Networkshop 2022 – személyes beszámoló

Posted on: május 19th, 2022 by Papp Ildikó

Beszámoló a 31. Országos Networkshop konferenciáról. (Debrecen 2022. április 20 – 22.)

A konferencia során a Monguz Kft. munkatársaként elsősorban „A felsőoktatás és a közgyűjtemények digitális transzformációja” szekció előadásait hallgattam meg. Magam is ebben a szekcióban tartottam meg előadásomat, a „Digitális közgyűjteményi stratégia” témakörben „Integrált könyvtári rendszerek tranzakciós rekordjainak vizsgálata, a könyvtári állomány digitalizálásának tervezésekor.” címmel.

Előadásomat az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola Phd hallgatójaként tartottam. Köszönettel tartozom a doktori képzésemnek keretet biztosító Könyvtár és Információtudományi Tanszéknek, és témavezetőmnek, Tószegi Zsuzsanna tanárnőnek.

Networkshop_2022_Simon_AndrasElőadásomban tervezett disszertációm fő kutatási témájából, az integrált gyűjteménykezelő rendszerek tranzakciós rekordjainak elemzéséből választottam egy területet, mely a könyvtári könyvállomány használtságát vizsgálta a kölcsönzési modul sokszor évekre, sőt évtizedekre megőrzött kölcsönzési tranzakciós rekordjainak elemzésével. A tranzakciós rekordokat a különféle adatbázis kezelő applikációk hozzák létre működésük során, és ameddig az illető rendszer használatban van, ezek folyamatosan gyűlnek a rendszerben, tévedhetetlen lenyomatát adva az adott integrált rendszert használó intézmény napi működésének. Mivel a könyvtárban őrzött dokumentumoknak a digitalizálása, ha nem a tartós őrzése, is munka-és költségigényes, a digitalizálásra kerülő állomány kiválasztásához hasznos támpontot nyerhetünk ezen adattömeg elemzésével. A kérdéssel számos más előadás is foglalkozott – mindenhol jelentős igény mutatkozik a szakma és a finanszírozók részéről a könyvtári tevékenység és a szolgáltatások használtságának mérése iránt, különösen az új, még nem teljesen ismert és elismert szolgáltatástípusok esetében. Emellett számos törekvés van arra is, hogy a működés során statisztikai információkat nyerjünk, és ezeket megfelelően összegyűjtve a szakma és a fenntartók rendelkezésére is bocsássuk.

A szekció előadásainak általános ismertetése során ki kell térnünk arra, hogy a legtöbb előadás a digitális bölcsészet, és a mesterséges intelligencia témakörben hangzott el. Ez utóbbi témakör súlyát jelzi, hogy az egyik nyitó plenáris előadás, illetve szinte a teljes péntek délelőtti szekcióülés is ezzel a kérdéssel foglalkozott. A digitális bölcsészet számos területe közül nagy figyelmet kapott a digitalizált, vagy már digitálisan keletkezett szövegek annotálása, a szövegek, illetve a szövegekből képzett vagy egyéb módon létrehozott adatbázisok elemzése, de természetesen számos előadás foglalkozott, nem is feltétlenül a digitális bölcsészet témakörében magával a digitalizáció kérdésével is. Érdekes tény, hogy éppen 10 éve a veszprémi Networkshopon még a nyomtatott és írógéppel készült szövegek optikai karakterfelismerése volt az egyik kiemelt téma, és ennek jelentős hibaszázalékkal való működése vetette fel az OCR alkalmazások használhatóságának kérdését, a mostani rendezvényen pedig már a kézírások optikai a felismerése volt a fókuszban. Természetesen a szoftverek most is igen nagy hibaszázalékkal dolgoznak, emberi ellenőrzésre szorulnak (még a nyomtatott szöveg felismerése során is, nemhogy a kéziratok esetében), de megállapítható, hogy egy évtized alatt megtanultuk, hogy a hibásan működő eszközök által létrehozott szöveg is jobb, mint a szövegként nem használható beszkennelt kép, és értékelni kell a szoftverek tevékenységének azt az eredményét, amit emberi erővel ennyi idő alatt nem is lehetne elvégezni.

A mesterséges intelligencia területén elhangzott előadások is ugyanebbe az irányba terelték a hallgatóság gondolatait. Bár a gépi intelligencia esendő, csak gyarló utánzata az emberi értelemnek, de az adatbázisokban felgyűlt mérhetetlen adattömeg emberi értelemmel, odafigyeléssel való feldolgozására reményünk sincs, tehát igénybe kell venni az adatelemzés munkájának gépi előkészítését. Ilyen szempontból természetesen kulcsfontosságú, hogy minőségi digitális adattartalommal, elsősorban megfelelő minőségű metaadatokkal rendelkezzünk, hiszen minden további munkának a jól felépített, ellenőrzött, és hitelesített adatbázisokkal vetjük meg az alapjait.

A konferencia jelmondata: „A valós térben az online térért” is kifejezte, milyen nagy öröm volt, hogy két év szünet után ismét jelenléti konferenciát lehetett tartani, és végre személyesen találkoztunk a régi kollégákkal, ismerősökkel barátokkal, és mód nyílt végre új ismeretségek megkötésére is.

Simon András

 

 

Facsemetéket adományoztunk

Posted on: április 1st, 2022 by Papp Ildikó

A 2021-es év sok szempontból igényelt alkalmazkodást mindenki, így cégünk részéről is. A korlátozások hol enyhébbek, hol szigorúbbak voltak, de végül az online forma mellett személyes találkozókra, ügyfél megbeszélésekre és szakmai eseményekre is akadt lehetőségünk. Bár munkatársaink előszeretettel használnak alternatív közlekedési eszközöket (roller, kerékpár, tömegközlekedés), a más városokba történő látogatások zömmel autóval történtek.

A több ezer megtett kilométer után keletkező CO2 mennyiség egyenlegén szerettünk volna javítani, amikor tavaly megfogalmazódott bennünk a facsemeték ültetésének ötlete. De hol találjunk helyet a fáknak? Adta magát a gondolat, hogy a kulturális szektornak megoldásokat kínáló cégként a jövőnket jelentő gyermekekre és oktatási intézményekre essen a választásunk.

