platformot. Pénteken, április elsején Horváth Ádám (Magyar Nemzeti Múzeum) igen élvezetes, és jövőbe mutató előadásából kiderült az is, hogy rejtetten a rendszerbe integrált funkciókként jelennek meg szemantikus webes elemek is a VuFind szolgáltatáskészletében, melyek megkönnyítik a discovery rendszer által elérhetővé tett tartalomforrások szemantikus webes integrálását is.

A rendezvény Köznevelés, felsőoktatás, elektronikus környezetek című szekciójában elsősorban a közoktatásban használt szoftverekről és megoldásokról tájékozódhattak az érdeklődők. A bemutatott statisztikai eredmények és kimutatások szerint a közoktatási módszerek egy része rendkívül elavult, sokszor ugyan azokat a megoldásokat alkalmazzák Magyarországon mint 20 éve, amikor is először gondolkodtak el azon, hogy az informatikát közelebb kellene hozni a tanításhoz. A diákoktól még mindig a lexikális tudás bővítését várják el, figyelmen kívül hagyva, hogy a gyorsan megtanult információkat a kimutatások szerint 4-5 hónap múltán teljesen elfelejtik a tanulók. Bár az internet egyre jobban begyűrűzik az oktatás területére is, azonban egyelőre úgy tűnik, hogy csak kiegészítő eszköz marad, nem pedig a lexikális tanulás kiváltója.

A Monguz Kft, közgyűjteményi partnereinkkel együttműködésben idén is számos előadással képviselte magát a rendezvényen. A helyszín szelleméhez jól illeszkedett a Méliusz Juhász Péter Könyvtárral közösen fejlesztett Cíviskultúra információs portál, illetve a Városfoglaló című online játék bemutatása Brada Hedvig (Monguz Kft) és Lente Tamás  (Méliusz Könyvtár) jóvoltából. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) repozitóriumának sajátosságait mutatta be Kun Dorottya (MOME) és Fülöp Endre (Monguz Kft). A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) személynévterének a szemantikus weben történő publikálásának kihívásait tekintette át Mohaly Anikó (PIM) és Simon András (Monguz Kft).  Sinka Róbert, cégünk e-learning szakértője a tartalomszolgáltatásainkhoz kötődő digitális oktatási programjaink sajátosságairól, s azok technikai hátteréről adott nagyívű áttekintést.  Aktuális technikai kérdések kapcsán Nagy István a plágiumkeresés dilemmáit, és lehetséges megoldásait mutatta be, Sass Róbert az oktatási felhő (Cloud4Education) témakörében tartott tájékoztatást; a Docker és a Kibana rendszer alapjait ismertette.

Digitális könyvtári trendekről Milánóban

Posted on: március 29th, 2016 by qulto-admin

Milánóban a Convegno Stelline kolostorból átalakított rendezvényközpontban került sor az olasz könyvtárosok szakmai rendezvényére 2016. március 16-18 között. A rendezvény mottója a „Könyvtárosok a Google korában” volt.
Az első nap plenáris szekciójának kiemelt előadóia az Amerikai Könyvtárosegyesület (ALA) elnöke Sari Feldman, illetve az OCLC szenior elemzője Lynn Connaway voltak.

