A konferencia immáron második alkalommal nyújtott módot arra, hogy áttekintsük a szakkönyvtárak fejlődését meghatározó irányvonalakat, szembesüljünk a szakkönyvtárak napi működését, illetve a tudományos kutatás és publikálás új útjait jellemző főbb kihívásokkal.

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Társadalomtudományi Szekciója és az Informatikai és Könyvtári Szövetség Tudományos és Szakkönyvtári Tagozatának rendezvénye betekintést nyújtott olyan intézmények munkájába is, melyek többes szerepkörben tevékenykednek, a szakkönyvtári profil tehát nem kizárólagos jelleggel jelenik meg szakmai tevékenységükben.

Meiszterics Enikő, az MTA társadalomtudományi Kutatóközpont, Kutatási dokumentációs Központjának gyűjteménykezelő munkatársa a publikálási gyakorlat változásairól adott áttekintést. Kiemelte, hogy a társdalomtudományok területén is egyre inkább terjednek az adatgazdag kutatások, illetve egyre nagyobb az igény arra, hogy a kutatási produktumok mellett a kutatás során előállt adatokat (illetve azok metaadatait) is szabványos módon archiválni lehessen, biztosítva a későbbi visszakereshetőséget is. A repozitóriumi szolgáltatások fejlesztése, gondozása, kutatók számára történő testreszabása, illetve a nyílt hozzáférésű publikálást támogató tevékenységek egyre nagyobb szerepet játszanak az akadémiai dokumentációs központ életében.

Pancsosz Alexandra (főosztályvezető, Országos Idegennyelvű Könyvtár) a nemzetiségek könyvtári ellátásának területét mutatta be. Az OIK kiépítette a maga szakreferensi rendszerét kisebbségi nyelvenként, s gondoskodik a rendelkezésre álló állami források függvényében a dokumentumbeszerzésről és szolgáltatásról (a HunTéka integrált rendszerben külön modult fejlesztett a Monguz Kft. erre a célra NELLA néven). Igen fontos az OIK szerepe a nemzetiségeket érintő könyvtárközi dokumentumellátás irányításában is. Emellett pedig a legtöbb kisebbségi önkormányzat saját könyvtári szolgáltatásokkal bír. Ezek kínálata rendkívül változatos, de sajnos jellemzően még mindig a fizikai könyvtári állományra összpontosít, s nem elterjedt a könyvek elektronikus katalógusban történő feldolgozása, a digitalizálásra pedig csak még elszórtabb példák vannak.

Andaházy Szeghy Viktor előadása egy kevésbé ismert területet a honvédségi szakkönyvtárak világát mutatta be, feltárva a jelenlegi működési keretek fejlődési lehetőségeit. A Hadtörténeti Múzeum Könyvtára kapcsán kiemelte a különféle digitális fejlesztések és a dokumentumnyilvántartások szervezésének jelentőségét, melyben a Monguz Kft. erőteljes szerepet vállal (múzeumi attrakciófejlesztés, virtuális kiállítások fejlesztése, katalogizálás, nyilvántartások feldolgozása digitális szoftverhátterének biztosítása).

A rendezvény sokszínű áttekintést adott a különféle szakkönyvtári területekről, a szakkönyvtárak működését meghatározó kihívásokról, illetve a tudományfejlődés, a tudományok publikációs kultúra fejlődésének irányairól is, melyek sokrétű hatást fejtenek ki a szakkönyvtárakra. A konferencia prezentációi elérhetők a rendezvény weboldalán: http://konyvtar.ksh.hu/index.php?s=seregszemle_2017

Remélhetőleg jövőre is megrendezésre kerül majd e hiánypótló konferencia.

Immáron hagyománnyá vált, hogy a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva kerül sor a könyvtárak kiemelkedő szakmai teljesítményét érintő elismerések átadására. A helyszín idén a Pesti Vigadó volt, ahol 2017. január 22-én vasárnap tartották a díjátadó ünnepséget.

A Minősített Könyvtár cím a könyvtárhasználók számára nyújtott könyvtári szolgáltatások minőségi színvonalának elismerését jelenti.  A címet az intézmény 5 évig birtokolhatja. A Könyvtári Minőségi Díjat az a Minősített Könyvtár kaphatja meg, amelynek kiemelkedően magas minőségi szintű innovatív szolgáltatásait a használók, a partnerek és a fenntartó is sokoldalúan visszaigazolja.