Felkerestünk hát három szegedi intézményt – bölcsőde, általános iskola, gimnázium -, akik számára 7 facsemetét ajánlottunk fel ültetésre – a fogadtatás kivétel nélkül szívmelengető volt. A lehető legjobb helyre kerültek a kis fák, tovább növelve az udvarokban a ’zöld’ mennyiségét, lehetőséget adva a kicsit környezettudatosabb szemléletre az oda járó gyermekeknek, akik reméljük, idővel minél több (mese)könyvet lapozgatnak majd az évek során megnövő fák árnyékában.

bonifert_szerk
bonifert_2_szerk
bonifert_3_szerk
gyik_utcai_bolcsode_szerk
gyik_2_szerk
gyik_szerk_3
gyik_szerk_4
piarista_szerk
piarista_3_szerk
piarista_5_szerk
piarista_2_szerk
piarista_4_szerk
previous arrow
next arrow

Faültetés a szegedi Bonifert Domonkos Általános Iskolában, a Dugonics András Piarista Gimnáziumban, és a Gyík Utcai Bölcsődében

2021-es évünk majd’ 3 percben

Posted on: február 10th, 2022 by Papp Ildikó

Tekintse meg a tavalyi évre visszatekintő videónkat! Rólunk szól!

 

Qulto Szakmai Nap 2022

Posted on: január 26th, 2022 by akovacstapai

“Teamwork makes the dream work.” (J. C. Maxwell)

A hagyományokhoz híven idén is szakmai aktualitásokkal, előadásokkal, vendégekkel és kerekasztal-beszélgetéssel készülünk szakmai napunkon.

Csatlakozzanak hozzánk online 2022. február 9-én!

Az ingyenes, de regisztrációhoz kötött eseményt a Zoom videókonferencia alkalmazás segítségével bonyolítjuk le. Az online csatlakozáshoz szükséges linket a rendezvény előtti napon e-mailben küldjük el a jelentkezőknek.

Regisztráció

Várunk minden kedves érdeklődőt!

Qulto csapat

 

Programtervezet

 

10:00 Megnyitó

Köszöntés – Tarjáni Gyula, COO, Qulto
Évértékelő előadás – Czoboly Miklós, CEO, Qulto

10:20 Kutatási infrastruktúra

Bevezető – QULTO Kutatási Infrastruktúra (QRI) – Pancza János, portfólió menedzser, Qulto
Magyarország Ígéretes Kutatási Infrastruktúrája: A Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium (DH-LAB) és a Qulto Kutatási Infrastruktúra (Qulto QRI) – Dr. Kiss Tamás (projektmenedzser, Qulto) és Palkó Gábor (tanszékvezető, ELTE Digitális Bölcsészet) előadása

10:45 Dreamwork – Qulto újdonságok

EasyThesis – szakdolgozat-kezelés könnyedén – Dr. Fülöp Endre, rendszertervező, Qulto
Restaurálási munkafolyamatok webes platformja – Váriné Fazekas Emőke, termékfelelős, Qulto
ePublisher – E-kiadványok szolgáltatása, megosztása – Pancza János, portfólió menedzser, Qulto
Qulto Payment – fizetési koncepció az eCard-ban – Pancza János, portfólió menedzser, Qulto
24 órás könyvtár / RFID megoldások – Udvardy-Nagy István, SmartFreq

 

— Kávészünet —

 

11:30 Kultúra és tudomány népszerűsítése

Előadások:

Tudásháló technológia a kultúra és a tudásmenedzsment szolgálatában – Dr. Fülöp Endre, rendszertervező, Qulto
Petőfi szabadon: digitális kezdeményezések a Petőfi Sándor-emlékévben – Dr. Török Petra, főigazgató-helyettes, Petőfi Irodalmi Múzeum, a Petőfi 200 Ideiglenes Kollégium tagja
Digitális megoldások a kultúra támogatására – élményparkok, tudásközpontok, a digitáliskompetencia-fejlesztés új eszközei – Sörény Edina, projekt szakmai vezető-helyettes, digitális fejlesztő, Digitális Jólét Nkft.

~ 12:15 Kerekasztal-beszélgetés

Felvezető előadás: Az olvasás és kultúrafogyasztás változásai – Adatok, trendek – Dr. Tóth Máté, igazgató, Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár

Beszélgetőpartnerek:
Szatucsek Zoltán, igazgató, Magyar Nemzeti Levéltár, Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Uniós Projektek Igazgatósága
Pergéné Szabó Enikő, általános főigazgató-helyettes, Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár
Sz. Fejes Ildikó, főosztályvezető, Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ
Mihály Eszter, csoportvezető, Országos Széchényi Könyvtár – Digitális Bölcsészeti Központ

~ 13:30 Zárás

A programváltozás jogát fenntartjuk!

 

 

QULTO és DH-LAB összekapcsolt kutatási infrastruktúrák elismerés

Posted on: december 22nd, 2021 by Papp Ildikó

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Ígéretes Kutatási Infrastruktúra (Emerging RI) elismerő címében részesült a Qulto Kutatási Infrastruktúra a Digitális Örökség Nemzeti Laborral közösen.

kozos_kep_szerk
KI_elismeresek
oklevel_emerging_5_QULTO
sajtofoto_1
sajtofoto_3
KI_kiadvany
previous arrow
next arrow

December 16-án Dr. Palkovics László miniszter, Dr. Szabó István, az NKFI Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese, valamint Dr. Fülöp Zsolt, a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság elnöke adta át az elismerő okleveleket Magyarország kiemelkedő tudományos teljesítményt nyújtó kutatási infrastruktúráinak Pécsett.

A kutatási-, fejlesztési- és innovációs (KFI) ökoszisztémán belül a kutatási infrastruktúrák az alapkutatásokban és a felfedező jellegű kutatásokban egyaránt nagy jelentőséggel bírnak, ezáltal tudományos eredményeikkel hozzájárulnak Magyarország gazdasági teljesítményének fokozásához.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) kezdeményezésének célja, hogy feltérképezze az ötven legkiválóbb hazai infrastruktúra-hálózatot és felhasználóbarát módon tegye megismerhetővé az általuk kínált lehetőségeket. A Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Bizottság bevonásával történő kiválasztás eredményeképpen a nyertes szervezetek amellett, hogy hivatalos tanúsítványt kapnak, bekerülnek a Hivatal honlapján elérhető, többféle paraméter alapján kereshető adatbázisba is.

