Immáron hagyománnyá vált, hogy a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva kerül sor a könyvtárak kiemelkedő szakmai teljesítményét érintő elismerések átadására. A helyszín idén a Pesti Vigadó volt, ahol 2017. január 22-én vasárnap tartották a díjátadó ünnepséget.

A Minősített Könyvtár cím a könyvtárhasználók számára nyújtott könyvtári szolgáltatások minőségi színvonalának elismerését jelenti.  A címet az intézmény 5 évig birtokolhatja. A Könyvtári Minőségi Díjat az a Minősített Könyvtár kaphatja meg, amelynek kiemelkedően magas minőségi szintű innovatív szolgáltatásait a használók, a partnerek és a fenntartó is sokoldalúan visszaigazolja.

Minősített Könyvtár címmel tüntették ki a tiszaújvárosi Derkovits Kulturális Központ Hamvas Béla Városi Könyvtárát, a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtárat, a százhalombattai Hamvas Béla Városi Könyvtárat, a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárat, a ceglédi Kossuth Művelődési Központ és Könyvtárat, a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárat és a győri Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtárát.

A Könyvtári Minőség Díjat a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának (DEENK) adták át.
Cégcsoportunk gratulál az összes díjazottnak. Őszinte örömünkre szolgál, hogy partnerként számos díjazott intézményben hozzájárulhattunk az elismerések alapjául szolgáló minőségi és innovatív szolgáltatások létrejöttéhez.

Külön büszkék vagyunk arra a kiemelt kapcsolatra, ami a Könyvtári Minőség Díjjal jutalmazott Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtárhoz fűz minket, ahol a Qulto portfolióba tartozó Corvina rendszerhez kötődő szolgáltatásokat fejlesztettük közösen tovább. Úgy érezzük, hogy sikeresen részt vállaltunk a Könyvtári Minőség Díjához kötődő fejlesztések megvalósításában.

Nem szabad elfeledkeznünk a Minősített Könyvtári díjjal kitüntetett számos partnerünkhöz fűződő kapcsolatokról sem. A Corvina rendszert használó II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárral is sikeresen működtünk együtt több szolgáltatásuk továbbfejlesztésében csakúgy, mint a szintén Corvina rendszert használó szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárral. A győri Széchényi István Egyetemi Könyvtárral pedig a szintén cégcsoportunk portfoliójába tartozó HunTéka rendszer használatára alapozva alakítottunk ki sikeres partneri együttműködést.

Reményeink szerint a díjazás új lendületet adhat partnereinkkel közösen további sikeres projektek megalapozásához!

2017-ben tovább folytatódik az Országos Széchényi Könyvtár 2015-ben megkezdett IKR bemutatósorozata. Ennek keretein belül került bemutatásra 2017. január 17-én a FOLIO – The Future of Libraries is Open – nyílt forráskódú integrált könyvtári platform.

A keretrendszer fejlesztése mögött álló közösség megalapozásában főszerepet játszik az online teljesszövegű adatszolgáltatásban és discovery katalógusfejlesztésben EBSCO, illetve a fejlesztést koordináló IndexData. A tervek szerint 2018. nyarára készül el az alaprendszer, s akkor nyílik meg az alkalmazásbolt, melynek révén a különböző kiegészítő komponensek hozzáilleszhetők az alaprendszerhez. A Folio így voltaképpen egy teljes digitális ökoszisztémát jelent, a hagyományos integrált könyvtári rendszerekhez kötődő funkciók mellett kiszolgálja az egyéb könyvtári, levéltári, múzeumi igényeket. emellett segíti a papíralapú és a digitális kulturális örökséghez történő hozzáférést is. Mindezt egy olyan környezetben, ami teljesen nyílt, így bármelyik partnerkönyvtár, illetve fejlesztő hozzáteheti a maga egyedi fejlesztéseit, amiből az adott intézmény és a tágabb felhasználói közösség egyaránt profitálhat. A délelőtt és a kora délután folyamán a rendszerkörnyezet alapvonásairól, fő összetevőinek fejlesztési elképzeléseiről hangoztak el előadások. Délután került sor a fórumokra, ahol a fejlesztők, metaadat kezeléssel foglalkozó szakemberek, illetve az integrált rendszereket használó könyvtárosok osztották meg egymással a FOLIO platform terveivel kapcsolatos gondolataikat.