Előadásaik jól kiegészítették egymást, mivel Sari főleg közkönyvtári nézőpontból, míg Lynn a tudományos könyvtárak nézőpontjából adott áttekintést a könyvtárak illetve társadalmi környezetük egymásra hatásáról, a digitális könyvtári tér fejlődésének trendjeiről. Mindketten fontos üzenetként fogalmazták meg, hogy a könyvtárak nem csupán a tartalom tárolásában játszanak elsőrangú szerepept, hanem mint tartalom illetve nyers adat előállító szervezetek is elsőrangú fontossággal bírnak. A könyvtárak társadalmi missziója kapcsán Sari elsőrangú fontosságúnak nevezte a közkönyvtárak részéről a polgárok önkifejezésének támogatását. Ez szoros összefüggésben áll a könyvtárak tartalom előállító szerepének felértékelődésével. A másik sarokpontként pedig a közhasznú információellátást emelte ki. Lynn utalt arra, hogy a tudományos könyvtáraknak igen fontos új szerepköre a különféle kutatási tevékenységek során keletkező egyre hatalmasabb mennyiségű nyers adattömeg tárolásának és visszakereshetőségének biztosítása. Visszafordíthatatlanul beléptünk a Big Data korába, az intézményi adattárak, repozitóriumok menedzselése igen fontos központi tényezője a digitális könyvtári munkának.
A könyvtárak számos olyan hozzáadott érték alapú szolgáltatást tudnak nyújtani a virtuális térben, mely jóval túlmutat az egyszerű Google keresés hatókörén. Új készségek, kompetenciák elsajátítását segíthetik, a tanulás, informálódás kapcsán komoly közösségszervező erővel bírnak, a társadalmi kohézió biztosításának szempontjából központi szerep jut nekik. A nagy mennyiségű adat feldolgozására alapozódó szolgáltatások mindehhez pedig még új irányt, lendületet is adhatnak, különösen a tudományos könyvtári szektor kapcsán. 
Még egy kulcstényezőre utaltak mindketten: a könyvtárnak a felhasználók életének részévé kell válnia célközönségük életének. Az egyes országok digitális kultúrájának jövője nagyban a könyvtáraktól is függ, hogy az általuk kínált közhasznú információk illetve szolgáltatásaik teljessége miként találják meg az utat a felhasználók felé a virtuális illetve fizikai térben. Nem a könyvtárnak kell a felhasználókra várnia, hogy betérjen a könyvtár fizikai illetve virtuális terébe hanem proaktív módon saját magának kell olyan utakat felkínálnia, mely minél több embert szólít meg a saját mindennapi környezetében, s teszi a könyvtári szolgáltatások használatát magától értetődő szeletévé a mindennapi életvitelnek. Ennek kapcsán fokozott jelentőséggel bír, hogy miképpen szólítjuk meg a digitális bennszülöttek generációját,  hogyan kezeljük a személyes adatok védelmének kihívásait. Egyre inkább arról van szó, hogy a digitális bennszülötteket új, intenzív virtuális együttműködésen alapuló élményszerű tanulási formákkal lehet megszólítani. Az e-learning alapú pedagógiai funkcióknak a korábbiaknál jóval központibb jelentősége lehet a digitális könyvtári szolgáltatások világában. A Google által támasztott kihívásoktól tehát nem kell pánikba esni, hanem meg kell találni azokat a kitörési pontokat melyek a könyvtárak működésének garanciáit nyújtják a folyamatosan átalakuló digitális korszakban is.

Hogyan változnak a könyvtáros kompetenciák?

Posted on: március 7th, 2016 by qulto-admin

„Szakmai ismeretek és készségek – átalakuló hivatás. A könyvtáros kompetenciák változása és megjelenése az uniós gyakorlatban” címmel szervezett nemzetközi szakmai konferenciát a A Magyar Könyvtárosok Egyesülete az Országos Széchényi Könyvtárban március 3.-án.

Anna Maria Tammaro a pármai egyetem digitális könyvtári területtel foglalkozó professzora és az IFLA  (könyvtáros egyesületek és könyvtárosok világszervezete) módszertani- kutatási szekciójának elnöke első előadóként bemutattatta a könyvtárosok előtt álló kihívásokat.  Ezek közül ki lehet emelni digitális adatok kezelését, a felhasználóközpontúság előtérbe kerülését az állomány és intézményközpontú gondolkodás rovására, valamint az élethosszig tartó tanulást, mint alapvető szakmai kívánalmat. A professzor asszony optimista a könyvtáros szakma jövőjével kapcsolatban, de csak abban az esetben, ha a könyvtárosok szembe tudnak nézni a körülöttük zajló világ változásaival és cselekedni is tudnak ennek kapcsán.

Barátné Hajdu Ágnes az MKE elnöke vázolta a könyvtáros szakemberek továbbképzési rendszerét, valamint az azt övező súlyos kihívásokat. A tanfolyamok száma és a résztvevők létszáma is drámaian visszaesett az utóbbi időszakban.  Röviden áttekintette a felsőfokú könyvtárosképzés helyzetét, a fiatal generációk szakmai kilátásait, s a könyvtáros életpálya megalapozására tett kísérleteket is.