A Qulto Kutatási Infrastruktúra cégünk termék és szolgáltatási palettájának tudásmenedzsment nézete, így túlzás nélkül mondhatjuk, hogy akadémiai és kutató partnereink, illetve minden kollégánk együttes sikere ez az elismerés. Köszönjük!

(Forrás: nkfih.gov.hu, btk.elte.hu)

Grus Grus Dance

Posted on: december 2nd, 2021 by Papp Ildikó

Nina Kov és a Qulto csapat művészeti projektje az NFTDEB Hackathonon

A többek között Debrecen Város Önkormányzata, a Debreceni Egyetem Könyvtára és a Modem szervezésében november 25-27. között megrendezett első európai NFT DEB Hackathon és konferencia a blokklánc-technológiák és a mesterséges neurális hálózatok legújabb fejleményeivel foglalkozott.

A Hackathon keretében a Qulto is indult egy csapattal, a feladat pedig egy adathalmazon alapuló generatív művészeti projekt létrehozása volt. A projektben Nina Kov lead artist volt a segítségünkre, illetve a Hortobágyi Nemzeti Park által biztosított adathalmaz, melyből a vonuló darvak évenkénti nemzetközi megfigyeléseinek adatait alkalmaztuk bázisként (európai és afrikai országok megfigyelései, 2008-2018). A csapatban mindenki kapott a kompetenciáinak megfelelő feladatot az adathalmaz előkészítése, a koncepció kidolgozása és a projekt megvalósítása közben.

Az adatokat csoportosítottuk, majd régiók szerint válogattuk, minden régió megfigyelési adatait hónaponként összesítettük. A kapott adatkészlet vizuális megjelenítésben a Skybrush drónvezérlő rendszerét használtuk. Egy drón egy adott régiót, magassága a megfigyelések számát reprezentálta, a színek a hónapokat. Így a darvak migrációja láthatóvá vált egy valós fizikai térben egy 6 perces drón-performansz keretében.

debrecen_hackathon_1
debrecen_hackathon_3
debrecen_hackathon_5
debrecen_hackathon_2
debrecen_hackathon_4
previous arrow
next arrow

A koncepciónk alapja Nina Kov “Flying data” című művészeti installációja volt.

Célunk túlmutat a darvak és a vándormadarak megváltozott szokásainak vizuális megjelenítésén. A madarak a hosszú út során számos országhatáron repülnek át, és nem törődnek az egyes országok természetvédelmi jogszabályaival. Pedig gyakran a vándorlás sikere múlhat azon, hogy az egyes országokban milyen a természetvédelmi jog és annak végrehajtása.

Ahogyan a drónok mozgása, úgy a természeti környezetünk védelme is csak összehangolt akciókkal, nemzetközi együttműködéssel valósítható meg.

Az integrált gyűjteménykezelő rendszerek adatbázisainak elemzése a katalógusadatok hosszú távú megőrzésének szempontjából

Posted on: november 18th, 2021 by Papp Ildikó

A Preservation, Digital Technology & Culture (PDT&C) Q1-es SJR besorolású nemzetközi szakfolyóirat legfrissebb számában szabadon olvasható munkatársunk, Simon András és szerzőtársa, Kiszl Péter doktori programjának keretében született tudományos elemzése.

Összefoglaló

A közgyűjteményi digitalizálás során felépített adatbázisok vizsgálata figyelmet érdemlő témakör, különösen a keletkezett metaadat rekordok és a teljes tartalmak hosszútávú megőrzésének költségei szempontjából. A tanulmányban több mint kétszáz Magyarországon és a környező országokban működő, Qulto szoftvert használó könyvtár és múzeum integrált gyűjteménykezelő rendszerének adatbázisában található metaadat és a média rekord számának, méretének és sokféleségének elemzésével a következő kérdésekre kerestünk választ: (1) Van-e különbség a kapott eredményekben az intézmények típusa, országa vagy a munkatársak, illetve a felhasználók nemzetiségi hovatartozása tekintetében? (2) Mekkora valójában egy metaadat, illetve egy média rekord? (3) Megállapíthatók-e azok a szempontok, amelyek alapján a későbbi vizsgálatok már reprezentatív mintán folytathatók le? (4) Különbséget tudunk-e tenni a pótolhatatlan információt tartalmazó elsődleges (primer) és a származtatott információval bíró másodlagos (szekunder) adatok között, annak érdekében, hogy a hosszútávú megőrzés költséges volta miatt ne kelljen valamennyit megőrizni?

A cikk teljes terjedelmében itt olvasható angol nyelven:

Simon András and Kiszl Péter: Aspects of the Long-Term Preservation of Digitized Catalogue Data: Analysis of the Databases of Integrated Collection Management Systems Preservation, Digital Technology & Culture, vol. 50, no. 2, 2021, pp. 51-64. DOI: https://doi.org/10.1515/pdtc-2021-0007

Qulto Workshop Zentán

Posted on: október 15th, 2021 by Papp Ildikó

2021 szeptemberében Qulto workshop-ot és szakmai napot tartottunk Zentán a Kapocs Könyvtári Csoport tizenöt könyvtárából érkező szakembereknek. A délvidéki könyvtárosokkal az elmúlt évben sajnos nem volt alkalmunk személyesen találkozni. De a tapasztalat cserének, az újdonságok bemutatásának vagy az oktatásnak még mindig  a személyes találkozás a legjobb formája.

Szerencsére azt nem csak mi hanem az érintett könyvtárosok is így gondolták és nagy számban részt vettek a workshopon, összesen 36 főt számoltunk.

Mátyás Melinda közgyűjteményi szakértőnk gyakorlati foglalkozása

mentén zajlott.

 

Ilyen volt például az apasztási folyamat, a külső katalógusokból való hatékony leírás-átvétel, az olvasóknak való jelszó-beállítás és alapvető OPAC-funkciók. 

A workshop résztvevői aktív könyvtárosok voltak, akik már Huntéka felhasználók lassan egy éve. Így folyamatosan kérdeztek, kérték a segítségünket. Mint mindenhol, a délvidéken is fontos része a munkájuknak a statisztika. A szűrések és eredményeik kielemzése, a további lépéseik, döntéseik mind ezek alapján történnek meg. Így kiemelt szerepet kaptak a Huntéka keresések (szűrések)átbeszélése és a különböző paraméterekkel lekérdezhető statisztikai kimutatások.