 A könyvtárosok részéről elhangzott, hogy a generációváltás e területen Magyarországon is legalább középtávon elkerülhetetlennek tűnik. Az egyes könyvtártípusoknak eltérő igényeik, elképzeléseik vannak, tehát elég nehéz olyan egységes megoldást találni, ami lefedné mindenki igényeit. A FOLIO rendszer a magas szintű testreszabhatóságával pont ezért lenne ígéretes a magyar könyvtári szféra számára is. Számításba kell venni azonban a magyar nyelvi környezetre és a helyi intézményi körülményekhez történő illesztés költségeit. További kihívás, hogy a magyar könyvtárakban a könyvtár-informatikai fejlesztési képesség pénzügyi okok és szakemberhiány miatt igencsak alacsony szinten áll. Cégcsoportunk képviselői utaltak arra, hogy a Qulto szolgáltatási platform keretein belül mi készen állunk arra, hogy a leendő FOLIO rendszer magyarországi honosításában segítséget nyújtsunk a megfelelő szakmai kapacitásokkal bármely intézmény számára.

Néhány, a témához kapcsolódó hasznos hivatkozás:

A szakmai nap programja

A FOLIO projekt weboldala

A Folio platform fejlesztői közösségének portálja

2016. december 5-én az Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtári Intézet, Könyvtártudományi Szakkönyvtárában az információs műveltség különféle megközelítésmódjait, a fogalomhoz tartozó kutatási területek jelenlegi helyzetét, fejlődési perspektíváit feltáró könyvbemutatóra került sor.

Az Elsevier csoporthoz tartozó Chandos kiadónál megjelent mű három szerzője a horvát zágrábi egyetemi oktató, s a nemzetközi ECIL konferenciák egyik fő szervezője Sonja Spiranec, s a magyar Koltay Tibor (az Eszterházy Károly Főiskola jászberényi képzési centrumának oktatója), valamint Z Karvalics László (a Szegedi Tudományegyetem docense). A beszélgetést Fodor János az ELTE adjunktusa vezette.
Koltay Tibor felidézte, hogy egy korábban szintén a Chandos kiadónál megjelent munkájából kiindulva készítették el Sonja Spiraneccel együtt a könyv koncepcióját a kiadó számára, ezt követően vonták be Z Karvalics Lászlót a közös munkába. A mintegy kétszáz oldalt felölelő mű összes fejezete a három szerző kollektív munkáján alapul. Szó esett arról, hogy az információs műveltség a különféle tudományos diszciplínákhoz szervesen kapcsolódva rengeteg féle szakmai megközelítésmóddal bír. Különös jellegzetessége, hogy nem tételes tudás átadásán van a hangsúly, hanem az információszerzéshez, kutatáshoz kötődő készségek és képességek elsajátításán.