Minősített Könyvtár címmel tüntették ki a tiszaújvárosi Derkovits Kulturális Központ Hamvas Béla Városi Könyvtárát, a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtárat, a százhalombattai Hamvas Béla Városi Könyvtárat, a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárat, a ceglédi Kossuth Művelődési Központ és Könyvtárat, a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárat és a győri Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtárát.

A Könyvtári Minőség Díjat a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának (DEENK) adták át.
Cégcsoportunk gratulál az összes díjazottnak. Őszinte örömünkre szolgál, hogy partnerként számos díjazott intézményben hozzájárulhattunk az elismerések alapjául szolgáló minőségi és innovatív szolgáltatások létrejöttéhez.

Külön büszkék vagyunk arra a kiemelt kapcsolatra, ami a Könyvtári Minőség Díjjal jutalmazott Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtárhoz fűz minket, ahol a Qulto portfolióba tartozó Corvina rendszerhez kötődő szolgáltatásokat fejlesztettük közösen tovább. Úgy érezzük, hogy sikeresen részt vállaltunk a Könyvtári Minőség Díjához kötődő fejlesztések megvalósításában.

Nem szabad elfeledkeznünk a Minősített Könyvtári díjjal kitüntetett számos partnerünkhöz fűződő kapcsolatokról sem. A Corvina rendszert használó II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárral is sikeresen működtünk együtt több szolgáltatásuk továbbfejlesztésében csakúgy, mint a szintén Corvina rendszert használó szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárral. A győri Széchényi István Egyetemi Könyvtárral pedig a szintén cégcsoportunk portfoliójába tartozó HunTéka rendszer használatára alapozva alakítottunk ki sikeres partneri együttműködést.

Reményeink szerint a díjazás új lendületet adhat partnereinkkel közösen további sikeres projektek megalapozásához!

2017-ben tovább folytatódik az Országos Széchényi Könyvtár 2015-ben megkezdett IKR bemutatósorozata. Ennek keretein belül került bemutatásra 2017. január 17-én a FOLIO – The Future of Libraries is Open – nyílt forráskódú integrált könyvtári platform.

A keretrendszer fejlesztése mögött álló közösség megalapozásában főszerepet játszik az online teljesszövegű adatszolgáltatásban és discovery katalógusfejlesztésben EBSCO, illetve a fejlesztést koordináló IndexData. A tervek szerint 2018. nyarára készül el az alaprendszer, s akkor nyílik meg az alkalmazásbolt, melynek révén a különböző kiegészítő komponensek hozzáilleszhetők az alaprendszerhez. A Folio így voltaképpen egy teljes digitális ökoszisztémát jelent, a hagyományos integrált könyvtári rendszerekhez kötődő funkciók mellett kiszolgálja az egyéb könyvtári, levéltári, múzeumi igényeket. emellett segíti a papíralapú és a digitális kulturális örökséghez történő hozzáférést is. Mindezt egy olyan környezetben, ami teljesen nyílt, így bármelyik partnerkönyvtár, illetve fejlesztő hozzáteheti a maga egyedi fejlesztéseit, amiből az adott intézmény és a tágabb felhasználói közösség egyaránt profitálhat. A délelőtt és a kora délután folyamán a rendszerkörnyezet alapvonásairól, fő összetevőinek fejlesztési elképzeléseiről hangoztak el előadások. Délután került sor a fórumokra, ahol a fejlesztők, metaadat kezeléssel foglalkozó szakemberek, illetve az integrált rendszereket használó könyvtárosok osztották meg egymással a FOLIO platform terveivel kapcsolatos gondolataikat.