Simon Edwards a brit könyvtáros kamara, a CILIP szolgáltatási igazgatója, az önbevalláson alapuló, az egész életpályát átívelő szakmai minőségbiztosítási rendszerről és a szintén a CILIP által kialakított szakmai követelményrendszer szerint zajló brit könyvtáros képzési és továbbképzési akkreditációs rendszerről adott áttekintést. A rendszer páratlan Európában annyiban, hogy egyrészt lehetőséget ad a könyvtárosok önminősítésére, másrészt a képzési rendszer összes szintjén a CILIP szakértői által meghatározott standardok szerint garantálják a kurzusok ekvivalenciáját és minőségét.

A külföldi előadókhoz csatlakozott a Debreceni Egyetem Könyvtárinformatika tanszékének munkatársának, az MKE elnökségi tagjának, Eszenyiné Borbély Máriának előadása, aki a könyvtárosok digitális kompetenciáit mérő rendszer alapjait vázolta fel, mely az EUROSTAT indikátorainak való megfeleltetések révén más európai országokkal is összevethető adatokat szolgáltathat e témakörről  a közeljövőben.

A Hamburgból érkezett Ulrike Lang előadásban beszélt a szemléletváltás szükségességéről. Véleménye  szerint a tanult, képzett könyvtárosoknak, a komoly hozzáadott értéket biztosító, a háttérben zajló munkakörükhöz kötődően egyre inkább meg kell engedni az otthoni munkát, mert ez komoly versenyelőnyt jelenthet a  Z generációhoz tartozó fiatal, magasan kvalifikált munkaerőért harcolva. Azok a munkatársak tartózkodjanak a könyvtárban, akik a fizikai térhez kötődő tényleges munkát látnak el az olvasók és az állomány vonatkozásában.

Sörény Edina az EMMI munkatársa az uniós pályázatok sikeres tervezéséhez és megvalósításához szükséges kompetenciákat tekintette át előadásában. Az együttműködésben és a tervezésben rejlő kompetencia területeket emelte elsősorban ki.

Jukka Relander az EBLIDA (európai dokumentációs szervezetek és könyvtárak egyesülése) és a finn könyvtárosegyesület elnöke történeti példákkal illusztrálta, hogyan jutottak el a finnek a mélyszegénység és nemzeti identitás hiány állapotából a kultúra és az oktatás intézményrendszerének kialakításával majd folyamatos továbbfejlesztésével  Európa élvonaláig. Jelentős veszély szerinte, hogy a könyvtári színfalak mögött zajló komplex szakmai tevékenységekről a könyvtárba járó adófizető polgároknak kevés tudomása van. Amikor megpróbálta bevonni a könyvtárakat egy olyan kísérletbe, hogy fényképes tájékoztatást adjanak a munkatársakról s az általuk betöltött munkakörökről, nem sok intézmény csatlakozott a kezdeményezéshez. A kihívásnak történő megfelelés így még megoldásra vár.

Maria Micle és Lovász Ágnes temesvári előadók áttekintéséből kiderült, hogy a román könyvtári rendszer is hasonló kihívásokkal küzd mint a magyar a könyvtárosképzés és a könyvtáros továbbképzés formálódása kapcsán. Egyre kevesebben vesznek részt a könyvtárosképzésben, hiányoznak a vonzó életpálya megalapozásának feltételei. A továbbképzés megfelelő anyagi és szakmai feltételeinek megteremtése is nagy nehézségekbe ütközik.

Böröcz Lívia  a Hermann Ottó Intézet osztályvezetője a kistelepülések bevonásával 2008 óta, komplex, kulturális közgyűjteményi, uniós pénzből zajló vidékfejlesztési programok eredményeiről, s az ennek kapcsán fejlesztendő szakemberi és felhasználói kompetenciákról adott számot. Az előadás elsősorban annak bemutatása körül forgott, hogy miként lehet a különféle kulturális szolgáltatásokat (a könyvtár, a kultúrház, a tájház funkcióját) azonos fizikai térben ellátni. Kistelepüléseken a könyvtáros a helyi közösségi élet egyik katalizátora lehet, munkája elsősorban nem a könyvtári állomány gondozásához,szolgáltatásához kötődik.

