2016. December 14-én rendeztük meg immáron hagyománnyá vált évzáró szakmai rendezvényünket közgyűjtemények munkatársai, szakmai partnereink, illetve minden kedves érdeklődő számára az Országos Széchényi Könyvtárban.
Czoboly Miklós bevezető szavai után áttekintést adott az idei projekt tevékenységekről. Sikerként lehet kiemelni az EGIS gyógyszergyárral kialakított partnerséget, melynek keretében sor került a Qulto-Huntéka rendszer gyarapítási moduljának alapos megújítására is.
Szabó Mihály a termékfejlesztő és terméktámogatási terület nézőpontjából értékelte az évet. A 2016-os fejlesztések közül kiemelte a Corvina rendszer fejlesztését és a különféle funkciók tesztelése kapcsán hangsúlyozta a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral történt eredményes együttműködést. Említésre került, hogy a HunTéka rendszert is sikerült számottevő mértékben továbbfejleszteni. 2016-ban kialakításra került az OPAC 3 felület, amely most már tesztelés alatt áll a partnerintézményekben. Ez lesz az első olyan OPAC, amely HunTéka és Corvina rendszerekhez kötődő funkciókat is egyesít.
Pancza János, nemzetközi igazgató a külföldi szakmai projektekről adott áttekintést. Eredményesen formálódott tovább a Qulto jelenléte a román és a lengyel piacokon. Saját szakmai napokat szerveztünk Törökországban, Romániában, Horvátországban és Lengyelországban is az ottani közgyűjteményi és üzleti partnereink számára. A fenti országok mellett Bulgáriában is sikerült új hídfőállást kialakítani, mely eredményes együttműködési lehetőségeket irányoz elő a jövő évre. Ígéretesen fejlődik tovább partneri viszonyunk az Europeanával, tesztelés alatt állnak olyan funkciók, amelyek közvetlen adatexportot tesznek lehetővé a Qulto rendszerek adatbázisai felől az Europeana aggregált rendszere felé, a jelenlegi nehézkes adatátvitel továbbfejlesztésével. A másik ígéretes jövőbe mutató lehetőség a most formálódó Folio integrált közgyűjteményi szoftverkörnyezet, mely az alapmodulokra épülve, alkalmazásbolt révén szabadon konfigurálható rendszer építését irányozza elő.
Dr. Kokas Károly a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárának főigazgató-helyettese a könyvtárak jövőjéről elmélkedett. Előadásában számot adott számos paradigmatikus jelentőségű változásról, melyet a könyvtárak körül megújuló technikai-társadalmi környezet hozott magával. A digitalizált állomány könnyű hozzáférhetősége, több ezer éves kultúrkincs őrző tabukat döntöget meg. Kiemelte, hogy a könyvtáraknak kiemelt feladata van az információs műveltség terjesztésében. Ehhez szorosan kötődik, hogy mostanában minden intézménynek ki kell alakítania a saját maga információs portfolióját, mellyel segíti a felhasználók mindennapi munkavégzését, információs igényeinek hatékony kielégítését, és folyamatos segítséget ad a felkínált eszköztár hatékony használatához. Persze a tudományos könyvtárak és a közkönyvtárak eltérő profilja és felhasználói környezete, igényei ezen a ponton szembetűnőek. Az irány és a kitűzött célok azonban nem kétségesek egyik könyvtártípus esetében sem. Az idő múlása a régi hagyományos értékekbe való kapaszkodással nem állítható meg. Folyamatos adaptációs kényszerben vagyunk.