 A könyvtárosok részéről elhangzott, hogy a generációváltás e területen Magyarországon is legalább középtávon elkerülhetetlennek tűnik. Az egyes könyvtártípusoknak eltérő igényeik, elképzeléseik vannak, tehát elég nehéz olyan egységes megoldást találni, ami lefedné mindenki igényeit. A FOLIO rendszer a magas szintű testreszabhatóságával pont ezért lenne ígéretes a magyar könyvtári szféra számára is. Számításba kell venni azonban a magyar nyelvi környezetre és a helyi intézményi körülményekhez történő illesztés költségeit. További kihívás, hogy a magyar könyvtárakban a könyvtár-informatikai fejlesztési képesség pénzügyi okok és szakemberhiány miatt igencsak alacsony szinten áll. Cégcsoportunk képviselői utaltak arra, hogy a Qulto szolgáltatási platform keretein belül mi készen állunk arra, hogy a leendő FOLIO rendszer magyarországi honosításában segítséget nyújtsunk a megfelelő szakmai kapacitásokkal bármely intézmény számára.

Néhány, a témához kapcsolódó hasznos hivatkozás:

A szakmai nap programja

A FOLIO projekt weboldala

A Folio platform fejlesztői közösségének portálja

2016. december 5-én az Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtári Intézet, Könyvtártudományi Szakkönyvtárában az információs műveltség különféle megközelítésmódjait, a fogalomhoz tartozó kutatási területek jelenlegi helyzetét, fejlődési perspektíváit feltáró könyvbemutatóra került sor.

Az Elsevier csoporthoz tartozó Chandos kiadónál megjelent mű három szerzője a horvát zágrábi egyetemi oktató, s a nemzetközi ECIL konferenciák egyik fő szervezője Sonja Spiranec, s a magyar Koltay Tibor (az Eszterházy Károly Főiskola jászberényi képzési centrumának oktatója), valamint Z Karvalics László (a Szegedi Tudományegyetem docense). A beszélgetést Fodor János az ELTE adjunktusa vezette.
Koltay Tibor felidézte, hogy egy korábban szintén a Chandos kiadónál megjelent munkájából kiindulva készítették el Sonja Spiraneccel együtt a könyv koncepcióját a kiadó számára, ezt követően vonták be Z Karvalics Lászlót a közös munkába. A mintegy kétszáz oldalt felölelő mű összes fejezete a három szerző kollektív munkáján alapul. Szó esett arról, hogy az információs műveltség a különféle tudományos diszciplínákhoz szervesen kapcsolódva rengeteg féle szakmai megközelítésmóddal bír. Különös jellegzetessége, hogy nem tételes tudás átadásán van a hangsúly, hanem az információszerzéshez, kutatáshoz kötődő készségek és képességek elsajátításán.

A posztindusztriális korban egyre fontosabbá válik egyfajta alapvető tudományos műveltség megalapozása a világban való tájékozódáshoz. Emellett épül aztán fel a különféle szaktudományok sokkal zártabb tudományos környezete, amely még a tudományos alapműveltséghez hozzáadott plusz kompetenciákat igényel. Szó esett arról is, hogy a könyvtáraknak nagy a felelőssége abban, hogy segítséget nyújtsanak a kutatók számára a kutatási adatok kezelésében a szükséges hardver és szoftver infrastruktúra kezelésének alkotó jellegű használatában.
Z Karvalics László rámutatott arra, hogy az információ keresését és információ felhasználást kutató könyvtár és információtudományi terület mindig is alkalmazott jellegű tudomány marad. Ez azonban egyáltalán nem teszi alacsonyabb rendűvé a tudományok rendszerében. Sőt, az információelőállítás és szervezés új perspektívái révén „széles pampák nyílnak ahová kilovagolhatnak” e terület gyakorlati szakemberei illetve kutatói. Sajnos a jelenlegi tudományirányítás és tudományfinanszírozás jellemzően még az ipari korszak realitásait tükrözi. Ez viszont igen megnehezíti Magyarországon a könyvtáros képzőhelyek számára az új trendek követését a tudományos engedélyező fórumok negatív hozzáállásának folyományaként, mint arra Sipos Anna Magdolna a pécsi könyvtárosképzés korábbi irányítója rámutatott a közönség soraiból.
Az új publikációs formák térhódítását akadályozza, hogy a fiatal oktatóknak, kutatóknak a hagyományos fórumokon a tudományos értékelési rendszer rugalmatlan, zárt, sok szempontból elavult követelményei között kell megalapozniuk karrierjüket. Az új, pl. a közösségi médiához kötődő publikálási formák használatát, azok alacsony tudományos elismertség miatt, inkább csak a már karrierjük csúcsán járó kutatók engedhetik meg maguknak. Ők azok, akiknek van ideje, energiája arra, hogy új kutatási területek után tájékozódjanak, projektekbe kapcsolódjanak be.  A műnek azért sem várható magyar nyelvű kiadása, mert olyan trendeket, fejlődési irányokat összegez, amelyekből a magyar tudományos valóságban még csak kevés tényező jelenik meg. Fontos azonban folyamatosan tájékozódnunk a fejlődés legfrissebb nemzetközi trendjeiről, s igen reményteli, ha ezt széles kitekintéssel rendelkező a nemzetközi kutatás fő áramában elhelyezkedő magyar szakemberek jóvoltából tehetjük meg.