Csobán László a pécsi Csorba Győző Város és Megyei könyvtár munkatársa a Baranya megyében szervezett könyvtárbuszos szolgáltatás szakmai és társadalmi hátterével ismertette meg. Előadásának sarokpontjait a LIS Euroguide ajánlásrendszeréhez illesztve választotta meg. A nemzetközi ajánlások szellemében tekintette át, hogy milyen szakmai szempontok szerint építik fel a szolgáltatást, milyen minimumfeltételeknek kell megfelelniük, s milyen együttműködési feladatokat kell a gyakorlatban garantálnia a helyhatóságok képviselőinek a szolgáltatás sikeres működtetéséhez. Szólt arról is, hogy a települések elöregedése, a fiatalok elvándorlása fokozott nehézséget jelent e falvak fenntartható fejlődése terén, amely kihat a szolgáltatásuk paramétereire is. Jó példát szolgáltatott arra, hogy a nemzetközi módszertani ajánlási vázat miként lehet a külföldi vendégek számára is érdekes és releváns itthoni közkönyvtári szakmai tartalommal megtölteni.
Összességében elmondhatjuk, hogy egy magas színvonalú, tartalmas rendezvényen vehetünk részt amihez minden érintettnek nagy köszönet jár!

Terminálon a hangoskönyv gyűjtemény

Posted on: március 3rd, 2016 by qulto-admin

Március 1-jétől belehallgathatunk a pécsi Csorba Győző Könyvtár 600 kölcsönözhető műből álló hangoskönyv gyűjteményébe. Ezt egy – a könyvtár olvasótermében található – érintőképernyős hangoskönyv terminálon tehetjük meg, melynek kialakításában a könyvtár cégünk segítségét kérte.
A terminálon a könyvtár látogatói megtalálják többek között a magyar és világirodalom klasszikus darabjait, ismeretterjesztő műveket, regényeket, verseket és meséket is. A művek közti eligazodást szöveges ajánló segíti; a hangoskönyvek adatlapján pedig például arról is tájékozódhatunk, hogy a kiválasztott műből elérhető-e a könyvtárban kölcsönözhető példány.

Az érintőképernyős terminált kereső funkcióval is elláttuk, így témakörök szerint lehet böngészni a kínálatban. Ki lehet listázni a legfrissebb vagy legtöbbet kölcsönzött hanganyagot is, és megnézhetjük, hogy mely művek azok, amelyeket népszerű színészek vagy maga a szerző olvas fel. 
A kiválasztott művekből 30 másodperces részletet is meghallgathatnak az érdeklődők.

Nyelvújításkori szövegek a Debreceni Egyetem új portálján!

Posted on: február 23rd, 2016 by qulto-admin

Február 15-én indult el a Debreceni Egyetem új portálja, amelyen egyedülálló nyelvújításkori szövegeket olvashatunk.
A portálon 597 darab, elsősorban 1810 és 1830 között keletkezett írás (korabeli beszédek, elméleti írások, oktatási segédanyagok, pályázati anyagok) találhatók. A kiadás az MTA–DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport programjának keretében jött létre. A kiadvány szerkesztője Debreczeni Attila volt, a szövegeket válogatását, az adatok feldolgozását, illetve azok digitalizálást Czifra Mariann végezte.

EGIS Gyógyszergyár Zrt.

Posted on: február 10th, 2016 by akovacstapai

Az EGIS Gyógyszergyár Zrt. négy meglévő, egymástól függetlenül működő könyvtári folyamatokban használt rendszereinek integrálására kérte fel cégünket. Az új rendszer a hagyományos IKR-funkciók (katalogizálás, kölcsönzés, gyarapítás, apasztás, leltározás, számlázás, periodika kezelés, elektronikus könyvtár) mellett biztosítja a könyvtárközi cikk-kérések, könyvkérések és elektronikus tartalmak nyilvántartását, és lehetővé teszi a pénzügyi nyilvántartás pontos vezetését is. Ennek megfelelően az olvasói funkciók kibővítésre kerültek a cikk / könyvfejezet / könyv igénylések leadási lehetőségével, illetve a feladott igénylések nyomonkövetésével. A felhasználóbarátabb működést segítik a DOI / PMID alapján történő lekérdezések, automatikus metaadat kitöltések.