A posztindusztriális korban egyre fontosabbá válik egyfajta alapvető tudományos műveltség megalapozása a világban való tájékozódáshoz. Emellett épül aztán fel a különféle szaktudományok sokkal zártabb tudományos környezete, amely még a tudományos alapműveltséghez hozzáadott plusz kompetenciákat igényel. Szó esett arról is, hogy a könyvtáraknak nagy a felelőssége abban, hogy segítséget nyújtsanak a kutatók számára a kutatási adatok kezelésében a szükséges hardver és szoftver infrastruktúra kezelésének alkotó jellegű használatában.
Z Karvalics László rámutatott arra, hogy az információ keresését és információ felhasználást kutató könyvtár és információtudományi terület mindig is alkalmazott jellegű tudomány marad. Ez azonban egyáltalán nem teszi alacsonyabb rendűvé a tudományok rendszerében. Sőt, az információelőállítás és szervezés új perspektívái révén „széles pampák nyílnak ahová kilovagolhatnak” e terület gyakorlati szakemberei illetve kutatói. Sajnos a jelenlegi tudományirányítás és tudományfinanszírozás jellemzően még az ipari korszak realitásait tükrözi. Ez viszont igen megnehezíti Magyarországon a könyvtáros képzőhelyek számára az új trendek követését a tudományos engedélyező fórumok negatív hozzáállásának folyományaként, mint arra Sipos Anna Magdolna a pécsi könyvtárosképzés korábbi irányítója rámutatott a közönség soraiból.
Az új publikációs formák térhódítását akadályozza, hogy a fiatal oktatóknak, kutatóknak a hagyományos fórumokon a tudományos értékelési rendszer rugalmatlan, zárt, sok szempontból elavult követelményei között kell megalapozniuk karrierjüket. Az új, pl. a közösségi médiához kötődő publikálási formák használatát, azok alacsony tudományos elismertség miatt, inkább csak a már karrierjük csúcsán járó kutatók engedhetik meg maguknak. Ők azok, akiknek van ideje, energiája arra, hogy új kutatási területek után tájékozódjanak, projektekbe kapcsolódjanak be.  A műnek azért sem várható magyar nyelvű kiadása, mert olyan trendeket, fejlődési irányokat összegez, amelyekből a magyar tudományos valóságban még csak kevés tényező jelenik meg. Fontos azonban folyamatosan tájékozódnunk a fejlődés legfrissebb nemzetközi trendjeiről, s igen reményteli, ha ezt széles kitekintéssel rendelkező a nemzetközi kutatás fő áramában elhelyezkedő magyar szakemberek jóvoltából tehetjük meg.

A konferenciát az a łódźi Phenomenon alapítvány szervezte, mely már 2010 óta foglalkozik könyvtáraknak szánt projektek megvalósításával. A szervezőbizottság tagjai Alexander Marciniak és Paulina Milewska bonyolították le az eseményt.
A ‘Kommunikáció a könyvtárakban’ központi témával megrendezett esemény november 28-án délután vette kezdetét, a hivatalos megnyitó előtt azonban a regisztrált résztvevőknek lehetőségük volt tematikus témájú szakmai workshopokhoz csatlakozni. Öt felajánlott workshop közül kettőre jelentkezhettek. Az első előadás tulajdonképpen a könyvtárak és az ott dolgozók történetét mutatta be, míg a másik a magánélethez való jog témakörére koncentrált. Utóbbi prezentáció előadója megpróbált választ adni arra a kérdésre, hogy hogyan is alakul az említett jog helyzete a jövőben, és kiemelte, hogy manapság az élet szinte minden területén sérül az emberek ezen joga. Egy másik beszámoló a könyvtári PR, lobbizás és érdekképviselet témakörével foglalkozott. Egy rövid kávészünetet követően két másik programpont következett, melyek a különböző rendszerek használhatóságára és a látogatókkal való kommunikáció kérdésköreire fókuszált. Az első nap végén a szervezők minden résztvevőt vendégül láttak egy vacsorán, ahol lehetőség adódott a napközben felvetődött témakörök kötetlen megvitatására. 
A konferencia második napja egy olyan előadással kezdődött, aminek témáját a könyvtári dolgozók együttműködése, az, hogy hogyan is kommunikálnak egymással, illetve ‘rivalizálásuk’ adta. További beszámolók szintén a kommunikáció különböző formáira helyezték a hangsúlyt, úgy mint belső, külső, emberek és szervezeti osztályok közötti. Az ebédszünet után a program utolsó három előadása zárta az eseményt. Az első magukról a könytári dolgozókról szólt, illetve arról, hogy milyen szerepet is töltenek be az olvasók életében; a második a Qulto céget, valamint az általa megvalósított és forgalmazott, könyvtáraknak szánt fejlesztéseket és technológiákat (RFID, UHF, HF) mutatta be. Utolsóként Beata Gamrowska világított rá a rajz mint kommunikációs technika fontosságára az intézményeken belül.
A remélhetőleg a jövőben is folytatódó sorozat első eseményét az összes résztvevő pozitívan és sikerként értékelte. Minden elismerés a szervezőknek azért, hogy ilyen hatékonyan hozták össze a könyvtári terület képviselőit és egy színvonalas szakmai eseményt szerveztek.