A konferenciát az a łódźi Phenomenon alapítvány szervezte, mely már 2010 óta foglalkozik könyvtáraknak szánt projektek megvalósításával. A szervezőbizottság tagjai Alexander Marciniak és Paulina Milewska bonyolították le az eseményt.
A ‘Kommunikáció a könyvtárakban’ központi témával megrendezett esemény november 28-án délután vette kezdetét, a hivatalos megnyitó előtt azonban a regisztrált résztvevőknek lehetőségük volt tematikus témájú szakmai workshopokhoz csatlakozni. Öt felajánlott workshop közül kettőre jelentkezhettek. Az első előadás tulajdonképpen a könyvtárak és az ott dolgozók történetét mutatta be, míg a másik a magánélethez való jog témakörére koncentrált. Utóbbi prezentáció előadója megpróbált választ adni arra a kérdésre, hogy hogyan is alakul az említett jog helyzete a jövőben, és kiemelte, hogy manapság az élet szinte minden területén sérül az emberek ezen joga. Egy másik beszámoló a könyvtári PR, lobbizás és érdekképviselet témakörével foglalkozott. Egy rövid kávészünetet követően két másik programpont következett, melyek a különböző rendszerek használhatóságára és a látogatókkal való kommunikáció kérdésköreire fókuszált. Az első nap végén a szervezők minden résztvevőt vendégül láttak egy vacsorán, ahol lehetőség adódott a napközben felvetődött témakörök kötetlen megvitatására. 
A konferencia második napja egy olyan előadással kezdődött, aminek témáját a könyvtári dolgozók együttműködése, az, hogy hogyan is kommunikálnak egymással, illetve ‘rivalizálásuk’ adta. További beszámolók szintén a kommunikáció különböző formáira helyezték a hangsúlyt, úgy mint belső, külső, emberek és szervezeti osztályok közötti. Az ebédszünet után a program utolsó három előadása zárta az eseményt. Az első magukról a könytári dolgozókról szólt, illetve arról, hogy milyen szerepet is töltenek be az olvasók életében; a második a Qulto céget, valamint az általa megvalósított és forgalmazott, könyvtáraknak szánt fejlesztéseket és technológiákat (RFID, UHF, HF) mutatta be. Utolsóként Beata Gamrowska világított rá a rajz mint kommunikációs technika fontosságára az intézményeken belül.
A remélhetőleg a jövőben is folytatódó sorozat első eseményét az összes résztvevő pozitívan és sikerként értékelte. Minden elismerés a szervezőknek azért, hogy ilyen hatékonyan hozták össze a könyvtári terület képviselőit és egy színvonalas szakmai eseményt szerveztek.

A Comenius Egyetem Könyvtár és Információtudományi tanszéke évente megrendezi Phd workshopját, melyet ezúttal nemzetközi tudományos konferencia egészített ki. Az esemény 2016. október 26-27-én, a pozsonyi Egyetemi Könyvtárban került megrendezésre.

A doktori hallgatók rendezvényére Szlovákia mellett Csehországból és Magyarországról érkeztek résztvevők. A tudományos konferencia előadói palettáját Nagy Britanniában tanító kanadai, illetve román előadó is színesített. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül szemezgetünk a programból, a teljes program, valamint az előadások bevezetői ezen a linken érhetők el.