Az elektronikus könyvtár modul biztosítja a feltöltött digitális objektumok tárolását, visszakereshetőségét, így a dezideráta kérések eredményeként beérkező tartalmak is ide kerülnek betöltésre. A modul alkalmas szerzői jogi védelem szerinti korlátozott megtekintés kezelésére is.

Az EGIS Gyógyszergyár Zrt. egyes kutatói által történt igénylések teljesítése során keletkező kiadásokat a rendszer költséghelyenkénti bontás szerint képes rögzíteni, elszámolásokat, listákat időszakra generálni, és így a pénzügyi nyilvántartás alapját képezni.

Mivel releváns adatokkal feltöltött rendszereket kell kiváltanunk, a projekt részét képezte a jelenlegi adatok teljes, veszteség nélküli konvertálása és áttöltése az új rendszerbe.

IFLA BibLibre Nemzetközi Marketing Díj

Posted on: december 1st, 2015 by qulto-admin

Nyerjenek 2000 eurót és utazzanak el díjmentesen az USA-ban megrendezésre kerülő 2016. évi IFLA kongresszusra!
Az IFLA Menedzsment és Marketing szekciója üzleti partnerével közösen kreatív, eredményorientált marketing projektek, illetve kampányok ismertetésére nyújt lehetőséget a könyvtárak részére angol nyelven (illetve az IFLA bármely hivatalos nyelvén). A pályázat első és második helyezettje részvételi lehetőséget nyer az USA-ban megrendezésre kerülő 2016. évi IFLA kongresszusra (beleértve az utazási, szállás és a részvételi költségek fedezését is).

Az Europeana Network Association éves talákozója

Posted on: november 24th, 2015 by qulto-admin

Az Europeana Network Association éves talákozója (AGM) kulcsfontosságú esemény az Europeana és a köré épülő közösség szempontjából. Mivel a Monguz Kft. részt vett az Europeanahoz kapcsolodó projektben, így örömmel csatlakoztunk a november elején Amszterdamban megrendezésre kerülő eseményen.
A konferencia központi témájaként a küldöttek értékelhették a 2015-ös év során elért eredményeket, illetve tárgyaltak a jövőben várható kihívásokról és lehetőségekről.

A Monguz Kft. mint Europeana Inside projekt résztvevő számára az esemény legfontosabb eleme a második napra szervezett Inside projekt partner találkozó volt. A megbeszélés lehetőséget adott az együttműködés értékelésére, illetve a projekt zárást követően elért eredmények ismertetésére. Emellett a résztvevők megfogalmazhatták javaslataikat a további fejlesztési irányokra is.
A beszélgetés fő témájaként a jelenlévők egyetértettek abban, hogy az Inside továbbra is nagy lehetőségeket rejt magában, különösen abban az esetben, ha az Europeana változtatni tud a jelenleg alkalmazott adatkezelési folyamatain. Ennek megfelelően az Europeanába kerülő rekordokat négy minőségi kategória egyikébe sorolnák be, és ez alapján kerülnének be tartalmak például az úgynevezett Thematic Collections-be, ami jelenleg fejlesztendő Europeanás ajánlórendszer.
A konferencián több érdekes előadás is elhangzott, többek között az Europeana mintájára készült brazil szuperaggregátorról, valamint a Million Images Projectről, amely a digitális megőrzésen túl a fizikai helyreállítást is célozza egy speciális 3D-nyomtatási technológiával például az ISIS által lerombolt Palmyrában. Volt szó az új Association rendszerről, ami a korábbi Europeana Network hivatalos formába öntése, valamint a folyó választásról, a Members Council tagjairól.
 