A Comenius Egyetem Könyvtár és Információtudományi tanszéke évente megrendezi Phd workshopját, melyet ezúttal nemzetközi tudományos konferencia egészített ki. Az esemény 2016. október 26-27-én, a pozsonyi Egyetemi Könyvtárban került megrendezésre.

A doktori hallgatók rendezvényére Szlovákia mellett Csehországból és Magyarországról érkeztek résztvevők. A tudományos konferencia előadói palettáját Nagy Britanniában tanító kanadai, illetve román előadó is színesített. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül szemezgetünk a programból, a teljes program, valamint az előadások bevezetői ezen a linken érhetők el.

A PhD workshopon bemutatott kutatási projektek két fő témakörbe voltak besorolhatók. Az első fő témakör az információs műveltség különféle vonatkozásait tárgyalta. A közösségi média eszközök használata integráns részévé vált a közgyűjtemények kommunikációs eszköztárának. Korántsem mindegy azonban, hogy milyen módszerekkel használjuk azokat, s milyenfajta kommunikációs modelleket építünk fel ennek kapcsán. Tovább színesíti az összképet, hogy a közösségi média használata sokszor szinte amolyan háttértevékenységén zajlik, számos más típusú feladat elvégzésével párhuzamosan zajlik. Ez a fajta angol nyelven multitasking-nak nevezett munkamódszer is rengeteg kihívást rejt magának, s nem is biztos, hogy képesek vagyunk hatékonyan ellátni egymással párhuzamosan zajló munkafolyamatokat. A harmadik fő dimenziója az információs műveltség kapcsán tárgyalt témaköröknek pedig az etikai megközelítés. Az információs szolgáltatások etikai oldala sokáig elhanyagolt területnek számított, de manapság egyre inkább felértékelődik.  Itt egyaránt gondolhatunk a munkatársak közötti együttműködés etikai jellemzőire, illetve a felhasználókkal történő kommunikáció etikai oldalára.

A PhD workshop témaköre az integrált könyvtári rendszerek és repozitóriumok hatékony és sokoldalú használatához kötődik. Anna Janiková aki a csehországi Opava egyeteméről érkezett előadni, azt vizsgálta, hogy miképpen lehet az intézményükben használt integrált könyvtári rendszerből adatbányászati eszközökkel adatokat kinyerni abból a célból, hogy részletesebb képet kapjunk arról, hogy mit miért és hogyan használnak felhasználóik a rendelkezésükre álló szolgáltatások közül. Itt olyan típusú adatok kinyeréséről van szó, amelyek rejtetten vannak jelen a rendszerben, így külön algoritmusokat kell szerkeszteni arra, hogy ezek az összefüggések feltárásra kerüljenek (Ki, milyen utat jár be a rendszerbéli tevékenysége során, milyen keresési feltételeket kombinál, mennyire ergonomikus a rendszer használata stb.).
Michaela Kmeťová pozsonyi doktorandusz hallgató előadásában a repozitóriumok működtetésére koncentrált a hosszútávú digitális megőrzés biztosításának szemszögéből. Előadásából kiderült, hogy a nemzeti és helyi szinten kialakított szervezeti kereteknek, szakmai stratégiáknak, egységesen alkalmazott rutineljárásoknak kulcsszerepük van abban, hogy megfelelő megalapozottsággal, egységes alapelvek szerint tudjuk megőrizni a digitális kultúrkincset a jövő számára. A gyorsan változó technikai tényezők a szabályozási tényezők függvényében szinte másodlagosnak tekinthetők. Megfelelő, a hosszútávú megőrzést szolgáló szakmai stratégiai keretrendszer s annak implementálásának hiányában nem garantálható az adatok hosszútávú biztonsága.