Az aktív és interaktív délelőtt után az elmúlt év fejlesztéseit is bemutattuk a könyvtárosoknak. Most az attrakciókra, online interaktív megoldásokra koncentrálva.

A pandémia okozta szigorítások a délvidéki könyvtárakat is megviselte. Az olvasókkal megszűnt a személyes találkozási lehetőség, nincs bejárás 1,5 éve a könyvtárakba…a korábbi kapcsolódási pontok megszűntek. A Qulto egész csapata azon dolgozik, hogy létrejöjjenek olyan online eszközök melyek a könyvtárosok, pedagógusok számára megoldást nyújthatnak a kapcsolattartásra, a tartalmas időtöltésre, a kulturális programok felélesztésére és edukációra.

Bemutattuk és ki is lehetett próbálni néhány alkalmazást: 

Qulto Education interaktív oktatási anyagok összeállítására, a meghatározott témában játékok létrehozására alkalmas. A közintézményekben dolgozó pedagógusok munkáját segítő eszköz, melyet a könyvtárakban is sikeresen használnak. Részletek.

Városfoglalóbővebb leírás itt  

Qulto 360Virtuális séta referencia

Storytelling – Digitális történetmesélés  

eCard – Könyvtár a zsebben azaz kölcsönzéssel kapcsolatos ügyek intézése mobil applikáción keresztül

A legnagyobb érdeklődésre az eCard tartott számot, mivel ez közvetlenül is kapcsolódik a könyvtári rendszerhez. A közeljövőben biztosítjuk, hogy a délvidéki könyvtárak is megjelenjenek az alkalmazásban és népszerűsíthessék a szolgáltatást a használóik körében.

A Monguz Kft. bekerült a Magyar Tudományos Művek Tárába

Posted on: május 11th, 2021 by akovacstapai

 

Örömmel adunk hírt róla, hogy a Monguz Kft. bekerült a Magyar Tudományos Művek Tárába (MTMT), így a kollégáink publikáció ezen a felületen is nyomon követhetők: https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=institutes&mode=browse&sel=institutes22005 .
A Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) a tudományos művek legfontosabb gyűjteménye, hiteles adatbázisa. A nemzeti bibliográfiai adatbázisba ellenőrzött módon tölthetők fel a részt vevő intézmények kutatóinak tudományos munkásságát és teljesítményét jellemző adatok.

Kerekasztal a mesterséges intelligencia kulturális hasznáról 2021.04.27.

Posted on: április 22nd, 2021 by Papp Ildikó

Engedjük el a fantáziánkat és beszélgessünk az MI-ről!

A pandémia rávilágított arra, hogy a közgyűjtemények életében mennyire fontos a digitális jelenlét. Azonban itt az idő többet gondolkodni és beszélgetni a digitális eszközökről, nemcsak mint túlélési forma, hanem mint eszköz egy fenntartható, életképes és jövőbemutató modell kialakításához.

Mesterséges intelligencia a kulturális szektorban – Szükséges vagy ártalmas?
címmel szervezünk egy kerekasztal-beszélgetést, aminek a célja, hogy meghallgassuk partnereink véleményét a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségekről vagy az ellene szóló érvekről. Beszélgető partnereink szakértők és Magyarország neves közgyűjteményi intézményeinek vezetői, akik nemcsak intézményeket igazgatnak, de projektjeikkel megalapozzák a kulturális örökség társadalomra gyakorolt hatásait.

A Qulto Szakmai Nap felmérése alapján az egyik népszerű téma a #szemantikustudásháló, azonban mi most kezdésként szeretnék kicsit tágabbra kitekinteni, ugyanis ez a téma túlmutat a szemantika és adatminőség körén és szorosan kötődik a #bigdata és #mesterségesintelligencia kérdésköréhez.

Egyre több nemzetközi példával, jógyakorlattal találkozhatunk, egyes kutatók szerint az MI piaci részesedése várhatóan nagyot ugrik a következő években.
De mi a helyzet itthon?

Arról fogunk beszélgetni, hogy milyen problémákra adhat megoldást a MI (hatalmas adathalmazok feldolgozása, időhiány, látogatói igények), milyen alapfeltételeknek kell megfelelni (tiszta adat, holisztikus tudás), milyen felhasználási lehetőségeket rejt a kulturális turizmus területén működő intézményeknek, és ha még nem léptünk az MI előszobájába, mivel lehetne segíteni a külső és belső folyamatokat.

Az online esemény platformja a Zoom, ideje 2021. április 27. 10 óra.

Vendégeink:

Tartsanak velünk!

Regisztrálok az eseményre

Qulto Szakmai Napok – Beszámoló

Posted on: február 19th, 2021 by akovacstapai

Első, online két napos Qulto Napok rendezvényünket 2021. február 3-4-én tartottuk, rekordszámú, több mint 450 regisztrált  érdeklődővel. A máig tartó járványügyi korlátozások miatt rendhagyó módon csak virtuális keretek között, több platformon is követhették az érdeklődők a szakmai nap programját. 

Két napos rendezvényünk mottójául egy Churchill-idézetet választottunk, ezzel is hangsúlyozva, hogy mégha az életben és a munkánkban sok változás is történt, a sok változás és az alkalmazkodás fejlődést hoz és elengedhetetlen része az életnek.

„Változnod kell ahhoz, hogy fejlődj, és gyakran kell változnod ahhoz, hogy tökéletessé válj!”

(W. Churchill)

Az első napon  a magyarországi, a másodikon a nemzetközi példákon keresztül mutattuk be a közgyűjtemények digitalizálási stratégiáit, digitalizálást elősegító eszközeit vagy éppen a COVID-hoz való alkalmazkodás példáit.

Az első nap két fő részből állt: az elsőben a cég vezetői ismertették a 2020-as év fontosabb eredményeit, fejlesztéseit és fejlesztési irányait, a második részben pedig felkért könyvtárvezetők, múzeumvezetők, könyvtárosok,  múzeológusok számoltak be az innovatív megoldásaikról és tapasztalataikról a pandémia kapcsán (Covid edition).

