A Food Ink. nevű cég a hollandiai Venlóban több neves séf bevonásával nagy sikerrel tesztelte a 3D-nyomtatott ételeket, így július 25-én meg is nyílt a világ első ilyen étterme a londoni Shoreditchben.

Az étteremben a holland byFlow nevű cég 3D-nyomtatóit használják, amely olyan élelmiszerekkel használható, amelyből paszta állagú változat is előállítható. A leggyakoribb alapanyagok a csicseriborsókrém, vagyis a humusz, a csokikrém, borsópüré, kecskesajt, valamint a pizzatészta.

Természetesen az egyes fogásokhoz felhasználnak „hagyományos” módon feldolgozott alapanyagokat is, azonban a fogások megjelenését jelentősen megváltoztatja a 3D-nyomtatott hozzávalók alkalmazása.
A fogásokon kívül az edények, az evőeszközök és a székek is 3D-nyomtatóval készülnek.

LIBER 2016: az idén Helsinkiben megrendezésre kerülő konferencián a Qulto bemutatta az együttműködő digitalizásra alkalmas felületét. A szakmai összejövetelen több, mint 500 résztvevő gyűlt össze a világ különböző országaiból.

Néhány a kiemelt témák közül:

• Nyílt hozzáférés (open access) és nyilvános adatok (open data): ezek tényegesen elérhetőek mindenki számára? Milyen lépésekre volna szükség ahhoz, hogy megvalósuljon a nyitott tudomány?
• Újgenerációs könytári felületek: valóban újgenerációs szolgáltatásokat nyújtanak ezek a platformok?  Vagy inkább a választás szabadságát korlátozzák felhő alapú szolgáltatásra és csomagokban elérhető tartalmakra?
• Vajon a kutató könyvtárak be tudják-e tölteni alapvető fontosságú szerepüket abban a folyamatban, ami a nyitott tudomány megvalósulását célozza? Milyen lépésekre van szükség ahhoz, hogy megerősítsük ebben a folyamatban vállalt  pozíciójukat a közeljövőben?

Ahogy azt Kristiina Hormia-Poutanen, Liber elnök és a Finn Nemzeti Könyvtár könyvtári hálózatának igazgatója kiemelte: A könyvtárak közötti együttműködés sok országból származó munkatársak részvételével történik annak érdekében, hogy az eddig jellemző előfizetésre épülő rendszer helyét egy nyitottabb modell vehesse át.

Az egyik legkiemelkedőbb válasz ezekre a kihívásokra az EBSCO által indított FOLIO projekt, mely egy olyan együttműködő közösség létrehozását tűzte ki célul, mely egy nyílt forráskódú Könyvtári Szolgáltatási Platform (LSP) megalkotásán dolgozik.

A Lenovo Phab 2 Pro a világ első Tango-képes telefonja. A telefon a hátsó kameráknak, és egy speciális technikának köszönhetően képes a kiterjesztett valóság (AR) valós idejű megjelenítésére.
A Phab 2 Pro mozgáskövetés, mélység érzékelés, valamint a környezet feltérképezése segítségével képes létrehozni a kiterjesztett valóság élményt. Fontos, hogy a telefon fel tudja mérni a fizikai tárgyakhoz viszonyított helyzetét, így pontosan képes integrálni a valós környezetet a használatban lévő Tango applikációba.
Ez akkor nyer értelmet, amikor például egy lakberendezési üzletben a Phab 2 Pro használatával szeretnénk felmérni, hogy a kiválasztott konyhaszekrény befér-e majd a konyhánkba, de akkor is hasznos lehet, amikor egy kiterjesztett valóság játék során sétálunk körbe a szobában. A játék élvezhetőbbé válik a Phab 2 Pro helyzettudatosságának köszönhetően. Néhány esetben a hatás talán csak alig érzékelhető, de észrevehető különbséget okoz.
A 16 megapixeles kamera nem az egyetlen hátsó kamera. A mélységérzékelő és mozgásérzékelő kamarákkal közösen alkotják a teljes Tango-rendszerben integrált lencsék trióját. Ez a rendszer a Lenovo képviselői által „Tango core”-nak nevezett rendszerre támaszkodik. Ez az a szoftver, ami mindent összefűz, és a kiterjesztett valóság élményt a való világból összegyűjtött információkra építi. A Tango számára készített Snapdragon 652-es processzor biztosítja a rendszer harmonikus működését.