A CIDOC, a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) Dokumentációért Felelős Nemzetközi Bizottsága ez évi konferenciájára 2018. szeptember 29-e és október 5-e között került sor Krétán. A szakmai munka már a konferencia előtti hétvégén megkezdődött egy kétnapos workshop keretei között. Erre a workshopra cégünk is meghívást kapott, a meghívásnak örömmel tettünk eleget.
A workshop első napján a múzeumi közbeszerzési pályázatok megvalósíthatóságával kapcsolatos nemzetközi tapasztalataikat cserélték ki a közgyűjtemény-informatikai rendszerek szállítói és a CIDOC vezető munkatársai. Az eszmecsere eredményeként az a kép rajzolódott ki, hogy általános, minden országra (Portugáliától Svájcon át Ausztráliáig, USA-tól Anglián át Oroszországig) és szinte minden pályázatra érvényes, hogy a tenderkiírásokban megfogalmazott követelmények – különösen a rendelkezésre álló időt figyelembe véve – irreálisak, vállalhatatlanok, megvalósíthatatlanok. A nap második felében ezért a CIDOC jelen lévő szakértői észrevételeket és tanácsokat gyűjtöttek a workshop résztvevőitől, amely alapján a CIDOC mint független, nemzetközi szakmai szervezet ajánlást állíthat össze a múzeumok számára a közbeszerzési pályázatok követelményjegyzékének összeállítása során figyelembe veendő szempontokról annak érdekében, hogy reális, vállalható, megvalósítható pályázati kiírások szülessenek. A CIDOC e kezdeményezése minden tekintetben üdvözlendő és dicsérendő. Mivel a jelenségek, amelyekre e kezdeményezés megoldást vagy legalábbis segítséget kíván nyújtani, hazánkban is tapasztalhatóak, hasonló kezdeményezések itthon is minden bizonnyal szíves fogadtatásban részesülnének.
A workshop második napja hasonlóan tartalmasan és előremutatóan telt. Ezen a napon a résztvevők egy új szabvány, az Exhibition Object Data Exchange Mechanism (EODEM) alapjait fektették le. Az EODEM közgyűjteményi rendszerek egymás közti kommunikációjában használandó adatcsere formátumot hivatott rögzíteni múzeumi tárgyak kölcsönzése esetén. Szintén üdvözlendő, hogy az adatcsere szabvány alapjainak kidolgozásában a CIDOC a közgyűjteményinformatikai szállítókra is számít.
Hétfőn kezdődött a konferencia hivatalos programja, számos érdekes és tanulságos előadással. Ezek közül most csak kettőt szeretnék kiemelni. Az első a norvég alkotói névtér építéséről számolt be (Magnus Bognerud et al: Norwegian artist names – Authority list of artists in Norwegian art collections). Ezt a folyamatban lévő hasonló témájú és célú hazai projekt tett különösen érdekessé a magyar hallgatók számára. Az előadók a prezentáció elején részletesen tárgyalták a projekt szkópjának kérdését: hogyan határozták meg, hogyan jelölték ki azon alkotók körét, akiket ebben az alkotói névtérben szerepeltetni akarnak. A szkóp jelentőségének komolyan vétele a projekt sikere szempontjából kulcsfontosságú, ebben a tekintetben a norvég projekt hasznos például szolgálhat a hasonló hazai fejlesztések számára.
A másik előadás amelyet ki szeretnék emelni, egy egyalkotós amerikai képzőművészeti múzeum pilotprojektjét mutatta be (Elizabeth Neely: Linking O’Keeffe: Generating New Knowledge through Linked Open Data from a Single Artist Museum). A projekt Georgia O’Keeffe, amerikai képzőművész teljes életművének leírását célozza szemantikai háló technológiára épülő tudásreprezentáció révén, majd az így keletkező tudáshálót a szemantikus weben is elérhetővé kívánja tenni. Ez prezentáció arról győzhette meg a hallgatóságot, hogy a szemantikus tudásháló építését ilyen léptékű (jól körülhatárolt, jól áttekinthető) feladatokkal célszerű kezdeni, ha jól hasznosuló, sikerrel kecsegtető projektben gondolkodunk.
Az előadásokat esti múzeumlátogatások egészítették ki. A konferencia résztvevői ellátogattak a heraklióni Régészeti Múzeumba és a Krétai Történeti Múzeumba, de a Knosszoszi Palota maradványainak felkeresése is belefért a konferencia programjába.
A konferencia végén a szervezők kihirdették a 2019. évi CIDOC konferencia helyszínét és időpontját: Kiotó, Japán, 2019. szeptember 1-7.