A bevezető részben Kármán László, Czoboly Miklós és Tarjáni Gyula cégvezetők értékelték az elmúlt évet, kiemelve, hogy a fejlődés nem állt meg, sőt, sok szervezeti átalakulás történt annak érdekében, hogy hatékonyabb és átláthatóbb legyen a vállalat működése. Ezek között megtörtént a folyamatok felülvizsgálata, új folyamatok bevezetése, illetve a pandémia ellenére, tapasztalt kollégákkal bővült a Monguz csapata. A 2021-es céljaink között szerepelnek az eredmények továbbfejlesztése, a kommunikáció erősítése (online csatornákon és ügyfélelégedettség-méréssel), illetve a termékportfólió bővítése az újonnan elkészült vagy elkészülő alkalmazásokkal.

Megnyitó szakmai előadásban, Pancza János, QULTO portfólió menedzsere mutatta be a Qulto digitális ökoszisztémáját, melynek elemei:

·       Manage (pl. HunTéka, Corvina)

·       Digital (pl. Digitize, SimilR)

·       Connect (pl. OPAC3, FRBR katalógus, ReCatalog, eCard)

·       Attract (pl. Education, Városfoglaló)

A Qulto2 platformmal kapcsolatban kiemelte, hogy FOLIO-kompatibilis, microservice architektúrájú és teljesen magyar fejlesztésű, amely olyan technikai megvalósításokat használ mint a Docker, Keykloack authentikáció és a React.

Második szakmai előadásunkban, Dr. Fülöp Endre rendszertervező a Qulto szemantikus tudásháló különböző megoldásairól beszélt, melynek egyik egyik izgalmas felhasználási területe a kulturális turizmus. Ezt a LiteraTúra alkalmazásunk példáján mutatta be kollégánk, amellyel a mobiltelefonunk jelezheti, ha éppen egy irodalmi műben megtalálható nevezetes helyszínen járunk vagy fordítva is: egy térkép segítségével megtekinthetnénk, hogy milyen alkotások szólnak az adott településről, ahová éppen készülünk. Ezenkívül a könyvtári területen is tud hasznosulni ez a tudásháló: szerzői jogi információkat és egy-egy mű kiadásait összefogó FRBR-katalógus készíthető a segítségével.

Harmadik, és talán legjobban várt előadásunk a 2020 során elkészült és az idén hajrába került mobilapplikációkról szóltak. Erdős Zoltán, a fejlesztési osztály vezetője bemutatta a Google Play áruházban nemrég nyilvánossá tett Qulto eCard alkalmazást, amely segítségével a Corvinát vagy a HunTékát használó könyvtárak olvasói kényelmesen elvégezhetik a könyvtári ügyeiket a kanapéról vagy épp a buszról: hosszabbíthatnak, előjegyezhetnek, félretételi kérést indíthatnak, illetve ellenőrizhetik, hogy milyen dokumentumokat kölcsönöznek épp, és van-e tartozásuk. Az applikációban beállítható az is, hogy milyen gyakran szeretnének értesítéseket kapni a közelgő határidőkről. Az előadás legnagyobb híre az volt, amikor bejelentettük, hogy a Qulto eCard applikációt a Qulto support szerződéssel rendelkező könyvtárak számára díjmentesen konfiguráljuk, ezzel is segítve a digitális jelenlétüket.

Negyedik céges előadásunkban elkalandoztunk az attrakció irányába. Deák Gábor vezető fejlesztő mobilos és webes alkalmazásokat ismertetett főként kulturális turizmus témakörben:

·   Városfoglaló 2.0 webapplikációnk segítségével az adott település helyszíneihez kötődő kulturális, tematikus túrákat, és ezekhez kvízeket, játékos feladatokat hozhatnak létre az intézmények.

·   Kérdésbank: olyan online kvízkérdés adatbázis, amely a Qulto szemantikus tudáshálóra épülve képes kérdéseket generálni, anélkül hogy az intézménynek órákat kellene azzal töltenie, hogy kézzel regisztrálja a kérdéseket és válaszokat a különböző applikációkba.

·   Qulto 360: a mainstream nemzetközi szolgáltatóktól eltérően több funkcióval ellátott webalkalmazásban gömbpanorámás képekből készíthetünk virtuális kiállítást. Az applikáció segítségével nemcsak bejárható egy tér, de a kihelyezett markerek segítségével digitalizált közkincs is megjeleníthető, kép, audió, videó vagy akár 3D objektum formájában, hogy a felhasználó ne csak körbe járja a teret, de minél több információt is kapjon az adott kiállítás legfontosabb tárgyairól, történeteiről.

·   Storytelling: egy új Qulto applikáció a kreatív tartalomkészítéshez, amely egy-egy történet megismeréséhez tudástérkép alapú nézetet is ad, ezzel lehetővé téve, hogy egy virtuális kiállítás már ne csak egy lineáris élmény legyen, hanem egy szabadon bejárható, felhasználó interakcióin is alapuló tudásátadás.

·   LiteraTúra: a Qulto Szemantikus tudáshálóra épülő mobil alkalmazás, amely az irodalmi műveket nemcsak különböző filterek alapján ajánlja a felhasználónak, de azokat (és azok karaktereit) összeköti a valós helyszínekkel, turisztikai aktivitásokkal, és értesítést küld a felhasználónak, ha a közelünkben egy műben is szereplő helyszín van – ezzel is a mindennapjaink részévé téve az irodalmat.

A Qulto szakmai nap második tartalmi egységében Dr. Kovács Béla Lóránttól, a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatójától hallhattunk a hamarosan induló legújabb, érintésmentes könyvtári szolgáltatásukról: a Foxpost-automatákhoz hasonló, az RFID technológiával működő könyvkiadó automatáról. A város több pontján helyeztek el ilyen automatákat, és a könyvek kiszállítása után az olvasók tetszőleges időpontban az olvasójegyükkel átvehetik a kölcsönözni kívánt köteteket, valamint vissza is vihetik a dokumentumokat az automatákba.

Szóllás Péter, az EMMI főosztályvezetője összefoglalta a könyvtárak stratégiáit a járványhelyzet idején, és azt is elmondta, hogy milyen központi szolgáltatásokkal igyekeztek segíteni az információmegosztást, pl. a könyvtárak.hu felülete és a Könyvtári Intézet összefoglalói a környező országok könyvtári gyakorlataiból.