Németh Márton a Qulto cégcsoport tagjaként működő Monguz Kft munkatársa, valamint a Debreceni Egyetem Informatikai Doktori Iskolájának levelezős PhD hallgatója előadásában a szemantikus webes eszközökkel felvértezett könyvtári katalógusok szolgáltatási kínálatát vizsgálta. Ezen a területen az a legnagyobb kihívás, hogy a különféle adatforrások szabványos összekapcsolásával igen szofisztikáltan összetett, nagyméretű találati halmazok állíthatók elő, melyeket megfelelő formában kell megjeleníteni a felhasználók számára. A felhasználói megjelenítő felületek fejlesztésének még igencsak az elején járunk, de francia és német példák segítségével bemutatható volt, hogy milyen funkciókra vagyunk jelenleg képesek, s hogy ez miféle hozzáadott értéket jelent a hagyományos könyvtári katalógusokból kinyerhető információkhoz képest. Például egységes felületen kapunk képet egy adott irodalmi mű összes kiadásáról, művészeti, kulturális lenyomatáról színházban, képzőművészetben, zenében egyaránt.

A második nap nemzetközi tudományos konferenciáját a Sheffieldben oktató, ám kanadai származású Elaine Toms tartotta. Ő sokszínű áttekintést adott róla, hogy milyen nehéz teljességre törekvően vizsgálni mindazon tényezőket, amelyek a felhasználói élményt befolyásolják. Informatikai, szociológiai, sőt orvosi (neurofiziológiai felkészültséggel, komputeres képalkotási eszközökkel rendelkező) szakemberek együttes munkájával lehet teljes képet alkotni mindazon hatásokról melyek a felhasználót érik a digitális könyvtári szolgáltatások használata közben.

Horatiu Dragomirescu professzor a bukaresti Közgazdasági Egyetemről az információ természetének zavarbaejtő változatosságával foglalkozott. Az információból egyszerre lehet nagyon kevés és túl sok.  Könnyen másolható, s ha egyszer nyilvánosságra került, már szinte lehetetlen újra elzárni mások elől. Közjóként szolgálhatja az emberek javát, az információs monopólium másfelől azonban politikai, gazdasági előnyökre konvertálható át. Sokszor úgy érezzük, hogy korlátlanul áramlik, mégis nehéz megtalálnunk azokat a szeleteket, amelyek tájékozódási igényeinket a leginkább kielégítik. Még mindig csak a felszínt kapargatjuk, de az információ természetének zavarbaejtő változatossága, s az információt érintő eltérő megközelítésmódok igen sok kihívást rejtenek akkor, ha egységes keretek között vizsgálnánk az információ természetét, mibenlétét.

Dancs Szabolcs az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy szerte Közép-Európában is egyre sürgetőbb feladattá válik a katalogizálási szabványi keretek megújítása és nemzeti keretek közé történő implementálása. Ezen a téren pedig rengeteget tanulhatunk azoktól az országoktól, akik már belevágtak ezekbe a munkálatokba. Előadásában a francia példát ismertette, ahol az Amerikában megalkotott és komoly nemzetközi elismertségre szert tett RDA szabvány honosításáról döntöttek. Ez egy többéves folyamat, hiszen össze kell fésülni a nemzeti katalogizálási gyakorlatból fakadó hagyományokat az új szabványkörnyezettel, meg kell alkotni az új nemzeti szabályzatokat, illetve ezeket minden könyvtárnak át kell ültetnie a saját környezetébe is. Sok küszködést megúszhatunk azonban, ha tanulunk azon országok tapasztalataiból, amelyek már sikeresen ráléptek erre az útra.