Jubileumi konferencia a Kaposvári Egyetem könyvtárában

Posted on: november 12th, 2015 by qulto-admin

A Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtár fennállásának 10. évfordulóját ünnepelte 2015. november 10-én egy tudományos konferencia keretében. A rendezvény kapcsolódott a 80 éves Magyar Könyvtárosok Egyesülete jubileumi rendezvényeihez.

A konferencia célja a felsőoktatási és szakkönyvtárak szolgáltatásainak bemutatása volt, különös tekintettel az agrártudományok, gazdaságtudományok, művészetek és a pedagógia területére. Majdnem minden szekcióban hangsúlyt kaptak a tudományos repozitóriumok üzemeltetésének aktuális kérdései, a tudománymetria terén jelentkező jó gyakorlatok és az új kihívások bemutatása. 
A pedagógiai szekció előadásai főként a könyvtárak oktatástámogató szolgáltatásainak bővítését, kompetenciafejlesztő funkcióit és feladatait vette számba. Szóba kerültek a fenti területen működő könyvtárak és az MKE kapcsolódási pontjai is. 
A Monguz Kft képviseletében Czoboly Miklós a Qulto portfoliót mutatta be, kiemelve előadásában a tudásmenedzsment megoldásokat.

Információs Interakció

Posted on: október 29th, 2015 by qulto-admin

Október 27-én Pozsonyban szervezett digitális információtudományi workshopot a Comenius Egyetem Könyvtár és Információtudományi Tanszéke.
A rendezvény célja a cseh és szlovák PhD hallgatók kutatási projektjeinek bemutatása volt, amelynek eredményeként szakmai párbeszéd bontakozott ki a résztvevő csehországi, magyarországi, romániai és szlovákiai információtudományi szakemberek között. 

A workshop fókuszában az információval való túlterheltség okozta kihívások álltak. A szakemberek javaslatokat tettek arra, hogy milyen személyes stratégiákat kövessünk az információk dzsungelében történő eligazodásra. Különös kihívásként jelenik meg a Google, Facebook és egyéb közösségi média felületek intenzív információgyűjtő tevékenysége. A vitában rámutattak, hogy a szemantikus technológiák használatának megvan az a veszélye is, hogy minden korábbinál nagyobb információs esélyegyenlőtlenséget szül a kereskedelmi szereplők s az egyszerű állampolgárok között. A Facebook számos vonatkozásban már most sokkal többet tud rólunk, mint a saját szüleink…
Számos előadás fókuszált a különféle felhasználói célcsoportok információhasználati viselkedésére a gyermekektől a tudományos kutatókig bezárólag. Elemezték például a közösségi média használatát. Több előadás is boncolgatta, hogy valóban van-e akkora információs műveltsége a különféle célcsoportoknak, mint ahogyan azt magukról állítják például az egyetemi kutatók. Az eseményen szó esett a digitális tudományról, a nyílt hozzáférésről, a kiadói magatartásokról, a tudományos kommunikációról és a digitális könyvtárakról is, valamint arról, hogy milyen szerepe lehet a kreativitásnak az információk feldolgozásában. Ennek kapcsán merült fel a metaforák használatának szerepe. Egy-egy metaforában hatalmas humán műveltségi tőke összegződik tömören a világról alkotott tapasztalatainkról. A metaforák hatásos használata ily módon segíthet akár az információs túlterheltséggel való küzdelem során is. Segítségükkel ugyanis tömöríteni, rendszerezni tudunk sokszor teljesen különféle információmorzsákat is.  A rendezvényen említésre került az információtudományi tudományágat jellemző tradíciók hatása (hivatkozás a klasszikusokra, mint Shannon és Wiever) és a modern új kutatási irányok megjelenése az információk feltárása, rendszerezése, az emberi információs viselkedés kapcsán.

Bemutattuk Qulto portfóliónkat

Posted on: október 22nd, 2015 by qulto-admin

Október 21-én, az Országos Széchényi Könyvtárban mutattuk be Qulto termékeinket és szolgáltatásainkat.