A Qulto rendezvényt egy tartalmas kerekasztal-beszélgetés zárta, amelynek résztvevői elmondták a könyvtáruk tapasztalatait a pandémia idején nyújtott szolgáltatásokról és arról, hogy hogyan változtatta meg a tartós zárva tartás a munkaszervezési módszereiket és az olvasókkal való interakcióikat. Minden előadónk kiemelte, hogy leginkább azon dolgoztak, hogy különböző elérhető fórumokon, megoldásokon keresztül erőteljesebb online jelenlétet építsenek ki mind az olvasók, mind a kollégák felé. A Méliusz Juhász Péter igazgatója felvetett egy messzebbre vezető kérdést: érdemes lenne erősíteni a tudatosságot a hazai digitális tartalmak elhelyezésének és megosztásának tekintetében, hogy külföldi szolgáltatók helyett hazai szerverek és szolgáltatók biztosítsák a kulturális kincseink tárolását, hasznosítását.

A beszélgetőpartnerek voltak: Szóllás Péter (főosztályvezető, EMMI), Dr. Fodor Péter (főigazgató, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) Szeberényi Gábor (főigazgató, PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont), Dr. Horváth Sándor Domonkos (igazgató, Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér), Ringert Csaba (igazgató, Dobó István Vármúzeum), Hollanda Andrea (könyvtáros, Bod Péter Megyei Könyvtár) és Brada Hedvig (Monguz Kft.) moderátor.

A második napunkon Romániából és Lengyelországból hoztunk partner intézményeket, hogy bemutassák a digitalizálási jógyakorlataikat és erőt és motivációt adjanak minden pandémia miatt bezárt intézmény dolgozóinak, hogy igenis a munkájuknak van értelme, és hála a könyvtárosoknak és muzeológusoknak, egyre több információhoz és tudáshoz jutunk hozzá elektronikus formában.

Itt is szeretnénk megköszönni minden előadónknak és a hallgatóságnak, hogy velünk tartottak az online térben és hogy ezzel is elősegítették, hogy egyre több emberhez eljussanak a mi, magyar fejlesztésű megoldásaink. Büszkék vagyunk, hogy Közép-Kelet-Európa közgyűjteményi területen meghatározó cége éppen egy magyar cég.

Köszönjük a támogatást és reméljük, 2021-ben még több intézménynek tudunk segíteni.

A szakmai nap során elhangzottakból néhány prezentáció elérhető itt:

Tarjáni Gyula évértékelője

dr. Fülöp Endre – Szemantikus tudásháló

Pancza János – Qulto Ökoszisztéma

Erdős Zoltán – eCard

Deák Gábor – Kulturális örökség a telefonomban?

A Qulto Napok felvételeit pedig a Facebook oldalunkon találják itt:

https://www.facebook.com/1444602202490827/videos/1078589535948662

https://www.facebook.com/1444602202490827/videos/2741476452769629


Visszatekintés 2020-ra

Posted on: február 3rd, 2021 by akovacstapai

Tekintse meg évértékelő videónkat!

Qulto Szakmai Napok

Posted on: február 3rd, 2021 by akovacstapai

Qulto Szakmai Napok 2021

Változnod kell ahhoz, hogy fejlődj,
és gyakran kell változnod ahhoz, hogy tökéletessé válj!
(W. Churchill)Csatlakozzanak hozzánk élőben a február 3-án magyar, és/vagy február 4-én angol nyelven zajló szakmai eseményen, melyen izgalmas projektekről és aktuális témákról fogunk beszélgetni.

Az eseményt terveink szerint a Zoom alkalmazás segítségével bonyolítjuk le, a csatlakozáshoz szükséges linket a rendezvény előtti napokban elküldjük a regisztráltaknak.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

További információ és teljes napirend itt

NWS 2020

Posted on: január 7th, 2021 by akovacstapai

A 2020-as Networkshop konferenciát a hagyományoktól eltérően a koronavírus helyzet miatt online formában tartották meg szeptember 2.-a és 4.-e között. A záró plenáris ülésen lényegre törően összefoglalták a konferencia tanulságait, jelen beszámoló is részben erre épül.


Nagy Miklós kiemelte, hogy példátlan a gyűlés történetében, hogy harmadszorra sikerült megrendezni: az áprilisi időpontot a vészhelyzet miatt el kellett halasztani, a kitűzött új, szeptember 8-i kezdési időpontot át kellett tenni szeptember 2-ára azzal a döntéssel együtt, hogy online kerül sor a konferencia megrendezésére. 

A szervezők az előkészítésre rendelkezésre álló harminc napban is egy színvonalas rendezvényt valósítottak meg, az online korlátok ellenére is. Összesen hat szekcióban folytak az előadások, amelyekből négy párhuzamos volt. A résztvevők regisztrációjánál felmerült néhány probléma, de a tapasztalatok szerint 80-90%-ban problémamentesen tudták használni a Teams keretrendszert a konferenciához való csatlakozásra. A rendezvény a legfájóbb hiánya volt természetesen a személyes jelenlét elmaradása, a szünetekben és a társasági programokon való személyes találkozás a kollégákkal, barátokkal. Kérdések feltevésére is kevesebb lehetőség volt az előadások után, bár általában a Networkshop feszes programja miatt egyébként sem szokott sok idő maradni erre, viszont pótolni szokta a személyes megkeresés. 

Az online forma ellenére is 304 résztvevővel és 102 előadással lett megtartva a konferencia, ezen kívül három tutoriál is helyt kapott a programban. 

A nyitó plenáris ülésen betekintést nyerhettünk már a múlt héten a nemzeti digitalizálási stratégiába, amelynek nyilvános bejelentése a napokban várható. Az első napon került megrendezésre négy mini-workshop: bővebben hallhattunk a közgyűjteményi digitalizálás állásáról és terveiről, a felsőoktatás és a köznevelés digitális transzformációjáról, a kutatási adatok és a nyílt tudomány tendenciáiról valamint a kutatók workshopján a fejlődő technológia új lehetőségeiről a geometriaoktatás és a műtéti eljárások területén. 

A közgyűjteményi témához kötődő előadásokat Dr. Kokas Károlyt váltva Bánki Zsolt foglalta össze, aki a tudásmegosztás szempontjából teljes értékűnek tartotta a konferenciát. Kiemelte továbbá a korszakváltás hatását a múzeumi és könyvtári szférában is: máshogy tekintünk a szakma kihívásaira, új válaszokat adunk azokra és a technológia-váltás elősegítésére igyekszünk biztosítani a szükséges feltételeket. Tapasztaljuk, hogy megváltoztak a használói szokások és elvárások is. Jellemző tendencia, hogy a technológiai fejlődést követve a passzívabb adatszolgáltatás helyett (mint a katalógus építése, metaadatolás) a jelentéssel bíró tudásszolgáltatás felé haladunk. A számítógépek számára is értelmezhető jelölőkkel való ellátás minőségi ugrást jelent ezen a területen, közeledik az adatok intelligens és kapcsolt szolgáltatásának a korszaka. 

