2025. február 26-án ismét a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban volt lehetőségünk Önökkel találkozni, és változatos, sok újdonsággal szolgáló programot összeállítani mind a személyesen megjelenő, mind a minket online közvetítés formájában követő hallgatóságnak.
Az idei rendezvényünk programjában – az elmúlt évünket érintő beszámolókon túl – a könyvtári és múzeumi közgyűjteményi munka hagyományostól eltérő feladatai kaptak kiemelt szerepet. Repozitórium, videóarchívum, hagyaték egy könyvtárban, digitális objektumok, tudásháló, tananyag – különböző gyűjtemények és adattárak, melyeket fontos szabványos metaadatokkal ellátni, kereshetővé tenni és publikálni, és amely munkában a közgyűjteményeknek kiemelten fontos szerepe van. Kollégáink és felkért előadóink prezentációi is ehhez a fókuszhoz igazodtak.
Munkatársaink beszámolói, villámelőadásai a 2024-es évről, melyek anyagai a lenti linkre kattintva érhetők el:
- A felhő alapú rendszerhasználat trendjei (Simon András, közgyűjteményi szakértő)
- Automatizált munkafolyamatok – Felsőoktatási IKR integrációs megoldások & Qulto Library – Webes kölcsönzőpult (Mátyás Melinda, terméktulajdonos)
- QULTO Digitize – M.I. alapú tárgyszavazás (Kanász-Nagy Zoltán, részlegvezető – projektmenedzsment és termékek)
- QGraph – Interaktív vizualizációs eszköz tudáshálókhoz (Dr. Fülöp Endre, vezető rendszertervező, üzleti elemző)
- Digitális seregszemle – a Hadimustra című időszaki kiállítás interaktív fejlesztése (Deák Gábor, fejlesztési részlegvezető)
- Payment – Egy új szolgáltatás bevezetésének előnyei és buktatói (Brada Hedvig, értékesítési vezető, ügyfélmenedzser)
Vendég előadóink prezentáció bepillantást engedtek több izgalmas és előremutató intézményi projektbe:
- Az e-szolgáltatások diverzifikációja és kommunikációja a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban (Farkas Ferenc, igazgató, Központi Könyvtár Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) – Kovácsné Koreny Ágnes főigazgató asszony köszöntője után Farkas Ferenc, a Központi Könyvtár igazgatója számolt be az FSZEK-et érintő fontosabb változásokról, stratégiai célokról, kihívásokról, a hagyományőrzésre és megújulásra való törekvés kettősségéről.
- Metaadatból gyűjtemény: MuseuMap rekordok az Europeana-n, eredmények és tapasztalatok (Derzsy Dorottya, múzeumi informatikus, MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ) – Dorottya előadásából képet kaptunk arról, hogy a MuseuMap szolgáltatás hogyan is továbbítja rekordjait az Europeana felé, illetve hogy ezen a területen is mennyire fontos a minőségi adatok megléte.
- Isac Emil – múzeum a könyvtárban (Fábián Róbert-Donát, könyvtáros, Különgyűjtemények, helyismeret és helytörténet részleg, Octavian Goga Kolozs Megyei Könyvtár – Kolozsvár) – A bemutatott projekt jó példája volt annak a nem szokványos gyakorlatnak, amikor is egy könyvtár hagyatékot gondoz és tár a nagyközönség elé. Róbert előadása felölelte az Isac Emil életéhez és tevékenységéhez kapcsolódó gyűjtemény digitalizálásának, katalogizálásának folyamatát, a közös adatbázis létrejöttét, a fizikai múzeumi térben a látogatói élmény gazdagítása érdekében felhasznált megoldásokat.
- ArchivEger – Audiovizuális helyi értékeink megőrzése és megosztása (Vas Gábor Tamás, igazgatási igazgatóhelyettes, informatikai osztályvezető, Bródy Sándor Könyvtár) – Az Eger városához tartozó videóarchívum digitalizálására született pilot projekt hátterét, lépéseit ismerhettük meg. Az Egri TV-vel együttműködésben annak összes analóg állománya került felhasználásra, majd analógból digitálissá formálták őket, a végső cél pedig a közkinccsé tétel.