Kármán László, cégcsoportunk ügyvezetője áttekintést adott a Qulto portfoliójának főbb eleméről, kapcsolódási pontjairól. Olyan termék és szolgáltatási palettát kínálunk, melynek révén megtalálhatják igényeikre a választ a könyvtárak, levéltárak és a múzeumok is. Emellett azonban kiemelt figyelmet kell fordítani a tágabb partnerségi formák megtalálására, a közgyűjtemények által őrzött kultúrkincs újrahasznosítására is a kulturális turisztikai projektekbe történő bekapcsolódással, illetve játék és attrakciófejlesztés révén. Hiszünk abban, hogy partnereink tudják a legjobban, hogy mire van szükségük, segíteni tudunk nekik abban, hogy céljaikat milyen technológiai elemekre támaszkodva érjék el. Nyitott, szabadon formálható intézményi szolgáltatási portfoliók felépítésében vagyunk partnerek, amelyek rugalmasan formálhatók. Itt utalt vissza az előadó a Folio rendszerben rejlő lehetőségekre, illetve Kokas Károly gondolataira, a könyvtárak információszolgáltatási-koordináló szerepének fontossága kapcsán.
A délelőtti program teret adott még három rövidebb gyakorlati jellegű előadásra is. Arató Balázs a Pécsi Tudományegyetem Tudásközpontjának munkatársa, az elsőként náluk bevezetett online fizetési rendszer előnyeiről adott áttekintést. Rámutatott arra, is, hogy a kiválasztott banki partnerrel való harmonikus együttműködés könnyen elháríthatóvá teszi az esetleges tranzakciós hibákat, téves elszámolásokat. Lehetővé válik az is, hogy az egyes tételekből befolyó könyvtári díjakat különféle módokon lehessen nyilvántartani, s könyvelésre bocsátani az egyetem gazdasági szervei felé.
Markó Tamás, aki szintén a pécsi intézményből érkezett, utalt rá, hogy a Corvina rendszer számos olyan statisztikai adatforrást szolgáltat, melynek bemutatása, felhasználása nem kellően megoldott a könyvtárak részéről. Egy nyílt forráskódú szoftver használatával a pécsi tudásközpont vezetősége részére ezért is alakították ki azt a szolgáltatást, mely a könyvtár használatára, szolgáltatásaira vonatkozó különféle adatokat jeleníti meg vizuálisan, diagramok segítségével.
Bánki Zsolt a Petőfi Irodalmi Múzeum és Simon András a Monguz Kft. munkatársa a múzeumban zajlott személynévtérfejlesztési munkáról adtak rövid áttekintést. A rengeteg különféle adatforrást egységes környezetbe kellett foglalni, s kiszűrni a párhuzamosságokat. Emellett lényeges cél volt egy olyan szemantikus webes adatstruktúrákhoz illeszkedő rendszer kialakítása, mely a most formálódó magyar nemzeti névtér egyik alapjául szolgálhat, illetve alapvető segítséget nyújt a személynév alapú besorolási adatok formálásához a magyarországi közgyűjteményekben, de akár adatgazdagítási céllal a határainkon túl is.
Turai István a törökbálinti Volf György Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény képviseletében, egyben korábbi polgármesterként is bemutatta településüket, illetve példákkal illusztrálta, hogy milyen nagy segítséget nyújtott nekik a Huntéka rendszer a helytörténeti adataik digitális feldolgozásában és közzétételében, szövegben, képben, hangban és videoanyagban egyaránt.
A szakmai nap délutánján workshopokat szerveztünk, melyek révén munkatársaink a széles Qulto termék portfolió különféle elemeit mutatták be. Így terítékre kerültek az e-learning megoldások, a múzeumi informatika terén kínált eszközeink, a bevezetés előtt álló plágiumkereső szoftver bemutatása, a Qulto Education platform kínálatának áttekintése, a kulturális turizmushoz kapcsolódó attrakciófejlesztési irányok, illetve az RFID-alapú megoldásokban rejlő lehetőségek felvillantása. A különféle pályázati lehetőségekről zajló információcserére is alkalom nyílt.
Reméljük, hogy partnereink átfogó képet kaptak a 2016-os munkánkról és a közösen elért eredményeinkről is, és a jövőbeni együttműködési irányok megvitatása révén inspiráló tervekkel, elképzelésekkel gazdagodtak.