A PhD workshopon bemutatott kutatási projektek két fő témakörbe voltak besorolhatók. Az első fő témakör az információs műveltség különféle vonatkozásait tárgyalta. A közösségi média eszközök használata integráns részévé vált a közgyűjtemények kommunikációs eszköztárának. Korántsem mindegy azonban, hogy milyen módszerekkel használjuk azokat, s milyenfajta kommunikációs modelleket építünk fel ennek kapcsán. Tovább színesíti az összképet, hogy a közösségi média használata sokszor szinte amolyan háttértevékenységén zajlik, számos más típusú feladat elvégzésével párhuzamosan zajlik. Ez a fajta angol nyelven multitasking-nak nevezett munkamódszer is rengeteg kihívást rejt magának, s nem is biztos, hogy képesek vagyunk hatékonyan ellátni egymással párhuzamosan zajló munkafolyamatokat. A harmadik fő dimenziója az információs műveltség kapcsán tárgyalt témaköröknek pedig az etikai megközelítés. Az információs szolgáltatások etikai oldala sokáig elhanyagolt területnek számított, de manapság egyre inkább felértékelődik.  Itt egyaránt gondolhatunk a munkatársak közötti együttműködés etikai jellemzőire, illetve a felhasználókkal történő kommunikáció etikai oldalára.

A PhD workshop témaköre az integrált könyvtári rendszerek és repozitóriumok hatékony és sokoldalú használatához kötődik. Anna Janiková aki a csehországi Opava egyeteméről érkezett előadni, azt vizsgálta, hogy miképpen lehet az intézményükben használt integrált könyvtári rendszerből adatbányászati eszközökkel adatokat kinyerni abból a célból, hogy részletesebb képet kapjunk arról, hogy mit miért és hogyan használnak felhasználóik a rendelkezésükre álló szolgáltatások közül. Itt olyan típusú adatok kinyeréséről van szó, amelyek rejtetten vannak jelen a rendszerben, így külön algoritmusokat kell szerkeszteni arra, hogy ezek az összefüggések feltárásra kerüljenek (Ki, milyen utat jár be a rendszerbéli tevékenysége során, milyen keresési feltételeket kombinál, mennyire ergonomikus a rendszer használata stb.).
Michaela Kmeťová pozsonyi doktorandusz hallgató előadásában a repozitóriumok működtetésére koncentrált a hosszútávú digitális megőrzés biztosításának szemszögéből. Előadásából kiderült, hogy a nemzeti és helyi szinten kialakított szervezeti kereteknek, szakmai stratégiáknak, egységesen alkalmazott rutineljárásoknak kulcsszerepük van abban, hogy megfelelő megalapozottsággal, egységes alapelvek szerint tudjuk megőrizni a digitális kultúrkincset a jövő számára. A gyorsan változó technikai tényezők a szabályozási tényezők függvényében szinte másodlagosnak tekinthetők. Megfelelő, a hosszútávú megőrzést szolgáló szakmai stratégiai keretrendszer s annak implementálásának hiányában nem garantálható az adatok hosszútávú biztonsága.

Németh Márton a Qulto cégcsoport tagjaként működő Monguz Kft munkatársa, valamint a Debreceni Egyetem Informatikai Doktori Iskolájának levelezős PhD hallgatója előadásában a szemantikus webes eszközökkel felvértezett könyvtári katalógusok szolgáltatási kínálatát vizsgálta. Ezen a területen az a legnagyobb kihívás, hogy a különféle adatforrások szabványos összekapcsolásával igen szofisztikáltan összetett, nagyméretű találati halmazok állíthatók elő, melyeket megfelelő formában kell megjeleníteni a felhasználók számára. A felhasználói megjelenítő felületek fejlesztésének még igencsak az elején járunk, de francia és német példák segítségével bemutatható volt, hogy milyen funkciókra vagyunk jelenleg képesek, s hogy ez miféle hozzáadott értéket jelent a hagyományos könyvtári katalógusokból kinyerhető információkhoz képest. Például egységes felületen kapunk képet egy adott irodalmi mű összes kiadásáról, művészeti, kulturális lenyomatáról színházban, képzőművészetben, zenében egyaránt.