Lendvay Miklós, az OSZK E-Szolgáltatási Igazgatóságának vezetője köszöntőjében felvázolta azt a környezetet, amelyhez alkalmazkodva átalakításra került a könyvtári működés struktúrája. Hangsúlyozta, az online elérhető tartalmak között újabb és újabb kapcsolatok jönnek létre, ennek következtében felértékelődött a feldolgozott szövegek kutatásának fontossága, és egyre nagyobb szerepet kap a könyvtárak munkájában a szerzői jogok kérdése is. Jelenleg a könyvtárak kiemelt feladata, hogy eszközt biztosítsanak az online elérhető információk feldolgozására. Ehhez új informatikai rendszerre van szükség, melynek beszerzése előtt az Országos Széchényi Könyvtár több információtechnológia cégnek is lehetőséget biztosít termékei bemutatására.

Kármán László, cégünk ügyvezető igazgatója előadásában szintén kitért a közgyűjteményi trendekre, vagyis a hálózatosodás, az együttműködések, valamint a nyílt (szemantikus) adatok és tartalmak egyre kiemelkedőbb szerepére, majd ismertette a Monguz Kft. stratégiáját és felhívta a figyelmet a jelenleg is elérhető pályázati lehetőségekre (NKA, TOP, Horizon 2020, Széchenyi 2020, GINOP, EFOP, KÖFOP, VEKOP, Határon átnyúló, INTERREG Danube).

Czoboly Miklós, cégünk ügyvezetője bemutatta az átszervezett és megújult Qulto portfóliót (Qulto Education and Research, Qulto Connection, Qulto Control, Qulto Digital, Qulto Tech, Qulto GLAM), valamint cégünk stratégiai partnereit.

Berger Ágoston kollégánk ismertette a legújabb Qulto feljesztéseket, majd Simon András, és Brada Hedvig adott egy kis ízelítőt múzeumi megoldásainkról, valamint a múzeumi attrakciófejlesztésről.

Az esemény további részében tematikus workshop-ok formájában vezettük be a résztvevőket a Qulto termékek és szolgáltatások világába. Nagy érdeklődés kísérte bemutatóinkat, amelyeket a hagyományos IKR modulokról, elektronikus szolgáltatásokról, együttműködési lehetőségekről, technológiáról, támogatásról, valamint üzemeltetési környezetről tartottak kollégáink. 

Az elhangzott prezentációkat ezen a linken tekintheti meg.

Qulto bemutató az OSZK-ban

Posted on: október 16th, 2015 by qulto-admin

2015. október 21-én 10.00 órától termék- és szolgáltatásbemutatót tartunk az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében, melyre szeretettel hívjuk és várjuk partnereinket!

A jelentős tartalmi átfedés miatt ezt a bemutatkozási lehetőséget összevonjuk a korábbi években megrendezett Huntéka Klub és Corvina Mikulás című eseményeinkkel.

A rendezvény programja:

09.30 – 10.00 Kávézással egybekötött regisztráció
10.00 – 10.10 Lendvay Miklós, OSZK: Köszöntés, bevezető az IKR bemutatóhoz
10.10 – 10.40 Kármán László: Közgyűjteményi trendek, Qulto stratégia, vízió
10.40 – 11.10 Czoboly Miklós: Qulto portfólió, országos szolgáltatások, stratégiai partnerek
11.10 – 11.40 Berger Ágoston: Qulto fejlesztések, innováció
11.40 – 12.10 Simon András, Brada Hedvig: Múzeumi kitekintés

12.10 – 13.30 Büféebéd

13.30 – 15.20 Kérdezze kollégáinkat: tematikus workshop-ok, beszélgetések több csoportban:

Hagyományos IKR modulok: HunTéka, Corvina

Elektronikus szolgáltatások: Corvina dokumentumtár, JaDoX, ELDORADO, Fedora

Együttműködések: aggregátorok, portálok, szemantikus adatok

Technológia: gamification, attrakciófejlesztés, kipróbálható virtuális valóság szemüveg, RFID

Támogatás: adatmigráció, látványsupport, ügyfélkapu, e-learning

Üzemeltetés: operációs rendszer, tároló megoldások, felügyeleti komponensek stb.

15:20 – 17:00 Czoboly Miklós: Összegzés, jövőkép, kérdezz-felelek

A bemutató ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.