Béres Judit a Pécsi Tudományegyetem oktatója a könyvtárosképzésbe bevezetett új specializációról adott áttekintést, mely az információs és médiaműveltség terjesztését végző felkészült szakemberek képzését célozza. Az előadás rengeteg gyakorlati példával szolgált arra, ahogyan a diákokat bedobták a mélyvízbe, gyakorlati kommunikációs feladatokat kellett megoldaniuk gimnazisták, illetve egyetemisták társaságában. Így a megszerzett elméleti ismeretek folyamatosan gyakorlati tapasztalatokkal társulnak, mely komoly előnyt jelenthet a felkészült szakemberré válás útján.

Pavla Kovářová a brnoi Masaryk Egyetem oktatója egy olyan komplex projektet mutatott be, ami a napjaink virtuális világában a gyerekekre leselkedő információs veszélyek elhárítását tűzte ki célul. Kvízjátékot és információs anyagokat fejlesztettek a szülők számára, hogy felkészültek legyenek a gyermekeikre leselkedő veszélyek mibenlétéről, s azok elhárításának módjairól. Az általános iskoláskorosztályok számára, pedig évfolyamokra specializált tantervet, illetve tananyagot fejlesztenek, mely lehetővé teszi a gyermekek életkorához illeszkedő ismereteket elsajátítását. A projekt még nem zárult le, tapasztalatai széleskörű nemzetközi érdeklődésre is számot tarthatnak.

A rendezvény igen jó áttekintést adott a digitális könyvtári szolgáltatások használata, fejlesztése kapcsán fellépő számos kihívásról. Emellett pedig hasznos információkkal szolgált a fiatal szakembereket jellemző szakmai attitűdökről, gondolkodásmódról.

A rendezvényen készült fotók elérhetőek a facebook-on.

Október 19-20-án részt vettünk a FOLIO közösség találkozóján Koppenhágában, a Dán Királyi Könyvtárban. A FOLIO (the Future Of Libraryes Is Open) egy közösségi együttműködés, melynek célja egy újfajta könyvtári szoftver “ökoszisztéma” létrehozása.

A megálmodott könyvtári rendszer a Qulto platformhoz hasonlóan moduláris architektúrát követ, a modulokat az intézmények maguknak válogatják össze az okostelefonok App Store-jához hasonló gyűjteményből.

Az előadásokat elsősorban a projekt fő szekértolói, az Open Library Environment közösség tagjai, az Index Data és az EBSCO munkatársai tartották. A résztvevők között a kezdeményezés iránt érdeklődő könyvtárak részéről voltak könyvtárosok és fejlesztők is, szoftverszállítóként a TIND és a Qulto csapata képviseltette magát.

Az előadásokat a projekt célkitűzésének, a közösség felépítésének és a különböző munkacsoportok munkájának ismertetése vezette fel. Bemutatták a fejlesztések aktuális állapotát és az ütemtervet 2018-ig, amikorra a tervek szerint a FOLIO alapvető könyvtári moduljai elkészülnek (katalogizálás, kölcsönzés, gyarapítás, periodika kezelés). Betekintést adtak a modulok tervezésénél alkalmazott munkafolyamatba, amelyben a UX tervezés központi szerepet kap, így próbálják biztosítani, hogy a különböző szállítóktól származó komponensek egységes felhasználói élményt nyújtsanak.

Az előadásokat követően a társaság kisebb csoportokban beszélgetett tovább három különböző témáról: stratégiai tervezésről, metaadatokról és technikai részetekről. A stratégiai tervezés egyik fontos fejleménye, hogy bár az ütemterv legfontosabb pontja a FOLIO elindulása a “klasszikus IKR” modulokkal, az is cél, hogy minél hamarabb készüljenek hiánypótló, innovatív modulok is. Ilyen hiánypótló fejlesztési irányként a találkozón az akadémiai könyvtárak és a kutatók munkájának támogatása kapott hangsúlyt.