A témákat tekintve a következők voltak a legfontosabbak: 

– új közgyűjteményi szolgáltatások: névterek, webaratás,

– két fejlesztés bemutatása a szemantikus struktúra megvalósítására: az OKP keretében készülő és a Monguz Kft. Qulto2 fejlesztése,

– mikorszervíz-fejlesztések: nyílt forráskódú világra is lehet már szolgáltatásokat építeni,

– a digitális bölcsészet fogalomkörének megjelenése – ezzel kapcsolatban erősödő tendencia várható a jövőben,

– a tudásközvetítés új paradigmája: kutatási adatok megosztása, kollaboratív munkamódszerek,

– a szemantikus szolgáltatásokhoz való alapra épülő új lehetőségek.

Új témaként jelent meg igen hangsúlyozottan a digitális oktatás. 

Fontos tanulsága az előadásoknak, hogy jelen állás szerint már megvan az a szellemi tőke, hogy új szolgáltatásokká váltsuk az összegyűjtött adatokat. Ennek megvalósításához pénz, illetve fenntartói támogatás is szükséges, remélhetőleg ezek a feltételek is adottak lesznek.

A másik moderátor, Pásztor Miklós a technikai- és infrastruktúra-központú előadásokat foglalta össze: az eddigi évekhez hasonlóan témák voltak a HPC, az adatátvitel és a BDM, a monitoring. Újként jelentek meg az IoT (Internet of Things), az MI (mesterséges intelligencia) és a FinTech. Megfigyelhető volt, hogy sokan reflektáltak a COVID-járványra: plusz feladatok jelentek meg miatta a hálózati és a biztonsági területeken. A technológiaibb előadásoknál is tapasztalták, hogy kevesebb lehetőség volt a vitára és a hozzászólásra, ez abból is adódott, hogy még nincs elég tapasztalata a szervezőknek az online térben való konferencia-rendezésben, ezen később valószínűleg lehet javítani. Viszont az előnye volt a virtuális termeknek, hogy könnyebb volt néhány kattintással átmenni az egyikből a másikba, a fizikai részvételhez képest nem zavarták az ajtónyitással a folyó előadást. 

A levezető elnök és a moderátorok is reményüket fejezték ki, hogy jövőre személyesen lesz lehetőség a konferencia megtartására. Ha így lesz, akkor áprilisra tervezik és a helyszín változatlanul a Pécsi Tudományegyetem lenne, ahová idén nem sikerült eljutni. 

A Monguz Kft. három munkatársa készült előadással az idei Networkshopra: Fülöp Endre Szemantikus katalogizálás mint digitális bölcsészet c. prezentációjában a hagyományos könyvtári katalógus-szemlélettel állította párhuzamba a szemantikus megoldásokat. Mátyás Melinda a digitális bölcsészet magyar szakirodalomban (link) való megjelenéséről adott összefoglalást a vizsgálati szempontok mentén, különös tekintettel a könyvtári szakirodalomra. Pancza János pedig ismertette a Qulto2 platform fejlesztését. 

Szerző: Mátyás Melinda

Előadások:
Prezentacja NWS-2020 Melinda Mátyás
Prezentacja NWS-2020 Fülöp Endre

NWS 2020

Posted on: szeptember 7th, 2020 by akovacstapai

A 2020-as Networkshop konferenciát a hagyományoktól eltérően a koronavírus helyzet miatt online formában tartották meg szeptember 2.-a és 4.-e között. A záró plenáris ülésen lényegre törően összefoglalták a konferencia tanulságait, jelen beszámoló is részben erre épül.


Nagy Miklós kiemelte, hogy példátlan a gyűlés történetében, hogy harmadszorra sikerült megrendezni: az áprilisi időpontot a vészhelyzet miatt el kellett halasztani, a kitűzött új, szeptember 8-i kezdési időpontot át kellett tenni szeptember 2-ára azzal a döntéssel együtt, hogy online kerül sor a konferencia megrendezésére. 

A szervezők az előkészítésre rendelkezésre álló harminc napban is egy színvonalas rendezvényt valósítottak meg, az online korlátok ellenére is. Összesen hat szekcióban folytak az előadások, amelyekből négy párhuzamos volt. A résztvevők regisztrációjánál felmerült néhány probléma, de a tapasztalatok szerint 80-90%-ban problémamentesen tudták használni a Teams keretrendszert a konferenciához való csatlakozásra. A rendezvény a legfájóbb hiánya volt természetesen a személyes jelenlét elmaradása, a szünetekben és a társasági programokon való személyes találkozás a kollégákkal, barátokkal. Kérdések feltevésére is kevesebb lehetőség volt az előadások után, bár általában a Networkshop feszes programja miatt egyébként sem szokott sok idő maradni erre, viszont pótolni szokta a személyes megkeresés. 

Az online forma ellenére is 304 résztvevővel és 102 előadással lett megtartva a konferencia, ezen kívül három tutoriál is helyt kapott a programban. 

A nyitó plenáris ülésen betekintést nyerhettünk már a múlt héten a nemzeti digitalizálási stratégiába, amelynek nyilvános bejelentése a napokban várható. Az első napon került megrendezésre négy mini-workshop: bővebben hallhattunk a közgyűjteményi digitalizálás állásáról és terveiről, a felsőoktatás és a köznevelés digitális transzformációjáról, a kutatási adatok és a nyílt tudomány tendenciáiról valamint a kutatók workshopján a fejlődő technológia új lehetőségeiről a geometriaoktatás és a műtéti eljárások területén. 