A második nap nemzetközi tudományos konferenciáját a Sheffieldben oktató, ám kanadai származású Elaine Toms tartotta. Ő sokszínű áttekintést adott róla, hogy milyen nehéz teljességre törekvően vizsgálni mindazon tényezőket, amelyek a felhasználói élményt befolyásolják. Informatikai, szociológiai, sőt orvosi (neurofiziológiai felkészültséggel, komputeres képalkotási eszközökkel rendelkező) szakemberek együttes munkájával lehet teljes képet alkotni mindazon hatásokról melyek a felhasználót érik a digitális könyvtári szolgáltatások használata közben.

Horatiu Dragomirescu professzor a bukaresti Közgazdasági Egyetemről az információ természetének zavarbaejtő változatosságával foglalkozott. Az információból egyszerre lehet nagyon kevés és túl sok.  Könnyen másolható, s ha egyszer nyilvánosságra került, már szinte lehetetlen újra elzárni mások elől. Közjóként szolgálhatja az emberek javát, az információs monopólium másfelől azonban politikai, gazdasági előnyökre konvertálható át. Sokszor úgy érezzük, hogy korlátlanul áramlik, mégis nehéz megtalálnunk azokat a szeleteket, amelyek tájékozódási igényeinket a leginkább kielégítik. Még mindig csak a felszínt kapargatjuk, de az információ természetének zavarbaejtő változatossága, s az információt érintő eltérő megközelítésmódok igen sok kihívást rejtenek akkor, ha egységes keretek között vizsgálnánk az információ természetét, mibenlétét.

Dancs Szabolcs az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy szerte Közép-Európában is egyre sürgetőbb feladattá válik a katalogizálási szabványi keretek megújítása és nemzeti keretek közé történő implementálása. Ezen a téren pedig rengeteget tanulhatunk azoktól az országoktól, akik már belevágtak ezekbe a munkálatokba. Előadásában a francia példát ismertette, ahol az Amerikában megalkotott és komoly nemzetközi elismertségre szert tett RDA szabvány honosításáról döntöttek. Ez egy többéves folyamat, hiszen össze kell fésülni a nemzeti katalogizálási gyakorlatból fakadó hagyományokat az új szabványkörnyezettel, meg kell alkotni az új nemzeti szabályzatokat, illetve ezeket minden könyvtárnak át kell ültetnie a saját környezetébe is. Sok küszködést megúszhatunk azonban, ha tanulunk azon országok tapasztalataiból, amelyek már sikeresen ráléptek erre az útra.

Béres Judit a Pécsi Tudományegyetem oktatója a könyvtárosképzésbe bevezetett új specializációról adott áttekintést, mely az információs és médiaműveltség terjesztését végző felkészült szakemberek képzését célozza. Az előadás rengeteg gyakorlati példával szolgált arra, ahogyan a diákokat bedobták a mélyvízbe, gyakorlati kommunikációs feladatokat kellett megoldaniuk gimnazisták, illetve egyetemisták társaságában. Így a megszerzett elméleti ismeretek folyamatosan gyakorlati tapasztalatokkal társulnak, mely komoly előnyt jelenthet a felkészült szakemberré válás útján.

Pavla Kovářová a brnoi Masaryk Egyetem oktatója egy olyan komplex projektet mutatott be, ami a napjaink virtuális világában a gyerekekre leselkedő információs veszélyek elhárítását tűzte ki célul. Kvízjátékot és információs anyagokat fejlesztettek a szülők számára, hogy felkészültek legyenek a gyermekeikre leselkedő veszélyek mibenlétéről, s azok elhárításának módjairól. Az általános iskoláskorosztályok számára, pedig évfolyamokra specializált tantervet, illetve tananyagot fejlesztenek, mely lehetővé teszi a gyermekek életkorához illeszkedő ismereteket elsajátítását. A projekt még nem zárult le, tapasztalatai széleskörű nemzetközi érdeklődésre is számot tarthatnak.

A rendezvény igen jó áttekintést adott a digitális könyvtári szolgáltatások használata, fejlesztése kapcsán fellépő számos kihívásról. Emellett pedig hasznos információkkal szolgált a fiatal szakembereket jellemző szakmai attitűdökről, gondolkodásmódról.

A rendezvényen készült fotók elérhetőek a facebook-on.