Izgalmas találkozón vehettünk részt, ahol közösen gondolkodhattunk a könyvtárak és a könyvtári szoftverek jövőjéről. A kezdeményezésben sok lehetőséget látunk, szeretnénk komoly szerepet vállalni benne, akár új vagy meglévő Qulto komponensek integrálásával, akár könyvtár-automatizálási és fejlesztési tapasztalatainkkal.

Az ELTE BTK Könyvtár és Információtudományi Tanszékén tartott vendégelőadást Ragnar Audunson az osloi szakegyetem könyvtár és információtudományi tanszékének professzora Levéltárak, könyvtárak és múzeumok mint a digitális korban fenntartható közszféra infrastruktúrái címmel.

A Norvég Tudományos Tanács támogatásával most kezdtek bele egy olyan összeurópai projektbe, mely a kulturális intézmények szerepét vizsgálja a társadalmak fenntartható fejlődésének vonatkozásában. A magyarországi tapasztalatokat az OSZK Könyvtári Intézet munkatársai segítenek összegyűjteni itthoni projektpartnerként. A kulturális szféra igen fontos szeletét alkotja a társadalmi nyilvánosságnak. Az egyre széttöredezettebbé váló társadalmi környezetben a legtöbb ember leginkább olyan hírekre kíváncsi, amelyek megerősítik a saját világképét, s egyre könnyebb elkerülni a kritikus, másféle hangokat. A kulturális szféra intézményei egyrészt hatékony társadalmi fórumai lehetnek a különféle nézeteknek, másrészt olyan információs szolgáltatásokat nyújthatnak, melyek lehetővé teszik a társadalmi fejlődés egyes elemeinek árnyalt bemutatását. A kulturális szféra jelentős szerepet játszhat a szociális kohézió növelésében, az állampolgárok egyéni és közösségi társadalmi tőkéjének növelésében, valamint a kultúra értékeinek demokratikus szellemű terjesztésében a társadalom összes tagja számára.

Source of the photo: ELTE LIS blog

Hogyan segíthetik a könyvtárak gyűjteményük használatát, és válhatnak ők maguk is tartalomszolgáltatókká? Többek között erre a kérdésre is választ kaphattunk a „The use and generation of scientific content – roles for libraries” című rendezvényen, amely az EISZ (Elektronikus Információszolgáltatás) Titkársága, valamint a Scientific Knowledge Services nevű cég közös szervezésében valósult meg szeptember 12-én.

A rendezvény a tudományos tartalmak előállítására, felhasználására, illetve a könyvtárak ezekben játszott szerepére koncentrált. Szó esett a könyvtárak mint open access kiadók lehetőségeiről, illetve a könyvtárak lehetséges szerepeiről az open access mozgalomban.
Az előadások prezentációi és videofelvételei a későbbiekben elérhetők lesznek a Videotóriumban illetve az MTAK EISZ honlapján. Az alábbiakban ezért a gazdag programból leszűrhető következtetésekről adunk számot.

Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy nem a nyílt hozzáférés létjogosultsága, hanem annak megvalósítási módjai számítanak most már a legfőbb tudománypolitikai és könyvtáros szakmai kihívásnak. Döntéshozói oldalról Európában szerencsére egyre inkább elkötelezik magukat európai uniós és tagállami szinten is a nyílt hozzáférésen alapuló publikációs formák mellett. Másrészt az összes jelentős kiadói konszern lehetővé teszi a publikációs díj megfizetése fejében a teljesen ingyenesen hozzáférhető cikkek közzétételét. S azért, hogy ne kelljen kétszer fizetni (egyszer a publikálásért, egyszer pedig a nyílt és zárt hozzáférésű cikkeket vegyesen tartalmazó folyóiratok előfizetéséért) a kiadók lehetővé teszik a nyílt hozzáféréshez kapcsolódó publikációs költségek leírását az előfizetési díjakból.  Emellett általános gyakorlattá vált, hogy a közzétett verzió bizonyos időszak elteltével intézményi adattárakban automatikusan elérhetővé válhat, az önarchiválásnak sincs többé akadálya így. Ez azonban különösen a gyorsan fejlődő tudományágak esetében még így is eléggé korlátozó tényező. Az azonnali ingyenes hozzáférést kínáló gold open access modell elterjedését sokkal kívánatosabbnak tartanák a könyvtári szakemberek. Persze ehhez olyan új finanszírozási modellek kellenek, melyek lehetővé teszik a publikálásra költött összegek hasznosulásának pontos nyomon követését. A tudományértékelésnek a korábban megszokott módszerei mellé is újaknak kell felzárkózniuk, hogy a publikáció rangjáról, egy adott tudományos célközönségen belüli elfogadottságának mértékéről minél teljesebb képet nyerjünk.

Olyan kiadói modellekről is hallottunk, ahol az adott egyetem tudományos publikációs bizottsága által közlésre érdemesnek tartott cikkeket az egyetemi kiadó saját nyílt hozzáférésű folyóiratban jelenteti meg (illetve önköltségi áron elő lehet fizetni papír alapú verzióra is). A University College of London (UCL) kiadója ráadásul olyan üzleti modellt dolgozott ki, bármely európai egyetemi partnere számára biztosítja a kiadáshoz szükséges technikai platformot, egyedi megjelenítési felületet kínálva számukra a felhasználók felé. A Stockholm University Press Kiadó már élt is ezzel a felelősséggel. Csupán annyi publikációs díjat kérnek a cikkek, illetve könyvek szerzőitől (akiknek munkái itt is előzetes tudományos minősítésen esnek át) ami a publikáció előállításához szükséges a UCL platformján keresztül. Az egyetem maga a saját kutatói számára semmiféle költséget nem számol fel.

A Directory of Open Access Journals (DOAJ) pedig minőségileg ellenőrzött listáját kínálja a nyílt hozzáféréssel foglalkozó kiadóknak és kiadványaiknak. A listára egy részletes adatlap kitöltése, s az abban foglaltak ellenőrzése alapján lehet bekerülni. A publikációk metaadatai pedig nyílt API felületen szabadon beilleszthetők bármilyen dokumentumszolgáltató rendszerbe.

Nagyon az út elején járunk még, de megállapíthattuk a konferencia tanulságaként, hogy az újfajta publikációs modellek egyre eredményesebben formálódnak.  A könyvtárak szerepe egyre jelentősebb lehet nem csupán tartalomszolgáltatóként, de tartalom előállítóként is. A tartalom tudományos lektorálása még közelebb fűzheti a kapcsolatokat a könyvtár illetve a tudományos felhasználói bázisa között.  Emellett az is világos azonban, hogy sok még a tennivaló a döntéshozók, az egyetemek, a kiadók és a könyvtárak részéről, hogy felálljon egy olyan tartalomszolgáltatási ökoszisztéma melyben átlátható módon elköltve a leghatékonyabb csatornákon kerülnek ingyenesen közzétételre a tudományos szakcikkek.

Az ITLIB könyvtári folyóiratban készítettünk egy áttekintést mindazon megvalósult projektekről és fejlesztési irányokról melyek a szemantikus web magyarországi közgyűjteményi megjelenését jellemzik. Az európai projektekben való magyar részvételi formák is megtárgyalásra kerülnek.
Nagy öröm számunkra, hogy a példák között említhetünk olyan projekteket is melyek a Qulto cégcsoport tagjaként működő Monguz Kft együttműködésével valósultak meg. A részletek angol nyelven elérhetők ezen a linken.