- ELTE digitális tananyag-repozitórium (Nemes László, Ph.D. ELTE RRF Digitális tananyag-repozitórium alprojekt koordinátor; Móring Tibor, kutatástámogató könyvtáros, ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár) – Egy olyan, akadémiai területen nemrég indult projekt összefoglalását hallhattuk Nemes Lászlótól és Móring Tibortól, ahol a már egy ideje nagy tömegben létező digitiális tananyagok összességét szeretnék egy közös szolgáltatássá gyúrni az egyetem munkatársai. Megfogalmazott cél volt egy olyan repozitórium kialakítása, amely különböző tananyagokat képes egységes keretek között tárolni. Szó volt arról is, hogy milyen kihívásokkal találkozik a könyvtáros, illetve mennyire fontos szerepet tölt be maga a könyvtár mint intézmény, amikor a digitális tananyagokkal való munkára kerül a sor.
A szakmai nap teljes egészében visszanézhető a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár YouTube csatornáján.
Poszter szekció
A programokat követő hagyományos workshop részt idén poszter előadásokkal egészítettük ki, amik hasznos vonalvezetőként szolgáltak a további szakmai beszélgetésekhez. Az 5 főbb témakörben meghirdetett állomásokon kötetlen beszélgetésekre volt lehetőség digitálistananyag-repozitóriumokkal, Qulto Stat szolgáltatással, excel importtal HunTéka múzeumi rendszerbe, attrakciós megoldásokkal és terméktámogatási kérdésekkel kapcsolatban. Kollégáink erre az alkalomra összeállított poszterei a lenti linke kattintva érhetők el:
Barangolás a palotában
A szakmai előadások előtt és után vendégeinknek lehetőségük volt egy, a könyvtár munkatársai által összeállított mobilos játék segítségével érdekességeket, apró, de annál izgalmasabb részleteket felfedezni a könyvtár termeiben. A Városfoglaló termékünkkel készült 5 állomásos játék információkkal és kvíz kérdésekkel kalauzolta végig a játékosokat a bejárati Díszlépcső, Bölcseleti olvasóterem, Fogadóterem, Nagy bálterem, Művészeti olvasóterem útvonalon. A játék állomásait jelző QR kódok tudomásunk szerint a jövőben is elérhetők lesznek, így aki a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban jár, ne hagyja ki a lehetőséget – és otthon se a mobiltelefonját -, játsszon!
Önnek hogy tetszett?
Mennyire volt elégedett szakmai napunkkal? Ha Ön személyesen részt vett vagy online követte a szakmai napot, a lenti rövid űrlap kitöltésével a segítségét kérjük abban, hogy a jövőben még színvonalasabb és szakmailag a lehető legtöbb résztvevő számára hasznos eseményt szervezzünk.
Előadásomban tervezett disszertációm fő kutatási témájából, az integrált gyűjteménykezelő rendszerek tranzakciós rekordjainak elemzéséből választottam egy területet, mely a könyvtári könyvállomány használtságát vizsgálta a kölcsönzési modul sokszor évekre, sőt évtizedekre megőrzött kölcsönzési tranzakciós rekordjainak elemzésével. A tranzakciós rekordokat a különféle adatbázis kezelő applikációk hozzák létre működésük során, és ameddig az illető rendszer használatban van, ezek folyamatosan gyűlnek a rendszerben, tévedhetetlen lenyomatát adva az adott integrált rendszert használó intézmény napi működésének. Mivel a könyvtárban őrzött dokumentumoknak a digitalizálása, ha nem a tartós őrzése, is munka-és költségigényes, a digitalizálásra kerülő állomány kiválasztásához hasznos támpontot nyerhetünk ezen adattömeg elemzésével. A kérdéssel számos más előadás is foglalkozott – mindenhol jelentős igény mutatkozik a szakma és a finanszírozók részéről a könyvtári tevékenység és a szolgáltatások használtságának mérése iránt, különösen az új, még nem teljesen ismert és elismert szolgáltatástípusok esetében. Emellett számos törekvés van arra is, hogy a működés során statisztikai információkat nyerjünk, és ezeket megfelelően összegyűjtve a szakma és a fenntartók rendelkezésére is bocsássuk.