A közgyűjteményi témához kötődő előadásokat Dr. Kokas Károlyt váltva Bánki Zsolt foglalta össze, aki a tudásmegosztás szempontjából teljes értékűnek tartotta a konferenciát. Kiemelte továbbá a korszakváltás hatását a múzeumi és könyvtári szférában is: máshogy tekintünk a szakma kihívásaira, új válaszokat adunk azokra és a technológia-váltás elősegítésére igyekszünk biztosítani a szükséges feltételeket. Tapasztaljuk, hogy megváltoztak a használói szokások és elvárások is. Jellemző tendencia, hogy a technológiai fejlődést követve a passzívabb adatszolgáltatás helyett (mint a katalógus építése, metaadatolás) a jelentéssel bíró tudásszolgáltatás felé haladunk. A számítógépek számára is értelmezhető jelölőkkel való ellátás minőségi ugrást jelent ezen a területen, közeledik az adatok intelligens és kapcsolt szolgáltatásának a korszaka. 

A témákat tekintve a következők voltak a legfontosabbak: 

– új közgyűjteményi szolgáltatások: névterek, webaratás,

– két fejlesztés bemutatása a szemantikus struktúra megvalósítására: az OKP keretében készülő és a Monguz Kft. Qulto2 fejlesztése,

– mikorszervíz-fejlesztések: nyílt forráskódú világra is lehet már szolgáltatásokat építeni,

– a digitális bölcsészet fogalomkörének megjelenése – ezzel kapcsolatban erősödő tendencia várható a jövőben,

– a tudásközvetítés új paradigmája: kutatási adatok megosztása, kollaboratív munkamódszerek,

– a szemantikus szolgáltatásokhoz való alapra épülő új lehetőségek.

Új témaként jelent meg igen hangsúlyozottan a digitális oktatás. 

Fontos tanulsága az előadásoknak, hogy jelen állás szerint már megvan az a szellemi tőke, hogy új szolgáltatásokká váltsuk az összegyűjtött adatokat. Ennek megvalósításához pénz, illetve fenntartói támogatás is szükséges, remélhetőleg ezek a feltételek is adottak lesznek.

A másik moderátor, Pásztor Miklós a technikai- és infrastruktúra-központú előadásokat foglalta össze: az eddigi évekhez hasonlóan témák voltak a HPC, az adatátvitel és a BDM, a monitoring. Újként jelentek meg az IoT (Internet of Things), az MI (mesterséges intelligencia) és a FinTech. Megfigyelhető volt, hogy sokan reflektáltak a COVID-járványra: plusz feladatok jelentek meg miatta a hálózati és a biztonsági területeken. A technológiaibb előadásoknál is tapasztalták, hogy kevesebb lehetőség volt a vitára és a hozzászólásra, ez abból is adódott, hogy még nincs elég tapasztalata a szervezőknek az online térben való konferencia-rendezésben, ezen később valószínűleg lehet javítani. Viszont az előnye volt a virtuális termeknek, hogy könnyebb volt néhány kattintással átmenni az egyikből a másikba, a fizikai részvételhez képest nem zavarták az ajtónyitással a folyó előadást. 

A levezető elnök és a moderátorok is reményüket fejezték ki, hogy jövőre személyesen lesz lehetőség a konferencia megtartására. Ha így lesz, akkor áprilisra tervezik és a helyszín változatlanul a Pécsi Tudományegyetem lenne, ahová idén nem sikerült eljutni. 

A Monguz Kft. három munkatársa készült előadással az idei Networkshopra: Fülöp Endre Szemantikus katalogizálás mint digitális bölcsészet c. prezentációjában a hagyományos könyvtári katalógus-szemlélettel állította párhuzamba a szemantikus megoldásokat. Mátyás Melinda a digitális bölcsészet magyar szakirodalomban (link) való megjelenéséről adott összefoglalást a vizsgálati szempontok mentén, különös tekintettel a könyvtári szakirodalomra. Pancza János pedig ismertette a Qulto2 platform fejlesztését. 

Szerző: Mátyás Melinda

Előadások:
Prezentacja NWS-2020 Melinda Mátyás
Prezentacja NWS-2020 Fülöp Endre

Occupy Library Konferencia

Posted on: augusztus 31st, 2020 by akovacstapai

Ahogy ennek a kihívásokkal teli év nyarának a végéhez érkeztünk, a szeptember remek lehetőséget kínál arra, hogy folytassuk amiben a legjobbak vagyunk: jelentőségteljes megoldások és projektek kidolgozása könyvtárak és kulturális intézmények számára

Ennek érdekében visszajelzésre van szükségünk tőletek, elhivatott könyvárosoktól és más szakértőktől a kultuális szektorból: mire van szükségetek, mik a legmerészebb álmaitok, vagy éppen mik a legnagyobb problémák, amivel az intézményeiteknek napjainkban szembe kell néznie? 

Nagy lelkesedéssel jelentjük be részvételünket a közelgő Occupy Library Konferencián, amely egy szeptember 22. és 25. között zajló online esemény. Az Occupy Library egy ismeretterjesztő rendezvény, mely segít összehozni a releváns ötleteket a könyvtárak jövőjét illetően Közép-Európából, Kelet-Európából, a Fekete-tengerről, Kaukázusról és a Kaszpi-tenger térségéből.

A konferencia fontos témái között található például néhány létfontosságú szempont a jelenkor könyvátrainak számára: a közösség kiszolgálása krízis idején, a felbukkanó tech trendek, közterek és a közösség elkötelezettsége. Az esemény egy remek alkalom ötletek és tapasztalatok megosztására, melyekkel a könyvtárak jobbá tudják tenni az általuk kiszolgált közösségek életét.

A nemzetközi részvételre való tekintettel, az esemény angolul zajlik majd. A Qulto csapata büszke arra, hogy az esemény partnere lehet. A konferencia keretein belül meghívunk benneteket, hogy tekintsétek meg 2 standunkat: egyik standunk a ‘Static’, ahol prezentációkat mutatunk be a legrelevánsabb megoldásokról és projektekről, melyek a kulturális szektornak készültek és általunk jöttek létre, másik standunk pedig a ‘Dynamic’, ahol csatlakozhattok hozzánk ezen az érdekes eseményen. Már alig várjuk, hogy találkozzunk Veletek!

A regisztráció pár napon belül kezdetét veszi, ne felejtsetek el regisztrálni a konferencia weboldalán keresztül. A belépés ingyenes. Az elkövetkező napok folyamán részletesebben informálunk benneteket a témákról és projektekről, melyeket majd megosztunk veletek a konferencia folyamán. A konferenciáról további információt ezen a linken találhattok az újdonságokat pedig a Facebook oldalukon tudjátok követni.